Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Képünk a Miskolci Üveggyárban készült, az egyik kemencénél. Rózsa István üveggyártó nagy figyelmet kivánó feladatát teljesiti. Télen jó a forró kemence mellett, de annál nehezebb nyáron a dupla hőséget elviselni. Az üveggyár dolgozói az eredményes 1979-es esztendő után 1980-ban jól kezdték termelési feladatuk valóra váltását. ÜST AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az RDH-ban XXXT'I. évfolyam. 24. szám Ara: 1,20 forint Szerda, 1981). január 30. r-szorál árucsereMoszkvában kedden ünnepélyes keretek között írta alá Veress Péter, hazánk külkereskedelmi minisztere és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az 1900. évi magyar —szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az ötéves árucsereforgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények előirányzatai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. Az idei árucsere-forgalom értéke meghaladja az ötmil- liárd rubelt, s ez a tavalyi év forgalmához képest mintegy ötszázalékos növekedési jelent. A Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnerünk: a Szovjetunióból szerezzük be például a magyar népgazdaságban felhasznált kőolaj 76 százalékát, a fűrészáru 65 százalékát, a földgáz 27 százalékát és a villamos energia 23 százalékát. Az idei jegyzőkönyv kidolgozása során elsősorban a két ország 1980. évi népgazdasági feladatait vették figyelembe. Az áruszerkezet ebben az évben is a már kialakult tapasztalatokat tükrözi : a magyar kivitelben nagy része van a gépek, be- * rendezések, valamint egyes közszükségleti cikkek exportjának, behozatalunk jelentős részét a nyersanvagok, energiahordozók, a félkész termékek és gépi berendezések importja jelenti. Az idei. jegyzőkönyv értelmében például 7,5 millió tonna kőolajat — egész importunk több mint kilencven százalékát—,3,8 milliárd köbméter földgázt — ennek jó részét már az orenburgi vezetéken —, 800 ezer tonna kokszot, 7,5 milliárd kilowattóra villamos energiát, 2,2 millió tonna vasércet. 1.1 millió köbméter ipari fát. 850 ezer köbméter fi nyő-fűrész- árut hozunk be a Szovjetunióból. A könnyűiparnak a Szovjetunió 44 ezer tonna gyapotot, 3,5 ezer tonna lenrostot szállít, 86 ezer tonna cellulóz, 70 ezer tonna papír, ugyanennyi karton is érkezik. A közlekedés húsz motorkocsit kan a budapesti metró számára, ezen felül löbb mozgólépcsőt. Az idén 45 ezer Lada személygépkocsi érkezik Magyarországra. A belkereskedelmi választék bővítésére, egyes Magyarországon nem gyártott cikkek pótlására a többi között 20 ezer hordozható televíziót. 65 ezer porszívót. 100 ezer kerékpárt, 28 ezer hűtőszek- rényt, 25 ezer háztartási varrógépet. 3,7 millió rubel értékű tranzisztoros rádiót importálunk, s szovjet automata mosógépek is érkeznek majd a magyar üzletekbe. Természetesen az import jelentékeny részét adják a szovjet gépek és berendezések, így a többi között szerszámgépek, elektronikai berendezések, bányagépek és mezőgazdasági gépek. Az idén mintegy hatezer Ikarus autóbusz érkezik a Szovjetunióba, a Lada gépkocsik gyártásához 410 ezer különféle komplektumot szállítanak. Változatlanul a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója a magyar úszódaruknak is. Magyar-laoszi tárgyalások Plenáris üléssel kedden a Parlamentben megkezdődött a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszaka. A két delegációt Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, illetve Sanan Southichak laoszi közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszédében utalt arra, hogy a két ország kapcsolatai a laoszi forradalom győzelme után mélyültek el. A mostani plenáris ülésen mindkét delegációvezető rámutatott, hogy a magyar—laoszi gazdasági kapcsolatok a proletár internacionalizmus, a kölcsönös előnyök elveire épülnek. Az ülésszakon megvitatják az 1980—1985. közötti évekre a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a technikai-műszaki kapcsolatok időszerű kérdéseit. Jelentős szerepet kapnak az exportban a magyar könnyűipar, és élelmiszeripar termékei is. vegyipari áruk. fogyasztási cikkek, a kiviteli listán például 85 millió rubel értékű konfekció, 53 millió rubel értékű kötöttáru, igen jelentős meny- nyiségű húsipari termék. 65 millió palack bor, 300 ezer tonna gyümölcs, 12 millió pár cipő, 120 millió rubel értékű gyógyszer szerepel. Veress Péter a jegyzőkönyv aláírásakor megállapította: ez Magyarország külgazdasági kapcsolatainak legfontosabb dokumentuma. A nemzetközi gazdasági helyzet, országaink gazdasági helyzete nem volt problémáktól mentes, s az idén sem lehet erre számítani. Ennek ellenére a két ország megállapodása — amely egyúttal előkészítője kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének, a következő ötéves terv időszakúra — a két ország, a két párt és a két kormány törekvését tükrözi az együttműködés állandó továbbfejlesztésére. — Ebben az évben ünnepeljük Magyarország felszabadulásának 35. évfordulóját. Rövidesen sor kerül pártunk XII. kongresszusára. Ezt a két fontos eseményt a magyar dolgozók jó munkával akarják megünnepelni. A mi feladatunk ezzel kapcsolatban az, hogy ezt a megállapodást minél jobban teljesítsük — hangoztatta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A szovjet külkereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és Magyarország kapcsolalait minden téren, így a gazdasági és kereskedelmi együttműködésben is a testvéri, internacionalista szellem hatja át. A két ország kommunis-1 ta pártja, kormánya határozta meg azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósítását a kereskedelem eszközeivel is elősegítik. A jegyzőkönyv aláírásánál jelen voltak a két ország tárgyaló küldöttségeinek tagjai. 1 Az Ózdi Kohászati Üzemek legkorszerűbb gyáregysége a rúd-dróthengermű. Innen kerül ki a vállalat exportjának jelentős része. Képünk a kikészítő részlegben készült, ahol a kötegelők láthatók munka közben, amint a végterméket szállításra előkészítik. I! ÍGÍVSIIV íi (3 oldali ip mi (3. oldal) m (4. oldal) ßz átmenetek (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) íz árelienlrzés feladatai ■ ■ Uiést tartott a megyei tanács-vb Tegnap ülést tartott a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként a tanácsi szervek árfellönőrhési tevékenységéről és- a további' feladatokról szóló jelentést — a kereskedői mi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az építésügyi, közlekedési és vízügyi osztállyal történt egyeztetés alapján — Magyar Ernő. a megyei tanács ipari osztályának vezetője terjesztette elő. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbb az 1977. október 25-i ülésén tárgyalta az árellenörzést végző megyei szakosztályok árhatósági munkájáról készített jelentést. A. határozatában megfogalmazott feladatok végrehajtásával az elmúlt két évben emelkedett az árellenőrző munka színvonala. Az A kemencénél árellenörzést végző szervek kiemelt feladatnak tekintették az árstabilitás védelmét, a helyes árarányok biztosítását. Az árellenőrző munka tartalmi javulását jelzi, hogy az általános vizsgálatok részaránya az összes vizsgálatokban. az 1977. évi 48 százalékról 60 százalékra emelkedett az elmúlt évben. Az ellenőrzések megelőző, segítő jellegűek, s azok során jelentős helyet foglal el a szabálytalanságot előidéző okok feltárása, a megszüntetésükre javasoltak kidolgozása. Az elmúlt évben az árhatóságok kiemelt feladata volt az 1980-as termelői árrendezés előkészítésében és lebonyolításában való közreműködés. A további tennivalókat jó- x'észt a január 1-i ár- és jövedelemszabályozó rendszer változásából adódó feladatok határozzák meg. A végrehajtó bizot tság ülésén elhangzott javaslatok szerint a jövőben tovább szükséges emelni az árellen- őrzést végzők továbbképzésének színvonalát. A fogyasztói érdekvédelemben pedig a társadalmi ellenőrök munkájának kiszélesítésében rejlik nagy lehetőség. Az ülés második napirendi pontjaként „Az energiagazdálkodás helyzete, különös tekintettel a B.-A.-Z. megyei Tanács elnöksége 3/1979. számú utasításának végrehajtására” című vizsgálatról szóló jelentést Sűrű András, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese terjesztette a végrehajtó bizottság elé. A megyei NEB a vizsgálatot a tanácsi szervek irányítása alatt tevékenykedő 14 vállalatnál végezte el. Az energiatakarékosság érdekében minden vállalatnál kidolgozták a takarékossági tervet. Az energia felhasználásának „ alakulása általában kedvező: a naturális energiafelhasználási mulatók lényegesen javultak. A költségek csökkentésére több kezdeményezés született; többek között szabályozták a térvilágítást, csökkentették a csúcsidei fogyasztást, fázisjavító kondenzátorokat építettek be. Az intézmények (Folytatás a 2. oldalon) Az Iszlám konferencia „határozata” ^Vz iszlám konferencia ülésszakán résztvevő harminchat ország Islamabad- ban összegyűlt külügyminisztereinek hétfő esti ülésén született meg az „Afganisztán ügyében” hozott határozat. Ez a dokumentum „katonai agressziónak” mi- nőoli az Afganisztánnak ny „oll f jv.'et segítsége' több mb'íiorló intézkedés' helvez ki’átásba az afganisztáni kormánnyal szemben, „míg a szovjet csapatok ki nem vonulnak az országból”. Így felfüggeszti az országnak az iszlám konferencián betöltött tfigságát. az Afganisztánhoz fűződő diplomáciai és egvéb kapcsolatok megszakítására szólítja fel a konferencia szervezetének tagjait. Ez utóbbi intézkedés ellen komoly fenntartásait toangoztatta több ország, köztük Algéria, Irak, Irán és Líbia. Ugyancsak nem talált egyhangú támogatásra a határozatnak az a felhívása, hogy a tagországok vegyék fontolóra a moszkvai olim- pia bojkottját. * A határozat e részével szemben tizenegy ■>rszág — Algéria, Irak, Irán. Észak-Jemen. Kuvait. Jor- •1 tini a. Kamerun. Guinea Gabon. Nigéria, és Líbia — hangoztatta fenntartásait. A határozat a továbbiakban ['elhívja az iszlám országokat, hogy vonjanak meg minden anyagi és egyéb jellegű támogatást Babrak Karmai kormányától, viszont — nyílt felhívásként a törvényes ka- buli .kormány ellen harcoló ellenforradalmi csoportok támogatására — felszólítja a konferencia tagállamait, hogv nyújtsanak „anyagi és erkölcsi segítséget az afganisztáni menekülteknek". Hárem megye szakembereinek levet formáló vitáia Miskolcon Észuk-Magyarország három megyéje, Borsod, Heves és Nógrád vízügyi, erdészeti, környezetvédelmi é különböző területeken dolgozó agrár szakembereinek részvételével. a Miskolci Akadémia' Bizottság, a MAE és a TESZÜV rendezésében rendkívül érdekes és hasznos, a mezőgazdaság termelésének jövőjét formáló vitaülés zajlott le tegnap, kedden délután a miskolci MTESZ-ben. A szakértői vita fő célja, amint arra megnyitójában dr. Szalai György, kandidátus, a kompolti kutatóintézet igazgatója rámutatott, az volt, hogy három megye meghívott szakemberei nek gondolatait, javaslatait gyűjtse össze a természeti erőforrások és a mezőgazdasági termelés összefüggéseiről, mindazokról a kérdésekről, amelyek az ország ag'roöko- lógiai potenciálja felméréséhez szükségesek. A vitaiiié- ■>en részt veit többek között dr. Láng József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Lipcsei Attila, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese és Terplán Zénó. a Miskolci Akadémiai Bizottság titkára. A vitavézető. dr. Márton János. az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója többek között elmondta, hogy az ország agroökológiai potenciálja felmérésének lő (Folytatás a 2. oldalon)
