Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

Heti időjárás-előrejelzés A Itöid -Tiszántúl r»3 HAVAZÁS fSSS®|BO«Jtr &^j]ESpS Az elmúlt héten tovább folytatódott a hideg, télies időjárás. A hét végi továb­bi hidegbeáramlások, vala­mint az erős kisugárzás ha­tására a korábbiakhoz ké­pest közel 10 fokkal csök­kent az éjszakai hőmérsék­let a Kárpát-medencében. Az éjszakai lehűlések eleinte—1, —9 fok között voltak, de va­sárnap, hétfőn hajnalban —15, —20 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. A nap­pali felmelegedés is mind­végig fagypont alatt volt, eleinte —1, —6, később ál­talában —4, —9 fokot mér­tek. Az elmúlt időszakban többször havazott, a hótaka­ró vastagsága az Alföldön többnyire- 10—15 cm. A hét közepétől mérséklő­dik az éjszakai lehűlés, fel­hős, párás idő várható, több­felé havazással. A nappali felmelegedés továbbra is fagypont alatt marad. Moszkva jelképe A Kreml, a Vörös tér, a Szpasszkij-torony az - évszá­zadok folyamán Moszkva jel­képei lettek. E hármat szin­te mindenki mindenütt azo­nosítja a szovjet fővárossal. A Szpasszkij-torony hang­ja a moszkvai rádió szignál­ja, és így az éterben is egy- gyé forrt a szovjet rádióval. A bástyát 1491-ben itáliai építész irányításával építet­ték fel. Mai nevét a kapuja feletti, a Megváltót ábrázoló festményről kapta 1658-ban, cári rendelet alapján. A gya­kori moszkvai tűzvészek sok­szor megrongálták. Nemegy­szer kellett helyreállítani, például az 1737-es -hírhedt tűzvész után is. 1865—67 kö­zött megújult a torony, mi­vel a nagyszabású restaurá­lási munkák szinte minden részét érintették. Ekkor cse­rélték ki a falépcsőket kő­lépcsőkre. A toronyóra sorsa nem kevésbé érdekes, hiszen a dokumentumok szerint a XVI. században került elő­ször óra a toronyba. Ame­lyik ma is jár, az az 1851— 52 közötti időből származik. 1917-ben mikor lövések ér­ték az órát, Lenin személyes utasítására javították meg. A harangozóbat 1937-ben váltották fel az elektromos motorok. Legutoljára 1974- ben végeztek nagyjavítást a szerkezeten. APN A szépség koldusa A szegedi Somogyi Könyv­tár József Attila születésének közelgő hetvenötödik évfor­dulója alkalmából hasonmás kiadásban megjelentette a költő A szépség koldusa című kötetét. A mű 1922-ben Ju­hász Gyula előszavával a szegedi Koroknay nyomda kiadásában jelent meg mind­össze háromszáz példányban. Az akkor tizenhét éves Jó­zsef Attilának ez volt az első verses-kötete. Most a kötet pontos mását fényképezéses eljárással működő sokszoro- sitásos módszerrel háromezer példányban adták ki. A ha­sonmás-kiadványt ■ dr. Péter László szerkesztette és ugyan­csak ő irt hozzá utószót. TELEX KÁBÍTÓSZER Túl az első fejtésen, a szőlőtőkéken tavaly termett „mézes" szőlő egyre nemesebb itallá érik az egészséges klímájú, tufába vájt bükkaljai pincékben. A Zichy grófok egykori háromhajós pincéje — képünkön — ma már a tibolddaróci Rákóczi Tsz kiváló borai­nak ad otthont. Fotó: Szabados György Harminc tonna, mintegy 38 millió dollár értékű ma- rijuanát foglaltak le ked­den New Orleans közelé­ben egy hajó fedélzetén. A kábítószer lefoglalásával együtt a rendőrség letar­tóztatta a hajó legénységé­nek két közép-amerikai származású tagját. A hajó kapitányának sikerült el­menekülnie. KÜLÖNLEGES MÚZEUM Különleges múzeummal büszkélkedhet Kaluga vá­rosa. A Szovjetunióban egyedülálló múzeum legrit­kább darabja egy doboz gyufa, amely hetven éven át hevert a földben, s még­is használható. A gyűjte­mény a szovjet gyufagyá­rak termékeit állítja ki. A Szovjetuniónak jelenleg 23 r gyufagyára van. Két darab MI—2-es tí­pusú mentő-helikopter ér­kezett az Országos Mentő- szolgálat légi betegszállító csoportjának. A Lengyelor­szágból — „saját lábukon” — a budaörsi repülőtéren leszálló gépeket május kö­zepén állítják üzembe. Ad­dig a leendő pilóták „tan­eszköze” lesz. KARAMBOL Baja külterületén Gers- tenmuyer Mihály, 54 éves nyugdíjas, felsöszentiváni lakos figyelmetlenül vezet­te személygépkocsiját, s ké­sőn észlelte, hogy az előt­te haladó mikrobusz a je­ges úttesten megcsúszott és az árokba hajtott. Meg­kezdte annak kikerülését, és közben összeütközött egy vele szemben szabályosan közlekedő pótkocsis teher­gépkocsival. A baleset kö­vetkeztében Gerstenmayer Mihály olyan súlyos sérü­lést szenvedett, hogy a kór­házba szállítás után meg­halt. Utasa súlyos sérülést szenvedett. MENTÖ-IIELIKOl'TEREK TÉL A SZÉCHENYI FÜRDŐBEN Gyenge tél miatt igazan nem panaszkodhatunk A mínuszok csípését érezzük fülünkön, be­húzott nyakunkon, és ha az ember úgy a kora reggeli órák­ban lép ki az utcára, végignéz magán: valóban fölvettc-e a nadrágot, mert így az első ér­zésre olyan, mintha nem lenne rajta. Aki pedig az elmúlt na­pokban a rádió körzeti időjá­rási elöntését hallgattu, azt is rögzíthette: a hideg kemény­ségét illetően megyénk heteken át az országos élvonalba tar­tozott. Most aztán a rosszaka­rók sem mondhatták, hog.\ gyengébbek vagyunk az orszá­gos átlagnál. Mint hírül adtuk, befagytam már nagy vizeink is. Nem­csak úgy tessék-lássék, hanem igazi télhez illően. Az állóvi­zeket már 15—20 centiméter vastagságú jég fedi, de a fo­lyókon is mindinkább hízik ez a takaró. Például a Tiszán, a Bodrog torkolatától fölfelé a jc «vastagság szintén eléri a 12 —15 centimétert. Természetes, hogy minden kiöntés, holtág, kubikgödör is jég alatt van mar régen. Mint minden igazi télen, most is felhívjuk első­Vigyázat! Lékek! A KPM hóügyelete jeienti Hatvan szórókocsi a megye útjain Szerdán csaknem egész napon át esett a hó Borsod megyében, de ez az utakon nem okozott fennakadást, legfeljebb nagyobb óvatos­ságra intette a járművezető­ket. A főútvonalak nedvesek voltak, a mellékutakon sok helyütt megmaradt a hó, vagy kásássá vált, ugyanis a hőmérséklet a déli. délutáni órákra nulla, mínusz 1 fokra esett vissza. Hatvan szóró- kocsi dolgozott a megye út­jain, egyetlen éjszaka lefor­gása alatt hatvan tonna sós keveréket és 420 tonna sala­kot, homokot vittek ki a sí­kosság megelőzésére. A hegyekben a hóréteg tegnapra 24 centiméterre nőtt, így a bükki lesiklópá- lyák sportolásra kiválóan al­kalmasak. A megye északi területén levő utak havasak, a hó. eltakarítását, a nyom- j sávok szélesítését tovább folytatják, ugyanis újabb ha­vazásra számítanak. A KPM Közúti Igazgatóságának gépei éjszaka sem vonultak be, az őrjáratos kocsik jelzései alapján hordták ki a síkos­ság megszüntetését szolgáló anyagokat. Érdekességek, iurcsasáiok sorban a szülök figyelmét: ne engedjék a gyermekeket a nagy vizekre! A folyókra semmiként, ezek — bármily időben is rej­tegetnek életveszélyt — a lá­vákra pedig azért nem, men a horgászegyesületek meg­kezdték a lékek vágását. Er­ről a munkáról mindig tájé­koztatják a helyi tanácsokat, a lékeket jól láthatóan megjelö­lik. de a letűzött gallyak, bo­tok, miegymások hol ezért, hol amazért könnyen eltűnhetnek. A korcsolyázó, íakutyázó gye­rekek mindenképpen kerüljék el ezeket a helyeket! Mert o tavakon most igazi lékek van­nak. Vannak persze más lékei is ennek az egyébként szép tél­nek. Másféle lékek, kisebb- na.gyobb lyukak a téli taka­rón. Valahová ezek közé sorol­hatnék például azt a sajnálatos tényt is, hogy a Bodrog még mindig jégmentes. Ennek az oka pedig főként a szennye­zettség. Nem is kell olyan sok évre visszamenni időben, ami­kor nagyon is be tudott fagy­ni ez a különlegesen szép ío- lyónk. Ma már nem tud. Nem engedi a szenny. Legalábbis ezeknél a potom mínusz 15—20 fokoknál. A Sajót meg talán erre a célra szerkesztett fa­gyasztó gépek sem igen tud­nák jéggel borítani. De az is tény, hogy a folyó felső szaka­szán, úgy Dubicsánytól kez­dődően azért' kisebb-nagyobb szakaszokban mégis előfordul a jég. Lejjebb már nem. A szép téli bundán lévő lyu­kakhoz tartozik a vonatokon az álló utasok látványa is. Akik csak nézik az üres ülőhelye­ket, de inkább állnak, mozog­nak. tornászgatnak. Persze hogy nem mindenütt, persze, hogy nem mindig! De például az újhelyi vonalon, meg a tor- nanáduskain, esetleg még irt­ott előfordul bizony, mert nincs, vagy kevés a fűtés. Apropó fűtés! Azt is el kell azért mondanunk, hogy eleddig nem érkezett panasz a házgyári lakások fűtésére. Legalábbis annyi nem. mint korábban. Kopogjuk is le gyorsan. Sze­rencsről ugyan, az egyik köz­ponti fütéses lakásból itt járt szerkesztőségünkben panaszt lenni a hideg miatt egy férfiú, de amikor munkatársunk be­nyitott a szerencsi lakásba, szemüvege azonnal bepáráso­dott. a kicsapódó, nagy meleg­től, bent pedig alig győzte le­vetni a nagy kabátot. Lehetsé­ges, hogy a férfiú, a pannsztó- tel előtt kissé bemelegített Mis­kolc valamely borkóstolójában. Járható ugyanis az út Sze­rencs és Miskolc között, mi­ként a megye más helységei között is. Hóakadályok előfor­dultak ugyan, lehetséges, hogy még elő is fordulnak, de a közúti igazgatóság dolgozói­nak igen kemény munkája ré­vén gyorsan közölhettük a hírt: megyénk útjai járha­tóak. A „vérkeringés” tehát megvan. Jgen szép. tiszta ré­sze ez a tél takarójának és el­eddig „lyukmentes”. Priska Tibor NAGY-13R1TANNIA TERVEI AZ ÉSZAKI-TENGER MADÁRVILÁGÁNAK MEGÓVÁSÁRA Nagy-Britanniában húrom évig tanulmányozták azt, hogy milyen hatással vannak a tengeri ma­darak életére az olajszállító ha­jókról való olaj el folyások, cs az ilyen hajók szerencsétlensége kö­vetkeztében tengerbe ömlő olaj- mennyiségek. A tanulmány alap­ján el fogják készíteni az Északi- tengeren található tengeri ma­darak atlaszát is. Már most • is teljesen nyilván­való. hogy az olajat szállító tankhajók balesete során 4500 madártól egészen 25 ezer madá­rig terjedően pusztulhatnak cl az Északi-tengernél élő mararak. AZ AUSZTRÁLOKNAK LE KELL LŐNIÜK JELKÉPES Állataikat Hat évvel azután, hogy • az ausztrál kormány intézkedéseket foganatosított a kenguruk kiir­tása ellen, az állatok valóságos csapást jelentenek az országra nézve. A közel' 50 millió kengu­ru - ami azt jelenti, hogy a legkisebb földrész minden lako­sára négy állat jut — farkasét­vággyal ront a búzaföldekre. En­nek következtében néhány far­mernek egy-egy reggelre virra­dóan meg kellett állapítania, hogy a mohó ugrándozók a több ezer hektárnyi búzából csak né­hány szálat hagytak. A kenguruinvázió által legin­kább sújtott északkelet-ausztrál vidékeken idén a farmerek ezért ismét fegyvert fogtak: egy-egy éjszakai hajtóvadaszaton terep­járókról 50 kengurut is elejtenek. A Queensland szövetségi ál­lambeli búzatermelők egyesületé­nek képviselője elmondta :"egy farmerrel megeshet, hogy a ken­guruk - mindenekelőtt éjszaka - a termés 75 százalékát felfal­ják, méghozzá tövig. Ebben a szövetségi államban Ausztrália jelképes állatai közel tízmillió ausztrál dollar veszteséget okoz­tak. A kenguruk szaporodására va­ló tekintettel a kormány más­félszeresére növelte a kilövési arányt, ami 1,5 millió állatra terjed ki. Annak érdekében, hogy a nemzet jelképes állatát ne ti­zedeljék meg olyan mértékben, ami annak kihalásával fenyeget­ne, minden kenguruvadasznak pontos könyvelést kell folytat­NEM KELL KELNI A SKORPIÓKTÓL Bemard Betts, a vezető brit szaktekintély e téren azt a né­zetet vallja, hogy az igen fé­lelmesnek tűnő skorpió egyálta­lán nem is annyira veszélyes. Úgy bizonyítja be ezt. hogy eg.V - a legnagyobb. .‘10 centiméteres hosszúságot is elérő - skorpió- fajtát puszta kézzel magasra emel, hogy pontosan szemügyro lehessen venni. 15 évi tanulmá­nyozás után Betts arra a meg­győződésre jutott, hogy a skor­pió marása csak ritkán hulálus, és ez az állal csak akkor tá­mad. ha ingerük. De a közmon­dásos „méregfullánk” inég ak­kor sem okvetlenül okoz halált, és a skorpió szúrása sok eset­ben nem súlyosabb u méhesípés- nél. Betti, aki -egy brit kutatóinté­zet Miyesztö osztályának vezc megállapította, hogy csak « ,.sc ismerjük a skor­piók életmódját és szokásait, s ezért tüzetesen tanulmányozni kezdte ezeket az állatokat. Kö­rülbelül 500 élő skorpiója van - ezeket utazásai során maga gyűjtötte, illetve tenyésztette. A kb. 50 különböző fajtát képvi­selő skorpiók egyébként a tu­dóst már többször megszúrták. Kutatómunkája alapján Bottá kimutatta, hogy a skorpió rend­kívül alkalmazkodóképes állat; szélsőséges hőmérsékleti ingado­zást és intenzív sugárzást is ki­bír, egy évig is élhet táplálék nélkül és megsérült testrészeit regenerálja. Pincei csendélet ESZAK-MAGYARORSZAG. — Az MSZMP Borsod-Abaú j- Zemplén megyei Bizottságénak lapja Főszerkesztő: ÍVIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Miskolc Bajcsy-Zs út 15. — 3527. Postacím: Miskolc. Pf.: 351. Telefonok: központ: 38-941./titkárság: 16-886; ipari rovat: 16-035; belpolitikai rovat: 16-450; kultúrrovat: 16-067: sportrovat- 16-049 levelezési rovat, panaszügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15 — 3527. Postacím: Mißkolc, Pf.: 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi út 15—17. — 3525. Telefon: 16-213. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a postahivataloknál és a birlapkézbeskőknél Az előfizetés díja esv hónapra 30 Ft. negyedévre: 90 Ft. egy évre 360 Ft Index: 25655. ISSN 0133—0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: KILIAN BEL A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom