Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1980. február 14., csütörtök Filmlevéi Koportos A magára maradt Balogh Mihály (Rostás Mihály) a film egyik kockáján. Magyar—NSZK koprodukcióban készült el Gyarmativy Lívia legújabb filmje, a Koportos’, amelyet Balázs József azonos című regényéből az író és a rendező írt át filmre. Operatőre a Gyar- mathy immár állandó alkotótársának tekinthető Pap ■ Ferenc, aki Dárday István, Gyarmathy. Lívia és mások pszeudodokumentarista filmjeinek nagy figyelmet és elismerést érdemlő fotografálá- saival, a .civil szereplők által eljátszott konfliktushelyzetek csodás belső láttatásá- val tette igen ismertté a nevét, és most ebben a filmben is gazdagította kitűnő munkáinak sorát. A Koportos nagyon rövid kisregény volt, a filmbeli történet lényegében híven követi az egy szálú históriát. Amíg nézzük a pergő filmet, óhatatlanul eszünkbe jut, hogy Gyarmathy Lívia mindinkább vonzódik a szociog- ráfikus megközelítésekhez és ábrázoláshoz és ez a filmje is olyan játékfilm, amely nem annyira történetének fordulatosságával, sokkal inkább szociográfiai és etnográfiai értékeivel fog meg, azonban semmiképpen' . sem tekinthető valamiféle olyan valóságfilmnek, amely alapvetően már megtörtént esemény rekonstruálását jelentené. Nem. A Koportos írói fikcióra épült játék, de bőségesen él szociografikus és néprajzi lehetőségekkel. A filmtörténet nagyon egyszerű. Egy szatmári cigánytelepről való Balogh Mihály útépítő munkás, aki Budapesten dolgozik, értesítést kap. hogy fiatal felesége váratlanul meghalt. Hazamegy eltemettetni, és egyetlen törekvése van csak, hogy szép temetést, módos temetést csináljon az asszonynak, olyat, amilyen más embereknek is dukál, és egyáltalán őt mindenhol olyan embernek fogadják el, mint amilyen megbecsülés a vele együtt dolgozó, más munkásoknak is kijár. Rövid két- három nap idejébe sűrűsödik a történet, és roppant dráma zajlik le előttünk. A szatmári cigánytelep élete más, mint a főváros, mások a szokások, mások az erkölcsök, és más a cigánymunkás értékrendje is. Balogh Mihály előítéletekkel, rosszindulatú megjegyzésekkel, sőt nyílt ellenségeskedéssel is meg kell küzdenie önmaga elismertetéséért, végül mégis' alulmarad. Összetörtén, félig agyonverve fekszik a sárban, amikor elbúcsúzunk tőle. Pesszimista kicsengésű film ez, amely azt sugallja, hogy a szatmári cigánytelepről kiemelkedni akaró munkásembert régi közössége teszi lehetetlenné. A rendező, mint már emlí tettük, bőven élt a folklór, a cigány folklór alkalmazásával, a halottmosdatás és -öltöztetés, meg a virrasztás sajá tos rítusainak bemutatásával.« és a film -nyomán szociográfiai pontossággal áll előttünk a Koportos vasútállomáshoz közeli cigánytelep és környéke élete. De látjuk azt is. hogy ezen a tájon nemcsak a cigányok elesel tek. Az erdőőr is a városba kívánkozik innen, akár útépítő munkásnak, s úgy tűnik. mintha ezen az ipartól távol eső vidéken kicsit megállt volna az élet. És ez Balogh Mihály tragédiája. Mert ö már megismerte a városban a rendszeresen dolgozó ember magasabb szintű életét. És mert ő, ha csak egy tisztességesen megrendezett temetés és önmaga elismertetésének erejéig is. egyenlő akar lenni más dolgozókkal. Ezért küzd a maga kis eszközeivel és eközben bukik el. A viszonylag lassú sodró történet feszült drámával, emlékezetes élménnyel gazdagítja a stúdiómozik nézőit (később a szélesebb forgalmazásban is vetítik), és igen sokáig emlékezni fogunk a cigánytelep natúr szereplőire. elsősorban a Balogh Mihályt alakító Rostás Mihályira és egyes epizódokban Szabó Lajos, Kovács János és más színeszek jó villanásaira. Egy egészen kicsi kispolgár A hét további filmjei közül mindenképpen kiemelést kíván Mario Monicclli olasz rendező Egy egészen kicsi kispolgár című filmje, a főszerepben Alberto Sorúival. A szinte két részre osztható dráma első felében azt akispolgárt ismerjük meg, aki frissen diplomázott fia elhelyezkedéséért, boldogulásáért mindenre kész, mindent ennek rendel alá, protekciót keres!, kapcsolatokat teremt, még a szabadkőművesek közé- is belép, mert tőlük remél valamit. S ekkor bekövetkezik a tragédia, egy bankrabláshoz kapcsolódó utcai lövöldözésben véletlenül agyonlövik a fiát, éppen akkor, amikor felvételire megy. A kispolgár ettől kezdve más ember, s mert államának rendjében és igazságszolgáltatásában nem bízhat, bosz- szúálló és vérszomjas, és jóllehet teljesen magára marad, biztosak lehetünk benne, nem lesz többé hajbókoló, puhagerincű ember. Az első rész enyhe vontatottságát feledteti a második rész sűrített izgalmassága. drámai feszültsége és Alberto. Sordi kitűnő játéka. Benedek Miklós Ma kezdődik Tanulmányútól) hét országba Hét szocialista országba utaznak idén tanulmányútra, tapasztalatcserére a magyar színészek, rendezők, dramaturgok. szcenikusok, ezekből az országokból pedig hazánkba látogatnak színházművészek. Itt -is, ott is új színpadi alkotásokkal, a színházaik művészi törekvéseivel, műhelymunkájával ismerkednek. A kapcsolatok erősítésének terveit — amelyeket az 1976—1980. évekre szóló államközi kulturális és tudományos együttműködési egyezmények értelmében szövegeztek meg — ezekben a napokban írják alá. Orosz nyelvi verseny Ma délelőtt 9 órakor szakközépiskolások orosz nyelvi versenyének megyei döntője kezdődik a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház- ban. A nyelvi vetélkedőn 25 tanuló mérte össze tudását, ők iskoláikban a legjobb helyezést érték el. Énnek a versenynek a folytatásaként február 21-én gimnáziumok részére rendezik meg az orosz nyelvi vetélkedő megyei döntőjét. Itt már kettéválik a résztvevők mintegy 40 fős csoportja általános és tagozatos osztályokban tanulókra. A program színhelye szintén a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörő- ház lesz. Balogh András festménye Húszéves a Miskolci városi Könyvtár közelebb az olvasókho Még Nyílik az ajtó. Belép az ember, hozza magával a tanyát. Csizmája orrán a parányi folt csak arra való, hogy jobban mutassa a bor ragyogását. — Jó napot kívánok! — Köszönése kimondott egész mondat, meghaladja a találkozásnak az ünnepet, meg a tisztességet is. Diót és almát kínál. A presszóban az emberek kérni szoktak, és nem kínálni, de alma-, dió-, szőlődombillata van a szónak, ahogyan az volt az akkurátus jó napotnak is. — Mutassa bácsi! Elmegy az ajtóig az ember, megnyitja és kiszól: — Margit! Gyere be! Belép most már az aszszony is. Jó napotja csak egy szó, halkabb is, bocsá- natkérőbb. Töpörödött öreg néni. Vagy hetven év szántotta szomorúan széppé az arcát. Háta belegörbed a súlyba: kendőbe kötve rajta a kosár. Árusok — Mutathatod! — Elfordul az ember, mint akinek semmi dolga ezzel a mutatással. Beszéljen magáért á papírhéjú dió. az illatos alma. Ö ültette azokat a fákat, az a dolguk, hogy teremjenek. — Mennyiért? — Megegyezünk. — Margit elhátrál, mert beszélni. alkudni, üzletet kötni az embere dolga. A .piac az más, ez itt olyasmi, mint a vásár. Hosszú az alku. A presz- Kzósnő nyelve pereg, az ember keveset szól, de makacs. Mindketten tudják, hogy megegyeznek. Inkább sport ez, szórakozás, mint filléres haszon. Amikor aztán elkél a portéka, Margit egy háromcentes édes pálinkát kap. Segít kipakolni a kosarat. A mérést ketten nézik. Az asszony lopva hátulról, az ember gazdásan, gonddal. Amíg a presszósnő számol, segít felkötni az üres kosarat, és Margit már megy is. A háromcentessel az ember megmutatta, hogy van pénze, most a kapottból féldecit kér. Az árból fillért se engedett könnyen. Most hetyke borravalót hagy. , Odakint Margit a fal mellé húzódva várja az ő ügyet intéző emberét. Az odaadja a maradék pénzt, amit elrejt egy kopott bu- gyelláris. , Negyedrész pillanatig még visszanéznek a győztes csatatérre, a presszóra, aztán elindulnak. Elöl az ember. féllépéssel elmaradva az asszony. Mennek. Két szigetnyi ember a hullámzó forgalomban. A saroknál elfordulnak és eldugja őket a bontásra ítélt utca. A történelem. B. G. A húszéves fennállását ünneplő Miskolc városi Könyvtár nem készít elő az idén látványos jubileumi ön- ünneplést, helyette inkább munkamegbeszélésen összegzik majd, mit hozott a két évtized a város lakosságának könyvvel való ellátásában, hol sikerült eleget tenni az önmaguk számára megfogalmazott elvárásoknak, s melyek azok a területek. ahol még mindig szo- ritóak a gondok? Irigylésre méltó helyzetben... Hernádi Istvánnéval, a Miskolc városi Könyvtár igazgatójával is úgy kezdtük a beszélgetést, hogy valamiféle párhuzamot is vontunk a két évtizeddel ezelőtti és a mostani helyzet között. Nem kis munka van abban, hogy könyvtári hálózatról, könyvtári ellátásról szólva országszerte könnyű szívvel mondogatják; Miskolc irigylésre méltó helyzetben van. Az indulás négy fiókkönyvtára azóta tízre növekedett, s tizenöt a letéti könyvtárak száma. Ilyen kiépült hálózattal egyetlen hazai város sem dicsekedhet. Más kérdés, hogy mi miskolciak bizony tudjuk, egy-két helyen — mondjuk a Martin-telepen — jó volna kicsit odább tolni a könyvtárépületet azért, hogy centrumban legyen, s hogy az új lakótelepeken — a Szentpéteri kaput és a Győri kaput kivéve — legfeljebb félmegoldásokkal tudják úgy-ahogy ellátni "■ könyvvel az ötféléket. Az ] Avas-délen, a 3-as számú is- i kólában például tekintélyes [ letétet tart fenn a városi i könyvtár (könyvtárost is biz- 1 tosít hozzál), s nyolcszáz- , ezer gyerek a rendszeres ol- i vasó... A gondokat számon [ tartják, s a lehetőségekhez i mérten, lépésről lépésre igye- j keznek is orvosolni. Az idén i például mindenképp szeret- 1 nék megoldani Komlóstelő , könyvtári ellátását, a Bérek- i alján épülő új iskolában pe- J dig közös, fenntartású könyv- i tárat terveznek az iskolával. A gondok ellenére is igaz i azért az a sokat emlegetett J irigylésre méltó helyzet. Be- i járható távolságon (beutaz- i ható távolságon) belül elér- i hetőek a könyvtárak. A fi- i ókkönyvtárak pedig minde- J nütt megfelelő színvonalo.n i tudják kielégíteni a könyv- ] tárakkal szemben támasztott i niai igényeket. i Olvasók lés helybenolvasók í Bizonyítanak a számok. A/. J elmúlt évben valamivel több •• mint százzal növekedett a beiratkozottak száma. Ha figyelembe vesszük, hogy Miskolcon tekintélyes nagyság- rendű iskolai könyvtár és szakszervezeti könyvtár is működik, nem beszélve a roppant vonzerőt gyakorló megyei könyvtárról, tiszteletreméltó ez a növekedés is. De önmagában keveset mond ... Sokkal többet sejtet az, hogy a helybenolva- sók száma hihetetlen mértékben megnőtt. Ez pedig, nem mutatható ki igazán a „nagy” statisztikákban. Pusztán a könyvtárosok jegyzik a csoportos látogatásokat (iskolai csoportok könyvtári foglalkozásairól van szó), s a csak olvasni bejárókat. Ki csak az újságok kedvéért, ki a házi feladat miatt, ki pedig valamilyen adatot, tanulmánykötetet kikeresni, átnézni jár be a könyvtárba. Harmincnyolcezernél több ilyen látogatót jegyeztek be. Nincs statisztika, amely kimutathatná, hány könyvet forgatnak át, vesznek kézbe, egyszóval hányat használnak . .. De a foglalt székek jelzik: érezhetően nö a könyvtárhasználattal szembeni igény. Külön öröm, hogy a fiatalök körében különösen. Ami máskülönben tudatos törekvés is a városi könyvtárhálózatban. Az elmúlt évben a miskolci könyvtár részlegeiben 635 rendezvényt tartottak. Túlnyomó többségben voltak a gyermekfoglalkozások. S nemcsak a gyermekkönyvtárakban. S az igény folyton- folyvást nő. Öröm és gond egyszerre. Amennyire jó, hogy a pedagógusokkal kialakult jó kapcsolatok eredményeként az olvasóvá nevelés az ' óvodás kortól megkezdődik, annyira gond ezen az elnőiesedett pályán, hogy változatlanul jó színvonalon készítsék elő, s tartsák meg ezeket a foglalkozásokat. És számításba kell venni azl is. hogy a jövőben még tovább emelkedik majd a csak helyben olvasható könyvek száma. Mindezeket körültekintően mérlegelve születtek meg az idei tervek — mondta Hernádi Istvánné. A takarékosságot nem a könyvbeszerzésben akarják érvényre jutlatni. Azaz; az idén is szeretnék tervszerűen fejleszteni, gyarapítani az állományt. A könyvbeszerzési keret mindössze százezer forinttal csökkent. Ez tulajdonképpen nem sok. Számolva viszont a könyvtárral szembeni növekvő igényekkel, mindenekelőtt az értékes- irodalomra akarnak koncentrálni a speciális gyűjtemények mellett. Hiszen sem azokon, sem pedig a gyermekirodaimon, a kézikönyveken nem „fizelődne ki” spórolni. Ezek továbbra is zöld utat kapnak. De a krimik kiszorulnak a polcokról ... Nyolc kiállítás Tervekről szólva említést kell tenni néhány konkrét feladatról is, A József Attila Klubkönyvtárban idén nyolc kiállítás nyílik. Ugyanitt szeretnének tovább lépni a dia- és művészi reprodukciótár használhatóbbá tételében. (Rövidesen kézbe tudják adni a katalógust is!). Változatlanul nagy figyelmet fordítanak a gyermekfoglalkoz- tatásokra a szünidőben is! József Attila születésének évfordulójáról vándorkiállítással emlékeznek meg a megyei könyvtárral közösen. Ugyancsak megemlékezés: Szabó Lőrinc születésének nyolcvanadik évfordulóját a nevét viselő fiókkönyvtár szeretné méltón megünnepelni. Egyik legkiemelkedőbb rendezvényüknek szánják az Illés Endre-estet. És még valami, ami semmiképpen sem maradhat ki az idei feladatokból: A városi könyvtár tulajdonképpen már megkezdte a kapcsolatfelvételt néhány kisüzemmel. vállalattal. A közművelődési bizottságok és a városi könyvtár szorosabb együttműködése nyilvánvalóan újabb eredményeket hozhat az olvasóvá nevelésben. Ha nem is látványos, de hasznos eredményeket! S jubileumot aligha ünnepelhetnek méltóbban annál, hogy még köze'ébb próbálnak jutni azokhoz, akikért vannak; az olvasókhoz. Csutorás Annamária A Máskaid Köztisztasági Váltala t felvételre keres ügyvitclszorvczőt, műszaki előadót, autószerelőket. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. n. 65. szám alatt.
