Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

1979. december 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 „itt a szülőt is pótolni keli” ..Kedves tanárnéni! Észt a levelei azér írom. mert a dolgozatba nem lehet meg­írni az igazat.. Es nagyon'ké­rem. ha megtalálja, égesse el. En álami gondozott va­gyok. vasárnap se szokok hazamenni, a hétfőt meg azét’ rühellem, mert akkor minden gyerek elhencegi, hogy micsináltak vasárnap az apukájával. Nekem nincs apukám, a muter azt mon- ,1,a, liz eve üsse tudja, hol kútytorog az apám, gyerek- tartási se fizet. A műtér hét­köznap egy szövetkezetbe ta­karít, vasárnap meg pulóve­reket állít össze egy kisipa­rosnak, mert sok pénzt akar keresni, hogy engem meg a két testvéremet hazavihessen. Szeretettel: Szakács Péter Tamás VII. b. o. tanuló.’’ Százezer veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván az országban — hallottuk nemrégiben az Oktatási Mi­nisztérium gy ennek védelmi osztályvezetőjétől. Százezer gyermeket, akinek nevelési, •pszichológiai, jogi, egészség- ügyi helyzete, érdekeinek védelme — társadalmi ügy. Közülük mintegy 35 ezer él állami nevelőotthonokban, ám a számuk állandóan nö­vekszik. EGYRE TÖBB „VÁLÁSI ARVA” E 35 ezer gyermeknek alig tíz százaléka — 3400 gyerek — árva vagy félárva; 6000 pedig teljesen elhagyatott. A többi ..csupán" — szociálisan vagy erkölcsileg — veszélyez­tetett környezetből jött. Szivszoritö statisztika. Szivszorító sorsok a számok mögött. I — Szakmai körökben még mindig vitatott, Ijogy az ál­lam a veszélyeztetettség mi­lyen fokán avatkozzék be a család, életébe. Vannak, akik szerint a fossz családi lég­kör is jobb. mint a nevelö- otthon. Mások viszont úgy vélekednek, hogy ahol az egészséges testi és szellemi fejlődése nerp biztosított, at­tól a családtól megvédeni a társadalomnak erkölcsi köte­lessége a gyermeket — mondja sommásan'ICósa Er­zsébet családszoeiológus. — A rossz családi környezet ugyanis súlyos, maradandó lelki sérülést okoz a gyer­mekeknek, ami megnehezíti áíésöbb társadalmi beilleszke­désüket. — Mi az oka annak, hogy növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma? — Egész, sor oka van. köz­tük a válások számának emelkedése, a házasságon kí­vül születések eléggé magas száma, egyik vágj’ másik szü­lő — esetleg mindkettő — mértéktelen szeszfogyasztása, a .túl fiatalon kötött házassá­gok aránya, az országszerte végbemenő urbanizációs fo­lyamat káros következményei stb. vartan gyürkészi a svájci- sapkát. szeméi lesüti. A gyer­mekotthon igazgatóhelyettese áljához nyúl, hogy felemelje a fejet, am a gyerek riadtan kapja maga elé két kezét. — Md félj, Laci — nyug­tatja a nevelő —. csak a szemedet akartam látni. —1 Azt hittem, megüt! — mondja, restelkedve a gyé­rek. — Otthon sokat vertek? — Hát’.... ha Józsi apu beszívott, hamar eljárt a ke­ze. — Es gyakran „beszivott’:? — Mindennap. Anyám is. aztan verekedtek. — Miért bántottak téged? — 'Mindenért. Hogy mit latom ott a szájamat, hogy miért nincs egy falat kaja a háznál, -hogy megint intőt hoztam, meg ilyenekért. — Gyakran kaptál intőt? — Hal — vakarja a i'e.ie- búbját a gyerek — ölég gyakran, mert iskolába se jártam rendesen. Aztán köny­veim. füzeteim hiányozlak, illem tudtam a leckét meg­csinálni, egyszer meg nem vittem be pénzt az iskolatej­re és azért. • — Itt téged soha. senki nem fog megütni, Laci — mondja tagoltan a nevelő. — Soha, senki. Most menj szé­pen a doktor bácsihoz, ke­zelésre. igyekezz meggyógyul­ni. mert szombat reggel strandra megyünk! A fiú szeme felragyog, ki­rohan. ,A nevelő felem for­dul : — Két hete sincs, hogy be­hoztak, sokkos állapotban. Anyja alkoholista, három­havonta váltogatja az ..élet-" társait”, Az apját vonat ga­zolta halálra hat éve. Laci 13 'esztendős, de még csak az ötödikbe megy az ősszel. Mar rég1 el kellett volna venni az anyjától, hiszen pszichésen súlyos sérüli, éjszakánként agyba, vizel. i MEGELŐZÉS, UTÓGONDOZÁS — Mit tehet, az allam a veszélyeztetett gyermekekért? — Különböző védő és ovo intézkedéseket; van, amikor a rendszeres nevelesi segély is elég, van, amikor i gyer­mek érdeke a szülői felügye­leti jog megszüntetését, vagy kiegészítését igényli, s van, amikor az állami gondozás­ba vétel a legjobb megoldás. — Vegyük az utóbbi ese­tet: mit nyújthat az állami nevelőotthon a személyisé­gükben többnyire már káro­sodott gyerekeknek? — Megfelelő körülménye­két, nyugalmat és kétféle — korrekciós, illetve pólneve- lest. A korrekciós nevelés azt jelenti, hogy korrigál­nunk. erősítenünk kell azo­kat . a személyiségjegyeket, amelyek a társadalomba való beilleszkedéshez — a tanu­láshoz, ,a rendszeres munká­hoz, a kapcsolatteremtéshez — nélkülözhetetlenek. illetve ki kell fejlesztenünk bennük az alkalmazkodás é.s együtt­működés készségét, az önál­lóságot. az érzelmi gazdag­ságot. — Nehéz feladat! Kitűnő pedagógusnak, gyermeksze­relőnek es megszállottnak * kell annak lenni, aki erre vállalkozik. — Sajnos, kevesebben is vagyunk. Még a másfél ezret sem éri el a nevelőotthoni pedagógusok száma, sok a betöltetlen státus. 'Megesik, hogy jönnek, látnak, s mivel nem győzik. csakhamar odébbállnak. Itt ugyanis nem elég oktatónak. nevelőnek lenni, itt a szülőt is pótolni kell! Másokat az kedvellenit el. hogy itt sokkal nagyobb energiával, sokkal lassabban lehel eredményt elérni, mini az oktatási intézményekben. .;— De lehet? ■— Felmérések szerint az állami nevelőotthonból kike­rült gohdozottak közül sem­mivel sem ,,kallódnak eP többen, írunt akik családi korben nevelkedtek. A start­juk a* életbe mégis sokkal nehezebb, ezért kell velük többet törődni önálló életük kezdeten is. — Utógondozási« gondol? — Olyan utógondozásra, amibe a munkahelyi fogad­tatástól, bánásmódtól á szál­lásgondjaik — sőt; lakás­gondjaik — megoldásáig, sza­bad idejük értelmes eltölté­sének megszervezéséig, a szakma elsajátításától a ke­resetük ésszerű beosztásáig minden belefér. Az utóbbi években ország­szerte kialakult a pártfogói halozal, több mint 15 ezer társadalmi aktivista vesz reszt a gyermekvédelem fel­adataiban. Tevékenységük el­sősorban a megelőzési szol­gálja. a veszélyhelyzet felol­dását. Az Utógondozásban ló­ként a munkahelyi kollektí­vák — a KlSZ-szervezetek. szocialista brigádok — tehet­nek sokat. Tegyenek is. Nyíri Éva Bevásárló körúton Karácsony elölt, bevásárló, körúton. Van, akinek nem kell megelé­gedni a lábbussial, kényelmesen, nyak-taxival utazhat. Laczó József felv. Oj szocialista kisvállalatok megalakításának lehetőségeit vitatja meg kedden délelőtt a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának gazdaság­politikai bizottsága a szerve­zet budapesti székhazában. A témát indokolja — mint ez az írásos vitaindító előadás­ból kitűnik, hogy a népgaz­daság vállalati struktúrája deformálódott, s kialakultak, megerősödtek a nagyvállala­tok. életképesnek bizonyult, fennmaradt a középvállala­tok -jó része, ugyanakkor megszűntek létezni azok a kisvállalatok, szövetkezetek, amelyeknek számottevő sze­repe lenne egyebek között a szolgáltatásban, a lakosság ellátásában, az apró cikkek gyártásában, az alkatrész- ellátásban. Az elképzelés a háttéripar megteremtésének, egy új dinamikus szövetke­zeti forma, s hálózat <j!e;ra hívásának teendőit vázolja. Öregeink szervezett támogatása A szociális gondoskodás a gyakorlatban két fő formá­ban nyilvánul meg: az igaz­gatási tevékenységben es a gondozási tevékenységben. E területek ellátása a tanácsok szociálpolitikai osztályának feladata. Munkájuk fontossá­gát. az is jelzi, hogy me­gyénkben a nyugdíjkorhatá­ron felüliek aránya 17,6 .szá­zalék. Közülük a hatvan ev fölöttiek száma pedig több mint 15 százalék. Lélekszá­múk közel-120 ezer, akiknek gondjaival, problémáival ta­nácsaink, a felnőttvédelmi szociális gondoskodás valami­lyen formájában foglalkoz­nak. Ez a feladat ezért is fontos, mert az időskorúak közel harminc százaléka egyedülálló, tehal nincs gyer­meke, unokája, eltartója. A szociálpolitikai osztály dolgo­zóinak keil foglalkozniuk azokkal az emberekkel is, akik nem koruk, hanem egj’éb körülményeik miatt igénylik a segítséget. Első­sorban a fogyatékos es a csökkeni munkaképességű emberekről van szó. A gondoskodásban elsődle­ges az egészség védelme. Az egészségügy feladatkörébe utalt felnötlvédelmi szociális gondozásnak két fajtája is­meretes. a saját környezet­ben történő területi gondo­zás — segély, járadék, házi szociális gondozás, öregek napközi otthona —. es az in­tézeti szociális gondozás. A felpöllvédelmi szociális gon­doskodás legkiterjedtebb for­mája a közvetlen anyagi jut­tatás. Borsodban erre a cél­ra 1977-ben például, több mint 36 millió forintot fizet­lek ki. Szép eredmény, hogy egy éve gyakorlatilag meg­szűnt a rendszeres szociális se­gélyre várakozók népes tábora, mert a pótelőirányzatokból lehetőség volt valamennyi ti­két bevonni azonnal az. el­látottak körébe. Kel evvel ezelőtt megyénkben 34tlü-an kaptak rendszeres, segélyt, havonta nyolcszáz forintot. Emellett jelentős azoknak a szama is, akik rendkívüli szociális segélyt- kapnak, te­hát átmeneti nehézségeik megoldására, csupán idősza­konként utalnak ki megha­tározott összeget. Ugyancsak a tanácsi költség-előirányza­tokból kell biztosítani a sok- gyermekes anyák jutalmát, a szabadságvesztésből szaba­dullak rendkívüli szociális segélyezését, esetleges köl­csönét. a munkaviszonyban nem áilo, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők jövede­lemkiesésének megtérítéséi, a csökkent, munkaképességűek átmeneti segélyét, valamint a közgyógyellátásra jogosul­lak kórházi es utazási költ­ségéi. Vannak a tanácsi jogkör­ben olyan fel nőtt védelmi szo­ciális gondozási feladatok is, amelyek a társadalombizto­sításhoz tartóznák. Ilyenek például a vakok rendszeres segélye, személyi járadéka — évente állag. 110 esetben —. a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátása — éven­te mintegy 560 esetben —, amely megyéim területén kö­zel 6000 személyt érint. Év- v ró! évre emelkedik azoknak a csökkent munkaképessegu- eknek a száma, akiket üze­men, vállalaton belül nem tudnak ellátni, így, ez a lei­adat. is a tanácsokra hárul. A részükre biztosított ösz- szeg yz utóbbi hat év alult megtízszereződött. Ennes a növekedésnek alapvető oka az, hogy a munkáltatók es a munkaügyi szervek inkább az anyagi ellátás igényére • ori­entálják a rászorultakat, sem minthogy részükre alkal­mas munkahelyeket, foglal­koztatást szervezzenek. Az- anyagi juttatásokon kí­vül lényeges, hogy a rászo­rulókat az elet minden terü­leten segítsük. Ide tartoznak — többek között — az öre­gek napközi otthonai, a házi szociális gondozás és a szociá­lis otthon. Megyénk 55 öregek napközi otthonában 1978-ban mintegy 1300 gondozott volt. Házi szociális gondozásban több mint tízezer időskorút részesítettek az elmúlt esz­tendőben. Az intézeti szociá­lis gondozás keretében mű­ködő szociális otthonok — Miskolc es Sárospatak kivé­telével — megyei irányítá­súak. Jelenleg tizennégy szo­ciális otthonban, közel két­ezer rászorulónak igyekeznek megszépíteni napjait. A tapasztalatok azt bizo­nyítják: hogy Borsodban nagy figyelmet fordítanak a fel - nőttvédelmi szociális gondo­zásra. Egyre inkább tudato­sodik, hogy az időskorúak- ról való gondoskodás mind­annyiunk feladata, amelyhez szükséges az intézmény jelle­gű szolgáltatások fejlesztése, e Naiv sikerű, kiziigieímet keltő reaőezvények Ülést tartott az MTESZ elnöksége Messzire vezetne e sokféle ok részletes elemzése, egyel • ionban feltétlenü, ki kell emelni »közülük: a válások számában „kivívott” harma­dik helyünket a világban, amivel együtt jár az úgyne­vezett „válási árvák” szá­mának növekedése. — 1960-től 1970-ig — foly- ’álja a családszoeiológus —. szánkban a válások száma több mint 63 százalékkal, az e «állal érintett gyermekeké viszont csaknem száz száza­lékkal emelkedett. A válási árvák jelentős részének út­ja — az állami nevelőott­honba vezet. És gyakran ez niég a iobbik eset . .. „AZT IhíTTEM. MEGÜT!" T. Laci rövidre rjyírt ko­bak jön csúnya, hegedő sebek éktelenkednek. Kezében za­Teghap a Műszáki es Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége Borsod megyei Szervezete elnöksége ülést tartott a szervezet miskolci székhazában. Or Szaladnya Sándor el Hők köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Tóth Jánosi, az MTESZ fő­titkárát. Bevezetőjében a me­gyei szervezet elnöke szólt arról, hogy a szervezet 1979. évi munkatervének elkészí­tésekor messzemenően figye­lembe .vették az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi, határozatában foglaltakat, s a munkaterv .ió alapul szol­gait a szervezet 1979. e\ í munkájához. A szervezet' a maga sajátos eszközeivel, le­hetőségeivel elősegítette a népgazdasági feladatok meg­oldását. így egyebek között a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását. Ez az elhatá­rozás dominált a szervezet ez évi munkájában, .s ennek érdekében számos nagy si­kerű. közfigyelmet keltő ren­dezvényre került sor. Az energiatakarékossági napok megyei rendezvénysorozata például az aktuális felada­tokra irányította a figyelmet, s hatékony intézkedésekre ösztönözte a .szakembereket megyeszerte. Az idén a ti­zenhetedik alkalommal ren­deztek meg a borsodi müsza­ki heteket, amelynek rendez­vényein több ezer szakember, társadalmi aktivista foglalko­zón időszerű gazdasági kér­désekkel, keresve a mind jobb megoldás lehetőségeit. A magyar—szovjet műszaki-tu­dományos. együttműködés harmincéves jubileumának megünneplésére is számos nagy sikerű rendezvényt szerveztek megyénkben: így a vegyipari és vaskohászati napok rendezvénysorozaté 11 számos neves külföldi szak­ember vett részi e.s tartott előadási. A megyei szervezet elnöke ezt követően az elnökségi ülés elé terjesztette az 1980. /évre szóló munkatervet, amelyben számos újszerű tennivalót, feladatot fogal­maztak meg. így egyebek közölt a munkaterv nágj’ súlyt helyez az egj’esületek- kcl való jobb együttműködés kialakítására, a szervezett­ség. az aktivitás fokozására. A hozzászólásokat követő­en az elnökség elfogadta a szervezet jövő évi munkater­véi. majd ezt követően az elmúlt évben végzett ered­ményes munkáért az MTESZ dijával jutalmazták Hámori Sándort, az LKM műszaki- gazdasági tanácsadóját. Kása Pált. a/ Eszak-magyarországi Fűrészek nyugalmazott igaz­gatóját. Lores Lajost, az Ózdi Kohászati üzemek műszaki- gazdasági tanácsadóját. S’agy Sándort, m ÉMÁSZ számí­tástechnikai főosztályvezető­jét és Szitás Gáza, nyugdíjas erdőmérnököt. szolgáltatást végzők ember­sége. embevszeretete. az egész lakosság társadalmi és gaz­dasági szerveinek összefogá­sa. Ennek számos példájával találkozhatunk. Az elmúlt évben például „875-270 me­gyei tanács vb idős embere­kért” elnevezéssel, csekk­számlát. nyitottak, amelyre ie- lentos összegben érkezett tá­mogatás vállalatoktól, brigá­doktól. kollektíváktól. Ebből a pénzből több öregek nap­közi otthonát felújítottak, .bú­torait kicserélték, kellemessé tették az idős emberek kör­nyezetét. Ezt az alapszámlát ebben az esztendőben is meg­nyitották abban a remény­ben. hogv i támogató« az idén b a, múlt évihez ha­sonló lesz. amelyből meg több .rászorulón segíthetnek, (niunos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom