Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Jelenet az első felvonásból: Olgyai Magda (Eynsford Hillné), Milviusz Andrea (Klára) és Blaskó Péter (Henry Higgins) „A hiányokat már tudjuk” Csak a tekinteteket tessék nézni, csak a mozdulatokat... ők hárman ugyanazt akarják: Lenkey Edit (Higginsné), Blaskó Péter (Higgins professzor) és a játék rendezője: üngár Tamás. be'r a megszokottá] eltérő környezetbe kerül, ahogyan ott — kiszakítva — jelen akar lenni. S újabb kérdések vannak: milyen erős a szál két ember kapcsolatában ? Az érzelmek mindig a legfontosabbak, s úgy vélem, semminek nem vagyunk annyira hiányában, mint a szeretetnek ... S ha egy eseményt szakításnak nevezünk, annak is csak akkor van értelme, ha két ember között igazán létezett viszony ... De még egyszer mondom, erről most igazán nehéz beszélni. Mind-* ezt még nem látjuk egyben, Hiányzanak a díszletek, a jelmezek ... még csak színészi pillanatok vannak ... sok a labilis állapot. Még csak pici bóják vannak a tájékozódáshoz. Főleg azt érezzük most még, ami hiányzik Igazán nem panaszkodhatunk ebben a színházi évadban, hogy várakoznunk kell, míg összejön egy hírül adni érdemes és szükséges esemény. Párhuzamosan futó próbák, játékszíni, kamaraszínházi és nagyszínházi bemutatók érik egymást. A Miskolci Nemzeti Színházban jelenleg G. B. Shaw Pygmalion című színpadi müvének próbái jelentik a legközelebbi jövőt, január 18-án lesz a bemutató. * A próbák már a színpadon folynak, s hogy milyen stádiumban, az pillanatok alatt kiderül az idegen számára is; látja és hallja: itt még a súgó a legfőbb szereplő... A rendező egy jeleneten belül is többször „előfordul”, egyetlen szituációban is. Az újrázás még g legtermészetesebb tartozéka a Pygmalion színpadra születésének. A vajúdás sokhangúságában pedig ez a refrén: ,,,Ezt még meg kell keresni.” (Két színész egy párbeszéde: „Az uramat, légy szíves nyomatékosabb hangsúllyal mondjad ... erre ejtem le a papucsom” — „pardon ... nem tudtam, hogy le fogod ejteni ...”) Átéltem azért már igazi pillanatokat is, melyek szinte mágikus erővel jöttek át a rivaldán. Példának: Higgins és Pickering ezredes hazajön az estélyről. Higgins meg-, nyerte a fogadást — Liza tökéletes volt szerepében, most már nyugodtan lehet - aludni... ááá... meg kell is. mert az ásítások úgyis szétszeletelik a mondatokat... áá ... (ÁÁÁ ... csak most veszem észre, hogy már ki tudja hányadszor szalad számhoz a kezem e néhány perc alatt... Utólag is elnézést kérek illetlen viselkedésemért.) * Utoljára 1953 decemberében lálhatta 4 miskolci közönség a Pygmalion! — zenés változatát, a My Fair Lady-t, természetesen itt is bemutatták később —, az akkori rendező Gyökössy Zsolt volt. Most — nem is akármilyen súllyal — Ungár Tamás vállára nehezedik a rendezői feladat. — Végzős hallgató vagyok a főiskolán, rendezői szakon, az Ádám Ottó osztályában — mondta beszélgetésünkkor. — A Pygmalion lesz a diplomarendezésem. A premieren tehát bizton számíthatok rá, hogy a bemutató közönsége okozta lámpaláz megkétszereződik tanáraim jelenlétével .. — Szándékáról, a Pygmalion színpadra állításáról mit hallhatnánk? — Egyet biztosan tudok. Ez a kérdés igazán nem a legalkalmasabb helyzetben vár választ tőlem. Bizonyára csak általánosságokat tudok most mondani. Ami témánkhoz tartozik: vannak örök emberi helyzetek, s ilyen például a tanár—tanítvány viszony. Mint minden viszonyban, ebben is hatnak egymásra a partnerek — de itt egy erősebb hatásról van szó. Nem csak arról, hogy a tanár hatása jelentős —, hanem ,a tanítványé is. Szólnunk kell tehát róla. És annak a nehézségéről is, amint egy em★ A bemutatóig még van idő, s hihetünk abban, hogy azok a „pici bóják jó vizekre vezetik majd” a bemutatót. Hogy jó játéknak lehetünk majd részesei. Bizodalmám jeléül hadd „játsszak” magam is, hogy idemásolom a Pygmalion'ból A VIRÁG- ÁRUSLÁNY néhány mondatát: „Akkor mit . firkált? Hogy tudhassam én, hogy mit firkált össze rúlam? Mutassa, de mingyá. Hát emmi? Macskakaparás. El se tudom óvasni.” Hát, ha magam is okot adtam volna efféle megjegyzésre a tudósításban — csak azzal vigasztalhatom magam, hogy a jelenlegi bizonyosságot ideírom:'a Miskolci Nemzeti Színház társulata január 18-án mutatja be George Bernard Shaw Pygmalion című színpadi művét. A főbb szerepekben Blaskó Péteri, Lenkey Editet, Simon Györgyöt, Szerencsi Évát. Polgár Gézát, Máthé Etát.' Olgyai Évát, Milviusz Andreát és Teszáry Lászlót láthatjuk majd. (tcnagy) Fotó: Laczó József A vajúdásnak is lehetnek oldott pillanatai. Egy, a játékhoz nem tartozó pillanat a próbáról. (A kép bal szélén Szerencsi Éva, Liza Doottle alakítója.) ■ Számvetés újra-honfog után Miskolci Galéria, 1980. január 1980. január 6., Vasárnap masmmmammm Egyhónapi nyitva tartás után, december 31-én délután bezárult a X. miskolci országos grafikai biennale a Miskolci Galéria felújított épületében. A biennale anyagát az új esztendő első napján szétbontották, mintegy a felét a jubileumi kiállítás válogatásaként Budapestre viszik, ahol a Bartók Béla úti galériában állítják ki január ll-től február közepéig. Miskolcon sokan látták. Két és fél ezren felül volt a látogatók száma, és még a zárva tartási'’ napokon is százon felül jöttek be olyanok, akik nem tudták, hogy aznap nincs nyitva a kiállítás. Dusza Árpádnéval, a Miskolci Galéria igazgatójával az elmúlt évek során igen sokszor beszélgettünk, hogy és mint tervezik az életet, ha végre visszaköltözhetnek otthonukba, a Déryné utca 5. alá. Most ezen túl vagyunk, és már nyugodlabb körülmények között lehetünk egy kisebb számvetést az elmúlt évről, illetve az 1980-a.s teendőkről. — A Miskolci Galéria a legfontosabb 1979-es feladatát teljesítette a tekintetben, hogy tíz kiállítást rendezett a Kossuth Művelődési Házban és a Déryné utcában december 2-án megnyitotta a X, miskolci országos grafikai biennálét — mondja Duszá- né. — A tárlatok előkészítése, rendezése mellett, a felújítás körülményeinek optimális biztosítása, a vissza- költözés előkészítése volt a legfontosabb teendőnk. Magáról a felújításról most talán szükségtelen újra szólni, az újságban elég gyakran szó esett róla, mindenképpen megemlítendő azonban a December 4. Drótművek Magyar—Szovjet Barátság brigádjának a segítsége az új- ra-honfoglalás, a költözés körül. Ezzel a brigáddal megújítottuk kox'ábbi szocialista szerződésünket. Itt említem meg, hogy az elmúlt évben a Gárdonyi Művelődési Házzal és a Herman Ottó Múzeum Képtárával közösen kiállítóterem működtetésére szerződéstervezetet dolgoztunk ki a Pamutfonó Vállalatnál, és ez évtől évi négy kiállítást, illetve komplex rendezvénysorozatot akarunk ott szervezni. Az elmúlt évben tovább erősítettük külföldi kapcsolatainkat, lengyel, NDK és szovjet művészek munkáit állítottuk ki, a Kassai Galériával való együttműködés keretében pedig két miskolci . képzőművész kiállítását küldtük Kassára. Igen nagy sikerű volt a más szervekkel közösen meghirdetett és megrendezett tanácsköztársasági kiállítás, amelynek anyagát, néhány rajz kivételével, a miskolci közületek meg is vásárolták. — Említette, hogy minden kiállításrendezési és egyéb munka mellett igen nagy hangsúlyt kapott az új otthonban folytatandó tevékenység előkészítése. — A X. miskolci országos grafikai • biennále magas látogatottsága azt . igazolta, hogy van érdeklődés Miskolcon, és ezt kihasználva növelni / kell továbbra is a látogatók számát. Ennek érdekében alakítottuk ki úgy az 1980-as tervünket, hogy műfajilag, tematikájában változatos, érdekes és színvonalas legyen, a festészet, a szobrászat, a grafika, a fotóművészet, az iparművészet, az építészet kapjon képviseletet az egyéni vagy csoporti- kiállításainkon. Természetesen mindezt más kiállítás- rendező országos szervekkel, valamint a Magyar Képzőművészek Szövetsége területi szervezetének bevonásával, a velük való szoros együttműködéssel. Ennek alapján 1980-ban fő feladatunknak tekintjük a művészeti szaktanács által elfogadott kiállítások megrendezését, az előző évben megkezdett különböző kapcsolatok bővítését, ezeken kívül megerősített célkitűzésként a tárlat- látogató közönséggel. egy élőbb, hatékonyabb kapcsolat kialakítását, a már meglevő kapcsolatok erősítését. Ennek érdekében megkerestük a. közép- és felsőfokú oktatási intézményeket, a nagyüzemeket. Rendszeres időközönként tárlatvezetéseket szervezünk. Szeretnénk javítani a propagandánkon. A régi művésztelepi vendégház és a kollektív műterem megvalósulása is hihetőleg erre az évre esik, ennek üzemeltetése a későbbiekben alakul majd ki. Gondot jelent, hogy a megnövekedett kiállítótérhez és várható kiállítass zám-növekedéshez nem tudjuk a dolgozók számát növelni, mert bár a szervezési feladatokat el tudjuk látni, de a kivitelezés és a műtárgyak biztonságának őrzése gondot okoz. — Milyen kiállításokkal várják ebben az évben a lá- logatólcat? — Az elfogadott terv szerint tizenöt kiállítást rendezünk a Galériában, Az első január 25-én nyílik, ezen a Vas megyei képzőművészek mutatkoznak be. Februárban a Galéria két termében két kiállítás lesz; Barczy Pál festményei az egyikben, Mészáros Erzsébet gobelinjei a másikban. Március végén nyitjuk majd a Svédországból jövő Vila Kraitz és Gustav Kraitz szobrainak kiállítását, májusban pedig a már hagyományos Rajzok című tárlatot. Júniusban a diszlet- 1 és jelmezterv triennáléva kerül sor, júliusban a keletszlovákiai képzőművészek rendeznek belsőépítészeti kiállítást. Augusztus közepétől szeptember közepéig Máger Ágnes festményei láthatók az egyik teremben, a Petró- hagyaték egy része a másikban. Szeptemberben ugyancsak két kiállítás lesz, mind a kettő csoportos: a Fiatal Művészek Stúdiója, illetve a Pécsi Műhely tárlata. Október végén nyílik kiállítás Csabai Kálmán festményei' bői, vele egyidőben Anlerol Talcala finn és Szalui Zoltán'. hazai fotóművész kamaraki' állítása. A .sori a december 3-án nyíló Téli tárlat zárja.: — A Miskolci Galériával] egy irányítás aluli működik• a Miskolci Művészklub. Mostl hogy újra megnyílt az átépítés után, a vendéglátó jelied gén felül miben lehelne öss-j szegezni alapvető feladatai!'!: — A klub alapvető fel J. adata nem változott, a Mis- kolcon élő, különféle müvén szeli ágakban dolgozó művé-', szék kollektív összejöveteleinek, rendezvényeinek, szervezett és spontán találkozásainak, a Galéria kiállításai-j hoz kapcsolódó rendezve-, nyéknek, képzőművészeti,! építészeti, zenei esteknek, ta-. lálkozóknak, megbeszélések'} nek kíván helyet bizlosíta'5 ni. Szeretnénk a Művészklubot pezsgő szellemi cenirum-i má formálni, ennek érdeké-] ben februárban a klub tár-; sadalmi vezetőségével és aj különböző művészeti ágak! képviselőivel meg fogjuk vi] tatni elképzeléseinket. NeW a rendezvények számát akar] juk növelni, hanem azokat; rendszeressé és színvonala] sabbá szeretnénk tenni. Itt fogja tartani üléseit a Fia-, tál Művészek Társasága, jobb együttműködést kívánunk kialakítani a Tll’-le),1 és ennek keretében ideoló] giai továbbképzést, tárlatve] zetéseket szervezünk, s, egyáltalán a Galéria és o Művészklub munkáját jobban összehangolva, egymást segítő módon szeretnénk, megoldani.-V- Mi az oka, hogy a bi-' ennále bezárása után jó három hetet kell várni a következő tárlatra? —- Rendezési és apróbb ja' vítási munkák, az átadás utáni garanciális kiigazító] sok elvégzése teszi szükség gessé, hogy e rövid időre ne fogadjunk látogatót, ne ren-j dezzünk. kiállítást. De janU'i ár 25-től újra várunk min] den érdeklődőt. Benedek Miklós Drozsnyik István rajzóGitáros nő
