Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-21 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES DU ETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, l>8. szám Ára: 1,20 forint Péntek, 1980. március 31. lörléneimi tavasz A hatvanegy évvel ezelőtt megalakult Magyar Tanácsköztársaság 138 napos fennállása népünk történelmének kimagasló időszaka. Létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébe. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt rendkívüli nehézségek közepette is bebizonyította a magyar munkásosztály alkotóerejét, elhivatottságát a társadalom megújítására, az ország vezetésére. Az évszázadokon át kizsákmányolt, elnyomott, jogtalan milliók a történelmi igazságszolgáltatás tudatában vették birtokukba az országot, melynek minden értéke az ő fáradságos munkájuk eredményeként született meg. Azokban a márciusi napokban szerte az országban dolgozók százezrei üdvözölték a proletárdiktatúra megszületését, hitet tettek a szocializmus ügye, és a Tanács-Magyarországot Szovjel-Oroszországgal összekötő internacionalista szolidaritás eszméje mellett. Tudták, hogy milyen hatalmas feladatra vállalkoznak- A parasztság legszélesebb tömegeit képviselő kis- és középparasztok örültek az ezerholdasok uralma megszűnésének; a magyar értelmiség legjobbjai hittek a szocializmus igazságosabb, ésszerűbb, emberibb és boldogabb jövőt ígérő eszméjében, kiemelkedő tudósaink, íróink, művészeink tevékenyen vettek részt a Tanácsköztársaság művelődésügyének irányításában. A proletárforradalom vezető erejének, a magyar munkásosztálynak nem adatott meg az a lehetőség, hogy nyugodt feltételek között lásson hozzá a szocialista társadalom felépítéséhez. A nehéz körülmények azonban nem törték meg a dolgozóknak a jövőbe vetett. hitét, a nép alkotóerejét. Óriási lendülettel fogtak hozzá a politikai, gazdasági és kulturális-művelő-- dési viszonyok átformálásához, a szocialista társadalom felépítéséhez. A régi államgépezetet hetek alatt újjal váltották fel, megalakultak a proletárdiktatúra állam- hatalmi szervei: a tanácsok; teljesen átalakították az igazságszolgáltatás rendszerét, napok alatt .megszületett a Vörös Hadsereg. A nép tulajdonába vették a gyárakat, a bányákat, a nagybirtokokat, a kultúra kimagasló , értékeit és intézményeit; .eredményes erőfeszítéseket tettek a dolgozók szociális körülményeinek javítására. Ilyen arányú társadalmi alkotómunka csak a dolgozók széles tömegeinek aktív részvételével, a hazához való új viszony, a hazaszeretet új tartalma alapján bontakozhatott ki. Az új társadalom irányításába tömegesen bekerült munkások és parasztok eredményes, hozzáértő munkájukkal tettek bizonyságot arról. hogy a nép fiai megérettek a vezetésre. A szocializmus ügyébe vetett törhetetlen hit, a kivívott hatalomhoz való tántoríthatatlan hűség és ragaszkodás adott erőt a Vörös Hadsereg katonáinak, a munkásoknak és a szegényparasztoknak, hogy bátran szem- beszálljanak a nemzetközi imperializmus túlerejével, amely végül is leverte az első magyar proletárdiktatúrát. Százharminchárom nap egy ember életében is rövid idő, mégis a dolgozók milyen nagy tömegeinek adtak a Tanácsköztársaság négy és fél hónapjának eseményei életre szóló, meghatározó élményt. A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttével felragyogott a szocialista forradalom vörös csillaga a Duna völgyének egén: emléke tovább élt a munkásság és a földműves szegénység tudatában, éltetve a reményt, hogy ismét felvirrad a győzelmes forradalom napja. Az első magyar proletárdiktatúra a munkások és parasztok tízezreit formálta elkötelezett, tudatos forradalmárokká: olyanokká, akiket a negyedszázados ellenforradalom sem tudott megtörni, és akik a felszabadult országban kezdettől fogva az első sorban harcoltak a szocialista forradalom győzelméért. A Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeire emlékezve, tisztelettel gondolunk elődeinkre, a névtelen munkásokra és parasztokra, akik 19.19- ben hazánkat a világ élvonalába emelték, s akik történelmünket az önfeláldozó hősiesség, az alkotó bátorság. a szocialista hazaszeretet kimagasló, nagyszerű fejezeteivel telték gazdagabbá. Grotniko-Chnoupek tárgyalások Csütörtökön Moszkvában véget értek Andrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Bohuslav Chnoupek. a CSKP KB tagja. Csehszlovákia külügyminiszterének megbeszélései. Chnoupek a szovjet kormány meghívására szerdán érkezett Moszkvába. A két külügyminiszter áttekintette a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének távlatait. Megbeszélés' folytattuk az időszerű nemzetközi kérdésekről is. Ezen belül különösen nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi feszültség további enyhítése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. a leszerelés témakörének. az európai biztonság .kérdéseinek. Ugyancsak áttekintették a Közel- és Közép-Kelet, Dél- és DélUelet- Ázsia. a Távol-Kelet helyzetet. Nyugatnémet kormányállásfoglalás Két. hónapon belül harmadszor nyilatkozott csütörtökön a nyugatnémet parlamentben az NSZK kormánya nevében Helmut Schmidt kancellár, ez alkalommal a „nemzet” helyzetéről. Schmidt egyórás beszédében kedvezően értékelte a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíciós kormány tízéves tevékenységét. A nyugatnémet kormányfő hangsúlyozta a két német állam közötti, 1972-es alapszerződés jelentőségét, és annak a reményének adott hangot, hogy minél hamarabb sor kerülhet az Erich Honecker- rel, a Német Szocialista Egy- ségpárt főtitkárával, az NDK Államtanácsának vezetőjével tervezett találkozójára. A nyugatnémet' kormány- nyilatkozat külpolitikai részében a kancellár az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget „bevonulásnak” minősítve, azt állította, hogy ez vezetett a nemzetközi helyzet jelenlegi kiéleződéséhez. Schmidt szorgalmazta Afganisztánnak a tőkés ha- ■ lalmak által elképzelt „semlegesítését”. A moszkvai nyári olimpiai játékokon való részvétellel kapcsolatban Schmidt burkoltan célzott arra, hogy amennyiben a Szovjetunió nem vonja ki csapatait Afganisztánból, a nyugati fél számára — úgymond — elkerülhetetlen lesz a „közös tanulság” levonása. (Folytatás a 2. oldalon) Az angyalföldi szövőgyárban A Pamuttextil Müvek Angyalföldi Szövőgyárában 1980-ban közel kétmillió négyzetméter frot- tiranyagot készítenek darab-, illetve méteráru formájában, melynek 30 százalékát külföldön értékesítik. Egy acélöntő brigád kezdeményezése f es Kongresszusi munkahét az OKU-ben Az Ózdi Kohászati Üzemekben tevékenykedő, Kossuth Lajos nevét viselő acélgyártó szocialista brigád a párt XII. kongresszusa tiszteletére kongresszusi munkahetet kezdeményezett. A kollektíva, tagjai vállalták, hogy a/. ÓKÜ harminchat acélgyártó brigádjával együtt, a kongresszusi munkahét alatt a tervben előirt: meny- nyiségen felül ezer tonna jó minőségű acélt állítanak elő. A vállalás szerint, biztosítják a minőségi, valamint a műszaki mutatók tervezett i rlékeit. s a gyártás 'során csökkentik a fémbetétek felhasználását is. A vállalás teljesítésében természetesen részt vesz a nagyolvasztómű többi kollektívája. de nagyon fontos a szállítási, valamint a karbantartási gyáregység dolgozóinak munkája is, hiszen a megfelelő mennyiségű nyersvas biztosítása nélkül nem teljesülhet az acélgyártók vállalása. Az ezer fonna többletacél előállításában mintegy 1500 dolgozó vállal közvetlen szerepet, de az alapanyag biztosításával. a műszaki feltételek megteremtésével, az acél feldolgozásával az ÓKÜ egész kollektívája reszt vesz a kongresszusi munkahét vállalásának sikeres teljesítésében. Két járás életével ismerkedtek képviselünk Tegnap Ernődön, a nagyközségi tanács épületében tartotta ülését az országgyűlési képviselők Borsod megyei csoportja. A megnyitó után Kovács József, a Me- zőcsáti járási Pártbizottság első titkára adott szóbeli tájékoztatást a járás múltjáról, jelenéről, a gazdaságok fejlődéséről, a tájegység gondjairól. többek között az órés belvizekről, melyek a korábbi években jelentős károkat okoztak a mezőgazda- sági nagyüzemeknek. Ezt követően szólt arról is, hojgy figyelemreméllóan magasak u járás mezőgazdasági területének termésátlagai napraforgóból, kukoricából es ezek az eredmények jobb szakmai felkészültséggel, nagyobb szorgalommal még növelhetők. A képviselőcsoport ülésén Ernőd sajátos regionális hely-' /.étéről, a Miskolc és a Bükk közelségéből adódó lehetőségekről Tóth Elek. a nagyközség tanácsának elnöke adott tájékoztatót. A gazdasági adottságok között említette a térségben levő jelentős lignitvagyont, az ugyancsak sokáig bányászható tetemes kavicsmennyiséget. Ezek a tényezők, valamint a nagyközség földrajzi adottságai előnyösen befolyásolják a lakosság számának alakulását. a helység vonzó hatását. Ernődön a lakásszövetkezet jól látja el a lakókkal szembeni feladatait, az úgynevezett mintalakótelep kialakítása kedvezően változtatja meg Ernőd arculatát. A nagyközség vezetői a helyi tévétoronyba hívták a vendégeket a település megtekintésére, amit részben nehezített a tegnap délelőtti (Folytatás a 2. oldalon) \ Miskolc mólt évi gazdálkodása Ülést tartott a városi tanács A költségvetés, a fejlesztési alap, valamint a tanácsi vállalatok múlt évi gazdálkodásáról tárgyalt Miskolc város Tanácsa. Székely László elnökhelyettes az írásbeli beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a megyeszékhely tanácsa jó Erdöbénye-ligeten termel hazánk első és egyetlen gyöngy- kovaföldet kalcináló (égető) üzeme. A létesítmény a szóban forgó tengeri eredetű ásványt dolgozza fel, amit a mezőgazdaságban növényvédő szerek hordozóanyagaként hasznosítanak. Az üzem ez évi termelése 8000 tonna lesz, s felét exportálják. A kalcináló egység várhatóan a jövr évben éri el a maximális, 20 000 tonnás teljesítményét. eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági evet. A tanács gazdálkodó szakosztályai a szűkösebb lehetőségek ellenére arra törekedtek, hogy a lakosság alapvető kommunális, egészségügyi és kulturális igényeit kielégítsék. Sajnos, a középtávú tervidőszakban előirányzott mennyiségi fejlesztések túlteljesítése ellenére sem nyert megoldást a bölcsödéi, óvodai, általános iskolai es napközi otthoni ellátás, különösen az új lakótelepeken. A tanácsi vállalatok 1979-ben dinamikusan fejlődtek, terveiket maradéktalanul megvalósították. Jóllehet 1978-hoz képest ezeknél a vállalatoknál 3.5 százalékkal több nyereség realizálódott, néhány egységnél romlott a jövedelmezőség színvonala. Például a vízművek és a kertészeti vállalat nyeresége — elsősorban gazdálkodási hiányosságok miatt — jelentős mértékben csökkent. A tanácsülés a továbbiakban megtárgyalta a végrehajtó bizottság elmúlt évi munkáját, jelentést hallgatott meg Miskolc lakásügyi társadalmi bizottságának munkájáról és elfogadta a piacokról szóló tanácsrendeleteket.
