Észak-Magyarország, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

1980. február 2„ szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Lakások — saját erőből (5.) Mit ad a TÜZÉR? Ha már együtt van a terv és az építkezés anyagi fede­zete, a pénz is, kezdődhet az anyagbeszerzés, ami az elmúlt években a legtöbb gondot okozta a magánépit- kezőknek. A múlt idő hasz­nálata itt néhány mondatnyi magyarázatra szorul, mert lehet, hogy 1980-ban sem juthat minden építkező azon. nal bármilyen anyaghoz. Azt azonban már elmondhatjuk, hogy az anyagellátás sokkal kedvezőbbnek ígérkezik. Erre a bizakodásra nem­csak a TÜZÉP-nek, de a magánépítkezöknek is okuk van. Hiszen az építőanyag- ipar nem csökkenti termelé­sét, ugyanakkor ismert, hogy jóval kevesebb lesz a nagy anyagigényű beruházások aránya a mi megyénkben is, tehát ebből adódóan, szá­mottevően több tégla, cse­rép, pala, cement, betonge­renda és parketta jut majd a családi házak építéséhez. Ezen télül sorra jelennek meg pj, korszerű építőanya­gok és ami. nem lényegte­len, a helyettesítő, vagy új anyagok ára nem minden esetben magasabb a hagyo­mányosnál, sőt olcsóbb! Biz­tató az is, hogy már most a TÜZÉP raktáraiban van a magánépítkezésekhez szüksé­ges idei cementszükséglet négyven százaléka. Tavaly az Észak-magyaror­szági TÜZÉP Vállalat jóval több, mint félmilliórd fo­rintot érő építőanyagot adott cl a magánépítkezésekhez és ebből több mint 3000 új ott­hon készült el. Arról nincs adat, hogy ezek a számok hogyan alakultak volna, ha minden építtetőnek időben jut mindenből, amit kere­sett. Cservák Ferenc, a TÜZÉP igazgatója még egy lényeges körülményre hívja tel az építkezés előtt állók figyel­mét: a magántervezők egy részé mintha nem tartana lépést az élettel, emiatt a vevők néha olyan anyagokat keresnek, melyek gyártását fél évtizede megszüntették, ugyanakkor az újdonságokat a tervezők nem ismerik. Most az év elején, amikor tudjuk, hogy takarékossági okokból kevesebb lesz az importból származó fűrészelt lenyőáru, felelősséggel mond­ja a vállalat igazgatója, hogy mégis jut majd faanyag va­lamennyi felépített ház tető- szerkezetéhez. A faárun kí­vül pedig máris beszerezhe­tők helyettesítő anyagok, vázkerámiák stb. Az újdonságok elfogadása a tapasztalatok szerint pent megy egyik napról a másik­ra. így volt ez az Alfa ne­vű blokkal is. (Ezt akár na­gyobb méretű lukacsos tég­lának is nevezhetnénk.) Most már fenntartások nélkül ve­szik, mgrt könnyű, gyorsan halad vele a falazómunka. Várhatóan ez lesz majd a helyzet a vázkeráVnia-anya- gokkal is. Hiszen a tetőre va­ll) felrakásukhoz nem kell daru. ugyanakkor teherbíró képességük kipróbáltál! ga­rantált: Jelenleg mégis ide­genkedve, legfeljebb kény­szerből veszik, ha nincs más. Régen kialakultak azok a periódusok, amelyek alapján a TÜZÉP-telepeken előre tudni, mikor, milyen anya­gokból kell a legtöbb, ami a felkészülést megkönnyíti. Ősszel, a fagyok előtt csalá­di házak százainak alapjait rakják le. hogy legyen ideje a betonnak tavaszig megál­lapodni. és márciusban kez­dődik az igazi ostrom a tég­láért, a cementért, a beton- gerendákért, ablak- és ajtó­tokokért, vas- és eternitcsö- vekért. Van tehát idejük elő­re felkészülni a telepeknek. Ilyenkor télen szinte nincs is hiány semmiből, de amikor egyszerre ezrek keresik ugyanazt, már jóval nehe­zebb a TÜZÉP dolga. Mert előfordul, hogy valamiből van a telepen, és mégsincs. Ilyenkor feszült percekbe ke­rül, míg tisztázódik; a vevő már útban van, előnye pe­dig csak annyi, hogy anyag­biztosítási szerződést kötött és csak az értesítésre várt. mikor jön a szállítmány. Fia a néhány éve megho­nosodó anyagbiztosítási szer­ződést elemeznénk, kiderül­ne: ez a vállalat számára is biztonságot jelent. — Inkább csak az anyag- és árubeszerzések megrende­léséhez, megtervezéséhez nyújt nagy segítséget, mert ezért előre a TÜZÉP nem kér pénzt — mondta az igazga­tó. — Minél több ilyen szer­ződés születik, annál ponto­sabban tudjuk összeállítani az éves igényeket a gyárak számára. A nagyszezonban, amikor időről időié hiány­cikklistára kerül néhány épí­tőanyag. a szerződéses épít­kezőknek előnyt biztosítunk, és ez ezután is így lesz. Érthetően kedvezőbb lenne a TÜZÉP-nek, ha az épít­kezők egy része ilyenkor té­len szerezné be anyagszük­ségletét, amikor aránytalanul kisebb a kereslet, a kínálat pedig csaknem hiánytalan. A vásárlói szándék mögött azonban egyéb tényezők is húzódnak, mint a pénz ha­A Miskolci Üveggyárban a közelmúltban olyan gépet ál­lítottak üzembe, amely meg­szüntetett egyfajta fizikai munkát; a gyártósorról a ha­talmas üvegtáblák kézzel va­ló emelgetését. Ez erősen balesetveszélyes munkafo­lyamat volt, meri az üveg könnyen felsérthette a dol­gozók kezét. Egyébként is csínján kell bánni az üveg­gel, nagyon törékeny és az összpontosított figyelem erre irányult. Az ügyes gép ta­padókorongjai pillanat alatt könnyen emelgetik az üveg­tábla termékeket. Igaz, kez­detben volt egy kis gond vele. hirtelen megnőtt a 1ö- rési százalék, a selejt. A gyárvezetés olyan jutalmazá­vonkénli gyűjtése, a nyere­ségrészesedések kifizetésének, a zárszámadások időpontjá­nak alakulása. Mindenesetre jól érezhető — az építőanya­gok árváltozása ellenére is — az építkezési kedv a me­gyében. ami a TÜZÉP-re 1980-ban ugyancsak nagy feladatokat ró. Az ország legnagyobb TÜ- ZEP-telepén, Miskolcon, a Sajó partján ilyenkor télen is elég sokan megfordulnak na­ponta. A többség még csak érdeklődik. Ott a bemutató- terem. ahol még a tűzifából is talál mutatóban valamit az érdeklődő. A terem módot nyújt arra, hogy az építke­zők ismerkedjenek az újdon­ságokkal, azok tulajdonságai­val, jellemzőivel. A legtöb­ben mégis a telepen néznek körül. Valahogy berögződöü, hogy más az, amit kínálnak, mint amit ki-ki magának keres, megméricskél, meg­mustrál. A jobb áruellátás érdeké­ben a TÜZÉP az idén arra törekszik, hogy minden tele­pén legyen az alapvető épí­tőanyagokból. téglából, ce­mentből. ablakból, ajtóból és lehetőleg folyamatosan, egész éven át. Viszont csak az úgy­nevezett „bázislel epeken’’ rendezkednek be arra. hogy a csapokig, csövekig, burko­ló- és szerelvényárukig min­denhez hozzájusson a vevő. Ezzel megakadályozzák, hogy nélkülözhetetlenül fontos kellékek „feküdjenek”, poro­sodjanak távoli, kis forgalmú telepeken, nem szólva a szál­lítási könnyebbségről, hiszen a mindent kínáló telepek ál­talában a nagyobb települé­seken vannak, ahol köny- nyebb fuvart szerezni az áru hazaszállításához. Ha a TÜZÉP ezeket a ter­veit valóra váltja, az épít­kezők nem kényszerülnek majd hosszadalmas anyag- beszerző , utalóra, megkímél­hetik magukat sok fölösle­ges fáradságtól, felhőtlenebb lesz az örömük, amikor építkeznek. Nagy József si, premizálási rendszert dől. gozott ki, amely pontosan előírta, ha\ például havi át­lagban egy bizonyos négyzet­méter mennyiségű üveget megmentenek az összetörés­től, illetve ügyelnek arra, hogy az esetleges törések kö­vetkeztében az üvegtáblák kisebb méretekre még alkal­mazhatók- legyenek, akkor az illető dolgozó 1500 forint, havi prémiumban, és a mű­vezetők 400—800 forintig ter­jedő jutalomban részesülhet­nek. A premizálás bevált, a selejtszázalék lecsökkent, és a gépet kezelő dolgozók töb­bet kerestek és jobban ügyel­nek a késztermékre. A Sárospatakra, Sátoralja­újhelyre utazók a 37-es or­szágút bal oldalán, az úgy­nevezett bőd rogk eresztúr1 katlannál az elmúlt évben gyakran láthatlak földet mozgató hatalmas munkagé­peket. amelyek laikus szem­mel nézve, afféle, terepren­dezési munkákat végeztek. A mezőgazdasági szakmában a gazdaszok ezt a műveletet, meliorációnak nevezik. Per­sze. ez az elnevezés nem csu­pán egyetlen műveletet ta­kar, hanem a műveletek lán­colatát, amely tevékenység végrehajtásának célja és végső eredménye a bizton­ságos, gazdaságos, mezőgaz- «iasági termelés feltételeinek megteremtése. Hogy milyen célból végezték a melioráci­ót olt a bodrogkeresztúri katlanban? A kérdést múlt időben kel! feltenni, mert mint azt Tárczy József, a bodrogkeresztúri Béke Szak- szövetkezet főkertésze el­mondta, a tervezett 104 hek­táros terület ilyen jellegű munkáival az elmúlt év so­rán' elkészültek, s most mái' következhet a szőlő telepíté­se. Mert a cél ez volt: szőlő telepítéséhez rendezték azo­kat a területeket! A tervezett 82 hektár be­telepítéséből tavaly 14 hek­táron földbe is került az olt­vány. Idén a szakszövetke­zet dolgozóira a „maradék" üli hektár betelepítése vár. A fökertész azt is elmondta, hogy a történelmi borvidék hagyományos fajtáit, illetve azok szelektált kiónjait tele­pítik 350-es sortávban. A katlan felső részén teraszo- kat alakítottak ki, hiszen maga a terület 18—30 szá­zalékos lejtőtartományú. Az idei 68 hektáros tele­pítéssel a szakszövetkezet közös területe megközelíti a 250 hektárt, s ha ehhez hoz­zászámítjuk a 220 hektár ta­gi szőlőterületet is. elmond­hatjuk, jelentős mennyiségű ültetvény gazdája a bodrog­keresztúri Béke Szakszövet­kezet A „palántagyár” Hóból nőnek ki a sátrak, sőt fogalmazhatunk úgy is. hóban rejtőznek, hiszen akárcsak a „kristályos eső”, olyan fehér a fólia palástja is. A palástok alatt viszont minden egészen nv’s! Elő­ször is meleg van. Kabátot Romboltató, langyos, május eleji klíma. Aztán a szín- pompa is tavaszi! Csupa zöld. csupa élet minden. A saláta a legmutatósabb. Néhány hét és asztalra ke­rülhet. Utána a karalábé következik a fejlettségben, majd a paprika és paradi­csom. A kép napról napra változik. A palást alatt nő­nek. erősödnek a ..vitami­nok”. És ill Kövesden. az álész központi fóliatcleoén van belőlük bőven. Hin­nem kell Toronyi István­unk, a vezetőnek, aki száz­ezres tételeket említ. Sőt a teljes szezonban t millió darab kerül ki innen. A már elsorolt zöldségféléken kívül ..születik” itt dinnye, főzőtök. uborka, káposzta és még jó néhány csemege pa­Tiirelem és ügyes kerek. léniája is. S ha már az el­ső oldalon az ügyes táp- kockakészítő masinát meg­dicsértem. ugyanígy jó szó illeti Szabómé. Tóthné. Pet- rikné és a többi ügyeskedő asszony, lány keze munká­ját is. A cérnavékony pa­lim takezdemény eket gyor­san. ügyesen rakják a gép által elkészített kockákba. Sietniük kell, van belőle bőven. Kockából is. palán­tából is. Tűzdelnek — igv nevezik ezt a műveletet, amikor is a sűrűn elvetett magból kikelt kél-három leveles karalábé-, paradi­csom-. paprik a palántáknak egy-egv tápkocka életteret biztosítana k. (ha) l’otó: r.aczó) József Tervek a felemelkedésre Az elnöki szoba iratszek­rényén áll a KISZÖV elnök­ségének vándorzászlaja, amit az 1978-as kiváló teljesít­ményéért kapott a Szerencsi Ruházati Szövetkezet. Meny- nyiség, minőség, termelé­kenység, hatékonyság, jó kö­zösségi szellem — ezek a legfontosabb kritériumai a vándorzászló elnyerésének. Most búcsúzniuk kell a zász­lótól, a szövetkezet 1979-es tevékenysége nem üti meg a kitüntetettek mércéjét. — A minőséggel nem vol­tak bajok a múlt évben sem. ezt a luxust nem en­gedhetjük meg magunknak, hiszen termékeink kilencven százalékát exportáljuk és a nyugati megrendelők nem kukoricáznak. Ellenben ke­vesebbet termeltünk a terve­zettnél és a hatékonyság is gyengébb az ideálisnál — magyarázza Jakab Ferenc el­nök. — Milyen mértékű volt a termeléskiesés? — Tervmódosítást kellett végrehajtanunk a nyáron. Huszonhétmillió forintos ter­melési értékünket 24 millióra csökkentettük. Ezt a csök­kentett tervet is éppen hogy csak teljesíteni tudtuk, mind­össze 100 ezer forinttal tel­jesítettük túl. ami ekkora számnál igen kevés. — Miért volt ilyen rossz a múlt év? — Két ok játszott közre. Az egyik a júliusi árrende­zés következménye volt. Hu­szonkilenc cipész gebinesünk közül huszonötén elköszöntek a szövetkezettől, nem vállal­ták azokat a plusz terheket, amit az árintézkedés ideigle­nesen rájuk rótt. Mi — nem is egészen szabályosan — át­vállaltuk ezeknek a téritek­nek egy részét, de sajnos így sem tudtuk más belátásra bírni őket. Kilépésük árbe­vétel-kiesést okozott. — Azt mondta, ideigle­nes volt ez a megterhelés. — Azóta új szabályozók léptek érvénybe, szinte vala­mennyien vissza is jöttek, de az a néhány hónap is kárt okozott a szövetkezet ered­ményében. Ám ennél bonyo­lultabb a másik ok. Dolgo­zóink kilencven százaléka nő, többnyire fiatalok. Át­lagosan csaknem százan van­nak gyerekgondozási sza­badságon három-hat éven át. Amikor visszajönnek. nem tudják vállalni a két mű­szakot a kisgyerekek miatt. Emiatt sokan leszámolnak. \ — Tavaly ötvennyolcán léptek ki a szövetkezetből — mondja Csorba István fő­könyvelő. — Igaz. harminc­két ten beléptek, de ők mind kezdők, akiknek időre van szükségük althoz, hogy felve­gyék a munkaritmust, hogy hozzászokjanak a szalagok tempójanoz. — És éppen a1 fluktuáció az oka, hogy gyengült a múlt évben a hatékonyság. Az új dolgozók mindig hátráltatják a szervezési intézkedések végrehajtását — folytatja Ja­kab Ferenc. — Egy-ntásfél hónap múlva beilleszkednek, csak az a baj, hogy egy- ntásíél hónap múlva újra cserélődik egy-két ember a szalagon. — A Szerencsi Ruházati Szövetkezet éveken át a jók. a legjobbak köze tar­tozott, holott bizonyára ko­rábbon is voltak hasonló gondjaik. — Csakhogy a régi ered­ményekkel mn már nemhogy az élvonalbán maradni nem lehet, ma megélni sem lehel. A követelmények nőnek és ehhez alkalmazkodnunk kell. A múlt év sikertelensége, a ma is meglevő gondok nem adnak okot arra, hogy akár az élvonalbeli szereplésről is lemondjunk. Tavaly bevezet­tük az egyenes darabbére­zést, májustól alkalmazzuk. Vannak mór eredményeink, de az idén várjuk a valódi eredményt. — Hogyan fogadták a dolgozók az új bérezési fo r mát? — Megoszlottak a vélemé­nyek. Az idősebbek, azok, akiknek a fő megélhetési forrása a szövetkezet, helye­selték. A fiatalok, azok a kis­lányok, akiknek egyelőre még csak a zsebpénzt jelen­ti az itteni fizetés — ágáltak. Néhány év után, amikor már ők is külön háztartást te­remtenek, minden bizonnyal másképpen vélekednek. — Milyenek a fizetések a darabbérezés bevezetése után? — A szabászaton dolgozó szakmunkások hátezer forin­tot is meg tudnak keresni. A szalagokon dolgozó nők kö­zül is sokan elérik a há­rom-négyezer forintos fize­tést. Az átlagbér éves szin­ten 2454 forint volt tavaly. A kezdők 1200 forintról „in­dulnak”, de rövid időn belül feltornászhatják magukat a magasabb fizetési régiókba. Ám ehhez szigorúbb munka­fegyelem. gyorsabb és ponto­sabb munka kell. A gyakori cigarettaszünet, a hosszú tízórai étkezés, az önbecs hiánya sajnos sokaknál hát­ráltatja a jövedelemnöveke­dést. — Milyen jövő rár a: ilyen gondolkodású dolgo­zókra? — Célunk, hogy növeljük a létszámot — mondja az el­nök. — Üj. korszerű üzem­csarnokot építettünk az aba- újszántói üzemegységünkben is. ahol megvan rá a mód. hogy több műszakban termeljünk. Ehhez pedig munkaerő kell. Tehát szükségünk van az emberekre, de szelektálnunk is kell. És nem félünk ettől. A gazdasági körülmény ké­mény szívet követel minden vezetőtől... Megszigorítot­tuk egyébként a bedolgozók­kal szentben támasztott nor­mát ivókat is. Nem tűrjük, hogy egy-egy bedolgozónk, aki mellesleg élvezi a szö­vetkezeti előnyöket — havi egy-két öltönyt varrjon csu­pán. Mi, akik szakemberek vagyunk, tudjuk, hogy ennél sokkal többre képes és töb­bet is tesz. Csakhogy eddig a plusz teljesítmény a „ma­szek” munkában öltött testet. Az új norma, bár még így is laza, de több munkára, több szövetkezeti teljesít­ményre kötelezi az érintette­ket. Lehetséges, hogy a szi­gorítás miatt sokan felbont­ják a szerződésüket, de ezt vállalnunk kell. — Mindeddig a norma- szigorílasról, az új bére­zésről ibeszélgettünk, mint olyan tényezőkről, amelyek újra az élvonalba hozzák a szövetkezetei. Munkaszer­vezési intézkedésekről nem esett szó . .. — Képlékeny még kissé a téma, de bízunk benne, hogv sikerrel jár — mondja a szövetkezet elnöke. — Javí­tani szeretnénk a szabászat munkáján. Megteremtünk mindéit feltételt ahhoz, hogy a szabászatról teljesen komp­lett darabok kerüljenek a szalagokra. A szabászat kompletté válik, a szalago­kon nem lesz szükség kis igazításokra, ollózásokra. Ez­által 10 százalékkal szeret­nénk növelni a szalagok tel­jesítményét. Az első negyed­év végére leszünk készek ez­zel a programmal. — Milyen az idei terv? — Sokkal szolidabb a ta­valyinál, ha a mennyiséget vesszük figyelembe. így azonban nem reális a meg­fogalmazás. hiszen mi job­ban. hatékonyabban szeret­nénk, akarunk termelni. A terveink nem konkrétak, hi­szen a mi tervezésünket megszabja a külkereskedelmi vállalat sikere és sikertelen­sége. A múlt évek tapasz­talataira alapozott, tehát nem konkrét tényeken alapuló •« terveket készítettünk. Egy biztos: a minőségből nem en­gedünk. piacot nem veszí­tünk. A belső ügyek meg nem tartoznak másra, csak ránk. Am ez is több száz embert érint, tehát igen fon­tos ügy. Mindezek tudatában kezdtük és folytatjuk az évet. Lev»)' Györgyi A selejt ellen - jutalommal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom