Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-11 / 34. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 10 1980. február 10., vasárnap cm — Csak a férjemet sajnálom, amikor néha lemegy a barlangba... arcáról leolvasha­tó a csalódottság. Ma az Ormosi Bányaüzem üdülője az a ház, amely nem messze a barlang bejáratától, a domb tetején épült. EsepfÉmk mátí&m „Birodalom” a föld alatt „Száz-kétszáz év múlva, amikor a kísérő végigveze­ti a cseppkőbarlang láto­gatóit, rámutat majd a fo­lyosókra. termekre és meg­jegyzi: itt zuhant rá a bol­tozat Balázs Lajosra, a bar­lang egyik felfedezőjére, ez i'tt a Béke,-terem, amelyet Balázs Dénes nevezett el így, réges-régen, 1954. no­vember 14-én...” Olvas­ható az előbbi szöveg egy 1955-ben megjelent, ma­gyarországi képes hetilap­ban; a Béke és Szabadság­ban. Igaz. még nem telt el száz-kétszáz év — csupán huszonhat —, mégis ér­demes szót ejteni az egyko­ri feltárásról, amely most, az időnként odalátogató barlangászok „munkahelyé­ül” szolgál. A barlang története szo­rosan összefügg az 1952-es, Béke-barlang feltárásával, amely Jakucs László nevé­hez fűződik. A közelben la­kó égerszögiek ezen felbuz­dulva csákányokkal, ásók­kal felszerelve hozzákezd­tek az úgynevezett Dász- töbör — a későbbi Szabad­ság-barlang bejárata ez — víznyelőjének a kibontásá­hoz, hogy „nekik” is le­gyen barlangjuk. Akkor nem . sikerült... Két esztendő múltán, 1954 nyarán szakemberek kezd­ték meg itt a munkát. Az Élelmiszeripari Minisztéri­um sportkörének barlang- kutató csoportja. A tizen­hat tagú csoport vezetője és szervezője két unokatestvér — Balázs Lajos és Balázs Dénes — lett. Több hóna­pos, kudarcokkal, remé­nyekkel teli küzdelem után, november 14-én hárman szálltak le a barlangba. Balázs Lajos, Balázs Dénes és Stefanik György. Köte­lekkel sikerült lerántaniuk néhány, egymásba kapasz­kodó sziklát, amely a már feltárt járat további útját elzárta. Mögötte mélybe nyúló, szűk nyílás húzódott. Balázs Dénes haladt elöl, centiméterről centiméterre. És egyszeriben bebizonyo­sodott; mennyi új remény tud születni egyetlen pilla­nat alatt is ... Hatalmas, tágas barlangterem tárult szeme elé. Sikerült! Győz­tek !... És most' hogyan tovább? Ha a feltárt barlangot ab­ban az állapotban hagyják, ahogy van, kiadós omlás esetén betemetődik az egész. Márpedig a közelgő tél a barlang létét fenyegeti. A megoldás elsősorban Balázs Lajoson múlott. Vállalja-e a további életveszélyt és vál­lalja-e a családjától való elszakadást? És Balázs .La­jos döntött... „Birodalom” a föld felett — Vállaltam — mondja Balázs Lajos, az Ormosi Bányaüzem égerszögi üdü­lőjének gondnoka. — Nem hagyhattam veszendőbe azt az eredményt, amelyért nemegyszer életünket koc­káztattuk. Hogy itt marad­tam, nem bántam meg. Hu­szonhat éve élek itt. Pon­tosabban élünk, mert a fe­leségemmel együtt költöz­tem ide, az erdőrengeteg közepén levő házba. A feleség, Erzsiké néni éppen a szokásos nagymo­sást végzi. — Nem akartam én ide­jönni. Pesten laktam, ott dolgoztam, ott is ismerked­tünk meg. 1945-ben háza­sodtunk össze. Ötvennégy nyarán a férjem úgy érke­zett Égerszögre, hogy többé már nem megy vissza. Két év múlva aztán magam is ideköltöztem. — Megállapodtam egy helyen — folytatja Lajos bácsi a beszélgetést. — Azóta ennek a háznak már a negyedik „gazdája” van. Először az Egri Dohány­gyáré volt, majd úttörőház­ként üzemelt, később átvet­te a Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal, most pe­dig a Borsodi Szénbányák Vállalat Ormosi Bányaüze­mének üdülője. Szeretek itt élni. Olyan ez, mint egy kis sziget a tenger közepén, amelyet gyakran látogatnak a „hajótöröttek”. — Bizony gyakran — szól közbe Erzsiké néni, miköz­ben szárítgatja kezét a lú- £,os víztől. — A hét végén rudabányaiak, azután a KISZ-esek jönnek. Hétköz­ben többnyire értekezlete­ket tartanak itt, hét vége­ken pedig csa'Sidosan ér­keznek pihenni. Ezért akad tennivaló mindig. — Nem unatkozunk so­hasem. Magam hordom fel a vizet a faluból, azzal a kis trak torral, ami ott áll a ház előtt — mutat ki az ablakon Lajos bácsi. — Télen kétszer, nyáron há- romszor-négyszer is fordu­lok. Máskor meg fát vágok, fűtök, hozom az élelmet. Annak idején e ház építésé­ből is tevékenyen kivettem a részemet. — Nem volt szívünk itt­hagyni azt a cseppköves bi­rodalmat, ami ott húzódik meg a domb alatti barlang- 1 ban, amelynek feltárása el­sősorban az ő nevéhez fű­ződik — néz férjére az asz- szony —, és azt a kis biro­dalmat, amit itt teremlet­tünk meg magunknak a he­gyek, dombok övezte ház­ban, az eltelt huszonhat év alatt. Jó itt. Csak a férje­met sajnálom, amikor néha lemegy a barlangba. Visz- szafelé jövet arcáról leol­vasható a csalódottság. Ta­lán az jut az eszébe, miért nem vált még valóra az a jóslat, amit abban a bizo­nyos újságban megírtak 1955-ben: „Tízezrek járnak majd csodájára ... Saját barlangja van Égerszög­nek ! ...” Monos Mária— Laczó József Az év nagy részén O hóval borított terü­leteken igen nagy gondot okóz a köz­lekedés. Szibéria északi ré­szein azonban lakott tele­pülések vannak ■ ilyen he­lyeken, ahol nem nélkülöz­hető a külvilággal való érintkezés. A hagyományos közlekedési eszköz, a kutya­szán ma már egyre kevésbé felel meg az igényeknek, a modem helikopter viszont túl költséges. Ezért nagy jelentőségűek azok a fej­lesztési kísérletek, amelye­ket a Szovjetunióban a mo­toros hószánok építésére fdlvtntnak. Már ma is fel­váltották a kutyaszánokat Szibéria hómezőin a móto- I ros szánok, amelyeknek nagy jövőt jósolnak a tar­tós. nagy havazásos terüle­teken. A rubinszki autógyár leg­újabb motoros szánja a Burán (Hóvihar). Kéthen- geres. léghűtéses motorjával FIO kilométeres óránkénti se­bességet képes elérni, vi­szonylag kis üzemanyag-fo­gyasztással. Vezetése sem­Motoros hójárművek mivel sem igényel több szakértelmet, mint egy mo­torkerékpáré. Párnázott ülé­sén két személynek van hely, és kisebb teher szállí­tására is átalakítható. De a Burannál jóval na­gyobb teljesítményű hójár­műveiket is építettek már. Az úgynevezett aeroszánt, amelyet Tupoljev szerkesz­tett, légcsavar hajtja órán­ként 120 kilométeres sebes­séggel, és kb. 800 kilogramm terhet szállíthatnak rajta. Egyszeri üzemanyagtöltés­sel 600 kilométer utat te­het meg. Az Amur nevű aeroszán, amely Komszomolszk térségében teszi lehetővé a közlekedést a hó miatt elzárt falvak és a város között. A szán személy- és teherszállításra egyaránt al- , kalmas. Egy sor új, a következő tanévtől „érvényes” iskolai tankönyv nyomdai előkészí­tésén dolgoznak a Tankönyv- kiadó Vállalatnál. A legap­róbbak, az írássa 1-olvasással éppen hogy ismerkedők, az általános iskolák első osztá­lyosai például négy részből álló, új ABC-s könyvel kapnak. Az első félévben használják majd „A maci ír”, „A maci olvas” című köny­veket. a második félév tanul- nivalóit pedig „A maci me­sél” és a „Feladatlapok” cí­mű képekben gazdag könyvek tartalmazzák! Az 1980—81-es tanévben új matematika-, ének-zene, anya­nyelvi és olvasókönyveket kapnak az általános, iskolák harmadik osztályosai, s ugyan­csak kicserélik az ötödik osz­tályos irodalom-, történelem-, a hetedik osztályos matema­tika- és a nyolcadik osztályos fizika-, kémiatankönyveket is. Ezen Kívül a nemzetiségi is­koláknak 42-, továbbá a kise­gítő iskoláknak egy-, a sike­teknek és a foglalkoztató is­koláknak pedig három-három­féle új tankönyv készül az elkövetkezendő hónapokban. A gimnáziumok második osztályosainak szóló tanköny­vek nagy részét is újak vall­ják fel. Szeptembertől friss kiadású könyvekből tanulják a magyar irodalmat, a mate­matikát, a történelmet, a földrajzi és az ének-zenét. Megváltozik az orosz, az an­gol, a francia, a német, az olasz, a spanyol és a latin nyelvkönyvek, valamint a hozzájuk tartozó nyelvi fel­adatlapok tananyaga is. A vállalat főiskolai és egyetemi tankönyvkiadási tervének készítésekor arra tö­rekedett. hogy a több hallga­tónak szóló alaptárgyakból jelentessen meg újabb köny­veket. Express-kedvezmények 1980-ra A hazai tájak és a halá­ron túli nevezetességek meg­ismeréséhez több mint tíz­fajta — immár egy évtize­des múltra visszatekintő — utazási kedvezménnyel já­rul hozzá az Express Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda. Csak a felét fizetik a vas­úti jegyeknek a kiránduló KISZ-alapszervezetek, az or­szágjárásra induló úttörőra­jok és iskolai tanulók, ha hatnál többen jelentkeznek az útra, a 10 éven aluli kis­diákok pedig 75 százalékos, kedvezményt kapnak. A lö- megszervezetek, az üzemek, a vállalatok és a termelő- szövetkezetek szervezte cso­portos vasúti utazásokon 83 százalék a kedvezmény mér­téke 25 részvevő esetén. A tanulmányi kirándulás­ra induló osztályok 10-től 30 diákig ugyancsak 33 szá­Rózsák! Ezüstfenyők, díszalmák, díszszilvák, orgonák, tuják, kúszófenyők, örökzöldek, díszcserjék, virághagymák. Vidéki megrendeléseket postán, pontosan teljesítjük. Kérje díjmentes, szines, nagyárjegyzékünket! Szálkái Rózsatelep, Díszfaiskola. 1061 Budapest, Népköztársaság u. 8. I zalékos engedményt kapna It a Volán menetrendszerű já­ratain, a KISZ építőtáboro­zó fiatalok pedig díjmente­sen utazhatnak, a lakóhely és a tábor között egyszer oda-vissza. A KISZ- és az úttörőszervezelek akkor is 33 százalékos kedvezményben részesülnek, ha különjárattal kívánnak kirándulni. Hajó­val is olcsóbban utazhatnak a fiatalok .hazánkban. A pe­dagógus vezette diákoknak, a tíz évnél idősebb úttörőkből szervezett csoportoknak, és- a 25 KISZ-esnél, többet számláló alapszervezeteknele is 3.3 százalékos kedvezményt nyújtanak. Az Express több nemzet­közi szövetség kedvezmé­nyeit is hozzáférhetővé te­szi a magyar fiatalok szá­mára. A Borsod-Abaúj- Zcmplén megyei 1 Településtisztasági Szolgáltató Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: — autóvillamossági szerelőt, — gépjárművezetőt — segédmunkásokat. Jelentkezés: Miskolc 4., Fonoda u. 2. sz. alatt, a munkaügynél. A Miskolci Köztisztasági fifáSBaiat felvételre keres ügyvitelszcrvezőt, < műszaki előadót, autószerelőket. Jelentkezni lehet: Miskolc, József A. u. 65. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom