Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

1580. február 12., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

A postaépületek általában jellegtelenek szoktak lenni, ami érthető, hiszen a legtöbbjük a .régi időkben rendszerint nem is ilyen célra épült, A sárospataki mindenképpen kivétel ez alól. 1 Ezt a harmincas években postának építették, s különösen, hogy a közelmúltban kívül szépen felújították, s egy domborműves utcatörté- neü tábla is került a falára: mindez a Comenius Tanítóképző Főiskola megkapóan gyönyörű épületére emlékeztető — bar annál szerényebb .— stílusát még jobban kiemeli,

Egyszóval szép a pataki postaépület, ezt az ideérkező látogatók is megállapítják. De belépve magába a hivatalba. a zsúfoltság láttán lehangoló kép fogad \ bennünket..

A posta vezetősége és dolgozói szakmai tudásukkal, célszerű munkaszervezéssel, az elégtelen hivatali tér jobb kihasználásával, minden tőlük telhetőt megtesznek a szolgálat kifogástalan ellátására, de a több mint negyven éve emelt falakat végtére mégsem tudják kijjebb tolni. Mert a pataki posta a szó szoros értelmébe^ kinőtte magát, s a jelenlegi szűkös állapotában nem tudhat lépést tartani azzal a lendületes fejlődéssel, amely ezt a nagy múltú várost napjainkban jellemzi.

„ <h. j.)

Az IRcNA üveggyárban

Hétfőn kezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Vili. kongresz- szusa. A. tanácskozás tiszteletére a lengyel dolgozók országszerte felajánlásokat tettek. Az IRENA üveggyárban például nyolcórás pluszmüszakot teljesített a 2óC0 fős kollektíva. A képen: a gyár egyik dolgozója a futószalagnál.

fl vér alkotórészeinek hasznosítása

Egyre több rászorulónál, egyre több kórházi osztályon alkalmazzák a különféle vérkészítményeket. A Miskolci Vértrariszfúziós Állomásról az 1078-ban kiadott teljes vér' mennyisége 1070-re a korábbi 59(H) literről 400(1 literre csökkeni, ugyanakkor a vö- rösvérsej t-koncentrálum mennyisége. 650 literről 1800 literre emelkedett.

— Mi ennek a magyarázata? — kérdeztük dr. Mády Jánost, az állomás főorvosát.

— A korábbi orvosi gyakorlat az volt. hogy a segítségre szoruló beteg teljes egészében kapta a vért úgy, ahogy a véradótól levették. Szükségessé vált, hogy ne változatlan, komplex formában kapják meg a betegek, hanem minden beteg csak azt a véralkotórésgt, amelyre szüksége van. elkerülve így bizonyos mellékhatásokat. A vérszegény betegek nagyobb részének kimondottan csak

vörös vérsejtekre van szüksége, felesleges számukra a vérplazma is. Így, vörösvér- sej l-koncen trá l um formájában kisebb térfogatban kapják- meg a vörös vérsej l- mennyiséget, keringésüket e módon nem terhelik túl és ritkábbak a túlérzékenységi reakciók. A vér ma már jóval ésszerűbben, többszörösen felhasználható. A vörös vérsejtek elkülönítése után a plazmából körülbelül nyolcféle, létfontosságú Vérkészítmény állítható elő,

— Melyek ezek?

— Kivonhatjuk a vérle- mezkéket, és olyan betegeknek adhatjuk, akik csontvelő-károsodás miatt vérzékenyek.' A megmaradó friss plazmát hat hónapig tárolhatjuk a többi beteg számára, vagy egyes olvadási tényezőket kivonva, A-. vagy B-típusú. veleszületett vérzékenységben. májelégtelen- ségben stb. szenvedők szamara különleges ’tisztaságú készítményeket állítunk elő. A megmaradó plazmát albuminná és gamma-glöbulin- ná választják szét. gyári lei- dolgozással. Az albumin a legtisztább, legcsodálatosabb fehérjepótló szer mérgezettek, legyengültek, táplálkozni nem tudó betegek számára. A gamma-globulin a fertőző betegségek megelőzésére szolgál.

— Elégedetlek-e az állomásról kikerülő vérkészítmények és a transzfúziós vér arányával ?

— Még csak félúton vagyunk. Gondot okoz országszerte az állandó albumin- hiány. A jelenleginél is sokkal több vérplazmát kellene előállítanunk, a jelenleginél is korszerűbb vérkészítmények felhasználása révén. Mivel a vér gyárilag előál- líthatatlan elem, okosan kell gazdálkodni vele.

Köpöczi E.

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

t

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

Autófosztogatók

Ha lassan is, de foganatja van már az évek óta ezerszer leírt intelemnek: senki ne tartson parkoló gépkocsijában értéket. A négy keréken guruló „trezor” oly sokszor volt már áldozata gépkocsifeltörésnek, -kifosztásnak: áhogy tizenegy vádlottunk esete is bizonyítja, az autótulajdonosok úgv látszik végre okultak az újra és újra felidézett történetekből.

Az ügy, amely most bírósági ítélettel ért véget, ezúttal is csavargó, munkájukat csak hébe-hóba végző, iskolákat félúton abbahagyó fiatalemberek közé, vezet el. K, László. András és Miklós testvérek. A bűncselekmény-sorozat megtörténtekor még kiskorúak voltak. A szülök budapesti Gellert téri lakását töltötte be a társaság: a barátaikból, ismerőseikből szövődő banda központi találkahelyét. Itt beszélték meg a kocsikifosztósok terveit, nemegyszer itt tárolták a „talált” tárgyakat.

Csaknem száz gépkocsi feltörését ismerték be. de a gépkocsi-tulajdonosok már említett éberségét bizonyítja: alig néhány esetben jutottak csak valamire való értékhez. S ezek a tárgyak •is, kivétel nélkül, az autókba beépített rádiók, magnetofonok voltak. De legalább félszáz esetben a gépkocsikat átkutató kezek- egész egyszerűen semmit sem találtak. Vagy ha igen. akkor például: húsz- forintos hőmérőt: néhány kártyanaptárt. ■ Budapest- térképet. autókefét, rúd- eleines lámpát, pár izzót, fél doboz cigarettát, sebességváltó díszgombot. az egyik garázsban 15 kiló jo- nátánalmát . . .

De még ezeket sem tudták értékesíteni. A nyomozók megtalálták lakásukon az ellopott tárgyak nagy részét, még a kártyanaptárakat is... Annak a néhány magnetofonnak, rádiónak is ez lett a sorsa: előkerültek, a gépkocsik tulajdonosai megkapták ezeket a tárgyakat.

Mint minden ilyen esetben; a fiatalok a lopás mellett autózni is szerették volna. Am ez a társulat. valószínűleg kezdőbb az átlagnál — legtöbbjük most először került szembe

a törvényekkel —: egyetlen egyszer tudták csak beindítani a kinyitott autót. Persze ez nem jelenti azt, hogy a csavarhúzóval dolgozó tolvajkezek nem okoztak volna károkat. A betört vagy kifeszített ablakok. a megrongált gyújtáskapcsolók. a kitépett vezetékek ió néhánv száz forint. kárt és bosszúságot okozták a gépkocsik tulajdonosainak.

A tavaly télen szinte néhány nap alatt lezajló „százas széria” hamar véget ért. A fiatalok szinte kizárólag Budapesten, a XI. kerületben „dolgoztak”. De mint anriyi társuk, ők sem kerülhették el sorsukat. A bíróság a három testvér legfiatalabbját másfél évi. a középsőt egy év, kéthó- napi, a legidősebbet pedig tízhónapi szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi büntetését kétévi próbaidőre felfüggesztette. A többi fiatalember ugyancsak fogházbüntetést, felfüggesztett szabadságvesztést, a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetői pedig nevelő intézkedést kaptak.

, Szűcs Gábor

Dollártanyai perpatvar

Vihar a tej körül

■Szép erre a tel. A Ne- mesbikk melletti Dollárta- nya házai olyan békésen takaróznak be a hóval, mint a meseneli kis falucskák. A látszat azonban csal. Csupán kívülről tűnik nyugodtnak. békésnek a tanya. Az ott- lakókban indulatok, valós, és vélt sérelmek feszülnek,. ..

*

Dollártanyán 17 család él. közülük 14 .szarvasmarha-tenyésztéssel. tejtermeléssel foglalkozik. Már évek óta. Többen „főállásban”, de akik csak kiegészítő tevékenységként. azoknak is jelentős jövedelmük származik a szarvasmarha-tartásból, tejtermelésből. Ügy is fogalmazhatok. a szarvasmarhatartás milyensége közérzetet meghatározó Dollár tanyán.

Váradi László, az első panaszos: — Szüleimmel együtt foglalkozunk tejtermeléssel. Két éve kezdtük, két tehénnel. Most hat tehenünk, két; bikánk, két üszőnk van.

— Mi a panasza?

— Az. hogy a tej minősítésé elmarad! S neriicsak mi. de a többi tulajdonos is anyagilag jelentősen károsodik.

— Meselje ezt el részletesebben !

— Ott. a tanyán Vígh Ká- roíyné a tejcsarnokos. A csarnok egyébként a nemes- bikki tsz tulajdona. Az a szabály, hogy a tejcskrno- kosnak dekádonként kellene mintát venni a tejből, mégpedig az átadó jelenlétében, és ebből kellene megállapítani a tisztaságot, valamint a zsírszázalékot.

— És ez elmarad?

— Legalábbis nem az átadó jelenlétében történik. Nálam, de a többieknél is szinte mindig 4 százalék alatt, van a zsír, Víghéknél viszont — akik termelők is egyben — mindig 4 százalék fölött van. Tudnia kell, hogy' a zsír után is fizetnek, mégpedig nem is keveset. Jogas a sérelmünk! Mert sem a’ miénk, sem a többieké nem rosszabb állomány, mint a Víghéké. Mi is ugyanúgy megadjuk a jószágnak az abrakot. Én még ilyenkor, télen is eletek a jószággal káposztalevelet, burgonyát is, és persze bőséges abrakot, a tejzsír mégis 4 százalék alatt marad.

— Panaszolta ezt valakinek?

— A múlt év szeptembere körül szóltam Rózsa Jenőnek, a tejcsarnok ellenőrének. Mondtam neki, hogy végeztettem maszek vizsgálatot a tejiparnál, és ott 5.2 —5,6 százalék tejzsirt mutattak ki.

— Rózsa Jenő mit mondott erre?

— Hogy mintát többféleképpen lehet venni. Hogy lehet jó jn in tát csinálni, ha úgy akarja az ember. És azt is mondta, hogy Víghék jól végzik a munkájukat.

— Mit tett maga erre?

— Elmentem Miskolcra, a megyei tanácshoz. Onnan a leninvárosi NEB-hez utasítottak. Odamentem, illetve mentünk.

Részlet a NEB-hez benyújtott nyilatkozatból:

.. . Banka Jánosné, a második panaszos irta: „Egy éve van tehenünk. A beadott tej ellenértékével a mai napig sem vagyok megelégedve. Szóvá tettem a tejátvevő előtt a panaszomat, ő elutasított, és azt mondta, mehetünk az atya úristenhez is, úgy sem lesz igazunk.”

Ugyanebben a nyilatkozatban Magyar Ferencné, a harmadik panaszos írta: „Vígh Károly né tejátvevő engem is elküldött panaszra az atya úristenhez. Egv alkalommal, nekem mérte egy ellenőr a tejemet. 4.2 zsírtartalma volt. A következő hónapban már csak 3,6-es lett. Megkérdeztem. miért, azt felelte Víghné, azért, mert panaszra mentem, illetve jclentget- tem.

Nagy Lajos, negyedik panaszos: ..Én is voltam a NEB-nél Leninvárosban, Becsapottnak éreztük magunkat. Ott. a NEB-nél kértük, végezzenek próba fejeseket.

öntsünk végre tiszta vizet, illetve tejet a pohárba!

A panasz alapján a lenin- városi NEB vizsgálta az ügyet. Részlet a termelőknek kiküldött jelentésből: „A vizsgálat megállapította, hogy a bejelentésükben foglaltak egy része alapos volt. . . Mivel a tejbegyüjtö. egyben tejtermelő is, és a tej minősítését saját magának végzi, nincs kizárva az egyéni haszonszerzés lehetősége. Ezt azonban a vizsgálat nem tudta bizonyítani ... A későbbi nézeteltérések megelőzésére vonatkozó javaslatainkat a nemesbikki mgtsz vezetőségéhez eljuttattuk.”

Ez a doliártanyaiakat nem elégítette ki.

Nagy Lajos: A próbafejés elmaradt, pedig az lett volna a mérvadó.

(Később Víghéknél mutattak egy vizsgálati eredményt. A tsz részéről Bársony István ellenőrző bizottsági elnök és Rózsa Jenő végezte. Állítólag az aznap bevitt tejből vett minta alaDján. Kiírtam a tejzsír-eredménve- ket : Vígh Károly 6.3 (!). Ragályi József 5. Nagy Lajos 4, Magyar Ferencné 3.9. Váradi László 3.1 (!) százalék.)

Váradi László: — A NEB- vizsgálat óta nem változott itt semmi. Minősítés azóta sincs. Sőt, rosszabbul jártunk. Azóta mesterséges megtermékenyítés sincs a tanyán.

, — Éhez Vighéknek mi

közük van?

— Vígh Károly volt itt az inszeminótor. A feljelentés óta nem csinálja. Nálunk az egyik tehénnél már augusztusban esedékes volt a termékenyítés. de ez azóta sem történt meg. A jószág most is üres. Már azon gondolkoztunk. hogy vágóra adjuk.

Nagy Lajos: — Felszámoljuk az állományt. Legfeljebb egy ha marad.

A dollártanyaiak, a velem folytatott beszélgetés során minden esetben manipulációt emlegettek. Persze bizonyítékok nincsenek a kezükben. Nemesbikken, a Nógrádi Sándor Tsz irodáján találomra kikértem két tejkifizetési ívet. Az 1979. márciusi szerint Víghék tejzsírja 4.1 százalék volt, a többieké 3,5— 3.6 között mozgott. A novemberi kimutatás Víghéknél 4,3 százalékos tejzsirt, a többieknél 3,7—3.8 százalékos tejzsírt jelzett.

Mezei József, az ötödik panaszos: — Hordtam a tejet. nyáron is, tavaly is, korábban is. Egységes áron vették át. Pedig a tejem jó volt, mérettem külön is. és 4 százalék- fölött volt a zsírja. Az ősz óta nem hordok tejet. Én nem panaszkodom, és nem is veszekszem senkivel. Elfogyasztja a család, a többit meg a disznókkal itatom meg. Nem hiányzik nekem a perpatvar.

Az ügyben természetese» megkérdeztem az érintettet, Vígh Károlynét is.

— Váradiék személyes bosszúja miatt van az egész. Amíg nem jöttek -de lakni, nyugalom volt a tanyán, de ö jelentget mindenfelé, meg lépten-nyomon hangoztatja, hogy kirugat bennünket, meg hogy vizezzük a tejet. Fel is jelentettem őket becsületsértésért. Nézze, voltak itt vizsgálatok, mindent rendben talállak.

— Azt mondják, maguk azért nem mérik az átadók előtt a tejzsirt. mert annak meghamisításával a magukét növelik. Ez pedig tisztességtelen haszonszerzés lenne!

— Hogy csinálhatnék ilyet!? És. ha kijön az ellenőr és próbafejést végeztet? Ha én beírok magamnak, mondjuk 4.8 százalékot, s ha a oróbafejés 4 százalékot mutat ki. akkor megbüntetnek ... Nem. nem. Ez az egész Váradiék ármánykodása. Szeretnék ‘megszerezni a tejcsarnokosi állást is.

— A férje miért hagyta abba az inszeminálást?

— Mert alaptalanul (eljelentették, hogy lopja a műszálmát. meg egvébként is. az állami gazdaságban, ahol dolgozik, előléotették állatorvosi szaksegéddé.

Ennyit tartottam ’ lényegesnek elmondani a Dollár- tanyán folytatott beszélgetésekből. Ki-ki szűrje le magának a tanulságot.. A minap. ahogy estébe hajló délutánon eljöttünk Dollárta- nyáról, tudtuk, újra felizzanak a jogos és vélt sérelmek. Nem a mi dolgunk igazságot lenni. Erre vannak illetékesebbek, akik korábban — ezt viszont érzésünk szerint tó kell mondani — nem tettek meg mindent az ügy megnyugtató lerendezéséért. S éppen emiatt — ez a beszélgetések során kiderült — néhánvan már csökkentették a jószágállományt, illetve erősen gondolkodnak azon. hogy felhagynak a népgazdaság számára oly fontos tevékenységgel. És ez a sajnálatos jelenség az egész ügy legnagyobb tanulsága. Az inszeminálási problémákra most azért nem tértünk ki részletesen, mert dr. Fehér András, a Tiszántúli Mesterséges Termékenyítő Főállomás B.-A.-Z. megyei állomásának igazgatója megígérte, hogy egy héten belül megoldják a dollártanyaiak ilyen jellegű gondját. Bár az ügy másik fele is ilyen gyorsan megoldódna! Akik az ügy megnyugtató lerendezésében illetékesek, azoknak csak ajánlhatjuk a figyelmükbe az MSZMP KB XII. kongresszusának irányelveiben megfogalmazottakat: „Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel.”

Hajdú Imre

Szakmai bemutató

A TAURINA Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat és a mezőkövesdi Matyó Tsz közös rendezésében február

14-én, 10 órai kezdettel szakmai bemutatói rendeznek Mezőkövesden, a magyartar- ka-üszök épület nélküli tartásáról.

Előadás hangzik majd el az állatok ilyen jellegű tartásának feltételeiről, lehetőségeiről, amelyet Zarubay Árpád, a TAURINA fejlesztési osztályvezetője tart, azt követően pedig Köteles János, a Matyó Tsz elnökhelyettese számol be a helyi, üzemi tapasztalatokról.

A szakmai előadásokat telepi bemutató köt eti.