Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

ÉSZAK-MAGYAROKSZAG 2 Y980. Január 23., Merd a Győzelem a múlt fölött: a Bhakra—Nangal vízi erőmű gátja India ünnepel GanÉi asszony gondjai A brit gyarmatbirodalomból függetlenné vált Indiában a legelső feladatok egyike volt az alkotmány kidolgozása. 1930. január 26-án lépett életbe az ország új alaptörvénye - azóta ez a nap az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe. Elhunyt Hidas Antal 1899—1980 Mely megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, bogy ja­nuár 22-én, hosszan tartó betegség után elhunyt Hidas Antal elvtárs, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom régi hareosa, Kossuth-dijas költő, író, a Magyar írók Sző vétségének lagja. Hidas Antal elvtárs temetése január 23-én, pénteken II órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Elhunyt elvtárs link barátai, harcostársai és munkatársai 13.3(1 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A mostani 30. évforduló­ra igen bonyolult körülmé­nyek között készültek In­diában. Olyan kül- és bel­politikai változások sora játszódott le az elmúlt — viszonylag rövid — időben, amely az ország nemrég beiktatott új kormányától rendkívüli erőfeszítéseket. leielősségteljes döntéseket követel. KIÉLEZŐDÖTT HELYZETBEN A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát fog- lalkoztató iráni és afga­nisztáni események nem hagytak időt Indira Gan­dhinak, hogy a januári ál­talános választásokon ara­tott elsöprő győzelmét hosz- szasan ünnepelje. Pedig ez a siker ellenzékének szinte teljes szétfőrgácsolódását je. lentette, s egyben olyan kormá'nyzás lehetőségét, amely révén az ország ve­zetését három év után dia­dalmasan visszanyerő mi­niszterelnök-asszony abszo­lút parlamenti többségével gyakorlatilag akadálytala­nul hajthatja végre kül- és belpolitikai elképzeléseit. Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra lehet számítani. India a Dzsanala-párt uralma ide­jén is az el nem kötele­zettség híve volt — Indira Gandhi kormányzásával legfeljebb ennek aktív, po­zitív vonásai erősödhetnek. (Tervezik például a Kam­bodzsai Népköztársaság el­ismerését.) Kevés módosu­lás jelentkezhet a Szovjet­unióval. s a többi szocia­lista országgal fenntartott kapcsolatokban — ezek ugyanis a Dzsanata-vezetés alatt is jók voltak. Kritik kusabban kezelhetik vi­szont az Egyesült Államok­hoz: fűződő viszonyt. Külö­nösen. hogy az USÁ-nak a közép-keleti események kapcsán tett lépései Indiá­ban nem kevés nyugtalan­ságot keltenek. Így Indira Gandhi már első hivatalos nyilatkozataiban helytele­nítette a Pakisztán katonai megerősítésére .vonatkozó amerikai terveket — bár tény. hogy a Kabulnak nyújtott szovjet támogatás megítélésekor saját muzul­mán vallású lakosságának érzelmeit is méltányolja. (Delhiben még nem felej­tették el sem az indiai— pakisztáni háborúkat, sem Iszlámábád erőfeszítéseit az atombomba előállításara.) Gandhi asszony az egész térség szempontjából veszé­lyesnek minősítette Peking és Washington közeledését, stratégiai együttműködésé­nek terveit is. ELŐTÉRBEN A GAZDASÁG Nem irigylésre méltó In­dia belpolitikai helyzete sem. Az ország gazdasága — jórészt a mezőgazdasági termelés visszaesése miatt — válságban van. A mon­szunesők kimaradása hosz- Kzú évtizedek legsúlyosabb szárazságát okozta: körül­belül 15—20 millió tonná­val csökkent a gabonater­més, amely az előző évben pedig 130 millió tonnás re­kordot ért el. A rendelke­zésre álló készletek szeren­csére elhárítják az éhínség veszélyét, de az exportle­hetőségek kiesése, az inflá­ció meggyorsulása minden­képp komoly gondot jelent. Az áremelkedést a szakér­tők 20—30 százalékosra be­csülik, s ennek hatását a feketepiac, a spekuláció ter­jedése csak súlyosbítja. Csökkent az ipari termelés, nőtt viszont a kereskedelmi deficit. Nehézségek jelent­keznek az energiaellátás és a -szállítás terén is. A kapita­lizálódó mezőgazdaság nincs­telen parasztok millióit kényszeritette a városokba, pedig a munkalehetőségek szűkösek. Nem véletlen, hogy Gan­dhi asszony éppen a gaz­dasági problémákat állítot­ta választási kampánya- kö­zéppontjába. Erélytelenség- gel. hibás gazdaságpolitiká­val vádolta a Dzsanata-ve- zetést — a jelek szerint okkal. Sajnos, a tavaly nyár óta elhúzódó kor­mányzati válság a gaz­dasági döntések jó részét is elodázta, s ez természete­sen csak rontott a helyze­ten. • Teljes joggal bírálta In­dira Gandhi ellenfeleit az utóbbi években megszapo­rodott sztrájkok, a bűnözé­si hullám erősödése miatt is, éppen úgy. mint a tár­sadalmi feszültségek kiéle­ződése, a vallási és nemze­tiségi ellentétek súlyosbo­dása miatt. „MEGMENTENI INDIÁT” „Törvény és rend”, „Szí- • lárd kormány és stabilitás”, ..Megmenteni Indiát” — ezek voltak Gandhi asszony jelszavai; s ezt várja tőle most a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi programjaiban a külföldi monopóliumok korlátozását (igaz, egyben a hazai tőke erősítését), az állami szek­tor bővítését, mezőgazdasá­gi reformokat és a terv- gazdálkodás javítását ígér­te. Ezek valóra váltásával . hozzájárulhat hazája ma is nyomasztó elmaradottságá­nak csökkentéséhez, India felemelkedéséhez. ■ i i ■ i ■ i ■ ■ ] Nemrég köszöntötték 80. i születésnapját: Hidas Antal < 1899. december 18-án szü- [ letett Budapesten. A kom- i munista költő, prózaíró, rnű- J fordító egész életét a forra- i dalomnak, a szocialista iro- J dalomnak szentelte. Erejéhez i képest nemcsak krónikása 1 volt e századnak, hanem ala- ! kítója is. A nagycsaládos I cipész gyermekét a középis- i kólából forradalmi nézetei 1 miatt kicsapták. Egy ideig ! gyári munkásként, újságárus­• ként kereste meg a kenyér- J re valót, s mint ifjú munkás i érte meg a magyar proletár- [ forradalmat. A Tanácsköz- i társaság idején lett a mun­• kásegyetem hallgatója, s 1919 [ őszén jelentek meg az első, i az elbukott forradalmat si- j rató költeményei, az ..Új i utak” című folyóiratban. J 1920 legelején Szlovákiába i szökött, s itt kerüli kapcso- ■ latba a Kommunisták Ma- J gyarországi Pártjával. 1924- i ben újra visszatért Magyar- J országra. I a nyéki flotta i (Folytatás az 1. oldalról.) i i percekre behúzódnak a me- 1 legre, mert az ujjaik, még i kesztyűben is érzéketlenné ■ gémberednek a fagyos szél- J ben. i A kotrókon, uszályokon az [ idén nem cserélnek motoro- | kát, azt tavaly elvégezték, de i ez még nem jelenti azt, hogy 1 nem akad jócskán felújítani [ való. i Reggelente ki-ki a környe- j ző falvaktól a tavak jégpán- i célján igyekezett elérni — a [ legrövidebb úton — a mun I kahelyét. Most nem vezetnek 1 1 lábnyomok a tavakon' át, ] mint máskor, ugyanis észre- i vették, hogy a medret mé J lyen kotró Mohr és a többi i úszókotró néhol melegebb. [ vágj' melegvizes forrásokat ! szakít fel. és ezek bizony ott 1 oldják, olvasztják, vékonyít- ! ják a vastag .jégréteget a tó i i közepén, vagy a széleken. | nem is tudni. hol. i A hó és a jég csak az. úszó- j kotrók, az uszályok munka- i ját fagyasztotta be. a műbe 1 l.vekben ilyenkor akad a *leg ! több munka. Ennek ellenére : i ezekben a napokban — több [ nvire a saját kérésükre —. : i negyvenen fagyszabadságra | [ mentek. Kis falvakba, ahol a i család téli munkájából veszik [ ki a részüket, többen disr- i nóvás’jsra kértek egynéhány ■ na ne', J A parti kotrók télen sem i állnak meg. egész éven át nö- [ vélik, bővítik a, nyéki tavak i víztükrét: a Góléin és az Irt- [ ván-tó. ahoav a környékbe- i liek és az idejáró horgászok 1 nevezik, a Kavicsbánya Vál- J lalat kettes bányaüzeme né- i ven szerepel. Ezekben a na- J pókban a közutakon 201»)— i 2300 köbméter kavicsot visz- [ nek innen, illetve a téli de- i pókból a szabolcsi, borsodi, j Hajdú megyei építővállala- i tok. és a liánokban, ahogy az i idő megenyhült, már vagon- i ban is szállítanak a nvéld bá- i nvákból. Egerbe. Lenlnváros- J ba és az LKM kombinált i acélműi beruházásához. ; Nagy József MSZMP Központi Bizottsága Kulturális Minisztérium Magyar írók Szövetsége A KMP kiadásában 1925-ben jelent meg eisó verseskötete ..Az ellenforradalom földjén” címmel. 1925 nyarán a párt utasítására elhagyta az or­szágot. a Szovjetunióba ment. Jelentős szerepe volt a Sarló és Kalapács évkönyvének, majd a Sarló és Kalapács folyóiratnak a megteremtésé­ben. Egj'ik vezetője lett a Magyar Forradalmi írók és Művészek 1926 tavaszán Moszkvában megalakult szö­vetségének, s a forradalmi írók nemzetközi szervezete folyóiratának is ő volt az egyik szerkesztője. Orosz nyelven, 1930-ban adták ki első verseskötetét. A kor életének és társa­dalmi valóságának közvetlen bemutatása jellemezte költé­szetét. Kommunista költőként tudatosan, cselekvőén szol­gálta a haladás ügyét. For­radalmi versei közül, sok névtelenül került haza, mint például A Vörös Csepel, A A gyorsuló fegyverkezést, a katonai erőn alapuló kül­politikát hangsúlyozza az amerikái kormány. Hétfőn hozták nyilvánosságra Carter elnök szokásos évi jelentését a törvényhozásnak. A ter­jedelmes okmányban az el­nök jószerével semmi újat nem ígér már a belpolitiká­ban hivatali szakasza utolsó évében. — de hidegháborús szellemű politikára alapozza újjáválaszlási kampányát. Az elnök egj'ik fő bizalmasa •mindenesetre — ezúttal elő- ször —, óvta a sajtót: ne dramatizálja a helyzetet, nmes szó arról, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió véglegesen szembe­került volna egymással, együttműködés a jövőben is lehetséges. Carter szerdán a kongresz- •szus előtt ..Az unió”, az or­szág helyzetéről mondandó beszédében részletesen meg­fogalmazza majd • hideghábo­rús ihletésű terveit, amelye­ket — indoklása szerint — az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai támogatás tett ,szükségessé. Az előre kiadott, bővebb jelentés ar­ról tanúskodik, hogy a mind féktelenebb fegyverkezés, ú.i Spanyol részről teljes erő­vel folynak a helsinki euró­pai- biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nya értelmében tartandó és november 11 -én kezdődő madridi' találkozó és a szeptember 9-én megnyíló előkészítő tanácskozás előké­szítésének munkálatai — kö­zölte kedden a Madridban akkreditált külföldi tudósí­tókkal Raimundo Perez Her­nandez- nagykövei, akit a harcban nem szabad meg­állni. s munkásdallá, a moz­galom népdalává lett. , Mini prózairó is jelentősét alkotott. Regénj’ciklust ter­vezett a század lordul óról. a háborúkról és a forradalom­ról. E nagy regénylabló első kötete, a Ficzek úr 1937-ben, Moszkvában orosz nyelven, második kötete a Márton és barátai 1958-ban,: már Ma­gyarországon jelent meg. A Fiezek-trilógia harmadik könyve 1963-ban jutott el az olvasókhoz. Hidas Antal életpályája nem nélkülözte a nehéz éve­ket sem. de ez sem rendí­tette meg forradalmi hitét és hűségét, A második világhá­ború után egy ideig még to­vábbra is a Szovjetunióban maradt, s főleg a • magyar i rodaloni népszerűsítésével foglalkozott. Harmincnégy éves távoliét után, 1959 vé­gén tért haza Magyarország­ra. Sorra jelentek meg ver­ses-és prózai kötetei: „A Vá­rosligettől a Csendes-óceá­nig”; a műfordításait közre­adó „Tengerektől tengerekig”: a visszaemlékezéseit közlő „Világot járt sorok”; az „Egyerös topolya”; a „Más muzsika kell”. Tavaly, 80. születésnapjára bővített ki­adásban látott napvilágot a „Szólok az időhöz” című me­moárkötele. Halála a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom. valamint irodalmi éle­tünk pótolhatatlan vesztese­küliöldi katonai szövetségek felállítása, további ázsiai, af­rikai, amerikai támaszpontok, s a nyílt erőpolitika hatá­rozza majd meg a követke­ző. évek washingtoni terveit. A lista legvégén szerepéi a SALT—II. egyezmény. Az el­nök ugyan újra leszögezi, milyen nagy jelentőségű, mennyire amerikai, nemzeti érdek — volna, ha elfogad­nák a megállapodást, de ezt most nem tartja tanácsos­nak ... Figj’eleinre méltó, hogy az elnök egyik fő külpolitikai tanácsadója, aki a jelentést a sajtó előtt, szokása sze­rint. „értelmezte”, az általa is fogalmazott szöveggel szemben a mértéktartásra figyelmeztette az amerikai újságírókat. A vezető poli­tikus szerint, a Carter-féle külpolitikát a jelenleg meg­nőtt nemzetközi feszültség ellenére folj’amatosnak tekin­tik — beleértve a Szovjet­unióval való együttműködést is. amikor ez lehetséges. A „hidegháború soha sem ért véget. — de nem igaz. hogy az enj’hülés halott” — fo­galmazta meg a sajátos fe­hér házi nézetet a nyilatko­zó. spanyol kormány — a talál­kozó főtitkáraként —, meg­bízott, a tanácskozás szerve­zeti előkészítésével. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták: spanyol részről mindent' megtesznek a talál­kozó sikere érdekében. Ed­dig a helsinki záróokmányt aláírt országok egyike sem támasztott kifogást a talál­kozónak a tervezett időpont­ban való megtartása elleil­Szcgö Gábor A szegénység tehertétele: asszonyok hordják a vizet egy indiai faluban Se. i ... ■ i -i —.1. I, un ■ ■— ■ i - i ­Carter Előkészületek a madridi találkozóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom