Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
ESZASC-MAGYARORSZÄG 4 . B* 1980. február 20., szerda Olvasótábor? Közművelődési tábor? Két hét, s ami utána jön Az „Olvasótábori kis trak- te” szerint (ez amolyan módszertani kiadvány az Olvasó népért mozgalom egyik legizgalmasabb kísérletéhez) legalább az előző év végén ildomos hozzákezdeni a nyári olvasótáborok megszervezéséhez. Döntően az előkészítésen múlik ugyanis, hogy milyen haszonnal telnek majd el a tíz napok, a két hetek ... A hasznosság persze nem anyagiakon mérhető le. Mi több, egy-egy tábori közösség művelődési szokásai sem vesznek azonnal 180 fokos fordulatot. De a tapasztalatok, az j*fc-oit azért már fellelhető visszatérő táborozok mutatják, többnyire sikerül felkelteni az érdeklődést a táborlakókban az értelmes olvasásra, a sokoldalú önkifejezésre, a szabad idő hasznos és kulturált eltöltésére. Az elmúlt nyáron megszervezett 13 olvasótábor közül ugyanis atig-alig volt olyan, amelyik csak az olvasás megszerettetésére épített volna. Könyvek ugyan mindenütt voltak kézközeiben, forgatták is azokat, s szabad beszélgetéseken, vitákon feldolgozták az előre eltervezett irodalmi anyagot, de a tevékenységi kör ennél lényegesen tágabb volt. A képzőművészet, a tánc, a báb, a zene éppolyan polgárjogot nyert az olvasótáborokban, mint a „névadó” olvasás. Nem véletlen, hogy újabban magát a tábori elnevezést is sokan vitatják, mondván, hogy sokkal inkább közművelődési kísérleti lehetőségekről van szó ezek alatt a nyári két hetek alatt. S az sem véletlen, hogy az utóbbi években a táborok szervezői mindinkább a szakmunkástanulók felé forduljak. Azaz elsősorban azok felé a . fiatalok felé, akik az iskolai keretekben a legkevesebbet kapják az irodalmi, művészjeti, történelmi ismeretekből. De a legkevesebb segítséget kapják — noha szükségük van rá — szabad idejük: hasznos, értelmes, kulturált megszervezéséhez is. Noha országosan közel tíz évre tekint vissza az olvasó- tábori mozgalom — megyerikben az' elsőt 1973-ban az Ady Endre Művelődési Ház szervezte — még mindig kísérlet. Tulajdoniképpen rendik ívül szűk kört fog át. Az elmúlt évi táborokban mindössze alig 700-an voltaik. S ezek a táborok meglehetőse« költségesek. Noha a tá- borozók étkezési költségét többnyire átutalják az iskolák, megyei keretből és a Kulturális Minisztérium támogatásából 180 ezer forintot kaptak a megszervezéshez. S a visszacsatolásra mindmostanáig meglehetősen kevés figyelem jutott. Az elképzelések szerint ugyanis ezekre a fiatalokra az iskolában is építhetnének, az iskolai könyvtáraikban, a különböző szakkörökben. Példa azért már van rá... A megyei könyvtár korábbi cigány ol- vasitááborának tagjai rendszeresen részt vesznek a megyei könyvtár gyermekkönyvtárának klubfoglalkozásain. Egyik-másik tábor után levél megy a fiatal lakóhelyének könyvtárosához, s vannak, akik később is kapcsolódnak a könyvtárhoz. De aligha tagadható: szervezettebb, hatékonyabb utóéletre lenne szükség ahhoz, hogy az anyagi ráfordítás szélesebb körben kamatozód j on. Mindezekről egyébként igen sok szó esett a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága művelődéspolitikai társadalmi bizottságának ülésén, amelyen az olvasótáborok tapasztalatait vitatták meg. Rendkívül sokszínűek a borsodi táborok, a szervezők különböző úton kísérlik meg ezt a sokat emlegetett szemléletformálást. S ez jó. De egyszersmind felveti annak a szükségességét is, hogy sort kellene keríteni a táborozta- tók tapasztalatcseréjére is. Többnyire ugyanis egymástól elszigeteltén dolgoznak. Olyannyira, hogy eddig a tanácskozásig ismeretlen volt a tizenharmadik tábor: a kazincbarcikai Radnóti Miklós Művelődési Ház szervezte a BVK dolgozóinaik gyermekei részére. Áz olvasótáborok (közművelődési táborok) ma azért leginkább a könyvtárakhoz kapcsolódnak. A Miskolc városi Művelődési Központ Ady Endre Művelődési Háza és a kazincbarcikai Radnóti kivételes példa. Ez ezen a nyáron sem lesz másként. Sőt, a korábbinál kevesebb tábort terveznek — a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Elmarad például a tavalyi év egyik legsikeresebb tábora, a szerencsi járási könyvtáré, amelynek résztvevői pedig éppen szakmunkástanulók voltak. Pedig az Olvasó népért mozgalomban továbbra is éppen ez a réteg leap megkülönböztetett figyelmet. Érdemes lenne hát keresni az anyagi lehetőségeket, mert közművelődésünk egésze válhat szürkébbé, szegényesebbé e táborok elmaradásával. Ezen a nyáron - várhatóan tíz olvasótábor nyit kaput. Lesz köztük egy, amely első ízben kerül megrendezésre: a megyei könyvtár szervezi könyvtárosoknak. Aligha kétséges, ez a könyvtáros olvasótábor a jövőnek szól, s segítheti majd nemcsak újabb olvasótáborok szerveződését, hanem azt a már emlegetett visszakapcsolást is. Szóval azt, amit úgy fejtegethetünk: ne csak a nyári két hét villantson fel valamit a résztvevőknek egy szélesebb látókörű, kulturált, tevékeny életformából, hanem folytatódjon éz a tevékenység a tábormentes, időben lényegesen hosszabb hónapok alatt is. Csutorás Annamária Pályázatot hirdetünk FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Pályázat feltétele: felsőfokú számviteli — közgazdasági végzettség, 10 éves ipari szakmai ismeret, 5 éves vezetői gyakorlat. Előnyben Mezőkövesd és környékén lakok. Jelentkezés önéletrajzzal „ÉM 191” jeligére, a kiadóhivatalban. . 1 ________________.... • líis» fi inislolci munka A 20. miskolci tévéfesztivál előkészítő bizottsága — Tol- nuy Ferencnek, Miskolc városi Tanács ’ művelődésügyi osztálya vezetőjének elnökletével — kedden délelőtt ülést tartott a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központban. Az ülésen részt vett Erdős András, a Magyar Televízió politikai adások főszerkesztősége vezetője is. aki egyebek között arról szólt, hogy a miskolci lévéfeszti- vált tömegpolitikai munkának tekintik, s a szervezésében is azért törekszenek a tömegjei legre, hogy minden, amit tesznek, minden, amit közvetíteni akarnak, mind hatásosabban jusson el a közönséghez, váljék a közösség birtokává. Balogh Mária, a fesztivál igazgatója beszámolójából megtudtuk, hogy 259 művet neveztek be, 54-gyel többet, mint két évvel korábban, s ezek összidő-tartama 7280 perc, azaz több mint 121 óra, vagyis ötszöröse a fesztivál ma jdani versenyprogram-idejének. Az érdeklődésre jellemző, hogy nemcsak a po- tikai adások lőszerkesztősé- gében dolgozók jelentkeztek, hanem a Magyar Televízió teljes gárdája szeretne szerepelni a fesztiválon. Túlsúlyban természetesen e főszer- kesztőség és a Tv-híradó van, de igen jelentős a közművelődési és ifjúsági oszláiyek részvétele, s a két vidéki stúdió is 14 műsorral jelentkezett. Az előzsürik, szám szerint hat, most végzik a legjobbak kiválogatását. Az előkészítő bizottság helyi szervező munkája az ütemtervnek megfelelően folyik. A közönség igényeinek megfelelően a fesztivál székházán kívüli — miskolci "és vidéki .— rendezvények száma 29-re emelkedett, s még ehhez jön az MTV KISZ- szervezetének edelényi külön programja. A zsűri munkáját 13 • társadalmi zsűri egészíti majd ld. A tervezett majálisra eddig harminc országos nevű népművész jelentette be részvételét. Érdekes hír, hogy a Kultúrkapesolatok Intézete a díjnyertes műveket a külföldi magyar intézetekben be kívánja mutatni. A kezdésig — május 15. — még csaknem három hónap van. Az előkészületek üteme jó. Nimród Fotóklub, 1980 Háromezer fénykép a természetről Február 23-án tartja egyesületté alakuló közgyűlését Budapesten a NIMRÓD Fotóklub. Ez az esemény nem egy új szervezet létrejöttét, hanem a korábbi szervezeti rendszer megújhodását jelehti. 1978-ban a NIMRÓD vadászmagazin szerkesztőségének kezdeményezésére készült el az a felhívás, amely a természet- és „vad- fotósokat” igyekezett tömöríteni. A felhívásra háromszáz jelentkező adatait kapták meg a szervezők. Az első fotópályázaton 1285 fotó elbírálása volt a zsűri feladata. A pályázat sikerén felbátorodva kiállítást rendeztek a legjobb munkákból. A Magyar Mezőgazda- sági Múzeum vállalta a budapesti bemutatót, amelyet egy hónap leforgása alatt tizennégyezren tekintettek meg. A fotókíub legutóbbi pályázatának eredményhirdetésére rövidesen sor\ kerül. Erre 915 színes és lekete-fehér felvétel érkezett, amelyből ugyancsak kiállítás készül. A. NIMRÓD Fotóklub tagjainak alkotásai a hivatásosokéval vetekszik. Rangos európai vadászmagazinok érdeklődnek felvételeik iránt. A klub munkája, egyre szélesedő tevékenységi köre arra késztette a klub vezetőit, hogy magasabb szinten szervezzék meg a klub életét. Célja, hogy szervezze és összehangolja a hazánkban működő — hivatásos és amatőr — természet és vadon élő állatok fényképezésével foglalkozó tagjainak tevékenységét, akik egyúttal a természet- és környezetvédelem feladataiból is részt vállalnak. A természet és környezet védelme ma a világ nagy gondjainak egyike. Ez a megállapítás hazánkra nézve is érvényes. Azt reméljük, hogy a természet szépségeinek megismertetésében és megvédésében — a fotó sajátos eszközeivel — az egyesület tagjai is közreműködhetnek. „Jó lesz vigyázni!.. Idill Filmnapok falun ’80 Megyei megnyitó Edeiényben Móri. A felirat alatt zászlók lengenek, s e hétköznapon sokan állnak meg az érdeklődők, járókelők a plakátok, filmfotók előtt. Benn, a színpadon, a vetítővászon előtt pedig már a délutáni órákban ott szorgoskodnak a Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat műszaki szakemberei, hogy estére minden a helyén legyen. A fenti kép fogadta hétfőn az Edelénybe érkező vendéget: itt rendezték meg a falusi filmnapok Borsod megyei megnyitóját. Az este 6 órakor kezdődött ünnepségen dr. Sándor Dezső, a nagyközségi közös tanács elnöke, országgyűlési képviselő köszöntötte a szép számmal megjelent filmbarátokat, érdeklődőket. A falusi filmnapok megyei rendezvénysorozatát dr. Németh Pál, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, országgyűlési képviselő nyitotta meg. Bevezetőben aprói szólt, hogy megyénkben másodszor rendeznek falusi filmnapokat, s ennek során gazdag lehetőséget kapnak a falvaikban, községekben élők a magyar filmművészet alkotásainak megismerésére, majd így folytatta: — így lesz a múlt útjelző, amely a jelen időre is ható, általános emberi mondanivalóval és tanulsággal szolgai. De a tanulság nemcsak a nézők tanulsága. A filmnapok keretében alkalom nyílik néhány új magyar film alkotóival való személyes találkozásra, őszinte eszmecserére, a látott filmnek a valósággal való szembesítésére. A későbbiekben a rendezvénysorozat közművelődési tartalmáról szólt dr. Németh Pál, majd arról beszélt: miért éppen Edelény lett a helyszíne a filmnapok megyei megnyitójának, itt ugyanis — mint mondotta — a lakók összetételében szerencsésen ötvöződik a hajdani parasztból lett ipari munkás, a régi egyéni gazda és a mai tez- dolgozó, de gyakori a családok egyre több szállal kötődése városainkhoz is. Befejezésül ezeket mondotta dr. Németh Pál: — Amikor most a fil.mna- pok programját megnyitom, őszintén kívánom, hogy ez a rendezvénysorozat segítse minden érdeklődő nemes és tartalmas művelődését, s ezen túl nyújtson maradandó művészi élményt és hasznos szórakozást. Az ünnepi megnyitó után levetítették a közönségnek Szabó István új filmjét, amelynek a címe: -Bizalom, A filmnapok falun további programjában megyénk 79 mozijában 26 magyar filmet láthatnak az érdeklődők. Régi ételek! niiiiiiiiitiiiiiiiniiiniiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui Kukoricalisztből és -darából készült ételkülönlegességek az étlapon a miskolci Gyors-étteremben (Zsolcai kapu) 1980. február 18—23-ig Régi ízek! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiii
