Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

1980. február 13., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 nergiatakarékosság uLKM-ltün Kis lépésekkel... Sikeresnek mondható évet zárt 1979-ben a Lenin Ko­hászati Müvek. Eredményes volt az év az energiagazdál­kodást illetően is. Amíg a gazdasági terv „mindössze” 1(1 millió forintos megtaka­rítást tartalmazott — a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére tett pótvállalások eredményeként — 30 millió forintot megha­ladó eredmény született. A hulladékenergia jobb hasz­nosítása, az üzemidő növe­lése és nem utolsósorban a íáradlolaj begyűjtése hozta ezt a szép sikert — tudtuk meg Heiner Károly energia­gazdálkodási osztályvezető- helyettestől. Szigorú normák Népgazdaságunk jövőbeli fejlődését döntően megszab­ja a nyersanyag- és energia- helyzet — olvashatjuk a kongresszusi irányelvekben. Egyenesen következik ebből a fokozott mértékű takaré­kosság minden területen. Kü­lönösen indokolt ennek szor­galmazása, a rendkívül anyag- és energiaigényes ko­hászati ipar csoportba tar­tozó iparágaiknál, így a vas- kohászati vállalatoknál, konkrétan az LKM-ben. Az 1980-ra vonatkozó energiatakarékossági intézke­dési terv épp ezért már je­lentős megszigorításokat tar­talmaz. Az Országos Anyag- és Árhivatal először kontin­gentálta a legfontosabb fel­használható energiahordozó­kat. Komoly megszigorítás volt ez. Olyannyira, hogy az LKM gazdasági vezetése en­nek módosítását kérte arra hivatkozva, hogy kedvező piaci viszonyok esetén — amikor a termelés bővítése már indokolt —, a kontin­gentált energiahordozók nem bizonyulnak elégségesnek a nagyobb termeléshez. Ezt az érvelést elfogadva, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal szigorú műszaki energianor­mákat állapított meg. És mivel az energianorma olyan mutatószám, amely termék- egységre határozza meg a maximálisan felhasználható energiamennyiséget; így itt azt állapították meg, hogy egy tonna nyersvas, egy ton­na marti napéi, illetve egy tonna elektroacél előállításá­hoz mennyi energiát hasz­nálhat fel a gyár. (Így pél­dául egy tonna elektroacél gyártásához GI17 kilowattóra energiát használhatnak fel.) Feltételek... Az energianorma az ener­giagazdálkodás egyik legfon­tosabb eszköze. Bevezetésé­nek tehát szigorú feltételei vannak. Ezeknek a feltéte­leknek a megteremtésében az LKM energetikusi szer­vezete, illetve az energia­gazdálkodási osztály az el­múlt évek során nagyon so­kat tett. Nézzük mi is kell ahhoz, hogy a vállalati energiagaz­dálkodást műszakilag meg­alapozott — korszerű tech­nológián és munkaszervezé­sen alapuló — normák sza­bályozzák. Mindenekelőtt az energianormák elkészítési •örvendjenek meghatározása szükséges. Az energianormá­kat elsősorban ugyanis át­alakító berendezésekre, nagy- fogyasztó berendezésekre, il­letve az igen energiaigényes technológiai és segédfolyá- matokra célszerű kidolgozni. Az energianormák bevezeté­sével egy sor műszaki — például kellő műszerezés stb. — szervezési, — a ke­menceterhelés növelése, az üresjáratok csökkentése — és ügyviteli vonatkozású vál­toztatásra, fejlesztésre van szükség. Az energiafelhasználás fo­lyamatos elemzése, ugyan­csak nélkülözhetetlen felté­tellé az energianormák alkal­mazásának — az energetikai berendezésben vagy a gyárt­mányprofilban történő mó­dosulás, fejlődés esetén — a normák változtatásának. E feltételek sokasága az LKM- ben adott ^övid és hosszú távon Könnyű, ugyanakkor rész­ben nehéz helyzetben is van az LKM energetikusi szer­vezete, illetve az energiagaz­dálkodási osztály. Könnyű helyzetben van azért, mert az energiaköltség a teljes termelési költség 22 százalé­kát adja — és ez a szám az energiahordozók árának emel­kedésével csak nőni fog — így a legkisebb megtakarí­tás is igen jelentős gazdasá­gi eredménnyel jár. Kedve­ző helyzetben vannak azért is, mert már nagyon sokat tettek mind a rövid távú, mind a közép és hosszú tá­vú energiagazdálkodási fel­adatok megoldásáért. De ez okozza a nehézségeket is. Nevezetesen: az energiahor­dozókkal végzett gyakorlati műveletek: a szállítás, az el­osztás, a készlettartás, az előírt és szerződéses teljesít­ményszintek tartása érdeké­ben végzett munka épp oly jelentős volt, mint a tech­nológiailag kedvező energia­szerkezet változtatására irá­nyuló erőfeszítés. 15 milliós megtakarítás Mindezekből következik, hogy — amint azt Heiner Károly is megfogalmazta —: nagy lépésekkel már nem tudnak előre haladni az energiagazdálkodásban. Ma­rad a sok kicsi... ami itt is sokra megy. Ahol lehet, jobb hatásfo­kú berendezésekre cserélik a kevésbé korszerűt, Felül­vizsgálják a világítási háló­zatot és az energiaelosztó hálózatokat. A korábbinál is jobban odafigyelnek a jó tü­zelésvezetésre, a kemencék optimális kihasználására. A nyersvasgvártásnál megeme­lik a fúvószél hőmérsékletét, ami egyfelől a hulladékener­gia jobb hasznosítását, más­felől kevesebb kokszfogyasz­tást jelent. A gyáróriás területén to­vább javítják az energia- gazdálkodással kapcsolatos agitációs és proprgandamun- kát, hisz mindenkiben tuda­tosítani kell, hogy az égve felejtett világítótestek, a túl­fűtött helyiségek és az üre­sen járó gépek elkerülhető költségekkel terhelik meg a termelést. Hogy mindez mit jelent forintban? Az 1979-es ener­giaárakkal számolva, az idén is legalább 15 millió forin- ■ tos energiamegtakarítást ter­veznek. A konkrétság hiánya A próbateremben A Diósgyőri Gépgyár próbatermében a DHC-0,06-20 típusú haj- szálhuzalgyártó-gép üzemi próbái folynak. A képen (balról jobbra): Tomcsányi István gépészmérnök és Varga Imre villamos- mérnök a gépen az üzemi viszonyokat figyelik Az X-Y regisztrá­lóval dokumentálja a gép felfutási jelleggörbéjét Tóth Róbert műszerésztechnikus. Az Özdi városi Tanács 1975-ben készült ifjúságpoli­tikai távlati intézkedési ter­ve 19t!0-ig határozta meg a feladatokat. A végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésén vet­te számba: mit tettek a cé­lok megvalósításáért? Az V. ötéves tervidőszak­ban a gyermekintézményi hálózat bővítése a városfej­lesztési igényekhez igazodva valósult meg. Ez idő alatt összesen 475 óvodai helyet létesítettek Özdon, így az el­múlt évben az óvodás korú gyermekek 70 százalékát tudták elhelyezni. Huszon­nyolc iskolai tantermet épí­tettek meg, s még ebben az évben elkészül a szakmun­kásképző intézet 4 tanter­mes bővítése. Nőtt a diák­jóléti juttatások összege: a napközi otthonos ellátásban ma már több, mint másfél ezer tanuló részesül. A termelőmunkában a kö­zépiskolások szervezetten vesznek részt: ősszel két hé­tig dolgoznak a mezőgazda­ságban, nyáron az ifjúsági építőtáborokban teljesítik eredményesen a vállalt fel­adatokat Az „Edzett ifjúsá­Több cikket kívánunk kö­zölni majd ezzel a feleim­mel: Az én módszerem. A háztáji és kisegítő gazdasá­gok, hobbikertek gazdáinak jó egyéni ötleteit, „találmá­nyát” kívánjuk közreadni ezekben az írásainkban, azzal az elképzeléssel, hogyha megismertetjük ezekkel az újításokkal, ötletekkel a többi kistermelőt, ez a nép- gazdasági hasznát tekintve is jelentős mozgalom még eredményesebbé, még ter­melékenyebbé válik. Valljuk ugyanis; egy jó módszer, öt­let, tapasztalat csak akkor válik igazán értékké, ha nem reked meg egy udvarban, egy kertben, egy termelőnél, hanem kikerülve onnan, mind több ilyen tevékeny­séget folytató embernek a hasznát szolgálja. Mint ír­tam is. mi sorozatnak szán­juk, de; hogy végül is azzá válik-e, ez részben az Önök ötletén, javaslatán is múlik. Éppen ezért várjuk, levélben, vagy személyesen a jó mód­szerrel rendelkezők jelentke­zését. illetve azoknak a le­velét, akik tudnak környeze­tükben ilyen termelőkről. A háztáji fogalma igen széles tevékenységi kört takar. Mi is megpróbálkozunk minden területről bemutatni hasznos ötleteket. Szeretnénk sok gért” mozgalomban több hasznos kezdeményezés szü­letett a városban. Sportpá­lyát, játszótereket, játszóud­varokat, pihenőparkot épí­tettek, az úttörőknek meg­szervezték a sportnapközit. Az általános iskolák építé­sével két új tornateremmel gyarapodott a munkásváros. Az ifjúság szociális hely­zetének javítását szolgálja a családalapítás feltételeinek, a fiatal házasok lakáshelyze­tének jobbítása. A város vál­lalatai, üzemei anyagi támo­gatást nyújtanak a fiatalok lakásvásárlásához. Különösen jelentős a munkáslakás-ak- eióban a fiatalok aránya az Ózdi Kohászati Üzemekben, ahol a fiatal munkások 70 százaléka jutott lakáshoz. Az elmúlt évben a tanácsi bérlakások felét ifjú háza­sok kapták meg Ózdon. A lakásvásárláshoz anyagi ala­pot biztosító ifjúsági taka­rékbetéttel mintegy két és fél ezren rendelkeznek. ügyes ötletet, jó módszert adni a szőlészet, borászat, zöldség és gyümölcstermesz­tés, méhészet, galambászat, a nyúl-, sertés-, szarvasmar­ha-tenyésztés, valamint a vi­rágtermesztés területéről. Serkentve a kipróbálásra. * Sorozatunk első részében Pálinkás Ferenc bodótetöi kertbarátot, pontosabban az ő módszerét mutatjuk be. Pálinkás Ferenc évek óta szép sikereket ér el a paprika- és paradicsom termesztésben, amit az úgynevezett konté­neres módszerrel, valamint csepegtető öntözéssel valósit meg. — Az olyan kertész, aki eladásra is termel, az nem változtathatja évről évre a növényeket. Viszont ugyan­abba a földbe három-négy év után is mondjuk panrikát tenni vétek, hiszen egyrészt talajuntság lép fel, másrészt a betegségek gyakrabban előjönnek. A fóliavázat vi­szont nem kellemes minden évben máshová vinni és új­ra felállítani. Sőt, ahol pél­dául kicsi a kert, vagy rög­zített a váz, ott ez egysze­rűen lehetetlen. Az ilyen problémák kiküszöbölésében segít a konténeres módszer. Az elmúlt időszak ered­ményei bizonyították, hogy nincs szükség pártunk mun­kastílusának alapvető mó­dosítására. A régi, jól bevált formákat és módszereket a mai körülményeknek megfe­lelően kell alkalmaznunk, és a jelenlegi és jövőbeni poli­tikai feladatainkkal össz­hangban továbbfejleszt énünk. De a munkastílussal gond­jaink is vannak, hiszen a Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei is fel­adatként jelzik: „Fejleszteni kell a párt belső életét, munkastílusát, s növelni a pártmunka mozgalmi jelle­gét. csökkenteni formális vo­násait.” A tapasztalatok alapján munkastílusunk egyik for­mális „vadhajtása” sok eset­ben a konkrétság hiánya. A közelmúlt beszámoló és ve­zet őségválaszló taggyűlésein sok olyan hozzászólás volt, amelyekben túltengtek az általánosságok. Nemcsak a hozzászólásokban, hanem ese­tenként a beszámolókban és a határozati javaslatokban is. Természetes dolog az ál­talánosításnak egy bizonyos szintje az irányító pártszer­vek esetében, de semmikép­pen sem helyén való a vég­rehajtás első vonalában: az alapszervezeleknél. Azok a kollektívák, amelyek a fel­sőbb pártszervek útmutatá­sai nyomán készített saját határozataik végrehajtását szembesítették az elért ered­ményekkel, saját gyakorla­tukkal — ott könnyű volt levonni a következtetéseket Ezt végrehajtottuk, ezt nem. Társadalmi összefogás«* építenek óvodát Felsőnvárá- don. Ez lesz az élsó ilyen gyermekintézmény a község­ben. A dolgozó anyák mind ez ideig a szomszédos faluba, a kurityáni óvodába hord­ják kicsinyeiket. Eredetileg a létesítményt 50 személyes­re tervezték, de anyagiak híján a foglalkoztató helyi­séget nem tudják megépíteni. A korábban Itelkulált 2 mil­lió 125 ezer forintos költség, hév. a Borsodi Szénbányák — Mi ennek a módszernek a lényege? S arra is kiván­csiak vagyunk, hogy saját ki­vitelezésben mindezt hogyan valósította meg? — Azzal kezdem a mun­kát, hogy 70X30 centiméte­res nagyságú fóliadarabokat zacskónak összevasalok. Ezt teletöltöm földkeverékkel, ami 50 százalékban erdei .földből. 50 százalékban szer­ves trágyából áll. Egy köb­méter földkeverékhez adok 2.5 kilogramm szuperfoszfá- tol, 20 dekagramm Basudiu- mot és 10 dekagramm Zi- nebet. Ezzel tulajdonképpen a konténer el is készült. Eb­be kerül bele a palánta. Én nyolc éve csinálom, mond­hatom szép eredménnyel. — Ügy hatottuk,' idén a konténeres termesztés egy újabb változatával kísérle­tezik ... — Igen. Idén fektetett, vagy másnéven ágykonténert készítek. Ez az előbbinél is egyszerűbb és gazdaságosabb. A lényege, hogy a fóliasátor alatt egy ásónyomnyi U-ala- kú árkokat ások. Ezeket bé­lelem ki műanyag fóliával, majd ezután megtöltőm a már említett földkeverékkel. Idén a bácskai csípős pnpri- kafajtánál alkalmazom ezt a módszeii. és nem volt nehéz eldönte­ni: ki dolgozott jól és kit kell elmarasztalni. Nehezebb helyzetben voltak, akik az elveket és a felsőbb hatá­rozatokat mechanikusan is­mételgették: többek között azért, mert amikor saját fel- adátterveiket készítették, ak­kor is automatikusan másol­ták ezeket. Ezeken a tanács­kozásokon nem is volt vita, csak tartalmatlan felszólalá­sok. Egy-egy ilyen hozzászólót hallgatva, az volt az érzé­sem. mintha az illető párt­tag valamilyen távoli pont­ról. magas szintről diktálna, minden konkrét. ismeret nélkül. Egy alapszervezet vagy közbeeső pártbizottság munkájának elengedhetetlen része kell hogy legyen a helyzet és a gyakorlat kö­vetelte általánosítás mellett a saját, csak az ő körülmé­nyeikre. konkrét munkájuk­ra vonatkozó következteté­sek levonása. Körülménye­ink. a tapasztalatok azt iga­zolják, hogy minél közelebb kerülnek az elvek a gyakor­lathoz, annál inkább jelent­kezik • a konkrétság igénye. A politikai munka haté­konyságát csak úg-v tudjuk fokozni, ha az elvek formá­lis hangoztatása helyett ne­vén nevezve felmérjük a tennivalókat és a helyi sa­játosságoknak megfelelően a kollektív és személyre szóló megbízatások végrehajtásá­ért mindent, megteszünk. A legszükségesebb formaságok betartásával: konkrétan. (Vrtnd) Yáftettel 3W ezer. a kwefrvő- m Habseiwemgyár 300 ezer forinttal járwit hozza, de idő­köziién emelkedtek az építő­anyagok ára», s a pénz már kevés az elképzelések meg­valósításához. Az óvoda kiviteiezéwét a» Edelényi nagyközségi Tanács Költségvetési Üzeme vállal­ta, de a vártnál lassabb ütem­ben haladnak. S még von- latottabb lenne, ha a bá- nyásabrigádok nem aeg&eoé- nek. — Van Önnek a kert jében egy saját kivitelezésű cse­pegtető öntözőberendezés is. Kérjük mondja el, ez ho­gyan készült? — Előrebocsátom, ezzel a házi kivitelezésű módszerrel minden csepp vizet hasznosí­tani tudok. A másik nagy előnye, hogy a víz nem hir­telen kerül a talajra, nincs tehát tápanyagkimosódás. A módszer lényege pedig a kö­vetkező. A garázsom teteje, re három méter magasra fel­tettem egy kétezer literes tartályt. Abban a víz a nap melegétől kellő hőmérséklet­re emelkedik. A tartályból egyszerű gumi slag vezet le a földre, ami csappal szabá­lyozható. A slag a sátraknál egy leágaztatóra kapcsolódik. A leágaztató másik végeire Ili milliméter átmérőjű pvc- csöveket kötöttem. Ezek há­lózzák be a sátrakat. A pvc- csöveken 30 centiméteren­ként 2 milliméter átmérőjű lyukak vannak, amiket 4—5 centiméteres szivacsdarabok zárnak le. A víz ezeken a sziyacsbajszokon át csöpög a konténerekbe. Az elmondottakat egészít-: sük ki még annyival, hogy Pálinkás Ferenc a Bodóielőn az idei nyáron is szívesen megmutatja módszerét min-' den érdeklődő kertbarátnak.' Reméljük, mások is kedvet kapnak hozzá. Óvoda épül Felsőnyárádoü Buchen! Miklós Hajdú Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom