Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
W80. f«roóc 3-, cs&tőrtolc ESZAK:MAGYARORSZÁG 3 Hí ország építésének terve H arminc évvel ezelőtt, 1950. január 2-án kezdték el az első ötéves terv megvalósítását. Magyar- országon. Az ötéves tervről szóló törvény első paragrafusában kijelölték a lő feladatokat: Magyarország átalakítását agrár-ipari országból ipari-agrár országgá. A feladatok teljesítése nem volt könnyű, a napi termelőmunka mellett még a háborús károk helyreállításán is dolgozniuk kellett az embereknek. Ilyen körülmények között szükségszerű volt a gyors iparosítás, elsősorban a nehéz- és a gépipar fejlesztése. ..Ez a döntő feltétele — állapította meg a tervtörvény — népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban.” Az öt év eredményei a •tervkészítők elképzeléseit igazolták. A gyáripar az ötéves terv utolsó esztendejében több mint két és félszer annyit termelt, mint a terv megkezdése előtt, a nehézipar termelése 188 százalékkal. ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt, s a nemzeti jövedelem ez idő alatt több, mint. másfélszeresére emelkedett. Imponáló számok; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gyáripar, a nagyüzemű építőipar, a közlekedés, a külkereskedelem és nagykereskedelem területén ekkor váltak kizárólagossá a szocialista termelési viszonyok. Az. országépítő munka eredményeit gyárak, városok sora jelzi; új utak, hidak és sínpárok hozták közelebb egymáshoz a különböző településeket. Az első ötéves terv a mezőgazdaság számára is jelentős sikereket hozott. Már ekkor hatékony erőt jelentettek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A mezőgazdaság sok tekintetben korszerűbbé vált: tízezernél több traktort és kombájnt, s számtalan más gépet kapott, az ágazat, s öt év alatt több, mint 150 ezer katasztrális holdat tettek ön tözhetővé. Az ötéves terv célul tűzte „népünk életszínvonalának további emelését, lokozott ellátását mindenféle szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését”. Az ipari munkásság reáljövedelme például több. mini húsz százalékkal. a dolgozó parasztságé pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Az egyéni jövedelmeken túlmenően igen magas volt a közvetett juttatások értéke. Az ötéves terv első évének sikerei büszkeséggel és — most már világosabban látjuk — túlzott magabiztossággal töltötték el az embereket. Felemelték a tervszámokat, „Az ötéves terv felemelése azt jelenti, hogy gyorsabban számoljuk fel gazdasági elmaradottságunkat, hamarabb leszünk élen járó országgá” — írta a Szabad Nép 1951 tavaszán. A tervmódosítás súlyos következményei ismertek. A jelszó: legyünk a vas és acél országa — nyersanyagbázis nélkül irreális volt. Eltorzult az iparosítás irama és üteme, az egyoldalú, erőltetett iparfejlesztés — s mindez főként a mezőgazdaság rovására — komoly gondok forrásává vált. I smertek hát az eredmények, csakúgy, mint a hibák. A mérleg nyelve mégis az előbbiek felé billen. Nemcsak áz akkori — mai szemmel nézve elismerésre méltó — tervszámok miatt: az első ötéves terv legnagyobb eredménye, hogy megváltozott az ország, s ezzel együtt népünk arculata. Szebb, jobb lett hazánkban a dolgozó emberek élete. Téli mezőgazdasági tanfolyamok Változatos témakörükbe« szerezhetnek újabb ismereteket a városokban, falvakban januártól márciusig megrendezésre kerülő téli mezőgazdasági tanfolyamok hallgatói. Megyénként több száz alkalommal a TIT felkérésére tanárok, a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint az élelmiszeripari vállalatok szakemberei tartanak előadásokat. A Hazafias Népfront keretében működő kertbarát társaságok szintén" gazdag programot állítottak össze tágjaiknak és az érdeklődőknek. ■ A téli tanfolyamok egyik témája az adott táj termelési szakosítása. A rendezők igyekeznek a tájegységhez illő növénytermesztési és állattenyésztési speciálizáció szakmai tennivalóit minél szélesebb körben megismertetni a kistermelőkkel. Nemcsak az előadások szolgálják ezt a célt. A gabonaíröszt például t aka r m á n yo zá s i s z a k ta ná c s- adó füzetet ad közre, az állatforgalmi és húsipari vállalatok pedig közzéteszik a háztáji termelés szerződéses feltételeit. Az OTP szakemberei a tanfolyamokon ismertetik a kistermelőkkel a hitelfeltételeket, valamint a hitelezés rendjét, módját, Uj vonása a tanfolyamoknak. hogy gyakorlati bemutatókra is sor kerül. Számos helyen a legjobb háztáji gazdálkodók szemléltetik majd eredményeiket és egyúttal szakmai útbaigazítást adnak. A téli programok anyagában szerepel az 1980-ban életbe lépő szabályozó rendszer ismertetése. Mindenekelőtt azokat a jogszabályokat veszik sorra, amelyek fcöKveéte*í0i ér*trt1<k a kistermelőket. Ezzel kapcsolatban egyebek között feltárják majd azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távú értékesítésre adnak lehetőséget a kistermelőknek. Tapasztalhattuk és tapasztalhatjuk, hogy azoknak az országoknak a gazdasági fejlődése a legdinamikusabb, azok tudnak leginkább alkalmazkodni a változó körülményekhez. ahol az oktatási. szakképzési formák a legfejlettebbek. Az NSZIv- ban az 1950-es években, Angliában az 1960-as években fordítottak nagy gondot — és ,azóta is — a szakoktatás fejlesztésére, és ezzel párhuzamosan a gazdaságban gyors struktúraváltásra, termelési és termékszerkezet-váltásra. Az emberi tényezők és a gazdasági növekedés között tehát igen szoros kapcsolat fedezhető fel. Az emberi tényezők — szakképzettség, készség, intelligencia, jellem slb. — befolyásolják a gazdasági növekedés ütemét és a gazdaság struktúrájának átalakulását. A gazdasági növekedés és a kialakult struktúra .viszont visszahat az emberi tényezőkre. Napjainkban — amikor gazdaságpolitikai céljaink között a mennyiségi szemlélet helyett a-minőség került előtérbe — az emberi munka minősége, hatékonysága, termelékenysége döntő szerepet játszik. A jól és eredményesen végzett munka feltételei : a pontosság, a megbízhatóság, a szorgalom, a munkaszeretet, a szakmai érdeklődés egyfelől tudati kérdést jelentenek, másfelől pedig a közoktatás, a szalk- képzés sarán sajátíthatók ei. A mirelit lecsó, a háztartások téli csemegéje. A mirelit zöldborsó tavaszi izeket pótol. Áz aszály és a gyár Gépberuházások támogatósa A mezőgazdasági gépberuházások állami támogatási rendszere, rendje 1980-ban alapvetően nem változik meg, a központi hozzájárulás mértéke azonban összességében mintegy ötödével csökken. Ennélfogva a gépberuházások tervezése, továbbá a géppark felhasználása a gazdaságoktól a jövőben nagyobb körültekintést kíván. Az állami, hozzájárulás csökkenésének egy részét a termelők viszonylag ..egyszerű úton” ellensúlyozhatják — a termények felvásárlási árának emelkedéséből —. az ezen felül mutatkozó különbségek áthidalása azonban minden egyes üzemtől alapos elemző munkát kíván. Mindenekelőtt számításba kell venniük a helyi lehetőségeket ; azt, hogy miképpen lehetne még gazdaságosabban kihasználni, üzemeltetni a meglevő gépparkot.- Az új szabályozás nem hoz változást a mezőgazdaság egyik legjelentősebb gé- pén.ek, a traktornak ártámogatásában: a támogatás mértéke 1980-ban is 20 százalék. Minősítés Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács legutóbbi ülésén a következő zöldség-, gyümölcs- és virágfajtákat minősítette: Államilag elismert' minősítést kapott az Űjnmjori korai borsó, a Monostorpályi zeller, az lilt), böfermő 'csemegekukorica, az L—2-es és. P—5-ös nevű laskagoroba, ax* Éva nyárialma, a Meteor őszirózsa, valamint a Blatt-a> Lujza rózsa fajta. Előzetesen elismert fajta lett az Ipari vörös étkezési pirospaprika, a Kornélia, Bo- husné vajkörte és a Piros Clapp körtefajfáb. a Pa itó*c Bb 119 meggy, a Gipa uy- meggy C 404, a Korai j»- pacsmeggty, a Boglárba és sv Pölöskei mtuóhabáHy ewemeQe- sr.őlő-f ajtók. Forgalomba houwtolbo n> gedé.lyezte a Glória F fejeskáposztát, az Opál kaifíoít, a Mutsu alma-, a Sumerest és Vezuvió ösztóaraek.fajtá- kat. Régen nem volt olyan nehéz éve a Magyar Hütöipar Miskolci Gyárának, mint az 1979-es. Pataky Pál igazgató és Somos Miklós főmérnök a naptárban lapozgat. — A zöldborsó talán a legpótolhatasUa-nabb cikkünk. Minden év^en nagy mennyiséget tartósítunk belőle. Az elmúlt évre 255 vagon nyit terveztünk, de az aszály miatt mindössze 116 vagonnyi érkezett az üzembe. A kései fagyok és a tavaszi aszály igen sokat ártott az egresnek is. Szamócából is jóval kevesebb érkezett, és a megtermett meny- nviség is gyengébb minőségű volt. A málna, amely az egyik legfontosabb exportcikkünk, szintén nem sikerült. Érdekes, az ország többi tájain többlet termés jelentkezett a málnából, csak a mi körzetünkben volt alacsony a termésátlag. Minden évben nagy mennyiséget szoktunk feldolgozni meggyből és cseresznyéből. A mi környékünkön olyan rossz minőségű volt a termés, hogy alig-alig érte el a szab- ványméretef. A szilva lefagyott, a tervezett mennyiségnek csupán egynegyede ériceaett be a gyárba. — Ilyen nehéz ér aádra végűi is milyenek a gyár eredményei ? — A zöldbabot ga«daságaink igen szép eredményt érlek el, mivel mindenütt öntözték a zöldbabföldeket. Ennek köszönhető, hogy a tervezettnél sokkal több zöldbabot sikerült feldolgoznunk. A zöldbabbal és a karfiollal tudtuk némileg pótolni a hiányokat. Karfiolból húsz vagonnal többet tartósítottunk. Pomíritból is többet gyártunk, ám a burgonya minősége az idén sem kifogástalan. Sokkal több kézi munkaerőre van szükség a válogatáshoz, de ezt a plusz mraokát vállalnunk keíL A gyáriak munkáját nehezítette, hogy az év nagy löszében az új, lő ezer tonnás hőtöliáz és a hozzá tartozó mirelitfeklolgOKÓ üzem építésén, illetőleg üzembe helyezésén munkálkodtak. — Szorított, sürgetett a határidő, olyannyira, hogy nem tudtunk próbaüzemelést tartani. Az új gyár kezdettől, az első óráktól termelt. Csak így tudtunk eleget tenni a beruházási alapokmány- ben előírtaknak, csak így tudtuk — hozzávetőlegesen — legyártani a lő és fél ezer tonna árat — Hogyan reelfedtóítotfc ur. esnport t érvük 7 — Hatezerötszáz tonna árura volt exportmegrendelésünk. Mi mindezt készre gyártottuk, de a készletből még jócskán van raktáron. Késnek a szállítások, s ennek egyik oka a ködös, téli idő. A múlt évhez viszonyítva egyébként 190 százalékra nőtt az exportáru mennyisége. — Milyen munkák vannak jelenleg a gyárban? — Pomfritot gyártunk, lecsóalapanyagot, zöldborsót csomagolunk... Az új évet pedig a szilvafelezéssel kezdjük. Ez igen nehéz, igényes kézi munka. Svájcba exportálunk száz tonna felezett szilvát. Az év első heteibe« megkezdi tennelését a lésn- taüzem is, amelyben fél évig szünetelt a gyártás. A már ismert tésztaféleségek mei- lett újdonságokkal is jelentkezünk márciusban. Megkezdjük az almás linzer gváv- tásái. továbbá a Nógrádi Sütőipari Vállalat pásztói ütemével kooperálva a leveies lészia készítését. A gyermek- élelmezés segítése és a kímélő étrendre szorulók érdekében gyártjuk 1980-tól a parajjal töltött burgonyás krokettét. — Mit várnak 1980-től? — Tizennyolcezer-ötszáa- ötveo tonna mirelitárut szeretnénk gyártani. Ha csak egy kicsit is kedvezőbb lesz az időjárás, ezt egészen biztosan teljesíteni tudjuk. — Icvay — Fotó: I.ac/.ó József Ember és munka A munka termelékenységét a műszaki fejlődés határozza meg. A műszaki fejlettségen belül a technikaó felszereltségnek, a gazdaság struktúrájának, valamint a munka minőségének van kiemelkedő jelenősége. E cikk keretében a technikai felszereltséghez tartozó ■— gépesí- tettségi fokkal, a gépek meghajtására használt energiával stb. — továbbá a termelékenységet befolyásoló ágazati szerkezet változásával nem foglalkozunk. Nem azért, mert szerepük kevésbé jelentős — most, mint korábban—, hanem mert a köny- nyen hozzáférhető és igen számottevő tartalék áz emberi lejekben és kezekben van. Mostanában nyitod gyakrabban hallunk, olvasunk arról, hogy a nagyobb gazdasági feladatokat, a szigorúbb feltételek között, a termelés szerkezetének a változtatásával kell megoldanunk. Ez a változtatás érthetően és egyértelműen a munkaerő ésszerű átcsoportosításával, munkaerőmozgással jár együtt. A munkaerőmozgás, a konvertálható munkaerő gondolata korántsem újkeletű. „A műszaki haladás problémái“ című gyűjteményes kötetben már több mint tíz éve napvilágot látott a megállapítás: „Egybehangzónak tekinthető az a nézet, hogy a jövő célszerű képzési formája a fiatalkori, széies alapokon nyugvó, általános ismereteket adó képzés, ami lehetőséget ad egy-egy szélesebb szakterület elmélyült, s a kapcsolódó tudományágak áttekintő megismerésére.” Elvhez hasonlóan nyilatkozott Erdei Grúz Tibor is, amikor azt, írta: „A jövő emberének gyorsan kell igazodnia a tudomány és a termelés változásaihoz, fürgén kell átvennie és képességeihez. mérten továbbfejlesztenie az új technológiákat.... a társadalom konvertibilis képzettséget, vár a jövő emberétől.” Jövőnk építésénél társadalmunk elsősorban az alkotó típusú emberekre számíthat. Ezért megnőtt és megnő a szerepe a különböző továbbképzési formáknak, az olyan új struktúrájú általános műveltség megszerzésének, amely lehetővé teszi a technikai fejlődés következtében szükségessé váló szak- maváltoztatások zökkenő- mentes megoldását. Az isroe- reiszerzés helyett rh ind inkább a készségfejlesztés kerti! etáterbe. A továbbtanulás napjainkban mindinkább elveszíti az egyéni érdekek és csoportérdekek érvényesülésének látszólagos összeütközését. hisz a társadalmi mu n kam eg os z i ásban el foglal t hely változtatására irányuló egyéni törekvés a kollektív mobilitást növeli. Nem elhanyagolható, sőt nagyon szoros az összefüggés az általános műveltség, a tudat fejlődése és a munkához való viszony között is. . Mostanában. amikor mindannyian tudjuk, hogy többet és főként jobban kell dolgozni, nap, mint. nap tapasztalhatjuk az emberek — a beosztottak”és vezetők — tenniákarását. Ez a tenni- lakarás. illetve szándék kedvező, de kezdeti eredményeiről éppen az országgyűlés legutóbbi ülésén hallhattunk pénzügyminiszterünk beszámolójában biztató adatokat. » Ezek a számok most még talán csak indikátorok. Azt jelzik: ha akarunk, a korábbinál jobban, sokkal jobban tudunk dolgozni. Persze, az eredmények ellenére még mindig van javítanivalónk a munkához való viszony területén. Az utólagos elemzésekből is kiderült, hogy gazdasági nehézségeink jó része éppen abból adódott, adódik, hogy jövedelmünk, illetve fogyasztásunk mögött nem volt elegendő termelés. Erezhető ellentmondások alakultak ki sok helyen a szavak és a teltek között. A meghirdetett erkölcsi követelmények és a munkahelyi gyakorlat nemegyszer, írem egy helyen eltért egymástól. Ennek az ellentmondásnak a megszüntetésén dolgozunk most mindannyian. Azok is, akik eddig is becsülettel végezték a munkájukat, és azok is. akik ez ideig „lazítottak”, mert lazíthattak. A változó külgazdasági körülmények. a gazdasági szabályozórendszer. ma nagyobb, holnap talán még nagyobb követelményeket állít mindenki élé. Egyre fokozottabb jelentőséget kap a munkafegyelem erkölcsi oldala. A termelők öllek Irta ereje most rendkívül sokat számít. Ez az erő részben abban rejlik, hogy a jó kollektíva pozitív hatással van az egyénre, azokra is. akik korábban — különböző okolc miatt — „takarékosabban” bántak munkaerejű lekéi. A felelősséggel, öntudatosan, lelkiismeretesen végzett kollektív munka, másfelől egyre tágabb teret biztosit az önálló tevékenységhez, a szakismeret és a hozzáértés teljes kibontakoztatásához. Ehhez a szakmai ismeretek oldaláról a fedezet többnyire adott, ahol pedig hiányzik. ott ezt valamennyiünk érdekében mielőbb pótolni kell: Buciiért Miklós
