Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

19S0. január 5„ szombat ÉSZAK-MAGYMORSZÁG 2 Ki A honvédelmi miniszter — az illetékes pártszervekkel egyetértésben — január 1-j hatállyal a Magyar Honvé­delmi Szövetség főütkárhe lyettesévé nevezte ki Bokoi József ezredest, a szövetséf Borsod megyei titkárát. A kinevezésről Kiss Lajos ve­zérőrnagy, az MHSZ főtitká­ra Miskolcon, a szövetség székházában tájékoztatta az MHSZ függetlenített borso­di munkatársait. Egyszer­smind bejelentette, hogy az új megyei titkár általa tör­ténő kinevezéséig annak te­endői elvégzésével Mező Ist­ván alezredest, megyei tit­kárhelyettest bízta meg. Az összejövetelen Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titká­ra is részt vett, s a párt- bizottság nevében köszönetét mondott Bokor József ezre­desnek. a Borsod megyében folyó honvédelmi munka irá­nyításában kifejtett eredmé­nyes tevékenységéért, sok si­kert kívánva neki magasabb beosztásában. Az Országos Találmányi' Hivatal és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1972-ben együttműködési szerződést kötött, a megye újítómozgal- mának fejlesztése érdekében. Tegnap, január 4-én Mis­kolcon, az OTH képviselői, valamint a mggye társadal­mi és politikai vezetői meg­tárgyalták az elmúlt évi kö­zös munka eredményeit, gondjait és az 1980-as esz­tendő tennivalóit. Dr. Balogh András, az SZMT titkára, tá­jékoztatta a tanácskozás résztvevőit, ahol jelen volt többek között dr. Pusztai Gyula, az OTH elnöke, és dr. Havasi Béla. a megyei párt- bizottság titkára. — Összességében úgy ítél­hetjük meg — mondta —, hogy az 1979. évi megyei újí- . tási verseny elérte célját, es biztosította a dolgozók aktí­vabb kezdeményezőkészségét. A2 év végén dec. 3—8. kö­zölt megrendezett megyei újítási kiállítás — amelyen 38 vállalat. 190 újítást és 21 találmányt, mutatott be —. méltán reprezentálta a me­gye űjítómozgalmál, és biz­tosította az alkotó emberek tapasztalatcseréjét. Dr. Pusztai Gyula, az OTH elnöke, az SZMT és az OTH együttműködésének a fon­tosságát hangsúlyozta, külö­nös tekintettel a szigorúbb gazdasági feltételekre, és az új gazdasági szabályozókra, illetve azok várható hatásá­ra. — Számunkra nem lehel közömbös, hogy a legna­gyobb ipari megyében mi­ként fejlődik az újítómozga­lom, hogyan alakul a talál­mányok száma. Dr. Havasi Béla hozzászó­lásában — egyebek között —. kiemelte az üzemi párt- szervezeteknek az újítómoz­galommal. mint „tömegmoz­galommal” kapcsolatos fele­lősségét. A tanácskozás végen, az újítómozgalom terén kifej­tett sokéves eredményes te­vékenység elismeréseként Tóth Józsefnek, az SZMT vezetőtitkárának és Agócs Jánosnak, az LKM újítási osztályvezetőjének az OTH elnöke ..Kiváló Munkáért” kitüntetést nyújtott át. Kína íeyyvervásárüsi éíiaja, Brawn elutazott Pekinoie Harold Brown amerikai hadügyminiszter pénteken egyhetes hivatalos látoga­tásra Kínába utazott. Kor­mánykörökben a látogatás „megnövekedett jelentőségét” hangsúlyozzák, célozva arra, hogy .Washington a Szovjet­unió elleni propagandára és katonai fenyegetésre szeret­né felhasználni a már hóna­pokkal ezelőtt elhatározott utat. E törekvések jegyében szi­várogtatta ki a Pentagon pénteken a The New York Times-ban egy titkos tanul­mányát, amely szerint Kíná­nak 40—GO milliárd dollár értékű amerikai fegyverre, hadianyagra volna szüksége egy (képzeletbeli) szovjet támadás ellen. Jóllehet, a Carter-kormány hivatalos ál­láspontja változatlanul az, hogy nem ad el fegyvert Kínának, a lap vezető kö­rökből származó értesülése szerint lehetséges' hogy Brown mégis tárgyal majd Pekingben bizonyos mértékű szállításokról. Megfigyelők szerint való­színűtlen. hogy Washington a jelenlegi szakaszban na­gyobb mennyiségű és kor­szerű hadianyagot engedne át Kínának, de a Pentagon- felmérés kiszivárogtatása nyilvánvalóan a lélektani háború keretébe tartozik. A tanulmány szerint a kínai hadsereg legalább 15 évvel maradt el fejlődésben az amerikai és a szovjet mögött. Kína „védelmi szükségletei - nek” biztosításához 3000— 9000 amerikai harckocsira. 8000—10 000 páncélozott csa­patszállítóra. nehéz teher­gépkocsik tízezreire, rakéták ezreire és több száz korsze­rű harci repülőgépre- volna ezüksege. A The New York Times egy másik cikke szerint Pe­king várhatóan sürgetni fog­ja Washingtont, hogy tegyék szorosabbá a két ország együttműködését a Szovjet­unió ellen. Kína korszerű fegyvereket szeretne (ma­gánúton jelezte, hogy F—15- ös és F—16-os harci gépekre, az amerikai légierő legkor­szerűbb típusaira vágyik). Amerikai részről a többi kö­zött azt szeretnék, ha a szovjet fegyverkísérleteket figyelő állomásokat építhet­nének kínai területen. Pe­king korábban nem utasítot­ta el a javaslatot, csak ah­hoz kívánt ragaszkodni, hogy az állomásokat kínai személyzet működtesse. Harold Brown amerikai hadügyminiszter pénteken január 5—13-ig tarló hiva­talos látogatásra a Kínai Népköztársaságba utazott. Első ízben látogat amerikai hadügyminiszter Pekingbe. A Pentagon szóvivője el­mondta. hogy az amerikai- kínai katonai tárgyalásodon a Kínába irányuló nyugati fegyverexportról és az afga­nisztáni fejleményekről toiy- tat megbeszéléseket kína* tárgyaló partnereivel. Megfi­gyelők szerint ez utóbbival összefüggésben a két fél nagy figyelmet szentel majd an­nak. hogy miként működhet­nének együtt Pakisztán fel­fegyverzésében. Az erre vo­natkozó kérdéshez a Penta­gon szóvivője nem volt haj­landó megjegyzést fűzni. A Szovjetunióban a válasz­tókörzetek jelölő gyűléseivel folytatódnak a választási elő­készületek. Február 24-én 2 millió 260 ezer képviselőt választanak meg a köztársa­ságok legfelsőbb tanácsai, il­letve a helyi tanácsok tag­jaivá. Az új választási törvények­nek megfelelően a jelölése­ket a dolgozók kollektívái, a helyi lakosság gyűlései, a társadalmi szervezetek ter­jesztették elő, s a most meg­kezdődött körzeti jelölő gyű­lések döntenek a képviselő­jelöltek személyéről. Első je­löltként a körzetek az SZKP és a szovjet állam vezetőit kérik fel képviselőjüknek, így a moszkvai Bauman vá­lasztási körzet csütörtökön megrendezett jelölő gyűlésén a résztvevők egyhangúlag el­fogadott határozatával Leo- nyid Brezsnyevet jelölték az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsába. A főváros Fryurze választási körzete Alekszej Koszigini, a moszkvai terü­let kalinyingrádi körzete Andrej Gromikót, a Togli- atti-i körzet pedig Mihail Szuszlovot jelöli első képvi­selőjévé. (Folytatás az 1, oldalról) úgy látják, hogy az egyez­mény meghiúsult és az Egye­sült Államoknak újra kell értékelnie a következő évti­zedre szóló hadászati és legy- verzetkorlátozási terveit. Bár Washington szövetségesei szorgalmazzák az európai nukleáris és hagyományos erők korlátozásáról kötendő szerződéseket, a SALT ku­darca csaknem bizonyosan visszaveti majd ezeket a tö­rekvéseket is — állapította meg a lap. A The Wall Street Journal szerint amennyiben a Szov­jetunió továbbra is tisztelet­ben tartja az első SALT- szerződés 1977-ben lejárt elő­írásait. valószínűleg hason­lóan jár majd el az Egyesült Államok is. Az üzleti körök lapja ugyanakkor beszámol a Pentagon legújabb fegyver­kezési terveiről is: olyan mozgó indítóájlá&ú (hadá­szati) rakétarendszert szeret­nének építeni, amelyik nem ellenőrizhető, és ismét szóba került új hadászati bombázó gyártása is. A hadikiadások a Carter-kormány által be­jelentett infláció nélküli évi öt százalék helyett nyolc százalékkal is emelkedhetnek. A nyugatnémet kormány ., m egér léséről ” b izt osí tot ta Carter amerikai elnököt, aki a SALT—II. szerződés vitá­jának elhalasztását kérte a szenátustól. A bonni kor­mányszóvivő ugyanakkor ki­jelentette, nyugatnémet rész­ről változatlanul „különleges jelentőséget” tulajdonítanak annak, hogy a hadászati íegyverzetkorlátozási megál­lapodás életbe lépjen. Az NSZK — mondotta a szóvivő — „ismételten bátorította” az Egyesült Államokat a SALT- okmányok ratifikálására. A feszültebbé vált szov­jet—amerikai viszonyban a bonni kormány nem vállalt egyértelmű szerepet. A bonni kormány tartózkodó maga­tartása mögött megfigyelők szerint az a bizonytalanság húzódik meg, amellyel a nyugatnémet vezetők Wa­shington külpolitikáját szem­lélik. Schmidt kancellár még nem tartja reménytelennek az enyhülési folyamat foly­tatását. Ellenkezőleg, Bonn­ban abból indulnak ki, hogy az év első felében sor kerül az NSZK kormányfőjének moszkvai utazására és talál­kozójára Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárá­val. az NDK Államtanácsá­nak elnökével is. Hz NSZK Muris léiénél mepüöja A Szépművészeti Múzeum „Német művészeti irányzatok 1890—1920” című kiállításá­nak megnyitásával pénteken megkezdődött a Német Szö­vetségi Köztársaság kulturá­lis hetének budapesti ese­ménysorozata. A meghyitó ünnepségen Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke és Hildegard Hamm-Brücher, az NSZK - külügyminisztériumának ál­lamminisztere mondott beszé­det. Jelen volt a megnyitó ünnepségen Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és dr. Johannes Baiser, az NSZK budapesti nagykövete. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kapcsolatai az utób­bi időben jelentősen fejlőd­tek — mondotta Rónai Ru­dolf. Ez teljes mértékben beleillik az enyhülés és a bé­kés egymás mellett élés poli­tikájába, s egybeesik a hel­sinki záróokmányban meg­fogalmazott törekvésekkel. Az együttműködés bővülésének eredményeként 1977-ben or­szágaink kulturális egyez­ményt kötöttek, amely meg­alapozta a kapcsolatok to­vábbi fejlesztését. A kultúra főbb területeit | felölelő mostani rendezvény- . sorozat lehetőséget nyújt kö- j zönségünknek arra. hogy j első kézből, avatott művészek 1 tolmácsolásában, ismerkedjék az NSZK kulturális alkotá­saival. művészetével. j Hildegard Hamm-Brücher beszédében hangsúlyozta: az NSZK kormánya a kulturá­lis értékek cseréjét nem csu­pán a gazdasági és a politi­kai kapcsolatok kísérő jelen­ségének tekinti, hanem az élet minden tei-tiletét átfogó kapcsolatok integráns része­ként fogja fel. A Szépművészeti Múzeum tárlatán mintegy 150 fest­mény, grafika és szobor ad áttekintést a múlt század vé­gének. s e század első évti­zedeinek német képzőművé­szeiéről. Támad a tél, járhatatlan utak (Folytatás az 1. oldalról) Lapzártakor érkezett a hír, hogy egy nyomsávon is­mét járható a hernádnémeti tiszalúci, a ge.sztelyi—megya- szói—bekec-si és a legye.sbé- nyei—golopi. gi bú r ti—perei út. Az orkánszerűen táma­dó szél viszont hóval fújta be a hercegkút.!, makkos- hotykai, györgytarlói, nyíri, rudabán y á es kai. e n es i —.s zeg i - longi utat. A délutáni,, esti órákban szűnni nem akaró erős szél miatt a - Bodrog­közben és a megye több te­rületén az utóbbi évtized egyik legkritikusabb közle­kedési helyzete alakult ki — jelentette a KPM Közúti Igazgatóságának hóügyelete. Nagy József Thatcher acélfogéban [argaret Thatcher brit miniszterelnök az új év első munkanapján egy kézlegyintéssel elintézte és egy­szerű „munkaügyi vitának” minősítette az acélipari munkások sztrákját. A megfigyelők nem osztják, ezt a vé­leményt, s egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy Nagy- Brilannia amúgy is nehéz esztendők* elé néz: 1980—81-ben a nemzeti jövedelem várhatóan 9 százalékkal csökken, a költségvetés deficitje az 1979-es 6 milliárd fontról már az idén 3,5 milliárd fontra nő, a munkanélküliek száma több mint két és fél millió lesz 1980 közepén. Thatcher asszony azonban — úgy látszik — csak a mába lát, ám a dolgok innen néz\-e sem a legkedvezőb­bek. Az autóipari munkások sztrájkja után most az acél­ipari dolgozók munkabeszüntetése fokozza a gazdasági nehézségeket Nagy-Britanniában. Az országos acélipari sztrájk immár negyedik napja tart, löbb mint százezer dolgozó tiltakozik amiatt, hogy a kormány életszínvona­luk rovására kívánja versenyképesebbé tenni a pangó iparágat. Az országos sztrájk közvetlen előzményé volt, hogy az állami acélipar és a szakszervezetek képviselői már hetek óta tárgyaltak u béremelésekről — eredmény­telenül.-A munkáltatók először két-, majd öt-, végül pedig halszázalékos bérfejlesztést a jánlottak fel.' A sztrájkolok vi­szont 16 százalékos béremelést követelnek, miután az infláció Nagy-Britanniában ma már meghaladja a 17 szá­zalékot. A munkások azért is tiltakoznak, hogy az iparág üzemeinek nagy része elavult berendezésekkel dolgozik, ál­lami támogatás híján költségei és ennélfogva árai a leg­magasabbak Nyugat-Európában, a létbizonytalanság nap­ról napra fokozódik. Thatcher asszony kórmánya a hely­zeten úgy kívánt ..javítani”, hogy hozzálátott az ágazat leépítéséhez. Az acélipar vezetői a közelmúltban 50 ezer dolgozó elbocsátását és a termelői kapacitás 25 százalékos csökkentését Határozták el 1980—81-re. Ráadásul most egy esetleges nagyobb béremelésért cserében a kormány to­vábbi 12 ezer munkást akar az .utcára tenni. A sztrájkolok azonban hajthatatlanok. Követeléseiket szolidaritási akciókkal segítik a brit vasutasok, a szál­lító- és dokkmunkások, sőt a nemzetközi szakmai szak- szervezeti tömörülések is. Az érc- és acélszáilítmányok bojkottálásával néhány hét múlva komoly zavarok ala­kulhatnak,ki a gazdaságban, ami más iparágak dolgozói­nak lappangó elégedetlenségét is felszínre hozhatja. Most. az acélipari sztrájk hírére Margaret Thatcher még nem akarta „megzavarni” a honatyák téli szünetét, de elkép­zelhető, hogy rövidesen heves gazdasági viták színhelye lesz a brit parlament. BT-vita Afpisztiüril? Az Egyesült Államok ösz­tönzésére az ENSZ tagál­lamainak egy csoportja a Biz­tonsági Tanácshoz intézett le­vélben a BT sürgős össze­hívását kérte az afganisztáni hfclyzet megvitatására. Mint a; francia Jacques Leprette, a BT soros elnöke újságírók­nak kijelentette, a kérésről előzetes konzultációkat kezd a Biztonsági Tanács tagjai­val. , Aiganiszlán határozottan fellép a Nyugat bizonyos kö­rei áltál szorgalmazóit minden, az „afgán kérdés” ENSZ-beli megvitatására irányuló kísérlet ellen — nyilatkozta Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter elutazása előtt a TASZSZ tu­dósítóinak. Az afgán külügy­miniszter csütörtök este az ENSZ székhelyére indult, hogy — mint elmondta ~ a kormányától kapott megbízás alapján kifejtse országa ál­láspontját, és az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ság külpolitikájának alapel­veit. „Afgán kérdés” nem lé­tezik — nyilatkozta —, csu­pán az Afganisztánról és az afgán politikáról nyugaton gyártott rágalmazó és meg­hamisító verziókról van.-zo. Azoknak az afgán néppel, az Afganisztáni Demokratikus Köztársasággal szemben ál­ló imperialista köröknek a kitalálásairól, amelyek minden eszközzel igyekeznek felszá­molni az áprilisi forrrvV.lorr vívmányait. Az egész világ elölt isme­retes, hogy az imperialista, kolonialista és reakciós erők hosszú ideje növekvő szá­mú fegyveres provokációt in­tézték a független. Afganisz­táni Demokratikus Köztársa ' ság ellen, veszélyeztetve az ország területi épségét, sza­badságát é.i függetlenségét, ilyén körülmények között az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya az 1978-ban kötött szovjet—al­gán szerződés rendelkezései­nek megfelelően, az ENSZ- alapokmány betűjének és szellemének megfelelően el­járva, szükségesnek tartotta, hogy a baráti Szovjetunióhoz forduljon erkölcsi, political így többek között katonai segítségért — mutatott rá a külügyminiszter. A segítséget megkaptuk, mindez kedvező fogadtatásra talált az afgán nép körében és megfelelt népünk akaratának. Afga­nisztán ezzel az önvédelem­hez való törvényes, a nem­zetközi jogi normák állal el­ismert jogát érvényesítette. Ennek a ténynek önző cé­lokból való elferdítése, az afgán külpolitika lényegé­nek és elveinek meghamisí­tása — beavatkozás Afga­nisztán belügyeibe, „A Szovjetunió a legkü­lönbözőbb területeken min­denkor nyújtott és nyújt ba­ráti segítséget a szomszédos Afganisztánnak. A béke és a békés egymás mellett élés, a leszerelés, a barátság és az egyenjogú együttműködés más országokkal — ezek a Szovjetunió külpolitikájának alapelvei. A szovjet—afgán kapcsolatok fényesen példáz­zák az egyenjogú és függet­len államok új típusú kap­csolatait” , — jelentette ki Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Egységpárt KB főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi ta­nácsának elnöke, miniszter- elnök azon a sajtókonferen­cián, amelyet afgán és kül­földi újságírók számára tar­tott, Kabulban. Az afgán nép valamennyi rétege nagyra értékeli a szovjet néphez fűződő barát­ságát. mivel a Szovjetunió a nemzetközi színtéren min­dig Afganisztán nemzeti függetlensége, szu vereni tása és területi egysége mellett szállt síkra. Az Afganisztán belügyeibe való állítólagos szovjet be­avatkozás ürügyén az impe­rialista körök állal szított propagandahadjárat nem más, mint nyílt provokáció, otromba hazűgság — foly­tatta Babrak Karmai. — Ezekkel a rágalmakkal akar­ja az Egyesült Államok lep­lezni saját vereségét. — Az Egyesült Államokban min­denkinél^ tudnia kell. hogy az Afganisztánban lezajlott változásokat pártunk egész­séges erői. nemzeti fegyveres erőink hajtották végre, és hogy a Szovjetunió állal nyújtott anyagi, erkölcsi és katonai segítség teljes mér­tékben megfelel az afgán nén akaratának, és arra irányul, hogy visszaverje az Afganisz­tánt fenyegető külső ve«zélvt. Az ilyen irányú' segítség­kérés megfelel az \1978. de­cember 5-én megkötő" szov­jet—afgán barátsági, jószom­szédsági és egviitl működési szerződésben foglaltaknak és az ENSZ alapokmányának. toíiüi a SALT Marci! larlanak ü megye ióizialmárol tárgyaltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom