Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-18 / 40. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1980. február 17-, vasárnap Készül a báli frizura Itt a báli idény: az • egész országban — a fővárossal az élen — egymást érik a haj­nalig tartó vigasságok. Jo- < gászbál, orvosbál, vadász­bál, cigánybál, gazdászbál, aulósbál, megyebál... Szál­lodák, kultúrházak, sport- csarnokok lampionos, szer- pentinfüzéres tarkaságában zsibong, kavarog a báli so­kaság — elegencia, derű árad az üvegcsillárok szi­porkázó fényében. A férfiak egy része bá­mulja a merész dekoltázsú nőket, míg mások főnökeik tekintetét keresik, hogy be­hízelgő mosollyal köszönt­sék és egész este őket utá­nozzák. A nők meg egymást nézik, könyörtelen aprólé­kossággal, s lebiggyesztett ajakkal súgják férjüknek: Pillants csak hátra, de ne feltűnően, na mit szólsz hozzá? M.-né rózsaszín tüll- csomagolósban, . pedig túl van már a negyedik X-en, s nem éppen szitakötő ter­metű! Van, aki mézédes mosollyal fordul barátnőjé­hez: Gyönyörű a ruhád, emlékszem, tavaly is ez volt rajtad. „Hiúság, asszony a ne­ved!” Mire nem képes egy nő a szépségért? — juttatja eszünkbe a báli csillogás, melyet hetekkel előtte ama- zoni küzdelem előz meg: szabadulni a felesleges téli kilóktól, eltüntetni a „göm­bölyű igazságot”! Szigorú fogyókúra, aztán jöhet a varrónő, a jelmezkölcsönző bolt, majd a kozmetikus, a fodrász. Közben a fél vá­rost be kell járni Hamupi­pőke aranypántos topánká- jáét't. És még a gyűrű, a nyaklánc, a karperec az ékszerboltokból... Na, de ne csak azt néz­zük. hogy mi van a báli kulisszák mögött, végül is: kell egy kis hacacáré, az élet nemcsak munkából áll. Az összecsendülő borospo- hapak, a fülünkbe húzott magyar nóta, a beat-zene ritmusa feledtetnek gondot, bánatot. Ez az éjszaka az örök fiatalságé, mulassunk hát hajnalig! Egy cica, két cica, száz cica haj . Farsang, farsang, farsang Az inyenemester finom falatokat állít össze, melyeket cára rakva ingajáratban visznek a felszolgálók. töl­Tánc — reggelig Az érdekelt kiskereskedelmi vállalatnál arra kértek, írjak egy cáfolatot. Arra intsem az embereket, hogy ne üljenek fel az ostoba híresztelések­nek. — Az egyik bútorboltunk dolgozóit meg akarják liri- cspjni. Azt terjesztették róluk, l’Mgy olyan bútort adtak el, amelyben egércsalád volt. A következményt kitalál­hatjuk: az egércsalád éhes volt. éjjel felzabálta a szek­rénysort, aztán megette a vá­sárlók felét. Nem folytatom. Bercikén úgy tudják, hogy ősvadoni vámpír volt a szekrénysor­ban. Az Avas-délen „hiteles”- szemtanúk azt állítják, hogy a DOMUS-ból vett bútorban volt eme vadállat. Mit tehe­tett a vérmes „jószág”, ki­szívta két vagy három ház lakóinak vérét, így -ezekre egy ideig a Vöröskereszt nem számíthat a véradószolgálat­ban. vámpír Mindez . mellébeszéd. Leg­határozottabban . merem állí­tani, hogy Barcikán orosz­lán volt a szekrénysorban. Remek üzleti fogás! Az orosz­lán drága, és rendkívül fon­tos háziállat. Nagy az értéke, s így fel lehet srófolni a bú­tor árát is. Ez gyorsan el­szaporodott. és felzabálta fél Kazincbarcikát, kivéve azo­kat, akik éppen munkahelyü­kön voltak. Ebből az: a ta­nulság: jobb, ha az ember a munkahelyén pihen, mint az otthonában . .. A DOMUS-ban ettől is ügyesebbek voltak: vadele­fántokkal tömték meg a szek­rénysort. Jó szándék vezette őket, hiszen az elefánt na­gyon tanulékony, könnyen be lehet idomítani, hogy a nehéz Már fél évszázaddal ezelőtt bútorokat ideroda tologass., .takarítás közben. Persze, eb­ből is egy hatalmas csorda támadt, letiporta egész Mis­kolcot, kivéve a kohászatot, mert az elefánt nem szereti se.m a füstöt, sem a tüzet. ­Tulajdonképpen nem is ele­fántok voltak a bútorban, ha­nem őslények, dinosaurusok és sárkányok. Ezek‘gyorsan szaporodva a főváros felé vo­nulnak. A 3-as főútvonalon elnyelnek minden járművet, különösen kedvelik az olyan személykocsikat, amelyeket, „mazsolák” vezetnek. Valaki azt kérdezhetné, ki volt az a bárgyú, balga, bu­gyuta, együgyű, eszeficamított, faragatlan, félnótás, horpadt eszű, megkergült, szűrkapca, kelekótya, totya, ványogó, vi­iszsno Otven éve halt meg a krónikás Dongó Gyárfás Géza, egy­kori pataki jogász, később Zemplén megye főlevéltáro­sa, újságírója és történésze, alig egy évvel több mint fél évszázada halt meg. és más­fél évszázaddal előtti ese­mény az. amiről az általa szerkesztett.: Adalékok Zemp­lén vármegye történetéhez című évkönyv 190%'G-i köte­teiben megemlékezett. Ez pe­dig nem más, mint ismerte­tése az 1831-ben alapított „Zempléni kaszinónak” Sá­toraljaújhelyen. Elsősorban is a kaszinó törzs tagjai tevé­kenységének ismertetése. 1827-ben alakult meg Szé­chenyi kezdeményezésére Pes­ten a Nemzeti Kaszinó, és „már négy évvel később, da­cára az akkor legkedvezőtle­nebb helyi közviszonyoknak. Sátorai ja-Ujhely székhellyel 1831-ben, a kolera és a pa­raszt-lázadás évében megala­kult a „Zempléni Casino” — írja a szerző. Aztán a Szé­kely Imre, sátoraljaújhelyi takarékpénztári pénztáros jó­voltából megőrzött. 34 lapos füzetet ismerteti. Ez pedig nem más. mint „A Zempléni Casino rendtartásai, s tagjai­nak névsora. Nyomtatta Wer­ter Károly csősz. kir. privi­legizált könyv nyomtató Kas­sán 1832.” Már a megalakulás évében 218 tagja volt ennek a re­formkori, a nemzeti haladást előmozdítani kívánó regioná­lis klubnak, vagyis több, mint a Széchenyi alapította Nem­zeti Kaszinónak indulásakor — állapítja meg lokálpatrio­tizmustól átitatott büszkeség­gel a szerző. Ezek között egy­aránt helyet foglalt a 32 mág­nás mellett számos tóblabíró, megyei tisztviselő (ezek vol­tak legtöbben), de már ott volt négy kereskedő, két or­vos, egy patikus, egy mérnök (földmérő) és egy postames­ter is. Az egyházat hat világi pap és négy szerzetesrendi ayta képviselte. A számok mögött érdekes nevekkel is találkozunk. Hét Kossuth, négy Szemere és két Szirmay foglalt helyet az alapító ta­gok között, és Andrássy gróf mellett ott találjuk Doktor Tamás kereskedőt is. Kazin­czy Ferenc természetesen részt vett a szervező munká­ban, de a megnyitást már nem érte meg, a kolerajár­vány elvitte, Kazinczy Gábor, az Akadémia tagja azonban nemcsak tag volt, hanem — Pestre járván az Akadémia ülései re — ellátta ‘ bőven könyvvel is a kaszinót. A könyvtár „ajtaját akkoriban sűrűn nyitogatták és nem ült ujjnyi vastagságú por, akkor, mint ül ma a könyvtárnak olvashatatlan kötelein” — írja korát, azaz a századfor­dulót ostorozó mélabúval Dongó Gyárfás, hozzátéve még, hogy a könyveket be is hák, gegyegüle, tökfiíkó, aki kitalálta ezeket a története­ket. Ne keressük. A pesti jól értesültek előre; tudták, hogy földrengés lesz és a Gellért­hegy fejest ugrik a Dunába. Engem kifejezetten lokálpat­rióta büszkeség tölt el, hogy a kitalációban felvesszük a versenyt a fővárossal, az élel­mes ötletekért nem kell a szomszédba, menni. Szerintem ez a legjobb bú- loreladási reklám. Az egyik hölgy vevő azt kérdezte, le­het-e olyan tévészék rény két kapni, amelyben ocellók ta­nyáznak, a másik Nílus-lakó krokodilt igényelt. Az egyik ugyanis ocelló bundát, a má­sik pedig krokodilbőr táskát szeretne csináltatni — hozott anyagból. Ez az igény. A ke­reskedelem dolga, hogy tel­jesítse. kötötték szépen. „Ekkoriban a sátoraljaújhelyi Elzevirek. Lövy Joakim és fia fzrael »compaclorok- foglalkoztak ezzel”. Izraelről a feljegyzés még azt is megjegyzi, hogy ..könyvárus”. Ennek utóda Löwy Adolf a cikk megjele­nésekor, 1905-ben is jól menő könyvüzlet tulajdonosa voll Sátoraljaújhelyen, A művelt­ségei terjesztő könyviár fej­lesztésén kívül azonban a kaszinó 1832 és 1847 között báli bevételeiből a zempléni kórházi alap javára is adott, jócskán, és külön 200 forintot juttatott a kolerában megbe­tegedettek ápolására. A kaszinó 1832-es vezérka­rának volt tagja- Lónyad Gá­bor. Kossulh barátja. 1848 együk későbbi vezéralakja, és a ma már kevésbé ismert nevű Nyomárkay József táb­la-bíró, aki „szenvedeimesen” tanulmányozta Knobl újhelyi rabi-nus prelegálása mellett a Thalmudot, úgyszintén fárad­hatatlanul búvárkodta u val­lásbölcseleti könyveket. „Atheista hírében élt és halt meg” — olvashatjuk. — A 15 újságot (hét magyar, bét német és egy latin nyelvűt) járató kaszinó 1834 „kreálta Uihelyben a »Zempléni han­gászok •< intézményét (Bunkó és társulata Sárospatakról)” — olvashatjuk'— és muzsi­kájukat „Táncoljunk a vár­megyei közkórház javára" — jelszóval használták fel a bá­lokon, letéve az Erzsébet- kórház alapját ezzel. Számos kereskedő szállított a kaszi­nónak. A könyveket kötő Lövy Izraelen kívül Deutsch József, akinek utódai Decsé- nyi néven a századfordulón nagytraíikosok voltak Ú.j- helyben. Schön Áron. akinek rokona Schön Vilmos, a köz­kórház főorvosa volt, és ép­pen a cikk írásakor halt meg, Kolener Sámuel vendéglős ’s Danielisz János görög keres­kedő, aki később a kaszinó tagja is lelt. 1849-ben. amikor Schlick osztrák tábornok csapatai Kassa mellett legyőzik Mé­száros Lázár hadait, a kaszi­nó feleli is bealkonyul, és csak 1854-ben kezdte máso­dik éleiét Senny'ei Károly házában, amely a századfor­dulón már a városháza volt. Máté Jván Felhívás! A pénzügyi osztály felhívja a háztáji és kisegítő gazda­ságok használóit, valamint a lovat tartó személyek figyelmét, hogy az 1980. évi jövedelemadó megállapítá­sához bevallást köteles benyújtani az: a) aki 1980. január hó 1. napján az ország területén mezőgazdaságilag művelhető (kataszteri tiszta jövede­lemmel rendelkező) 1500 négyzetméter területű szőlő, kert, gyümölcsös esetében, 800 négyzetméter, vagy ennél nagyobb területű mező- és erdőgazdasági ingatlant bár­milyen címen (tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbér- let, illetmény, stb. címén) használ; b) aki 1980. január hó 1. napján kétévesnél idősebb ló (öszvér) tulajdonosa (haszonélvezője). Árbevételre vonatkozóan az is: c) aki 1979-ben mezőgazdasági termelési tevékenység­ből — földhasználat mellett, vagy anélkül — 150 ezer forintot meghaladó értékű árbevételt ért el; d) aki gazdaságában 1979. évben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatott, ha a kifizetett munkabér pénzbeli vagy természetbeli értéke együttesen elérte a 20 ezer forintot, vagy akinek gazdaságában 1979. év­ben legalább egy személy évi 90 napon át dolgozott; e) akit az adóhatóság a gazdálkodásból elért árbevé­tele után bejelentésre felszólít. NEM KÖTELES BEJELENTÉST TENNI AZ. akinek az 1979. évben használt és adóztatott földterü­lete sem a nagyságában, sem a művelési ágában és kataszteri tiszta jövedelmében nem változott meg, to­vábbá, akinek a tulajdonában (haszonélvezetében) levő kétévesnél idősebb lovak (öszvérek) darabszáma ugyan­csak változatlanul maradt. 1980. március» 1. Azzal szemben, aki a jelen felhívás alapján bevallás adására kötelezett, s azt a fenti határidőig nem nyújtja be, büntető rendelkezéseket kell alkalmazni. Bevallási ívek az illetékes városi kerületi hivatalok pénzügyi osztályainál szerezhetők be. ' ; Miskolc megyei város Tanácsa V. B. pénzügyi osztálya Csorba Barnabás FELHÍVJUK T. FOGYASZTÓINK FIGYELMÉT, hogy a Kilián-dcl lakótelepen 1980. február 19-én 8 órától délután 3 éráig ÁGBEIKTATÁSI MUNKÁK MIATT vízszolgáltatást biztosítani nem tudunk. Miskolci Vízművek Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom