Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

1980, január 29., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Válasz cikkünkre z ? ■ Az Észak-Magyarország de­cember 24-i számában ,,Mi­lyen a levegőnk?” címmel jelent meg cikk, mely meg­említi a Borsodi Ércelőkészí- tö Művet is a légszennyezés egyik okozójaként. Ezzel kap­csolatban a következőket tartom szükségesnek elmon­dani. A Borsodi Éreelőkészítő Müvet — a KG MTI tervei alapjan — 11)61). július hó­napban helyezték üzembe. A mű létesítésének I. üteme ál­lami beruházásként történt, a II. ütem megvalósítására a KOKÖV jogelődje állami kölcsönt vett fel. A II. ütem üzembe helyezésére 11)71 de­cember hónapban került sor. Az üzembe helyezési eljárás során, 1969. évben a Tűzren­dészet, az SZMT Munkavé­delmi Felügyelőség és a KÖ­JÁL csak ideiglenes üzembe helyezési engedélyt adott, kü­lönféle hiányosságok miatt. A KGMT1 tervei nem tar­talmazták a munkahelyi por­ártalom megszüntetésével és környezetvédelemmel kapcso­latos technológiai berendezé­sek létesítését, így az Érc- előkészítő Mü azok nélkül épült meg. A tervezés idő­szakában országos érvényű környezetvédelmi törvény nem volt, és az előbbiekben említett hiányosságok a ter­vezés során a költségek csök­kentése érdekében történtek. A környezetvédelemre és munkahelyi porártalomra vonatkozó problémák meg­szüntetését vállalatunk a mü üzembe helyezésétől kezdve szorgalmazta. A saját erőből megvalósított kisebb fejlesz­téseken kívül (multiciklonok száraz porleválasztóinál ki- porzás csökkentése, Tokaj-tí- pusü levegőelszívók alkalma- ' zása stb<), vállalatunk meg­rendelésére a KG! MTI 1975. évben tanulmányt készített, amely tartalmazta a munka­egészségi és környezetvédel­mi problémák megoldására vonatkozó elképzeléseket. A vállalat jelentős beruházás finanszírozására anyagi esz­közökkel nem rendelkezett, mivel az Éreelőkészítő Mü II. ütemének létesítésére ál­lami kölcsönt vett igénybe 584 millió forint értékben. Az állami kölcsön törleszté­sének ideje 1969 április hó­naptól 1979 április hóig tar­tott, ezen idő alatt a KO­KÖV a képződő fejlesztési alapjának és az amortizációs összegeknek mintegy 35—45 százalékát hiteltörlesztésre fordította. A környezetvédelmi kérdé­sek megoldására 1975. évben a vállalat megrendelést adott a KGMTI-nek átfogó fejlesz­tési tanulmányterv készíté­sére. A fejlesztés megvalósí­tása céljából 1976. évben a KOKÖV az ÉVM építés­ügyi igazgatási főosztályához fordult ás az országos leVe- götisztaságvédelmi • alapból való pénzügyi támogatás en­gedélyezését kezdeményezte. Egyben tájékoztatta az ille­tékes hatóságot, hogy a kör­nyezetvédelmi beruházás megvalósítását szakaszosan tervezzük az V. és VI. ötéves terv időszakában. Az 'ÉVM építésügyi igazgatási főosztá­lya a KOKÖV fejlesztési programjával egyetértett és tájékoztatta vállalatunkat a támogatás igénybevételének 1 ehetőségéről. A tájékoztatás szerint, az összes támogatás mértéke legfeljebb 50 száza­lék lehet, a beruházás ezen felüli költségét, a vállalatnak •aját alapból kell biztosítani. Vállalatunk azonban a szük­séges fejlesztési alappal nem rendelkezett. Az Éreelőkészítő Mü kör­nyezetvédelmi kérdéseinek megoldására az MSZMP Bor­sod megyei titkára 1976. év­ben a KGM illetékes minisz­terhelyetteséhez fordult, tá­mogatását kérve a beruhá­zási problémák megoldására. A tárgyban 1976. június ló­én a KG M válaszlevelet írt, amelyben a beruházás elma­radásának okául a KOKÖV. illetve az alapító vállalatok fejlesztési alap hiányát jelöli mgg és egyben jelzi, hogy a KGM megkísérli az V. öt­éves tervben a BÉM fejlesz­téséhez szükséges beruházási összeg biztosítását. A KGM 1976. május 27-én hasonló levelet írt az MSZMP KB ipari, közlekedési és mező­gazdasági osztály politikai főmunkatársa részére. A fern tiek alapján a közös vállalat előterjesztést készített a BÉM beruházásának előké­szítésére. amelyet az igazga­tótanács megtárgyalt és jó­váhagyott. A KOGÉPTERV 1978 feb­ruár hónapban elkészítette a korábban jelzett fejlesztési tanul mártytervét, amely 1977. évi áron 1333 millió forintot irányzott elő a környezetvé­delmi problémák és munkar helyi porártalom megszünte­tésére. (Fejlesztési tanul­mányterv 1. változat II. ütem adata.) Mivel a beruházás megvalósítására ilyen mérté­kű pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésre, a közös válla­lat a tervet szakaszolta, és megkísérelte a beruházás ki­sebb lépcsőben történő meg­valósítását. A vállalat 1979. évben megrendelési adott a SZ1KKTI részére a BÉM környezetvédelmi problémái­nak részleges megoldására. Ez a terv képezné alapját a VI. ötéves tervben megvaló­sítandó beruházásnak. A várható beruházási lehetősé­geknek megfelelően a terv az alábbi létesítmények por­talanítását irányozza elő: a vagonbuktató alatti szinten működő technológiai beren­dezések,' a 3 darab kúpos tö­rő és az átadóépületben levő technológiai berendezések, hengeres és kalapácsos török, zsugorító szalagok végén le­vő csillagtörök és technoló­giai berendezések, vagontöl- tő berendezések, exhaustorok. A felsorolt létesítmények portalanítása várhatóan mintegy 900 millió forintba kerül 1979. évi áron. A fentiekben vázolt beru­házások megvalósítására a vállalat saját fejlesztési alap­jából nem képes. Tájékozó­dásunk szerint, a megyei környezetvédelmi alapból csak korlátozott mértékben lehelne (20—30 millió forint összegben) támogatást kérni, azonban a pályázat elfoga­dásának feltétele a megfele­lő saját alap biztosítása. A beruházások megindításéhoz szükséges saját alappal vál­lalatunk várhatóan csak 1982. évtől kezdődően rendelkezik. A vállalat tehát a környezet- védelmi beruházások megva­lósítását jelenleg is tervezi. A VI. ötéves terv egyéb le­hetőségétől is függ hogy mit sikerül valóra váltanunk az elképzelésekből. Sevcsik Tibor, m üszaki- fej lesztési főosztályvezető 30 milliós Hegtakarítás A Lenin Kohászati Mü- | vekben sikeres évet zártak ! tavaly. Sikeres év volt 1979 az energiagazdálkodás terén is — tudtuk meg Meiner Ká­roly. energiagazdálkodási osztályvezető-helyettestől. Az év elején tízmillió fo­rintos energiamegtakarítási terveztek. A XII. pártkong­resszus és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére azonban az -LKM dolgozói., illetve a föenerge- tikusi szervezet és az. ener- 1 giagazdálkodási osztály újabb ötmillió forintos pótvállalást tett. A munkaverseny eredmé­nyességét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy 1979- ben az energiamegtakaritá- sok összege meghaladta a 30 millió forintot. A sikert a fajlagos energiafelhasználás értékének csökkenésével, a hulladékenergia felhasználá­sának növelésével és a gé­pek üzemidejének jobb ki­használásával érték el. Gyógyszeripari együttműködés Az elmúlt években hazánk volt Lengyelország legjelen­tősebb gyógyszerszállitója. A szocialista államokból beho­zott gyógyszerkészítmények mintegy 20 százalékát Ma­gyarország szállítja Lengyel- országnak. ..A magyarok megbízható part nemek bizonyul tak. Eddig egyáltalán nem volt gondunk velük” — mondotta a „Ceütrm" beszerzési igaz­gatóhelyettese. M i ec z.y s 1 a w Reszelski. Több vállalattal is kapcsolatban állunk például a Richter Gedeon Rt-vel és a Chinoinnal. A két ország gyógyszeriparának együttmű­ködése is majd egy évtizede tárj: ez jelentősen megkönv- nyit! a gyártásszakosítást. Jelenleg az importált gyógy­szerek zöme már ilyen sza­kosítási szerződésben szerep­lő készítmény. A legismer­tebbek a Mydocalm (szív- betegségekre) és az Entero- septol (emésztőszervi bánta 1 - makra). Újdonságnak számít a Prodection — ez egy érel­meszesedés elleni gyógyszer. Lengyelországból szállítják például a Papaverint és az igen hatékony No-spa görcs­oldó gyógyszert. Vitamin késiül a Polfa egyik poznoni gyárában Gépészmérnökképzés a mezőgazdaságnak Segítenek a szocialista brigádok A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd az iparszerei termelésre való áttérés, a nagy szakmai tu­dással rendelkező szocialista típusú mezőgazdasági szak- I emberek nélkül nem valósul­hatott volna meg. Ma a termelés további fo­kozásának, a mezőgazdasági ágazat elé kitűzött célok el­érésének az egyik igen fontos tényezője a gépesítés. A gé­pek ésszerű, energiatakarékos felhasználását biztosító szak­emberek egyike az okleveles mezőgazdasági gépészmérnök. Hazánkban a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem képez ki a mezőgazdasági nagy­üzemek részére gépészmér­nököket. Évente mintegy százötvenen végeznek a nap­pali és levelező tagozaton. A képzési idő öt. illetve hal év. Ez alatt, az idő alatt a hall­gatók elsajátítják mindazon tudományokat, amely képes­sé teszi őket arra, hogy a nagyüzemek műszaki vezetői­vé váljanak. Mivel a szak­emberek okleveles gépész­mérnökök, tanulják mindazon tárgyakat, amelyek más mű­szaki egyetemeken is általá­nosan előfordulnak. Ilyenek a matematika, fizika, kémia és a műszaki rajzos tárgyak. ■ Az. oktatás nagy figyelmet fordít a társadalomtudomá- .nyi-politikai tárgyakra is. A műszaki alap és alapozó tár­gyak ismeretei után a mező- , gazdasági tudományok né­hány fontos elemét, a nö­A Volán 3. sz. Vállalatá­nak központjában az elmúlt szombaton tartott ankélon értékelték a különböző szol­gálati helyek között folyó munkaversenyt. Az elmúlt évi eredmények alapjáig az élre a kazincbarcikai, majd ■ tana a sátoraljaújhelyi, s a harmadik helyre az ózdi üzemegység került. Az ankét után került sor a szocialista brigádok munkavédelmi ve­télkedőjének megyei döntő­jére. Az I. helyezést a lóle­veny- és állattenyésztóstant és földműveléstant. Fontos területei a képzés­nek a vezetési, szervezési, rendszertervezési, jogi. épí­tészeti ismeretek. A képzés ugyanis figyelembe veszi, hogy a gépészmérnök sok gazdaságban még mindig csak egyetlen, felsőfokon képzett szakember, aki nem­csak a gépekkel foglalkozik, hanem embereket irányít, munkát szervez, tárgyal és szerződéseket köt stb. E sok­rétű feladatot csak széles körű ismeretek birtokában tudja ellátni. A szakmai tár­gyak közé tartozik a gépja­vítás. gépkarbantartási rend­szerek. élelmiszeripari feldol­gozás is. A képzés utolsó fázisában, hogy a hallgatók könnyeb­ben beilleszkedjenek leendő munkaterületük feladataiba, ún. szakirányú képzés folyik. Itt az állattenyésztés, élel­miszeripari feldolgozás, gép­gyártás és gépjavítás, vala­mint műszaki fejlesztés te­rületén szereznek ismereteket a hallgatók. Ebben az idő­ben ugyanis többnyire már kialakul, hogy ki. milyen munkaterületre pályázik. A képzést államvizsga zár­ja. amelyen diplomatervet védenek, és három alapvető szaktárgyból vizsgáznak a hallgatók, s bizonyítják, hogy mindazon ismereteket, ame­lyet az egyetemen szereztek, alkalmazni és felhasználni képesek. sítmény-. es berendezés-fenn­tartási osztály lakatosokból, esztergályosokból, villanysze­relőkből álló brigádja, a II- at a miskolci műszaki üzem szerelőiből, s a 111. helyezést az encsi főnökség autóbusz­vezetőiből. forgalmi szolgá­lattevőiből álló brigádja ér­demelte ki. Az említett szol­gálati helyeknek, s brigádok­nak mintegy 100 ezer forint jutalmat adtak át, s az I. helyezést elérő brigád kül­földi utazáson vehet részt A Borsodi Ércclőkész.íló Mü szocialista brigádjai a napi igényeknek megfelelő mennyiségű előkészített érc­cel látják el az Özdi Kohá­szati Üzemeket, a diósgyőri Sárospatak város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyal­ta a város 1980. évi költség­vetésének és fejlesztési alap­jának előirányzatait. Eszerint Sárospatak ez- idei költség- vetési kiadásaira és a fej­lesztési alapra, összesen 136 millió 610 ezer torintot kí­vánnak fordítani. Ennek az összegnek na­gyobb hányadát a költségve­tési kiadások teszik ki. s a terv kiemelten érvényesíti az energiával és munkaerővel való takarékosság lehetősége­it. A költségvetési összeg — a takarékos gazdálkodás elle­nére is — kellő fedezetet nyújt az alapellátásnak mi­nősülő feladatok teljesítésé­re. mint amilyen a köztisz­taság. parkfenntartás, egész­ségügyi e.s szociális ellátás, anya- és csecsemővédelem, gyermekintézmények, iskolai oktatás. Nagyobb összeget kíván fordítani a tanács a város kommunális ellátottságának növelésére. Ezenkívül 10.4 millió forintnyi összegből az ulak korszerűsítésén kívül 6000 folyóméternyi új utat és 2000 négyzetméternyi új járdát létesítenek. Parképí­tésre és -fenntartásra 3.9 millió forintot költenek: 10 ezer négyzetméternyi új parj kot építenek, és elvégzik a Rákóczi-vér és a híd kö­zötti területen a Bodrog-part rendezését. Folytatják a gimnázium ■ és a hozza tartozó kollégiumok felújítását, a várnegyed egyik műemlék­épületének helyreállítását és szoborgaléria céljaira való berendezését, s befejezik a hajdani „gólyavárnak” zene­iskolává történő átalakítását. A fejlesztési terv 1980-ra új beruházást nem tartalmaz. Lenin Kohászati Műveket. A nagy hidegben az ércszállító kocsikat pakurás kezeléssel készítették elő. es így meg­akadályozták az érc befagyá­sát a vagonokban. de folytatják az elkezdett építkezéseket, ami egyszer­smind biztosítja az V. ötéves tervben kitűzött feladatok sikeres teljesítését. Kisebb összeg jut ez idén a lakás­építésre. Ennek az. a magya­rázata. hogy a lakótelepi új lakások építését a Borsod megyei Tanács Építőipari Vállalata a Sárospatakon ki­próbált alagútzsalus módszer-' rel a tervezettnél csaknem két évvel hamarább befejez­te. így 1980-ban csak az Ady utcában kerül sor 50 új lakás átadására. Jó ütemben halad a mű­velődési központ ás ifjúsági ház építése, a termálíül'dö környéki üdülőközpont csa­tornázása. a tisztítótelepnek napi looo köbméter teljesítő- képességű új részleggel való bővítése. A lakosság ellátá­sán kívül, idegenforgalmi cé­lokat is szolgál a lakótelepen egy új ÁBC-áruház és étte­rem építése, s megkezdték a tereprendezést a város köz­pontjában a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat által építendő motel és étterem céljára. A társadalmimunka-vég- zésnek mint a városfejlesztés szerves kiegészítőjének a fon­tossága is fokozódik Sárospa­takon. Erre az évre összesen 5.7 millió forint értékű tár­sadalmi munkát terveztek, amely a szükséges beruházá­sokhoz kapcsolódik, illetőleg a maradandó értékű létesít­mények aranyat kívánják az idei társadalmi munkákkal tovább növelni. , I Hegyi József Munkavédelmi vetélkedő A takarékosság szellemében

Next

/
Oldalképek
Tartalom