Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG A 1979. december 29., szombat Felnőttoktatásunk jelene- és jövője Beszélgetés Hanga Mária oktatási miniszterhelyettessel ^Jobb lenne, ha mindenki o gye de ha okkor nem sikerült, hót Tömegeket érint és érdekel nálunk a felnőttoktatás. Az altalános iskolát 1955-ben több mint tízezren, 19tí5-ben néhány tö híján harminchat- ezren. 1973-ben '29 523-an fejezték be ebben a formában. Ugyanezekben az években érettségi bizonyítványt közel hatezer, majd huszonnégyezer. illetve 25 554 felnőtt szerzett ilyen módon. Felsőfokú diplomát az 1955. évi hétszázhetven hárommal szemben 1973-ben 10 714 felnőtt kapott esti tagozaton. Dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettest kértük meg, adjon tájékoztatást felnőttoktatásunk jelenlegi helyzetéről: x — Hogyan alakult a felnőtt tanulók száma az utóbbi években, van-e még érdeklődés az esti, a munka melletti tanulás iránt? — A felsőfokú képzésnek változatlanul nagy a vonzereje, el ek óta mintegy negyvenezren tanulnak a főiskolák és az egyetemek esti és levelező tagozatain. A középiskolákban 170 ezren, ugyanannyian, mint a nappali tagozatokon, A munkaerőhelyzetet is tekintetbe véve esák örülhetünk, hogy ennyien vállalkoznak a munka utáni tanulásra. A dolgozók altalános iskoláival azonban gondjaink vannak. Ide tavaly 31659-en járták. De hazánkban pillanatnyilag csaknem másfél millió negyven évesnél fiatalabb munkavállalónak nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Ebbe nem nyugodhatunk bele, ezen változtatni kell. — Szükség van-e rá, kogy ezek az emberek■ tanuljanak? Hiszen, ha akartak volna, járhatlak volna iskolába az-utóbbi harminc évben. Egyáltalán, kell-e, valóságos társadalmi igényeket elcgü-e ki a felnőtt- oktatás ? — Az a másfél millió emberi többségében tanítható, képezhető. Nem alkalmatlansága, hanem körülményei folytán maradt ki az iskolából. Rossz helyzete miatt, ami nem anyagi nyomorúságot jelent, hanem szellemi igénytelenséget, műveletlen, felelőtlen szülök nemtörődömségét, vagy éppen kapzsiságát: minél előbb pénzkeresőt akartak csinálni a gyerekükből. Most mondjunk íe róluk abban a tudatban, hogy jó az iskolázottsági statisztikánk ? Mert valóban óriási a fejlődés. Három-négy évtizede az ország 15 éven felüli lakosságából csupán 15 százaléknak volt a mai nyolc általánosnak megfelelő végzettsége. Ma több mint a leiének, 59 százaléknak. Ha onnan, a múltból nézem, ez sok. Ha a fejlett szocialista társadalom szempontjából, akkor kevés. Napjainkban a tanköteleseknek 82 százaléka rendes időben végez, 91 százalékuk tizenhat éves koráig szerzi meg a nyolcadik osztályos bizonyítványt. A kimaradókból mégis tanulatlan tömegek keletkeztek az évek során. Márpedig, akik a nyolc osztályt sem végzik el rendesen, azoknak alapvető ismereteik sincsenek. Nehezebben boldogulnak magánéletükben. s nem tudnak eleget fenni olyan feladatoknak, amilyeneket már természetesen. magától értetődően ad fel az élet. a haladás. „Újratermelik” a művelellenséget, a maradiságot. Ök azok, akik nem törődnek vele vagy éppenséggel gátolják is. hogy tanköteles gyerekük rendesen járjon iskolába. És az iskolázatlan. műveletlen felnőttek hátráltatják az egész társadalmat. a gazdasági, a politikai és a szellemi életben egyaránt, fehér foltot jelenrekkoróbon tanulna, pótolja felnőtt fejjel". lenek a közművelődésben. Nem nehéz belátni: igenis társadalmi szükséglét, Hogy legalábbis a nyolc osztály elvégzéséhez hozzásegítsünk mindenkit, aki erre értelmileg alkalmas. Jobb lenne, ha mindenki a gyerekkorában tanulna, de ha akkor nem sikerült, hat pótolja felnőtt fejjel. — Általános társadalmi érdeli te/iaí, hogy mindenki birtokában Legyen az alapműveltségnek. De erdeke-e a tanulás az egyes embernek, annak, aki nem szerei, sose szeretett tanulni? M uveteUenségén kívül, aminek terhet nem érzi, van-e valami kara, hátrányba kerül-e a munkában, a pénzkeresetben? — Rövid a válasz: nem. Köztudomású, hogy — iparunk jelenlegi gépesítettségi színvonala folytán — segédmunkásban van a legnagyobb hiány. És köztudomású az is, hogy a segédmunkások nem keresnek rosszul. Nem egy- fiatal pedagógus elmondta már, hogy bukott, kimaradt, vagy elégségessel végzett volt tanítványa, 15—19 éves fiú, elébe állt és dicsekedett ugyanannyit, vagy esetleg többet keres két évvel tanulmányai abbahagyása után — rakodóként, anyagmozgatóként —, mint volt osztályfőnöke, a 25—26 éves tanár. De a 25—30 éve dolgozó szakmunkások és az ugyanannyi ideje dolgozó iskolázatlan, szakképzetlenek keresetének összehasonlítása sem ösztönöz tanulásra. A gyárak, az üzemek sem érdekeltek benne pillanatnyilag, hogy alkalmazottaikat iskolába járásra buzdítsák, s hogy ezért még áldozatokat is vállaljanak. Egyszerűen nincsenek ráutalva. a technika még nem követeli meg. Jól tudnak használni teljesen képzetlen embereket is egész sor munkakörben, néhány órás betanítás után. Ha emberség és szocialista meggyőződés nem készteti őket. ugyan miért törődnének segédmunkásaik iskoláztatásával ? A technikai fejlődés idővel megköveteli majd a szakmailag és általánosan is képzett, a mainál jóval tanultabb, művelt munkaerő tömeges jelenlétét a termelésben. A jövőt tekintve érdekeltek a tanulásban, illetve a tanulás szervezésében mind az iskolázatlanok, mind a vállalatok. De ez a jövő nincs olyan messze. Az érdek tehát valóságos. Csak nem mindenki látja világosan, nem beszélünk eleget róla. Ám tudunk mar olyan gyárról, amely nem alkalmaz senkit általános iskolai végzettség nélkül. Beszélnek arról is, helyes lenne, hogy betanított munkás is csak olyan ember lehessen, aki sikeresen elvégezte az általános iskolát. Azt hiszem, ezek helyes elgondolások. Arról természetesen szó sincs’, hogy máról holnapra kötelezővé tegyék az ilyen eljárást. — Sokan azt mondják, az esti isliolálc „bizonyítványgyárak”, papírt adnak, igazi tudást nem, s lelki ismeretes pedagógusok szerint a hallgatóknak több mint a felél meg kellene buktatni. Mi ebből az iga ság? — A dolgozók általános iskoláját — éppen tontossága miatt, s mert sok embert kellene rábírnunk a beiratkozásra — többféle módon lehet elvégezni. Azért, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő formát. A 32U órás oktatáson kívül — amely a hagyományos eredetihez képest már száz órával csökkentett változat — létezik egy rövidebb ideig tartó oktatási forma. Erre azokat kellene fölvenni, akik képesek az önálló tanulásra, szorgalmasak és kitartóak az otthoni felkészülésben. Sajnos, a tanulókkal egyetértésben a vállalatok is azt szorgalmazzák, hogy minden jelentkező ilyen rövidebb tanfolyamra kerüljön. így hamarabb túlestek rajta a tanulók is, az üzem is. Javul a statisztika. Ide irányítják azokat is, akik nem képesek megbirkózni ennek a tanulási formának a követelményeivel, s ide iskolázzál-: be a fiatalokat is, akik frissen felmentve kimaradtak a nappali tagozatról, s még dolgozóként is, tankötelesen, ifjúsági osztályban, tehát azonos életkornak között lenne a helyük. Ifjúsági osztályt azonban nagyon kevés helyen szerveznek a dolgozó fiatalok számára. A rövidebb tanfolyamon a megoldhatatlan feladatokkal szembenálló pedagógusok beütik gyenge eredményekkel is, olykor megszegve a rendtartást, mellőzve a vizsga- követelményeket. Vám tehát igazság abban, amit a „bizonyítván} gyártásról” beszélnek, de ezen sürgősen változtatni kell. — Mit lehetne tenni ellene? — Az általános es a szak- felügyeletnek kellene több időt és figyelmet fordítania a felnőttoktatás ellenőrzései-e. Az idei tanév előkészítésekor felhívtuk rá a megyei művelődési osztályok figyelmét, törődjenek jobban a dolgozók általános iskoláival A legtöbbet, persze, a lelkiismeretes és hozzáértő pedagógusok tehetik a felnőttoktatásban is, mint mindenütt a tanításban és a nevelésben. Az emberi hangnem, a megértő és tapintatos bánásmód eloszlatja a tudatlanság miatti szégyent, a gátlásokat, amelyekkel a felnőtt tanítványok oly gyakran küzdenek és fölkeltheti bennük az igazi tudásvágyat- a tanulási készséget. Hogy ezt elérhessék, ahhoz viszont a pedagógusodnak is maximális támogatást kellene kapniuk a közművelődésért felelős hivatalos es társadalmi szervektől egyaránt. Csontos Magda Huszonkétezer óvodai boly Az 1979-es év építőmun- kája a fővárosban és valamennyi megyeben a nehezebb feltételek ellenére is tovább javította a lakosság életkörülményeit. Csaknem 90 ezer család számára épült modem, új lakás, újabb 4800 gyermeknek teremtettek bölcsődei, 22 ezernek pedig óvodai helyet. 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesült, illetve létesül az év végéig, javult a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. Borsodban, az átlagosnál rosszabb bekötöút-hálózatlal rendelkező megyében 150 millió forintot költöttek az utak és hidak felújítására.. A Bodrogközben, a mezőkövesdi és az edelényi Járásban aszfaltburkolattal látták el a korábbi földutakat. Ez azért is jelentős, mert a megyében egy év alatt több mint tízezerrel emelkedett a személygépkocsik száma. A kocsik javításának gyorsítására Mezőkövesden és Szerencsen új szervizt létesítettek. Weöres Sándor ismert müve nyomán, Bódy Gábor rendezésében kétrészes film készül a Psychéböl. A Psyché a férfi és a női, a testi és a szellemi kettősség drámája egy romantikus szerelmi történet keretében. A fiktív költői életművet a forgatókönyv írói — Bódy Gáspár, Csapiár Vilmos, Dohai Péter — valóságos élet- történetté fordították le és 120 évre — , 1922-ig tágitották. Psyché valóságos történelmi alakok és események közé ágyazott életútja a szabadságáért, korlátlan függetlenségéért állandó küzdelmet folytató, szuverén no története. A film készítése, napjainkban már az utómunkálatoknál tart, felvételünk viszont még a forgatás napjaiból való. a színházban A Miskolci Nemzeti Szír»-' házban januárban folytatódik a Dubarry előadássorozata. A tervek szerint 13-ig további 12 előadást tartanak. Három alkalommal mutálják be a Ludas Matyit. A Játékszínben 13 alkalommal A félreértés, hatszor pedig a Csapodat- madárka látható. Két új bemutatót is láthat a közönség: G. B. Shaw Pygmalion-jának a bemutatóját 18-án tartják (előtte nyilvános főpróba is lesz), majd további kilenc előadáson látható januárban. A másik bemutatót a Kamara- színházban. a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban lartják. ahol Az eltűnt kábáié nyomában című összeállítás kerül a közönség elé januárban két alkalommal. Ezeken kívül nagyzenekari koncert és egy operaelőadás — Aida — szerepel a januári programban. Miskolci szerző müve Tévéfilm a Vádindítványból Az elmúlt hónapok, de lehet mondani, hogy a most záruló esztendő egyik legkiemelkedőbb könyvsikere volt a Magvető Könyvkiadó gondozásában megjelent Vöd i ndítvány, amely igen sajátos szerkesztéssel, fiktív, de nagyon könnyen valószínűsíthető. behelyettesíthető katonai ügyiratok, tavmondatok,, levelek es egy eb dokumentumok egymásutánjával mondja el rendkívül feszüli és izgalmas történetben azt a tragikus, sok áldozatot követelő ejtőernyős kalandot, amelybe 1941-ben a íelke- születlen és főleg megfelelő gépekkel sem rendelkező magyar ejtőernyős egységet hajszolták a Jugoszlávia elleni orvtámadásból kimaradni nem akaró nagyravágyó katonai • vezetők, E regény érdemeit most szükségtelennek tartjuk ismét felsorolni, részletesebb kritikai méltatásunkat — országosan elsőként — megjelenését közvetlenül követően, október 10-én közöltük. Mégis visz- sza kell térnünk ehhez a könyvhöz. Nemcsak azért, mert írója, Bárczy János miskolci, s jóértelmü lokál- patrióta büszkeség, ha egy városunkbeli Író olyan sikert mondhat magáénak, mint amilyen a Vádindítvány volt, hanem mert nem érdektelen e mü utóélete sem. A megjelenése 1 óta számos kritika elemezte, méltatta ezt a művet, tanácskozásokon téma volt. mindenkor igen magas elismeréssel esett róla szó. a könyvforgalmazási szervek a téli könyvvásár egyik1 kiemelkedő darabjaként hozták forgalomba, s találkoztunk Bárczy írására való hivatkozással tudományos történelmi mű — Vigh. Károly: Ugrás a sötétbe — bevezetőjében is. Bárczy János Vádinditványának vitathatatlan sikere van haL Most e.siker újabb, s nem is jelentéktelen lépcsőjéhez érkeztünk. A Magyar Televízió irodalmi és drámai főosztályának vezető dramaturgja, Szántó Erika a közelmúltban telefonon megkereste Bárczy Jánost, hogy közölje: elolvasták a Vádindítványt, megtetszett nekik, szeretnének belőle tévéfilmei készíteni. — A telefonbeszélgetést követően leküldték aláírásra a szerződést — tájékoztat most már az író, Bárczy János —. s miután aláírtam én is és visszaküldtem, létrejött köztem és a televízió között a szerződéses kapcsolat. A szerződés szerint lci- lencvenperces tévéfilm készül a regényből, a rendezője Hajdufy Miklós, a dramaturgja Szántó Erika lesz. A címe változatlanul Vádindil- vány. E regény tehát elindult azon az úton. amelyen egy időben milliókkal találkozhat. egyszerre szólhat félor- szágnyi közönséghez. Természetesen egy tévéfilm elkészítése nem rövid idő, meglehetősen hosszú az út az alapmű elfogadásától a dramaturgi és egyéb előkészítő munkákon át a forgatásig. majd a sugárzásig. De a Vad- indítvany már a fiimi megvalósulás utján van. Bárczy Jánosnak nem ez az egyetlen regénye. Korábban a Napjainkban részleteket olvashattunk egy másik, kiadás előtt álló müvéből. — Zuhanóugras címmel all kiadás előtt egy másik könyvem, ugyancsak a Magvető Könyvkiadónál — mondja Bárczy János. — Ez a könyvem a kiadó Tények és tanúk sorozatában jelenik majd meg a kiadási tervnek megfelelően 1980-ban, a téli könyvvásárra. A sorozat- címből is kitűnik, hogy ez nem elsősorban szépirodalmi jellegű mű. Eredetileg a Hadtörténeti Intézet megbízásából írtam ezeket az emlékezéseket az egykori magyar ejtőernyősökről, s most személyes adalékokkal kiegészítve, mintegy életrajzi regényként jelenik majd meg. Ez átfogóbb jellegű írás mint a Vádindítvány, a ká- tonaruhában töltött 15—19 évemről kíván képet adni. Tíz évet töltöttem hajdan az m. kir. honvédség kötelékében, a többit a felszabadulást követően a demokratikus honvédségnél, illetve a néphadseregnél, ahonnan betegségem miatt kellett megválnom. A Vádindítvány ismeretében , őszinte érdeklődéssel várhatjuk a regény filmváltozatát és nem kevesebb várakozással tekinthetünk a Zuhanóugrás elé. (bin) X X X X X X X X X X X Értesítjük kétíves vásárlóinkat, hogy Borsod megyei kirendeltségünk 1980. JANUÁR 2—19-1G 11. sz. Vas-Műszaki Szakboltunk Miskolc. Vásártéri u. 15. 1980. JANUÁR 2—15-IG MinlatermUnk Csillár- és Olcsó Áru Boltunk Miskolc, Bajos,v-Zs. u. 2. valamint 12. sz. Barkácsbollunk Miskolc, Vörösmarty u. 13—17. 1980. JANUÁR 2—8-IG TARTJA ÉVES vagyonúié leltárát Kérjük, hogy rendeléseiket és vásárlásaikat szíveskedjenek ennek megfelelően lebonyolítani. KERESKEDELMI IÍAUALAT
