Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. január 27„ tasámap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Térkép a íalon. Száznál több város, lalu megjelölve. Sűrű a pontozás Borsod hegy-dombrajzán is, jegyezve a településeket, honnan érkeztek az állami gondozott gyerekek. Térkép a falon, a nagybarcai csecsemőotthon főorvosi szobájában. Lakhelyek jelölése, nyolcvankilenc kisgyerek szülői háza. Vajon hány jut közülük vissza családi otthonába7 Nem sok a remény. A kisfiút néhány hónapos korában beutalták a kórházba. Gyógyulása után, többszöri távirat, értesítés ellenére sem jelentkeztek érte a szülők ... Kislány született. Az anya néhány nap múltán ismeretlen helyre távozott. Egyedül... Felborult a családi életveszélyben a két kistestvér. Az állam a csecsemőotthonba menti őket. Napos, tágas szobák, a járókák teli játékkal. Szánkók sorakoznak a folyosón, az udvaron hólepte játszótér. Ebéd készül, vitami- nos. tápláló. Csicseregnek a gyerekek. Olyan, mint egy bölcsődében. De értük délután nem jön senki, hogy hazavigye őket. — Azt szeretnénk, hocv a gyerekeink megismerjék a tágabb világot. Ne elzár- tan éljenek. Azt szeretnénk, hogy testben, lélekben egészségesen fejlődjenek. Nyolcvankilenc kisgyerek. A legkisebb jóval innen az egy éven, a legnagyobb hároméves. Óriási a felelősség ... Dr. Müller István igazgató főorvosnak és a pagy- barcai csecsemőotthon negyvenhárom gondozónőjének teremteniük kell. A szülői háztól biztosabb körülményeket, teremteniük kell örömet, harmóniát. Két éve, hogy Müller főorvos átvette az intézet vezetését. I-Iogyan lehet megpróbálni a lehetetlent? Pótolni a szülőt? . — Hét—nyolc, néhol tíz kisgyerek él egy csoportban. Ügy alakítottuk életünket, hogy minden gondozónőnek három „saját rőhelyet biztosítanak Nagy- barcán a gyerekeknek. Müller főorvos egyelőre nyolcvankilenc naplót vezet. Időről időre minden gyerek adata, testi, szellemi fejlődése bekerül. És időről időre egy-egy fénykép. Apa helyett fotózta őket az orvos. — Megyek anyukához — kapaszkodik a szoknyámba egy göndör hajú kislány. — A gyermekvédő' intézetbe megy — mondja a íolyogyermeke” legyen. Hihetetlen a kicsik érzelmi kötődése! A pótmama figyelemmel kíséri minden mozdulatukat. Magatartási, étkezési szokásukat, beszéd- fejlődésüket. manipulációs készségüket, a felnőttekhez, a gyerekekhez való viszonyukat. Minden gyerekünknek van egy játéka, ami csak az övé. Azzal mennek aludni, cipelik magukkal mindenhová. Délelőtt tizenegy óra. A legkisebbeket meleg bundazsákba bújtatják, jó meleg pokrócba csomagolják. Fehérre fejtett ágyakban odakinn alszanak a friss téli napon. A nagyobbak szánkóra ülnek. Csodálatos a levegő. Állandó az orvosi felügyelet. Dr. Müller István egész héten itt lakik az otthonban. Szabad szombaton sem hagyja ott a kicsiket. Nyugtalan a vasárnap, az egyetlen nap. amit a saját családjával tölthet. Egyetlen telefon bekötésén múlik, amely biztosítaná a kapcsolatot a csecsemőotthonnal ... A régi épület melleit áll már az új, a korszerűbb. Ősztől százharminckét fésón a gondozónő. — Tavaly négyen találtak apára. anyára az otthonból. Űrökbe fogadták őket — mondja a főorvos. Évente húsz-harminc állami gondozott gyereket örökbe fogadnak megyénkben. Balogh Benjáminná -dr., megyei tanácsos: — A nevelőotthonok eddig félévenként. ezentúl negyedévenként jelentik: kik azok a gyerekek, akiket egy évig önhibájukból nem látogattak a szülők. A kicsit hathónapos korán túl, bárki örökbe fogadhatja, aki a gyermekvédő intézetben, vagy a megyei gyámhatóságon bejelenti e kívánságát. A gyermek orvosi, pszichológiai vizsgálat után kerül az 'örökbefogadókhoz. Alapos környezettanulmányt végez a gyermekvédő- vagy a gyámhatóság: biztosan jó helyre keriil-e a gyermek? Pszichológiai vélemény is szükséges hozzá, hogy alkalmasak-e a nevelésre a fogadószülök. Az örökbefogadást általában megelőzi az úgynevezett ingyentartás. Ez az idő körülbelül nyolc hónap, s ezalatt a gyámhatóság gyakran látogatja a csalá- 'dot: be tud-e illeszkedni a családba a gyermek, hogyan fogadták be a szülök. De a legtöbb esetben már az intézetben is patronálták az örökbefogadók a kicsit. kialakult hát az érzelmi kötődés. — Ki fogadhat örökbe gyereket ? — Minden nagykorú magyar állampolgár. Egyedülálló is. Mindazok, akik nem állnak ~ a szülői felügyelettől eltiltó büntető ítélet hatálya alatt. Igaz, mi azt szeretnénk, ha ép családban nevelkedne a gyermek. A Borsod megyei Tanács igazgatási osztóivá az idén tájékoztatót készített az örökbefogadás lehetőségéről. A tájékoztatót valamennyi nővédelmi gondozóba eljuttatták: akinek nem lehet gyermeke, ismerje meg az örökbefogadás leltét eleit. Az örökbefogadás titkos. Minden arra vonatkozó irat' szolgálati titkot kéne/.. A vér szerinti szülő általában nem is tudja, kihez kerül a gyermeke, de ha mégis megtudná, akkor sem tarthat rá jogilag igényt. Viszokai Árpád, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója: — Az elmúlt évben negyvenhárom házaspár jelentkezett a megyéből: örökbe szeretnének fogadni. Akörültekintő vizsgálódás után harmincnyolcukat alkalmasnak találtuk rá. Volt, hogy egyszerre két kistestvért vett magához a család. Végül is huszonhárom kisgyerek került biztonságos otthonba. Azóta közel harmincöt leendő szülő vár még a szerencsés találkozásra. És mennyivel, de menynyivel több gyerek... Mikes Márta á ' \ Sulyok Gabriella rajza Veszélyes szenvedély Hazánkban jelenleg. a 100 százalékos tiszta alkoholra átszámított, egy tőre jutó elfogyasztott italmeny- nyiség eléri az évi tíz litert. Az égetett szeszes italokból a világranglista (szomorú) harmadik helyét foglaljuk el; s mintegy 150 ezer alkoholista beteget számlálunk. A megdöbbentő statisztika alól — sajnos —, Borsod megye sem kivétel. Mi több, aggodalmat keltő az alkoholista betegek között a növekvő 30—40 éves korosztály veszélyeztetettsége, s a nők arányának emelkedése. Az utóbbi öt évben 4 százalékról kilenc százalékra nőtt arányuk. A megyei helyzet megkívánja, hogy a népfrontbizottságok az eddigieknél szélesebb körben és folyamatosan vegyenek reszt az alkoholizmus elleni küzdelemben. Célul tűzték, hogy az egészségügy munkáját a testületek és az aktívahálózat. közvél eményformá- ló tevékenységével segítik. Fontos feladatnak tekintik a fiatalok közötti nevelőmunkát, a szülői munkaközösségek támogatásával. A kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben dolgozó népfrontaktivisták a rendeletek betartására ügyelnek. A népfrontbizottságok a lakóhelyi kulturális intézmények programjában növelik az i smeretb ővítc előadások számát, a gyermek- és családvédelem, az alköholizmus elleni küzdelem társadalmi feladatainak megoldásában, a felvi-f tagosításban. T tóhelyettes, Vándorné, egy kedélybeteg kövér tanár valamint Dilinger foglaltak helyet. Mátyus Lívia mint koronatanú vagy mi volt jelen. Horváth igazgatóhelyettes apróra kikérdezte Valért, milyen nap volt. milyen óra. amikor a följegyzéseket készítette, hogy jutott eszébe, hogy véleményt formáljon egy tanárjáról, honnan vette a bátorságot fölbiztatla valaki? Dilinger azt mondta, kikérem magamnak. Vándorné rosszkedvűéi', fölnézett: jó. de ki kezdte terjeszteni ezt az egészet? Mátyus Lívia előkapta a zsebkendőjét, és hevesen köhécselni kezdett aztán Valért kiküldték. Mivel nem mondták neki. hogy ne várjon, hát várt. az ajtón keresztül hallotta a fölmorajló veszekedést. Mátyus Livia kása-hangja most igen éles veit, ahogy kiáltozta: a kötelességemet teljesítettem. Horváth azt gajdolta: szavazzunk már, kollégák, szavazzunk, aztán Dilinger ingerült hangja hallatszott: hagyd abba kérlek, hiszen nincs alternatíva! Valér hallgatta egy darabig a zsivajt aztán elgyengült, berohant a klotyóra. magára zárta az ajtót, és a tartály sűrű huzogatása mellett, az öblítővíz jótékony zu- bogásának zaja mögé menekülve alaposan kibőgve magát. Mikor újra behívták, már hetyke volt ■s elszállt. — Hajlandó vagy megbánást tanúsítani ? — kérdezte hosszú beszéde végén Horváth tanár úr. — Visszavonni a csúf'szavakat? Valért ez az igazságtalanság vérig sértette. Gyönyörű szép csúf szavakat használhatott volna, de ezúttal nem (ette. A fogalmazvány csinos volt és jólfésült, erre özek itt... — Csak a véleményemet írtam le, az. igazat! — mondta gőgösen. — Micsoda megátalkodott kölyök! — csodálkozott Vándorné. Hírnök jött, hogy a diri hivatja Valért. Körülállták. Egyetértettek abban, hogy most aztán kicsapják. Csak Rapesák jegyezte meg a maga bumfordi módján: ha mégse. Vonalzó akkor is meghúzza. Néhányon helyeseltek. Mea bizony. Hacsak valami közbe nem jön. Ráesik egy ló cl a a fejére vagy ilyesmi. Vagy szül égy gyereket. Bár a legvalószínűbb, hogy Valér öl perc múlva ki van rúgva. Résztvevőén elkísérték a folyosókanyarig. A diri komoran ült az asztalnál. Sovány, aszott kis arcából két apró, vizeskék szem meredt Valérra. Még sose nézte meg ilyen közelről és ilyen hosszan a dirit. Kétségkívül öreg manusz volt már. Tulajdonképpen bírta az öreget, csak most olyan rogy- gyantnak, hogyishívjáknak látszott, szóval nem egy észkombájnnak. — Te ördögfajzat, te anyaszomoriió — kezdte a diri a tőle megszokott stílusban s közben törölgelte szomorú, nedvező. világoskék szemét. Olyan volt, mint-.egy rakás szerencsétlenség. Aki azért igyekszik játszani az eszét. — Hogy jutott eszedbe ez a marhaság? Bírósági tárgyalás? Milyen jogon minősíted az öregebbet? — Hány éves kortól lehet véleménye az embernek? — Min? — pislogott a diri. — Mit beszélsz? — Mór úgyis régen szeretném megtudni — mondta Valér gőgösen. Nahát, már úgyis mindegy, akkor legalább ö is megmondja a dblgot. — Van arra rendelet vagy mi, hogy hány éves kortól lehet önálló véleménye az embernek? És miről? Mindenütt azt dumálják, legyen, de nem mondják meg, mikortól. — Te isten ostora — mondta a diri. és váratlanul elvigyorodott. — Téged jól el kéne kalapálni az apádnak, tudsz róla? — Erre nem kel) biztatni — mondta sötéten Valér. — Akkor jó — mondta a diri. Kicsit el- bómészkodott, mintha kiment volna belőle az erő. — Na .. visszavonod ezt a ... az egészet ? Valér torkát kaparni kezdte valami, mialatt a diri apró, nedves szemébe nézett. Olyan szomorúság fogta el. amit eddis nem ismert. Már nem saját magát sajnálta. Szerette volna azt mondani, oké. el van boronáivá, hadd örüljön a diri, legye»"" már vége az egésznek, ehelyett azt mond la: — Nem tudom visszavonni, ha már leírtam. Ha egyszer az az igazság, nem mondhatom, hogy nem az. Az igazgatói asztal mögül nem jött válasz. Valér fölnézett. A diri arca olyan volt, mint egy kút, végtelenül mély és üres, Valér valósággal megijedt. Aztán az öreg megrázta magát. — Szerencséd, bitang, hogy van benned némi becsület — mondta. Valér ijedten állott. Most mi van? Mi legyen ? — Takarodj az osztályba! — bőelült el a diri. — És ne halljak rólad mostanában! Az osztályban kitört a fogadási láz. Kapósak izgatottan ordítozott:, fogadjunk, hogy megbukik! Az osztály két táborra szakadt. Valér középen állt és vigyorgott. Valakinek eszébe jutott, hogy a fogadást dokumentálni kell. Egy nagv íY papírlapra írták alá a nevüket, aki Kapcsukkal tartott, balra., aki ellene fogadott, jobbra. A papírlap tetejére fölirlák: Megbuktatia-e Sz. E. tanárnő Valért? IGEN. illetve NEM El- döntesi határidő 1 év. — Ez nem jut az ellenség kezébe — 10- gadkozott Raocsák. — Ha el akarnák venni tőled — mondta Füzesi —. tépd el és edd meg. Le tudod nyelni9 Dilinger Oekonoaott a dirihez. Mivel no:n kapott választ benvitott. A diri arcra borulva feküdt az asztalán. — Bandi bátvám — szólt Dilinger félve. — Rosszul vagy? Az öreg felnézett. Az arca. mint egy feneketlen kút. — Azt hiszem mégis elmegyek nyugdíjba — mondta. Dilinger habozott. — Ha most elmégy — mondta óvatosan —. akkor esetleg Horváth kerülhet a helyedre. pedig .. Az öreg merőn nézte Dilinger! a vizeskék szepiével. Az aorótermetű tanár elzsíb- hadt a tekintete alatt. — Mfért, talán . .. már te is . . . — mondta az öreg. mintha dadogna —Mini egy... Hadonászott a kariával ütni kezdte az íróasztalt. Dilinger kimenekült. — Hollók — rikácsolta a diri amikor .vedül maradt. Szerencsére ezt mór nem hallotta sen1Ö.'
