Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG A 1979. december 29., szombat Felnőttoktatásunk jelene- és jövője Beszélgetés Hanga Mária oktatási miniszterhelyettessel ^Jobb lenne, ha mindenki o gye de ha okkor nem sikerült, hót Tömegeket érint és érde­kel nálunk a felnőttoktatás. Az altalános iskolát 1955-ben több mint tízezren, 19tí5-ben néhány tö híján harminchat- ezren. 1973-ben '29 523-an fe­jezték be ebben a formában. Ugyanezekben az években érettségi bizonyítványt közel hatezer, majd huszonnégy­ezer. illetve 25 554 felnőtt szerzett ilyen módon. Felső­fokú diplomát az 1955. évi hétszázhetven hárommal szemben 1973-ben 10 714 fel­nőtt kapott esti tagozaton. Dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettest kértük meg, adjon tájékoztatást fel­nőttoktatásunk jelenlegi helyzetéről: x — Hogyan alakult a fel­nőtt tanulók száma az utóbbi években, van-e még érdeklődés az esti, a mun­ka melletti tanulás iránt? — A felsőfokú képzésnek változatlanul nagy a vonz­ereje, el ek óta mintegy negy­venezren tanulnak a főisko­lák és az egyetemek esti és levelező tagozatain. A közép­iskolákban 170 ezren, ugyan­annyian, mint a nappali ta­gozatokon, A munkaerőhely­zetet is tekintetbe véve esák örülhetünk, hogy ennyien vállalkoznak a munka utáni tanulásra. A dolgozók altalános isko­láival azonban gondjaink vannak. Ide tavaly 31659-en járták. De hazánkban pilla­natnyilag csaknem másfél millió negyven évesnél fiata­labb munkavállalónak nincs meg a nyolc általános isko­lai végzettsége. Ebbe nem nyugodhatunk bele, ezen változtatni kell. — Szükség van-e rá, kogy ezek az emberek■ ta­nuljanak? Hiszen, ha akar­tak volna, járhatlak volna iskolába az-utóbbi harminc évben. Egyáltalán, kell-e, valóságos társadalmi igé­nyeket elcgü-e ki a felnőtt- oktatás ? — Az a másfél millió em­beri többségében tanítható, képezhető. Nem alkalmatlan­sága, hanem körülményei folytán maradt ki az isko­lából. Rossz helyzete miatt, ami nem anyagi nyomorú­ságot jelent, hanem szellemi igénytelenséget, műveletlen, felelőtlen szülök nemtörő­dömségét, vagy éppen kap­zsiságát: minél előbb pénz­keresőt akartak csinálni a gyerekükből. Most mondjunk íe róluk abban a tudatban, hogy jó az iskolázottsági sta­tisztikánk ? Mert valóban óriási a fejlődés. Három-négy évtizede az ország 15 éven felüli lakosságából csupán 15 százaléknak volt a mai nyolc általánosnak megfelelő vég­zettsége. Ma több mint a le­iének, 59 százaléknak. Ha onnan, a múltból nézem, ez sok. Ha a fejlett szocialista társadalom szempontjából, akkor kevés. Napjainkban a tanköteleseknek 82 százaléka rendes időben végez, 91 szá­zalékuk tizenhat éves koráig szerzi meg a nyolcadik osz­tályos bizonyítványt. A ki­maradókból mégis tanulatlan tömegek keletkeztek az évek során. Márpedig, akik a nyolc osztályt sem végzik el rendesen, azoknak alapvető ismereteik sincsenek. Nehe­zebben boldogulnak magán­életükben. s nem tudnak ele­get fenni olyan feladatoknak, amilyeneket már természete­sen. magától értetődően ad fel az élet. a haladás. „Újra­termelik” a művelellenséget, a maradiságot. Ök azok, akik nem törődnek vele vagy éppenséggel gátolják is. hogy tanköteles gyerekük rendesen járjon iskolába. És az isko­lázatlan. műveletlen felnőt­tek hátráltatják az egész tár­sadalmat. a gazdasági, a po­litikai és a szellemi életben egyaránt, fehér foltot jelen­rekkoróbon tanulna, pótolja felnőtt fejjel". lenek a közművelődésben. Nem nehéz belátni: igenis társadalmi szükséglét, Hogy legalábbis a nyolc osztály elvégzéséhez hozzásegítsünk mindenkit, aki erre értelmi­leg alkalmas. Jobb lenne, ha mindenki a gyerekkorában tanulna, de ha akkor nem sikerült, hat pótolja felnőtt fejjel. — Általános társadalmi érdeli te/iaí, hogy mindenki birtokában Legyen az alap­műveltségnek. De erdeke-e a tanulás az egyes ember­nek, annak, aki nem sze­rei, sose szeretett tanulni? M uveteUenségén kívül, aminek terhet nem érzi, van-e valami kara, hát­rányba kerül-e a munká­ban, a pénzkeresetben? — Rövid a válasz: nem. Köz­tudomású, hogy — iparunk jelenlegi gépesítettségi szín­vonala folytán — segédmun­kásban van a legnagyobb hi­ány. És köztudomású az is, hogy a segédmunkások nem keresnek rosszul. Nem egy- fiatal pedagógus elmondta már, hogy bukott, kimaradt, vagy elégségessel végzett volt tanítványa, 15—19 éves fiú, elébe állt és dicsekedett ugyanannyit, vagy esetleg többet keres két évvel tanul­mányai abbahagyása után — rakodóként, anyagmozgató­ként —, mint volt osztály­főnöke, a 25—26 éves tanár. De a 25—30 éve dolgozó szak­munkások és az ugyanannyi ideje dolgozó iskolázatlan, szakképzetlenek keresetének összehasonlítása sem ösztö­nöz tanulásra. A gyárak, az üzemek sem érdekeltek ben­ne pillanatnyilag, hogy alkal­mazottaikat iskolába járásra buzdítsák, s hogy ezért még áldozatokat is vállaljanak. Egyszerűen nincsenek rá­utalva. a technika még nem követeli meg. Jól tudnak használni teljesen képzetlen embereket is egész sor mun­kakörben, néhány órás be­tanítás után. Ha emberség és szocialista meggyőződés nem készteti őket. ugyan miért törődnének segédmunkásaik iskoláztatásával ? A technikai fejlődés idővel megköveteli majd a szak­mailag és általánosan is kép­zett, a mainál jóval tanul­tabb, művelt munkaerő tö­meges jelenlétét a termelés­ben. A jövőt tekintve érde­keltek a tanulásban, illetve a tanulás szervezésében mind az iskolázatlanok, mind a vállalatok. De ez a jövő nincs olyan messze. Az ér­dek tehát valóságos. Csak nem mindenki látja világo­san, nem beszélünk eleget róla. Ám tudunk mar olyan gyárról, amely nem alkalmaz senkit általános iskolai vég­zettség nélkül. Beszélnek ar­ról is, helyes lenne, hogy be­tanított munkás is csak olyan ember lehessen, aki sikeresen elvégezte az általános isko­lát. Azt hiszem, ezek helyes elgondolások. Arról termé­szetesen szó sincs’, hogy má­ról holnapra kötelezővé te­gyék az ilyen eljárást. — Sokan azt mondják, az esti isliolálc „bizonyít­ványgyárak”, papírt adnak, igazi tudást nem, s lelki ismeretes pedagógusok sze­rint a hallgatóknak több mint a felél meg kellene buktatni. Mi ebből az iga ság? — A dolgozók általános is­koláját — éppen tontossága miatt, s mert sok embert kellene rábírnunk a beirat­kozásra — többféle módon lehet elvégezni. Azért, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő formát. A 32U órás oktatáson kívül — amely a hagyományos eredetihez ké­pest már száz órával csök­kentett változat — létezik egy rövidebb ideig tartó oktatási forma. Erre azokat kellene fölvenni, akik képe­sek az önálló tanulásra, szor­galmasak és kitartóak az ott­honi felkészülésben. Sajnos, a tanulókkal egyetértésben a vállalatok is azt szorgal­mazzák, hogy minden jelent­kező ilyen rövidebb tanfo­lyamra kerüljön. így hama­rabb túlestek rajta a ta­nulók is, az üzem is. Javul a statisztika. Ide irányítják azokat is, akik nem képesek megbirkózni ennek a tanulá­si formának a követelményei­vel, s ide iskolázzál-: be a fiatalokat is, akik frissen felmentve kimaradtak a nap­pali tagozatról, s még dolgo­zóként is, tankötelesen, ifjú­sági osztályban, tehát azonos életkornak között lenne a helyük. Ifjúsági osztályt azonban nagyon kevés he­lyen szerveznek a dolgozó fiatalok számára. A rövidebb tanfolyamon a megoldhatatlan feladatokkal szembenálló pedagógusok be­ütik gyenge eredményekkel is, olykor megszegve a rend­tartást, mellőzve a vizsga- követelményeket. Vám tehát igazság abban, amit a „bizo­nyítván} gyártásról” beszél­nek, de ezen sürgősen változ­tatni kell. — Mit lehetne tenni el­lene? — Az általános es a szak- felügyeletnek kellene több időt és figyelmet fordítania a felnőttoktatás ellenőrzése­i-e. Az idei tanév előkészíté­sekor felhívtuk rá a megyei művelődési osztályok figyel­mét, törődjenek jobban a dolgozók általános iskoláival A legtöbbet, persze, a lel­kiismeretes és hozzáértő pe­dagógusok tehetik a felnőtt­oktatásban is, mint minde­nütt a tanításban és a neve­lésben. Az emberi hangnem, a megértő és tapintatos bá­násmód eloszlatja a tudat­lanság miatti szégyent, a gátlásokat, amelyekkel a fel­nőtt tanítványok oly gyak­ran küzdenek és fölkeltheti bennük az igazi tudásvágyat- a tanulási készséget. Hogy ezt elérhessék, ahhoz vi­szont a pedagógusodnak is maximális támogatást kelle­ne kapniuk a közművelődé­sért felelős hivatalos es tár­sadalmi szervektől egyaránt. Csontos Magda Huszonkétezer óvodai boly Az 1979-es év építőmun- kája a fővárosban és vala­mennyi megyeben a nehe­zebb feltételek ellenére is tovább javította a lakosság életkörülményeit. Csaknem 90 ezer család számára épült modem, új lakás, újabb 4800 gyermeknek teremtettek böl­csődei, 22 ezernek pedig óvo­dai helyet. 1160 általános is­kolai tanterem és 1800 gyógy­intézeti ágy létesült, illetve létesül az év végéig, javult a lakosság kulturális, egész­ségügyi, szociális ellátása. Borsodban, az átlagosnál rosszabb bekötöút-hálózatlal rendelkező megyében 150 millió forintot költöttek az utak és hidak felújítására.. A Bodrogközben, a mezőkövesdi és az edelényi Járásban asz­faltburkolattal látták el a korábbi földutakat. Ez azért is jelentős, mert a megyé­ben egy év alatt több mint tízezerrel emelkedett a sze­mélygépkocsik száma. A ko­csik javításának gyorsításá­ra Mezőkövesden és Szeren­csen új szervizt létesítettek. Weöres Sándor ismert müve nyomán, Bódy Gábor rendezésé­ben kétrészes film készül a Psychéböl. A Psyché a férfi és a női, a testi és a szellemi kettősség drámája egy romantikus szerelmi történet keretében. A fiktív költői életművet a forgatókönyv írói — Bódy Gáspár, Csapiár Vilmos, Dohai Péter — valóságos élet- történetté fordították le és 120 évre — , 1922-ig tágitották. Psyché valóságos történelmi alakok és események közé ágyazott életútja a szabadságáért, korlátlan függetlenségéért állandó küzdelmet foly­tató, szuverén no története. A film készítése, napjainkban már az utómunkálatoknál tart, felvételünk viszont még a forgatás nap­jaiból való. a színházban A Miskolci Nemzeti Szír»-' házban januárban folytató­dik a Dubarry előadássoroza­ta. A tervek szerint 13-ig további 12 előadást tartanak. Három alkalommal mutálják be a Ludas Matyit. A Játék­színben 13 alkalommal A félreértés, hatszor pedig a Csapodat- madárka látható. Két új bemutatót is láthat a közönség: G. B. Shaw Pygmalion-jának a bemuta­tóját 18-án tartják (előtte nyilvános főpróba is lesz), majd további kilenc előadá­son látható januárban. A másik bemutatót a Kamara- színházban. a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban lartják. ahol Az eltűnt ká­báié nyomában című össze­állítás kerül a közönség elé januárban két alkalommal. Ezeken kívül nagyzeneka­ri koncert és egy operaelő­adás — Aida — szerepel a januári programban. Miskolci szerző müve Tévéfilm a Vádindítványból Az elmúlt hónapok, de le­het mondani, hogy a most záruló esztendő egyik legki­emelkedőbb könyvsikere volt a Magvető Könyvkiadó gon­dozásában megjelent Vöd i n­dítvány, amely igen sajátos szerkesztéssel, fiktív, de na­gyon könnyen valószínűsít­hető. behelyettesíthető kato­nai ügyiratok, tavmondatok,, levelek es egy eb dokumen­tumok egymásutánjával mondja el rendkívül feszüli és izgalmas történetben azt a tragikus, sok áldozatot kö­vetelő ejtőernyős kalandot, amelybe 1941-ben a íelke- születlen és főleg megfelelő gépekkel sem rendelkező magyar ejtőernyős egységet hajszolták a Jugoszlávia el­leni orvtámadásból kimarad­ni nem akaró nagyravágyó katonai • vezetők, E regény érdemeit most szükségtelen­nek tartjuk ismét felsorolni, részletesebb kritikai méltatá­sunkat — országosan első­ként — megjelenését köz­vetlenül követően, október 10-én közöltük. Mégis visz- sza kell térnünk ehhez a könyvhöz. Nemcsak azért, mert írója, Bárczy János miskolci, s jóértelmü lokál- patrióta büszkeség, ha egy városunkbeli Író olyan sikert mondhat magáénak, mint amilyen a Vádindítvány volt, hanem mert nem érdektelen e mü utóélete sem. A megjelenése 1 óta számos kritika elemezte, méltatta ezt a művet, tanácskozásokon téma volt. mindenkor igen magas elismeréssel esett ró­la szó. a könyvforgalmazási szervek a téli könyvvásár egyik1 kiemelkedő darabja­ként hozták forgalomba, s találkoztunk Bárczy írására való hivatkozással tudomá­nyos történelmi mű — Vigh. Károly: Ugrás a sötétbe — bevezetőjében is. Bárczy Já­nos Vádinditványának vitat­hatatlan sikere van haL Most e.siker újabb, s nem is jelentéktelen lépcsőjéhez ér­keztünk. A Magyar Televízió iro­dalmi és drámai főosztályá­nak vezető dramaturgja, Szántó Erika a közelmúltban telefonon megkereste Bárczy Jánost, hogy közölje: elol­vasták a Vádindítványt, meg­tetszett nekik, szeretnének belőle tévéfilmei készíteni. — A telefonbeszélgetést követően leküldték aláírásra a szerződést — tájékoztat most már az író, Bárczy Já­nos —. s miután aláírtam én is és visszaküldtem, lét­rejött köztem és a televízió között a szerződéses kapcso­lat. A szerződés szerint lci- lencvenperces tévéfilm ké­szül a regényből, a rendező­je Hajdufy Miklós, a drama­turgja Szántó Erika lesz. A címe változatlanul Vádindil- vány. E regény tehát elindult azon az úton. amelyen egy időben milliókkal találkoz­hat. egyszerre szólhat félor- szágnyi közönséghez. Termé­szetesen egy tévéfilm elkészí­tése nem rövid idő, megle­hetősen hosszú az út az alap­mű elfogadásától a drama­turgi és egyéb előkészítő munkákon át a forgatásig. majd a sugárzásig. De a Vad- indítvany már a fiimi meg­valósulás utján van. Bárczy Jánosnak nem ez az egyetlen regénye. Korábban a Napjainkban részleteket olvashattunk egy másik, ki­adás előtt álló müvéből. — Zuhanóugras címmel all kiadás előtt egy másik könyvem, ugyancsak a Mag­vető Könyvkiadónál — mond­ja Bárczy János. — Ez a könyvem a kiadó Tények és tanúk sorozatában jelenik majd meg a kiadási tervnek megfelelően 1980-ban, a téli könyvvásárra. A sorozat- címből is kitűnik, hogy ez nem elsősorban szépirodal­mi jellegű mű. Eredetileg a Hadtörténeti Intézet meg­bízásából írtam ezeket az emlékezéseket az egykori magyar ejtőernyősökről, s most személyes adalékokkal kiegészítve, mintegy életrajzi regényként jelenik majd meg. Ez átfogóbb jellegű írás mint a Vádindítvány, a ká- tonaruhában töltött 15—19 évemről kíván képet adni. Tíz évet töltöttem hajdan az m. kir. honvédség köteléké­ben, a többit a felszabadu­lást követően a demokratikus honvédségnél, illetve a nép­hadseregnél, ahonnan beteg­ségem miatt kellett megvál­nom. A Vádindítvány ismereté­ben , őszinte érdeklődéssel várhatjuk a regény filmvál­tozatát és nem kevesebb vá­rakozással tekinthetünk a Zuhanóugrás elé. (bin) X X X X X X X X X X X Értesítjük kétíves vásárlóinkat, hogy Borsod megyei kirendeltségünk 1980. JANUÁR 2—19-1G 11. sz. Vas-Műszaki Szakboltunk Miskolc. Vásártéri u. 15. 1980. JANUÁR 2—15-IG MinlatermUnk Csillár- és Olcsó Áru Boltunk Miskolc, Bajos,v-Zs. u. 2. valamint 12. sz. Barkácsbollunk Miskolc, Vörösmarty u. 13—17. 1980. JANUÁR 2—8-IG TARTJA ÉVES vagyonúié leltárát Kérjük, hogy rendeléseiket és vásárlásaikat szíveskedjenek ennek megfelelően lebonyolítani. KERESKEDELMI IÍAUALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom