Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-18 / 40. szám

tum» M&GTtmQRSZÁG 4 .jZ-iír • ■ ■"­.. ■ ‘ '-Vfr' V T980. fe&ruSr TZ, vcrsörnetp­Járási, városi pártértekezletek megyénkben \ (Folytatás a 3. oidalröt) Az előterjesztések fölötti sokszínű vitábaA 19-en szó­laltak fel. A gazdasági egy­ségekből jött küldöttek mun­kahelyeik életéről, eredmé­nyeiről, gondjairól adtak számot. Tóth József városi tanácselnök a várospolitika elmúlt öt évét vázolta fel. Ideológiai kérdésekről szól­tak a Comenius Tanítóképző Főiskola küldöttei. Szó volt a vitában a nőknek, a fia­taloknak a város és az üze­mek életében betöltött sze­repéről, a KISZ munkájáról; a közlekedés gondjairól, a munkásművelődésről. Felszólalt a pártértekezle­ten Deme László, a megyei pártbizottság titkára is, aki többek között arról beszélt, hogy a sárospataki kommu­nisták őszintén szóltak ered­ményeinkről, alaptalan illú­ziók, hurrá-hangulat nélkül, a hibákról meg pesszimizmus nélkül. Ismerik a realitáso­kat, hisznek politikánkban, hisznek önmagukban. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a gazdasági tevékenységet meg­határozó tényezők közül a jövőben többet kell fogial­Sátoraljaújhely város: Tovább nitt az ipar Szombaton 2340 kommunis­ta nevében 150 küldött rész­vételével tanácskozott a sá­toraljaújhelyi városi pártér­tekezlet, amelyen részit vett és az elnökségben foglalt he­lyet dr. Bogota Béla, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese, dr. Lovas Lajos, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. A város életében végbe­ment változásokról, az elért eredményekről, a XI. kong­resszus óta végzett munkáról Vavrelc István, a városi pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést a pártértekezlet írásos anyagá­hoz. Sátoraljaújhely termelési struktúrájában az ipar szere­pe . tovább erősödött. Jelen­tős fejlesztéseket, bővítése­ket hajtottak végre az EL- ZETT-nél, a Hegyalja Ruhá­zati Szövetkezetnél az export árutermelés bővítése érdeké­ben. A ruházati szövetkezet új üzemrészt hoz létre, illet­ve új munkalehetőségeket teremtett a környező települ léseken élők, főként a női dolgozók számára. Űj ipartelep alakult ki a nagy múltú város déli ré­szén: itt kaptak helyet a vá­ros különböző területein mű­ködő szövetkezetek telepei, üzemei. Az előző pártérte­kezlet óta a város vállalatai, üzemei, szövetkezetei szá­mottevően növelték termelé­süket. Amíg 1975-beri alig haladta meg a város gazda­ságainak. üzemeinek terme­lése a 2,3 milliárdot. 1979- ben már 3,6 milliárd forint értéket hoztak létre és ez nem kevesebb, mint 56 szá­zalékos emelkedést jelent. Az eredmények elérésében jelentős szerepet vállaltak magukra a szövetkezetek, üzemek szocialista kollektí­vái. A város termelőegysé­geinek vezetői, a különböző szintű pártszervek, a dolgo­zók bevonásával népgazda­ságunk, a párthatározatok cél­jainak elérése érdekében jól tervezték és szervezték meg munkájukat. Figyelemre mél­tó termékszerkezet-váltásról adhatott számot a városi pártbizottság első titkára, amikor a Hegyalja Ruházati Szövetkezet, az ELZETT, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár, a Tisza Bútoripari Vállalat gyáregysége és a MEZŐGÉP helyi üzemének törekvéseiről szólt. Nagy erőfeszítéseket tet­tek a város mezőgazdasági üzemei is annak érdekében, hogy termelésüket, export- lehetőségeiket tovább bővít­sék és a kedvezőtlen adott­ságok ellenére jó eredmények születtek. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkom­binát igyekezete, a korszerű termesztési módok alkalma­zása szép sikereket hozott. Sátoraljaújhelyen az ötö­dik ötéves tervben 601 lakás épül fel és ennek csupán a fele valósul meg célcsoportos beruházásból. Ha szerény mértékben is, de javult a város lakás- és közműellá­tottsága. Sátoraljaújhely éle­tében jelentős változást hoz majd a város átkelési szaka­szának korszerűsítése. El­hangzott, hogy jól haladnak a kórház rekonstrukciós munkálatai is. Az elmúlt években új szolgáltatói ága­zatokat hoztak létre, a meg­levők munkájának színvona­la sóidat fejlődött és ehhez hozzájárult az is, hogy a működési feltételek számot­tevően jobbak lettek. A városi pártbizottság első titkára szólt a gondokról is, azokról az erőfeszítésekről, melyek a területi adottságok számlájára írhatók. Az ára­dások például évente 2000— 2200 hektár szántóterületet veszélyeztetnek. A beszámolót követő vitá­ban a küldöttek számot ad­tak a vállalatok, intézmé­nyek, szövetkezetek elmúlt években végzett munkájáról és kritikusan szóltak a napi tennivalók során jelentkező kozni a szubjektív vonatko­zású kérdésekkel, és a párt­ellenőrzésben a konkrét se­gítő munkának kell mindin­kább előtérbe' kerülnie. Végezetül a pártértekezlet a jelen lések és a határozati javaslat elfogadása után meg­választotta az új 41 tagú pártbizottságot és a 8 kül­döttet a megyei pártértekez­letre. Az új pártbizottság el­ső ülésén 9 tagú végrehajtó bizottságot választott. A párt- bizottság első titkára ismét Molnár András, titkára pe­dig Nagy László lett. erepe gondokról is. Felszólalt dr. Bagota Béla, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is, aki többek között a követke­zőket mondta: — A városi pártértekezlet vitájában a párt politikája iránti nagyfokú bizalom nyilvánult meg. A felszólalá­sokból kiérződött a segítő szándék és tettrekészség, a feladatokkal, való azonosulás és munkát jobbító kritikai hangvétel. Alig egy hónap választ el bennünket társa­dalmi életünk kimagasló ese­ményétől, a XII. kongresz- szustól, a készülődés szelle­me hatja át terveinket, tet­teinket. A KB osztályvezető-he­lyettese hangsúlyozta, hogy a gazdasági feladatok megol­dásában mind nagyobb sze­rep jut a helyi társadalmi kezdeményezéseknek, kezdve ,a háztáji gazdálkodás fej­lesztésétől, a sajáterős la­kásépítésen keresztül a tár­sadalmi munkaakciókig be­zárólag. Felszólalt dr. Lovas Lajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is, aki a Borsod megyei Pártbizottság vélemé­nyét tolmácsolva kiemelte: a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság jól oldotta meg alapvető feladatait. Sokat tett a lakosság foglalkozta­tása érdekében, javult a vá­ros áruellátása, a szolgálta­tások színvonala. A lakosság jelentős értékű társadalmi munkával járult hozzá a vá­ros fejlesztéséhez, gazdagítá­sához. A vitában elhangzottak öszefoglalása után került sor a 45 tagú városi pártbizott­ság, ezt követően a 11 tagú végrehajtó bizottság megvá­lasztására. A pártértekezlet küldöttei közül 15-en vesznek majd részt a megyei párt- érte'kezlet munkájában. A Sátoraljaújhelyi városi Párt­bizottság első titkárává is­mét Vavrelc Istvánt, titkárrá pedig újból File Andrást vá­lasztották. Szerencsi járás: Fejlődő ipar és mezőgazdaság A szerencsi járás 114 párt- alapszervezetének csaknem 3400 kommunistáját 150 kül­dött képviselte a járási párt- értékezleten, amelynek el­nökségében helyet foglalt — többek között — Drótos László, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a Mis­kolc városi Pártbizottság el­ső titkára. A pártértekezlet ügyrendjének elfogadását, tisztségviselőinek megválasz­tását követően Im'ri Gyula, a járási pártbizottság első tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést a járás kommunistáinak a XI. pártkongresszus óta végzett munkáját értékelő, a tennivalókat összegző írásos beszámolóhoz. Mint. mondot­ta: — az elmúlt öt év mun­kája eredményes volt. A párt általános politikájának érvényesítése jó feltételeket teremtett a munkához, biz­tosította a kiegyensúlyozott politikai légkört. Gazdago­dott a járás. Számos új lé­tesítmény valósult meg és állt a termelés szolgálatába. Az élet- és munkakörülmé­nyek javításában, is minden területen sikerült előbbre lépni. A gazdasági építőmunka eredményei közé tartozik többek között, hogy az ipar termelési értéke éves átlag­ban 11,8 százalékkal nőtt. Az üzemek a termelésnövekedést a termelőeszközök jobb ki­használásával, rekonstrukci­ós fejlesztésekkel, a munka- szervezés javításával, lét­számnövekedés nélkül érték el. A cukorgyárban félmillió forintos rekonstrukció való­sul meg folyamatosan. Be­fejeződött a csokoládégyár rekonstrukciója, a mádi ás­ványbányák több új termé­ket is előállítanak, Erdobé- nyén új kalcinálóüzem léte­sült, s egy újonnan feltárt ásványkincs, a zeolit sokol­dalú hasznosítási lehetősé­geket kínál. Számottevően fejlődött a járás mezőgazdasága. A Sze­rencsi Állami Gazdaság to­vábbra is betölti élen járó szerepét. A járás termelő- szövetkezeteinek és szakszö­vetkezeteinek szerepe az áru­termelésben meghatározó és állandóan növekszik. A ház­táji és kisegítő gazdaságok növekvő termelése is kedve­zően befolyásolja az ered­ményeket. Több növényféle­ségből, így kenyérgabonából, kukoricából a járások közül itt sikerült elérni a legma­gasabb átlagterméseket. A hatékonyabb termelési mód­szerek megvalósításában je­lentős a fejlődés; 12 ezer hektókra terjed ki az iparsze­rű termelés. Az egy tehénre jutó tejhozam 3239 liter a tsz-ek átlagában. E tekintet­ben is elsők a megyében. A szóbeli kiegészítő ele­mezte a járásban végzett politikai munkát. Tovább fejlődött a pártmunka moz­galmi jellege, a pártszervek munkamódszere, munkastílu­sa. A munka szerves részé­vé vált a pártegység erősíté­se és fejlesztése. A feladatokról szólva mind az írásos beszámoló, mind a szóbeli kiegészítés hangsú­lyozta: tovább kell fejlesz­teni a párttagság eszmei színvonalát, fegyelmét és cselekvési egységét a tenni­valók felismerésében és el­végzésében egyaránt. A gaz­dasági építőmunka egyre bo­nyolultabb feladatainak ma­radéktalan teljesítése érde­kében törekedni kell a mun­ka hatékonyságának gyor­sabb ütemű növelésére, a termelési szerkezet átalakí­tásának gyorsítására, a ter­melés gazdaságosságának és minőségének javítására,. a takarékossági követelmények érvényesítésére. Megyei tanács: A pártértekezlet vitájá­ban 21-en elemezték a párt­munka különböző kérdéseit, ismertették a gazdasági fej­lődés, a politikai nevelő munka tapasztalatait, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos véleményüket, 20-an pedig írásban nyújtot­ták be hozzászólásukat. A vitában felszólalt Dró­tos László, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, aki a mfegyei pártbizottság üdvözletét, elismerését és köszönetét tolmácsolta a já­rás kommunistáinak. A XII. pártkongresszusra való felké­szülésről szólva többek kö­zött hangsúlyozta: Erőink gyarapodásának legfőbb for­rása, hogy pártunk, a mar­xizmus—leninizmus nemzet­közi érvényű tanításait, a szocialista építőmunka álta­lános érvényű törvényeit, a nemzetközi munkásmozgalom harci tapasztalatait alkotóan alkalmazza hazánk viszo­nyaira. Politikánk érvénye­sülését biztosította pártunk összeforroítsága, eszmei, po­litikai és cselekvési egysége. A megye kommunistái, köztük a szerencsi járás párttagjai is, eredményes munkáról adhatnak számot önmaguknak és a XIL párt- kongresszusnak. A megye eredményeitől és gondjaitól elválaszthatatlan, e nagyon sokszínű, összetett gazdasági struktúrájú, gazdag lehető-: ségekkel rendelkező járás fejlődése. A megyei pártbi­zottság úgy ítéli meg, hogy a járás politikai irányító tes­tületé a párt politikáját, ha­tározatainak helyi végrehaj­tását eredményesen szervez­te. segítette, ellenőrizte. A vitában elhangzottak összegezése, a válaszadás, majd a határozatok elfoga­dása után került sor a járási pártbizottság vezető testüle­téinek és a megyei pártérte­kezlet küldötteinek megvá­lasztására. Negyvenhét tagú járási pártbizottságot, 11 tagú végrehajtó bizottságot és 21 küldöttet választottak a me­gyei pártértekezletre. A j;*4 rási pártbizottság első titká­rává ismét Imri Gyulát, tik-' kárává pedig újból Éles Gá­bort választották. Korszerűbb államigazgatási munka A megyei tanács pártbi­zottságának tegnapi pártér­tekezletén a 16 alapszerveze­tet 88 küldött képviselte. Részt vett és az elnökség­ben foglalt helyet dr. Gál Zoltán, az MSZMP KB mun­katársa, Dudla József, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának osztályvezetője. Az írásos beszámolóhoz Bálihegyi Árpád, a megyei tanács pártbizottságának tit­kára. fűzött szóbeli kiegészí­tőt. Hangsúlyozta: a pártbi­zottság tevékenységében első helyen állt a gazdasági mun­kát segítő politikai feladatok eredményes megoldása. A megyei tanács kommunistái rendszeresen foglalkoztak a megye lakossága életkörül­ményeivel, a társadalmi szük­ségletek kielégítésével, a szol­gáltatások fejlesztésével, az áruellátás javításával kap­csolatos feladatokkal. A ta­nács a nemzeti jövedelemnek egyik — úgymond — fo­gyasztója, egyáltalán nem mindegy, hová, miképpen használja fel a rendelkezés­re álló anyagi eszközöket A közismerten szűkösebbé . vált anyagi eszközöket, a fejlesz­tési és a költségvetési ala­pot. Megyénkben különösen fon­tos feladatként jelentkezett a lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló kommuná­lis, egészségügyi és szociális fejlesztések megvalósítása. Ezt a feladatot számos gond ellenére sikerült eredménye­sen megoldani. Például la­kásépítési feladataink összes­ségben teljesülnek. Igaz, hogy célcsoportos lakás a terve­zettnél kevesebb épülhet, vi­szont a magánlakás-építés tervszámain túljutunk. Meg­valósul a bányászlakás-épí- tési program is. A tervezett­nek megfelelően gyarapszik a bölcsődei férőhelyek száma, a tervezett 575 kórházi ágy- gyal szemben 888-at sikerül megteremteni, korszerűbbé válnak az oktatás, a kulturá­lis ellátás feltételei, javul — főként nagy társadalmi se­gítség révén —, az óvodai ellátottság, újabb 29 ezer lakást sikerül bekapcsolni az egészséges ivóvizet biztosító hálózatba. A költségvetésben a fő célkitűzést, a már elért eredmények szinten tartását, illetve a minőségi fejlesztést is sikerült, vagy sikerül el­érni. Megyénk mező- és élelmiszergazdasága fejlődött, a kereskedelem megfelelő szinten el égi te te ki az igé­nyeket, bár egyes árukból időlegesen, vagy tartósan hi­ány jelentkezik. A gyermek­es diákétkeztetési igényeket csak részben sikerült kielé­gíteni. A szolgáltatások fej­lesztésére nagy erőfeszítések történtek, de például a Pa­tyolat központi telephelyét,' a leninvárosi gépjármű-szer­vizt, ebben a tervidőszakban sem sikerült megépíteni. A lakáskarbantartás és a tex­tiltisztítás fejlődési üteme lassúbb a kíván tnáL A gazdaságpolitikai célki­tűzések megvalósítását nem egy esetben hátráltatta a kezdeményezőkészség hiánya, vagy éppen néhány határo­zatlan intézkedés. A tanácsi apparátus sok­rétű munkájának milyensége az állampolgárok politikai közérzetére is kihat. Ered­mény, hogy évről évre csök­kent a szabályt sértő hatá­rozatok, intézkedések száma. Gyorsult az ügyintézés, de' még előfordullak késedelmes hatósági állásfoglalások, in­tézkedések. Továbbra is rendkívül fontos feladat: a tanács dolgozóiban tudato­sodjon, éppen a párttagok révén, hogy hol a helyük ebben a széles körű politi­kai jellegű munkavégzésben. A vitában 22 felszólalás hangzott el. Dr. Gál Zoltán felszólalásában egyebek lcö- zött elmondotta, hogy a párt­vezetés a beszámolási cik­lusban több alkalommal is foglalkozott a tanácstörvény­nyel, a törvény végrehajtá­sával. Megállapította, hogy a tanácsok helyesen élnek a megnövekedett hatáskörrel, a célnak megfelelően látják el munkájukat, éppen az appa­rátusban dolgozó kommunis­ták hathatós segítségévek1 Hangsúlyozta, hogy a későb­biekben is szükséges az ön- tevékenység, az önállóság nö­velése. A továbbiakban szólt a közigazgatási munka kor­szerűsítésének szükségességé- rőL A feladatok napról nap­ra növekednek, következés­képpen növekszik a közigaz­gatás munkája, is, melyet változatlan módszerekkel a jövőben már nem lehet el­látni. Az eredményes mun­kához lényeges változásokra lesz szükség, melynek jóté­kony hatását elsősorban az állampolgárok érzik meg. Dudla József, a megyei párt-végrehajf óbizottság vé­leményét tolmácsolva, köszö­netét mondott a jó munká­ért. Szólt róla, hogy a ta­nács apparátusa ríagy poli­tikai, szakmai erővel rendel­kezik, és ezt az erőt a jö­vőben is a lehető ’legjobban, legeredményesebben kell hasznosítani. Az apparátus felelőssége nagy, hiszen a mindennapos munkavégzés során személyes példamuta­tásuk is kisugárzik, hatás-' sa) van a helyi tanácsok­ban dolgozókra és másokra is. A tanácsi dolgozók a leg­szélesebb nyilvánosság előtt végzik munkájukat, gyakor­latilag mindennap széles társadalmi ellenőrzés mellett. A pártértekezlet résztvevői ezt követőén elfogadták a beszámolót és a kongresszu­si irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást, majd megvá­lasztották a 31 tagú pártbi­zottságot, a 9 tagú vb-t, és 5 küldöttet a megyei pártér­tekezletre. A pártbizottság titkárává ismét Bánhegyi Árpádot választották. Megyei rendör-fökapitányság: Javult a közrend, a közbiztonság Az MSZMP Borsod megyei rendőr-főkapitánysági bizott­sága több mint 500 kommu­nistáját képviselő, 96 küldött és a meghívott vendégek részvételével tartotta pártér­tekezletét, Miskolcon. A ta­nácskozás elnökségében he­lyet foglalt — többek között — dr. Németh. Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa, és Újhe­lyi Tibor, a megyei pártbi­zottság titkára. A tanácskozáson Németi. János, a pártbizottság titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést a rendőr-főkapitányság kom­munistáinak a XI. kongresz- szus óta végzett munkájáról szóló, írásos beszámolóhoz. A megyei rendőr-főkapi­tányság párttagsága, személyi állománya eredményesen dol­gozott pártunk politikájának megvalósításán. Politikai és szakmai tevékenységük hoz­zájárult a XI. kongresszusnak (Folytatás az S. oldaloní i

Next

/
Oldalképek
Tartalom