Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

1980. január 17., csütörtök ESZAK-MAüYARORSZAG 5 POSTÁNKBÓL I Megszégyenítve A Vörösmarty lakótelepen lakom, közei az új ÁBC- áruházhoz. amelynek min­dennapos vásárlója vagyok. Így. az ünnepek előtti utol­só bevásárlási napon is ott jártam, amikor is a követ­kezők történtek velem. Befe­jezvén a vásárlást, eltávoz­tam a pénztártól. Ekkor ész­revettem egy üveg gazdát­lan kólát. Természetesen ko­sár nélkül visszamentem a pénztárhoz, és leadtam a .te­li üvegei, nehogy avatatlan kezekbe kerüljön. Ekkor . hozzámlépett az egyik el- árusitónö, és kérte, hogy kö­vessem. Fölösleges időm nem lévén, szabadkoztam, és valójában azt sem tudtam még, hogy miről is van szó tulajdonképpen. Akkor döb­bentem rá a megszégyenítő valóságra, amikor a pénz­tárnál álló hosszú sorból egy hang megütötte a fülemet: „No, lám! Már a papok is lopnak!” Fölindultán követtem az engem ártatlanul gyanúsitót. hogy elkerüljem a még na­gyobb feltűnést. Amikor túl­estem a szokásos formasá­gokon. a motozáson, hebeg­ve szabadkozott rágalma­zóm. Kérésemre, hogy adják ide a panaszkönyvet, azt a választ kaptam; csak akkor tehetik meg. ha megérkezik a főnök. A főnökkel való ta­lálkozásom eredménye az lett, hogy sikerült lebeszél­niük a beírásról, jogos sérel­mem elpánaszolásáról. Most itt állok tanácstalanul. Nem tudom, hogy hány ember volt szem- és fül tan úja a nékem oly kellemetlen és megalázó esetnek, de most már úgyis mindegy. Számuk­ra én ezentúl áruházi tol­vajként jutok eszükbe. Nem­csak emberi mi voltomban sértett ’ meg az eset. hanem ’’ivatásom szempontjából is. ’■v-zen nyugdíias pap vagyok. Még ma is gyakran folvta- 1ok lelkészi teendőket Mis­kolcon, a Deszka-temető melletti templomban. Jó lenne, ha az üzletek­ben. boltokban tapintatosab­ban, feltűnésmentesen visel­kednének egy-egy igaz. vagv igaznak vélt lefülelés eseté­ben. Nem mindegv, hogv valóban sikerült elfognunk egy tolvajt, vagy pedig me­rő tévedésből gyanúsítot­tunk. aláztunk meg egy ár­tatlan embert, akinek nincs lehetősége tisztázni önmagát. Keresztúri I.ás/.lö nyug. lelkész, Miskolc, Vándor S. u. 24. Mi az az Gastrofol? Naponta többször járok cl a Szendrey utca 11. sz. ház előtt, ahol az épületre ki van irva. hogy: „Gastrofol üzem”. Tőlem már számosán meg­kérdezték, hogy mi ez? Megnéztem már a Magyar Értelmező Kéziszótárban is, de e jó magyar szót ott sem találom. Jó lenne, ha e szó kitalálója helyes magyará­zattal szolgálna. Danes Miklós. Miskolc, Szeles u. 38. ★ Dr. Sugár János, a Mis­kolci Vendcglátólpari Válla­lat igazgatóhelyettese vála­szolt: „A Gastrofol összetett szó, a gasztronómiából és a fóliából, az ételek ugyanis fóliacsomagolásban kerülnek forgalomba. A Pest-Budai Vendéglátóipar! Vállalat volt szakmán belül az első, ahol a nagyüzemi étcltcrmclést ezen a néven megszervezték, • az országban harmadik helyen Miskolcon épült ilyen jellegű üzem. Az eredeti márkanevet és gyártási ta­pasztalatokat így mi is á(- vettük. Évi mintegy I mil­lió adagol gyártunk, amely­nek 80 százaléka a vendég ­látóiparban és egyéb nagy­üzemi konyhákon kerül majd felhasználásra, 20 százaléka pedig — a háziasszonyok munkájának megkönnyítésé re — az üzletekben kerül eladásra. A díszkarlonon be­lüli fóliában kell az ételt vízben fclmclcgitcni. s tála­láskor a fóliából azonnal a tányérba lehet helyezni a meleg ételt. Jellegzetessége még ezeknek a készítmé­nyeknek, hogy tartósitóanyag nélkül készülnek. házias ízekkel, s egyes alapkészit- mények a család ízlésének megfelelő variációra is lehe­tőségei adnak. Bízunk abban, hogy mi­után az év első negyedében forgalomba kerülnek az üzeni termékei, hamarosan nem lesz ismeretlen a Gasl- rofol márka, megkedvelik, s szívesen vásárolják majd.” Várakozáson felüli eredmények... A Miskolci Vontatási Fő­nökség gazdasági és társa­dalmi vezetősége 1979.. de­cemberében kommunista műszakot hirdetett a külön­böző üzemrészek számára. A cél a felszabadulási és a kongresszusi felajánlásokhoz való csatlakozás, valamint az őszi forgalom és az év végi szállítási tervek sikeres be­fejezésének elősegítése volt. Az. értékelés várakozáson fe­lül szép eredményeket ho­zott. A szép és nemes vál­lalkozásban 922-en vettek részt, a vontatási főnökség dolgozóinak 51 százaléka. Ebből 562-en szocialista bri- gádiagok voltak. Nehéz len­ne rangsorolást lenni közöt­tük, mivel a saját munkate­rületén végzett lelkes társa­dalmi munkájával vala­mennyi , dolgozó hozzájárult a kommunista műszak sike­réhez. Az eredmény így 1960 tár­sadalmi munkaóra volt, amelynek értéke 122 999 ío- rint. Ebből az utazó dolgo­zók 51 550 forint értékű munkát vegeztek. A kom­munista műszak bevételét a vontatási főnökség vezető­sége egyrészt a nemzetközi gyermekév szolidaritási alap­jának egyszámlájára, a gyer­mekintézmények támogatá­sára, vaiarpint az igazgató­ság társadalmi lakásépítési alapjának bővítésére kiváltja felhasználni. Sepsi Gyula, MÁV Miskolci Vontatási Főnökség Bővítik a megállót Még az elmúlt év végén lapunkban szóvá teltük, hogy Miskolcon, a Felszaba­dítók útján, a városi sport- csarnokkal szemben levő au­tóbuszmegálló a megnöveke- dett forgalom követelményei­nek már nem felel meg. A megálló ..rövid”. így a csuk­lós autóbuszok nem tudnak beállni, gyakran elzárják t gyalogos átkelőhelyet, ahol ráadásul forgalomirányító jel­zőlámpa van. ezért gyakori a balesetveszély is. A Miskolci Közlekedési Vállalat tájékoztatása szerint 1979 első negyedévében fel­mérték a megállók es végál­lomások állapotát, s a fel­mérések alapján kérték a Miskolc megyei város Taná­csa V. B. építési és közleke­dési osztályt a megállók és végállomások bővítésére. A Felszabadítók útján, a Nép­kert megállóhely a felmérés szerint is rövid, ezéri bőví­tése szükséges. Az építési és közlekedési osztály a hiá­nyosságok felszámolása érde­kében tanulmányterveket, majd kiviteli terveket készí­tett. s a kiviteli terv alap­ján a Miskolci Közúti Építő Vállalat a munkálatokat a hejőcsabai végállomáson már meg is kezdte. A Nőnkért megállóhely bővítésére 1980- ban kerül sor. A KPM Közúti Igazgató­ságától Varga József igazga­tó a következőkről tájékoz­tat: ........ a Felszabadítók út­j án levő — panaszolt — au­tóbuszöböl bővítése a Mis­kolc megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya tervében szerepel, melyhez szakhatósági hozzá­járulásunkat megadtuk." „Veszélyes buszmegálló” című cikkünkben tehát úgy­mond nyitott kapukat dön­gettünk. hiszen 1980-ban bő­vítik a szóban forgó megál­lót. Addig is azonban na­gyobb körültekintésre van szükség mind a gépjármű­vezetők. mind a gyalogosok részéről, hogy baleset ne történjen. Rendszeresen találkozun k... Vállalatunknál, a Kazinc­barcikai Városgazdálkodási Vállalatnál már tíz eve, hogy minden év decemberében ta­lálkozóra hívjuk meg nyug­díjasain köt. így történt • ez most is. A rossz időjárás el­lenére hetvenhatom nyugdí­jas közül ötvennégyen jöt­tek el. Fórizs Lajos vállalót ■ igazgató adott tájékoztatást a vállalat eredményeiről, fejlő­déséről. gondjairól. Elmon­dotta többek között, hogy a vállalat ez évben ünnepli 25 éves fennállását. s ez idő alatt lakbérbevételünk 175 ezer forintról 31 millió fo­rintra, termelési értekünk 2.0 millió forintról 94 millió fo­rintra emelkedett. A szemét­szállítást három par fern’ kellett akkor elvégezni, ma ko rsze rü kuka gépkocsik ka I rendelkezünk. Olyan múxja-j ki színvonalat' igyekeztek | létrehozni, amely csökkenti a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő munkafázisokat, ter­melékenyebbé teszi a műn­ket. Valamennyi nyugdíjas munkája hozzájárult c fejlő­dés eléréséhez, s ezért nz igazgató köszönetét fejezte ki. A tájékoztató után Szabó fíalázsné szb-titkár vala­mennyi nyugdíjasnak aján­dékot adott ál. s ismertette az 1980. évi üdülési lehető­ségeket. Uzsonávat. s az ered­ményes újévre koccintva, so­káig beszélgettek még a meghívottak és vendéglátóik, felidézve a régi időket, a ne­héz munka most már meg­szépült emlékeit. Hamar el­telt a délután, s amikor bú­csúzásra került a sor. bi­zony meghatódva köszöntünk el. Kollektívánk egységes el­határozása továbbra is. hogy a mindennapi munka során sem feledkezünk el idős. volt dolgozóinkról, s azokat, akik nem tudnak eljönni, ottho­naikban keressük fel. Lendvai Sándornc. szb szoc. pol. biz. vezető Egy kis játék a szabadban. Nem kel fel a nap Gyermekek északon Jakutföldön kilenc hónapig tart a tél A kemény, zord éghajlatú vidékek a Szovjetunió terü­letének csaknem a felét le­szik ki. Köztük is .sajátos hely illeti meg a Jakul Au­tonóm Köztársaságot: itt ta­lálható bolygónk leghidegebb pontja — Ojmjakon —. ahol már —71 Celsius-fokos hi­deget is mértek. Jakutföld jelentős része az Északi- sarkkörön túl fekszik, ahol a hosszú lel egy részén fel sem kel a nap. — Különösen a gyermeki szervezetnek hiányzik a nap és a meleg — mondta Íja Andrejeva. a Jakul Autonom Köztársaság egészségügyi miniszterhelyettese. Mi azon­ban- megteszünk mindent, ami tőlünk telik, hogy sem­legesítsük a sarkkörön túli vidék kedvezőtlen hatásait a gyermeki szervezetre. Jakutföidön a gyermekek alkotják a lakosság csaknem egyharmadát. A 7 évesnél fiatalabbak közül az orszá­gos átlagnál jóval többen, a gyermekek 62 százaléka jár. bölcsődébe és óvodába. Az Északi-Jeges-tenger partján és Verhojan sziklás vidékén pedig a gyermekek 90 szá­zaléka bölcsődés és óvodás. A köztársaság 913 ilyen gyermekintézményének egyi - ke, a Szvetljucsok, az Északi- Jeges-tengertöl alig pár száz méterre épült. A kemény lei itt 8—9 hónapig tart, s no­vembertől január végei:' nem jelenik meg a nap a horizonton. A Szvetljacsok gyermekin­tézményben a tengeri kikötő dolgozóinak 275 gyermeke i A kvarcolás kötelező. tölti napjait, majdnem mind itt születtek, északon. Az ilyen intézményekben orszá­gos átlagban egy gyermek ellátására évente 500 rubelt költ az állam — az összeg itt, északon 1091 rubel —, s a szülők ebből 107 rubelt térítenek. A napi kalóriamennyiség körülbelül 10 százalékkal magasabb, mint az átlag, hogy a nagy hideg miatti energiaszükségletet fedezzék. Egész évben kapnak a gyer­mekek friss -zöldséget, gyü­mölcsöt, gyümölcslevet, kom­pé tol, turmixokat, tejtermé­keket és polivitaminokat. Különösen nagy figyelmet szentelnek a sportnak, mind termeiben, mind a friss lest végőn — ahol 30—40 fokos fagyban is sportolnak. Na­gyon szeretik a kicsik az uszodát. Télen pedig minden gyermeknek kötelező a kvar­colás. A Szvetljacsok vezetője. \ Tamara Minajeva elégedett a gyermekek fejlődésével. A 4—5 éves kislányok 57 szá­zaléka. a fiúk 73 százaléka például erősebb és magasabb, mint a dél-szibériai gyerme­kek. — A jakutföldi gyermekek nagy része az ország déli ré­szén nyaral. A köztársaság­ban is bővülnek a gyermek­üdültetési lehetőségek, külö­nösen a középső és a déli körzetekben. Tavaly nyáron például 368 úttörőtáborban csaknem 51 ezer iskolás nya­ralt. A 34 gyermekszanató­riumban gyógytorna, iszap- kezelés és gyógvmasszózs is rendelkezésre áll. Az egyemeletes iakutföldi óvodák és bölcsődék mind a különleges északi adottságok­nak megfelelő tervek szerint épültek: tágas termekkel, napozókkal, uszodákkal, téli­kertekkel. Az uráli Perm város di­vattervezői. iakut kollégáik­kal. mór évek óta terveznek különleges g vermek ru h ú za ti cikkeket az északi aprósá­goknak. Munkáik igen nép­szerűek Jakutföidön. a gyermekintézmények tágas- «5 fok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom