Észak-Magyarország, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES OUFTEKT AZ MSZMP BOKSOD-ABAÜJ-ZEMPLGN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 13. szám Ara: 1,20 forrni Csütörtök. 1980. január 17. A gazdasági épílömnnka eredményei és feladatai Borsodliaa Megyei aktívaértekezlet Miskolcon Tegnap, szerdán délelőtt □ megyei pártbizottság székházában kibővített megyei gazdasági aktivaértekezletet tartottak, amelyen részt vettek Borsod-Abaúj-Zemplén megye párt-, állami, tömegszervezeti vezetői, valamint a vállalatok, szövetkezetek, intézmények igazgatói, képviselői. Az aktivaülés résztvevőit Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. A megnyitó után dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást, amelyben részletesen elemezte az elmúlt év gazdasági eredményeit és a megyei pártbizottság cselekvési programja alapján ismertette az 1980. évre vonatkozó feladatokat. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a megyei pártbizottság titkárának előadói beszédét. Dr. Havasi Béla beszéde A megyei pártbizottság 1979. december 19-i ülésén értékelte a vállalatok és szövetkezetek 1979. évi gazdálkodásának tapasztalatait és az ez évi feladatokra cselekvési programot fogadott el. Ekkor úgy döntött, hogy a gazdálkodás tapasztalatairól és a további feladatokról szélesebb körben cseréljünk véleményt, hogy a feladatokat egységesen értelmezve, azonos szemlélettel végezzük gazdasági munkánkat, Ezért került sor a mai gazdasági akliVaértekezletre. Ä népgazdaság 1979. évi fejlődésének eredményeit, s az ezzel kapcsolatos általánosítható tapasztalatokat a Központi Bizottság közleményéből, az -országgyűlés anyagából mindenki megismerhette, így ezekről részletesen nem szólok. Ezért rátérek megyénk gazdasági, politikai helyzetének elemzésére. Kedves Elvtársak! 1979-ben Borsod megyében is olyan feladatok végrehajtására vállalkoztunk, melyek a korábbinál szervezettebb és minőségileg is jobb munkát, nagyobb erőfeszítéseket igényeltek politikai és gazdasági tevékenységünkben egy- airánt. A gazdasági munka fő feladata megyénkben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a tartós javulás megalapozása volt. Ezt a követelményt cselekvési programunknak meg fel e 1 öe n a gazdálkodás hatékonyságának javításával, a tervszerű beruházással, jobb készlet- gazdálkodással és ésszerű takarékossággal kellett, elsősorban elősegíteni. — Ezt követően részletesen szólt akitűzött célok és lei-vek teljesítéséről : Ipari üzemeink termelése a népgazdasági előirányzatot meghaladóan — közel fi százalékkal nőtt. A termélés bővülése elsősorban néhány jelentős beruházás termelésbe állításával függ össze. A többlettermelés döntő hányada tőkés piacon realizálódott. Legdinamikusabban a vegyipar és a villamosener- •gia-ipar növelte termelését. Mérsékelt ütemben bővült a termelés a kohászatban, a géninarban, az építőanyagiparban, a bányászatban, a könnyűiparban viszont csökkent. Az inari termelés növekedését lassú ütemű minőségi átalakulás kísérte. . Az építőiparban a javuló teljesítmények eléréséhez a kapacitásbővítő fejlesztések jelentősen hozzájárultak. A kivitelezések üteme gyorsult, a munkák minősége szerény mértékben javult. A hatékonysági követelmények érvényesítésében azonban továbbra sem megfelelő az előrelépés. A megye mezőgazdasági üzemei gazdasági tevékenységüket a Központi Bizottság 1978. március 15-i és a megyei pártbizottság október 4-i határozatának szellemében végezték. Az ágazat célkitűzéseinek megvalósítását az ár- és belvíz, a fagy- és aszálykár kedvezőtlenül befolyásolta, s így a tervezettel szemben a termelőszövetkezeteknél ténylegesen mintegy 10. az állami gazdaságoknál 3.8 százalékos termelésnövekedés valósult meg. Ez a növekedés azonban — elsősorban a termelőszövetkezeteknél — nem a mező- gazdasági tevékenységből, hanem nagyrészt a melléküzemági tevékenység 37 százalékos növekedéséből adódik. A növénytermesztés hozamai — a kenyérgabona kivételével — jelentősen meghaladják az 1978. évi átlagot. Az állattenyésztés eredményei elfogadhatóak, ugyanakkor az állományi létszám tovább csökkent. Az élelmiszeripar termelése 8 százalékkal nőtt. A szállítási feladatokat vállalataink a legtöbb területen teljesítették. A vasúti áruszállítás a tervezettet meghaladta. A jobb szervezés eredményeként az üresen továbbított, kocsik száma felére csökkent.' A vasúti személyforgalom jelentősen javult. A közúti személyszállításban az autóbusz- állomány korszerűsödésével javult az utazás kultúrált- sága. A városi tömegközlekedés feladatait a nehéz körülmények ellenére sikeresen oldotta meg. A termelési szerkezet tovább korszerűsödött, elsősorban a vegyipar és a gépipar területén. A MEZŐGÉP Vállalat több új termék (hidraulikus munkahengerek, búvárszivattyúk) gyártását kezdte meg, az ELZETT Művek Sátoraljaújhelyi Gyára az épületveretek és -zárak gyártását növelte. A Diósgyőri Gépgyárban a korszerű termékek részaránya megközelíti a 80 százalékot. Az élelmiszeriparban a jelentős fejlesztések és rekonstrukciók ellenére az exporttermeléshez szükséges követelményeket és a korszerű csomagolást, nem mindenütt tudták biztosítani. A munka- és üzemszervezés korszerűsítésében elsősorban a nagyvállalatok értek el eredményeket. Több vállalat (ÓKÜ, DTGÉP) korszerűsítette belső irányítási rendszerét, melynek eredményeként egyszerűbb és áttekinthetőbb lett az irányítás. Tovább bővült a vállalati számítógéppark (BVK, ÓKÜ) és kezdeti lépések történtek a számítógépek termelésirányításra történő felhasználásában. Továbbra is gond, hogy az üzem- és munka- szervezési feladatok jelentős része a vállalati szervezetek, az ügyvitel és számvitel korszerűsítésére irányul, a termelőfolyamatokra és azok kiszolgálására azonban már kevesebb figyelem jut. A munkaerőhiány a vállalatokat körültekintőbb munkaerő-gazdálkodásra késztette. A minisztériumi iparban az új kapacitások üzemeltetéséhez, a termelés növeléséhez szükséges létszámot belső tartalékok feltárásával biztosították. Eredményes lépések történtek a munkanormák alkalmazásának kiterjesztésére, a normakarbantartásra, a veszteségidők feltárására. A munkafegyelem javítására a legtöbb vállalat szigorító intézkedéseket tett. Ennék ellenére még jelentős számban van alacsony hatékonysággal dolgozó munkaerő. A munkaerő-gazdálkodás terén elért eredményeket tükrözi, hogy a gazdálkodó egységek egyre ritkábban jeleznek munkaerőgondot. A takarékosság megyénkben is egyre inkább a napi munka szerves részévé válik. Ezt támasztja alá. hogy iparvállalataink 1979-ben több mint 400 millió forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg. A termelési értékhez viszonyítottan alacsony a Tiszai Erőmű, a Beton- és Vasbetonipari Művek. a BÁÉV, az ÉÁÉV, valamint az élelmiszeripari üzemek megtakarítása. Az elért eredmények mellett a takarékosság terén jelentős tartalékok vannak. Vállalataink, szövetkezeteink külkereskedelmi tevékenysége kedvezően alakult. A nem rubelelszámolású export a tervezettet mintegy 40 százalékkal meghaladta. A dollárviszonylatú import az egy évvel korábbiak szerint alakult. A készletek a központi és helyi Intézkedések együttes hatására kedvezően alakullak. Az anyagi érdekeltség érvényesítése, a pénzhiány, a szigorított hitelezés meghozta eredményét. Az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom folyóáron -számított 10 százalék körüli növekedésével szemben, a készletek értéke mindössze 2—3 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Az erőfeszítések eredményességét mutatja, hogy az 1979. évi termelési és értékesítési feladatokat az utóbbi évek legkisebb k>;sz- letemelkedésével tudtuk megoldani. A beruházások tervszerűsége javult. A pozitív vonások elsősorban a kivitelezés szervezettebbé válásában, az együttműködés javulásában, a határidők fegyelmezettebb betartásában jelentkeztek. Az előkészítő munka színvonala azonban több helyen továbbra seni megfelelő. A szerződéskötések gyakran elhúzódnak. A megvalósítási idők — (Folytatás * 3. oldalon.) A rákospalotai növényolajgyárban Az ország minden részéről érkező napraforgóból és repcéből előállított étolajból évente tizennyolc-húszezer tonnát palackoznak a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat Rákos- palotai Gyárában. A korszerű konyha ma már növényi olajat használ, ezért termékük egyre keresettebb. OPEC-értekezEei Becsben Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette szerdán délelőtt megnyílt Bécsben a kőolajexportáló országok szervezete (OPEC) tagországi pénzügyminisztereinek konferenciája. Az OPEC bécsi székhelyén megrendezett tanácskozása a szervezet 13 tagországa közül 12 küldte el képviselőit, Irán pénzügyminisztere eddig meg nem nevezett okok miau nem vesz részt az ülésen. A kuvaiti küldöttség vezetőjének elnökletével megnyílt tanácskozáson az OPEC— Lázadók ezrei tették le a fegyvert az eltelt napokban. Ezrek vonultak a párt és a kormány kijelölte központokba, hogy átadják tűzfegyvereiket — jelentette ki kedden Babrak Karmai miniszterelnök. Karmai, aki Afganisztán Forradalmi Tanácsának főtitkára és az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára is, a szocialista és az el nem kötelezett országok Kabulban tartózkodó külön- tudósítóinak nyilatkozott a miniszterelnökségen berendezett irodájában. Elmondotta, hogy a fegyvereiket beszolgáltató elemek üdvözölték Hafizullah Amin bukását és elfogadják azokat a változásokat, amelyeket a forradalom december 27 -i fordulata, az új szakasz hozott. — Az új kormányt — mondotta — muzulmánok százezrei támogatják Afganisztán határain innen és túl. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására azonban jelentős erőket mozgatnak meg. Naponta szállítanak amerikai gépek hadianyagokat a szomszédos Pakisztánba. Ezzel az egész térség kerül veszélybe — jelentette ki. Á riporterek Karmai elnök véleményét tudakolták azokról a kísérletekről, amelyeket az imperializmus a különböző fórumokon, így a világszervezet fórumán is tesz a demokratikus rendszer alá- ak Húzására. Ezeket a lépéseket a vereségei szenvedett erők provokációinak, megtorló intézkedéseinek nevezte. Mindennek a világ annak ellenére tanúja, hftgy az új afganisztáni vezetőség — mint mondotta — rendkívül jelentős új lépéseket telt az ország belső békéjének helyre- állítására. beleértve politikai foglyok ezreinek szabadon diplomaták pénzügyi és devizális kérdésekről tárgyalnak, majd az előzetes értesítések szerint szó lesz a szervezet úgynevezett különleges segélyalapja tőkéjének kibővítéséről is. A pénzügyminiszterek megvitatják a segélyprogramok odaítélési mechanizmusának reformját s várható, hogy az eddigi segélyalapból OPEC-bankpt hoznak létre. Az alap 4 milliárd dollárra tervezett tőkéjéből. a fejlődő országok nagyobb beruházásaihoz nyújtanak pénzügyi segítséget. bocsátását. „Haladó emberek, hazafiak, demokrata nacionalisták, értelmiségiek közölték az új hatalommal, hogy készek együttműködni a szüle- (Folylatás a 2. oldalon) Folytatta nulláját a KGST Moszkvába!) szerdán íoly-j tiitódott a Kölcsönös Gazdag sági Segítség Tanácsa Végre-- hajtó Bizottságának 93. ülése. Az ülésen, a tagállamok állandó képviselői vesznek) részt, magyar részről Marjai József miniszterelnök-helyettes. A végrehajtó bizottság ülése a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseivel, a tanács határozatainak végrehajtásával. a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításával foglalkozik. Áttekintik a KGST nemzetközi kapcsolatait is, így az EGK küldöttségével legutóbb Moszkvában folytatott megbeszélés tapasztalatait. r Nyitás elöli a műszaki osztályén Fél tíz után nékúrry perccel már benépesült az áruház. t udosílás a 2. oldalon) Eilenforraiialinárok fegyverletétele Afganisztánban
