Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

1979. december 6., siombot ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A munkaeszköz: borotvaéles fejsze r „Mi telepítettük, mi ápoltuk, s most mi is ritkítjuk ki eit a feny­vest .. Az Állami Biztosító ebben az esztendőben ünnepli meg. alakulásának harmincadik év­fordulóját. Hazánkban ma már egyre népszerűbb a biz­tosítás, amelyet az is igazol, hogy folyamatosan emelke­dik a biztosítások száma, egyenletesen növekszik a díjbevétel és a kárkifizetés. Erről a témáról is szó volt a népfront megyei bizottságá­nak legutóbbi ülésén. Borsodban a megyei igaz­gatóság irányítása alatt nyolc járási és három városi fiók van, ahol főállásban több mint négyszázan dolgoznak. Rajtuk kívül még további kétezer aktíva segíti a biz­tosítási tevékenység zavar­talan menetét. Munkájuk sokrétű, hiszen a biztosítás­nak különböző fajtáit kell el­végezniük. kezelniük. Így például a mezőgazdasági nagyüzemek, az ioari szövet­kezetek és az áfész-ek biz­tosításait. továbbá az egyéni biztosításokat. Az állami biz­tosítások Borsodban — ame­lyek tűz. és elemi károkra, betörés kockázatra, valamint CASCÖ-ra terjednek ki —- a vállalatok számát tekintve közel százszázalékosak, ami azt jelenti, hogy egy-két ki­vételtől eltekintve minden vállalat biztosítva van e ká­rok ellen, illetőleg e károk megtérítésére. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági nagyüzemeknél és a szövet­kezeteknél is. Az egyéni biztosítások legelterjedtebb formája az épület, és la­kásbiztosítás, a személybiz­tosítás — az egyéni élet- és balesetbiztosítás, a CSÉB — továbbá a tanuló balesetbiz­tosítás, valamint néhány egyéb biztosítás, mint pél­dául az állatbiztosítás, vagy a CASCO. Az egyéni bizto­sításoknál gondot okoz. hogy a nyugdíjba menetel után sok nyugdíjas ..megfeledke­zik’' a CSÉB-biztosítás fize­téséről. Ez azonban figyel­meztetéssel és adminisztratív intézkedésekkel könnyen megszüntethető. Hasonló a helyzet a gyesen levők és a sorkatonai szolgálatra be­vonulok biztosítási díjával. Döntő/többségük csak akkor gondol a befizetésre, amikor már a kártérítést igényli. A megvei igazgatóság mun­kájában ugyancsak központi helyet foglal el a lakossági biztosítás. Ez év szeptembe­rében a lakásbiztosítás 67,4 százalékos, a CASCÓ-bizto- sitás 61,7 százalékos, az üze­mi személybiztosítás 67.7 szá­zalékos és a tsz-dolgozók személybiztosítása 67.7 szá­zalékos voll. E számok meg­haladják a megyék átlagai, mégis egyben azt is bizonyít, jak, van lehetőség meg a biztosítások kiterjesztésére. Új tsz-üdülők épülnek Napjainkban 50 ezer tsz-tag üdül szervezetten, a szövet­kezeti tagok 5 százaléka. Ez azért is kevés, mivel valóban kulturált körülmények kö­zött csupán tízezer termelő­szövetkezeti tag üdülhet. Sajnos a tsz-tagok szervezett és intézményes üdültetésé­ben gyors és radikális vál­tozás nem várható. Az elő­rehaladásnak azonban meg­vannak a feltételei. A szer­vezett üdülés legcélraveze­tőbb formája a szövetkezeti közös üdülők építése, és z- zel a termelőszövetkezeti üdülőhálózal létrehozása. Ti­zenöt évvel ezelőtt létesí­tették az első tsz-üdülőt Deb­recenben. Ez 163 tsz összefo­gásából valósult meg. A jó tapasztalatok alapján még az idén felépül Harkányban a második közös szövetkezeti üdülő, ahol 250-en pihenhet­nek. Néhány éven belül Za- márdiban és Gyulán épül új üdülő. Bővül az élelmiszeripari lernifilés A mezőgazdasági termelés az idei kedvezőtlen időjárás ellenére is eléri a múlt évi szintet. Az élelmiszeripar termelése várhatóan 3—4 szá­zalékkal meghaladja az elő­ző évit. Az átlagosnál na­gyobb arányban bővítette termelését a hús-, a tej-, a növényolaj-, a tartósító-, a sör-, a bor-, az ásvány- és szikvízipar. Az idei tapasz­talatok sok tanulsággal szol­gálnak a jövő évi munkához. A tejipar és a sütőipar ösz­tönző példája alapján több erőfeszítés szükséges a kí­nálat választékának es mi­nősegének javításához. Az ünnepi csúcsidőszakban jó ellátás várható élelmiszerek­ből. Az iparág exportja tpbb mint 10 százalékkal haladja meg a múlt évit. bár nem éri el a tervezettet. A hazai ellátást segítik az új élelmi­szeripari létesítmények, ame­lyekből még soha nem feje­ződött be annyi egyetlen év alatt, mint az idén. MIKOR VAN A GYALOGOSNAK ELSŐBBSÉGE? — kérdezi Jlonczai Jozsef- ne miskolci olvasónk 1 A KRESZ szerint a jár­müvekkel szemben a gyalo­gosnak a kijelölt gyalogos- átkelő helyen történő átha­ladásakor van elsőbbsége. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek (tűz­oltó-, mentőautó, stb.) kivé. télével elsőbbsége van — kijelölt gyalogátkelő hely hiányában is — az útke­reszteződésnél átfiáladó gya­logosnak azokkal a jármű­vekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be. amelyen a gyalogos áthalad. A gyalogos olyan helyen, ahol a jármüvekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lep. köteles meg­győződni arról, hogy athala- dasával a járműforgalmat nem zavarja. A gyalogos nem lephet az úttestre, ha a jár­mű olyan közel van. hogy annak zavarása nélkül az út­testen átmenni nem tud. .4 gyalogosnak tilos híd, alagút, Mikulás napján hóruha he­lyett ködpárnába öltözött a város. Még Lillafüred fe­lett. is vaksin hunyorgott terepjárónk ködlámpaszeme, de Jávorkút előtt mintha éles késsel váglak volna el, kitisztult a levegő. Még a napot is meglátjuk, amint a hegyek koronája és a felhők réséi kozott megcsillan a fénye. Az útmenti fenyves­ből fejszecsapások és jelleg­zetes kiáltások tanúskodnak arról, hogy az idén erről a helyről is kerül majd fe­nyőfa az ünnepi lakásokba. Azért irtunk fenyőt, mert csak a beállítás, díszítés után lesz belőle karácsony­fa. A volt vallási ünnep nép­szokásaiból. hagyományai­ból jóformán csak ez maradt már meg, no meg a buksza- nyitógátó ajándékozás es a minden jóval súlyosan meg­térített asztal. A gyerekek közül kevesen tudják, mi is volt a ..betlehemezés”. mint ahogyan azt is, hogy az okori nmek a napisten szü­letését ünnepeltek ezen a decemberi napon. Aztán a iné a aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni; olyan helyen, ahol a jármüvekkel szemben elsőbbségé nincs, a szabad ki­látást gátló akadály (pl.: ál­ló busz) közelében az úttestre lépni: lánc-, illetve csőkorlá­tot. sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, il­letve azt megkerülve, elzárt területre lépni; villamospá­lyán közlekedni, vasúti, vagy zárt villamospályán — a kiépített átkelőhelyen kívül t— áthaladni: autópályán köz. lekedni, valamint áthaladni; autóúton közlekedni, vala­mint útkereszteződésen kívül áthaladni. .4 gyalogosok .art csoport­ban az úttesten — annak menetirány szerinti jobb szélén — közlekedhetnek. A csoport közlekedésére vonat­kozó szabályok megtartásá­ról a csoport vezetője köte­les gondoskodni. Általános szabály, hogy a gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött an­nak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem lep­het. köteles az úttesten ké­sedelem nélkül átmenni, es keresztény egyház helyezte erre a napra Jézus születé­sének évfordulóját. A feldí­szített fenyő, a karácsonyfa állításának szokása, mely a XVII. században már álta­lánosan elterjedt Németor­szágban, hazánkban a XIX, század eleje óta ismert. A feldíszített fával lesz- s/.ük még ünnepélyesebbé az ünnepet, s állításával a ma embere egy darabka termé­szetet próbál meg becsem­pészni összkomfortos lakásá­ba. A fenyőfa „második éle­te" csillogás és öröm köze­pette kezdődik, hogy aztán lehulljanak az örökzöld tű­levelek és ... De ez most nem tartozik ide. Térjünk inkább vissza Já­vorkúthoz és ott is Czeglédi Jozsefnéhez. aki a fenyőfa- kitermelő csoport vezetője: — A brigád legtöbbnyire a környékbeli falvak. Bükk- szentkereszt és Bükkszent- lászló asszonyaiból áll. Mi telepítettük, ápoltuk, s most mi is ritkítjuk ki ezt a feny­vest. megkeresve a legszebb, lakásba való fákat. Általa. tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jár­müvek yezetöit megzavarja, vagy megtévesztheti. » MIT JELENT A JAVÍTÓ-NEVELŐ MUNKÁRA ÍTÉLÉS? — kérdezi" P. K. sátoral­jaújhelyi olvasónk! A Büntető Törvénykönyv­ről s,.ólo törvény a bünlete. si nemek között, főbüntetés­ként határozza meg a javító- nevelő munkát. Ez a bün­tetés súlyában a szabadság, vesztés és a pénzbüntetés közölt helyezkedik el. A bün­tetésnek ez a neme — mond. ja a törvény indokolása — módot ad a bíróságnak, hogy az enyhébb kriminalitás olyan eseteiben, ahol a büntetés céljának eléréséhez a rend­szeres munka és nevelés együttes hatása szükséges és elegendő, ne alkalmazzon szabadságvesztést. A Btk. ki­mondja. hogy a javító-nevelő munkára ítélt köteles a ki le­lőtt munkahelyen meghatá­rozott munkát végezni, sze. ban egy-másfél hét alatt ki­vágjuk . azt a mennyiséget, amelyet a mi csoportunk számára előírtak. Természe­tesen nem vágjuk ..tarra” az erdőt, azaz arra is ügyelünk, hogy a ritkítás szakszerűen, a megmaradó fákat védve tör­ténjen meg. Jövőre is szük­ség lesz karácsonyfára ... — Ki dönti el. hogy melyik fát lehet kivágni? — A gyakorlottabb dolgo­zóink, és közülük is csak azok, akik elvégezték a meg­felelő tanfolyamokat. A na­gyobb fák esetében — há­rom méteren felül — pedig csak szakképzett erdész ad­hatja meg az engedélyt. Bo­rotvaéles fejszékkel dolgo­zunk. s aztán nagyság szerint osztályozzuk, majd kötegel­jük őket. Ezt a munkát csak kézzel lehet csinálni, szak­értelemmel és szeretettel, hogy meg ne sérüljön a fris­sen kivágott fenyő. Egyéb­ként a fák kora 6-tól 15 évig terjed, ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a mag felcseperedjék. — Otthonra milyen ke­rül? — Ö. most már csak kisebb, úgy méteres körüli. Felnőt­tek már a gyerekek, nincs szükség nagyobbra. — Hogyan telik el a nap, amikor fenyőfát „termel­nek?” — Hát hosszú, mint mindig — kapcsolódik a beszélge­tésbe Borsodi Lajosné. —- Reggel már háromkor ke­lünk, meg kell főzni a fér­fiaknak, akik szintén az er­dőgazdaságnál dolgoznak, de jóval nehezebb munkál, az­tán a busszal kijövünk ide, a fenyvesbe. Most „arany ez a munka”, mert nagyon’ jó időnk van. De képzelje el ugyanezt húszfokos hidegben, derékig érő hóban... A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság a külön­böző erdőgazdaságaiban az idén összesen 40 ezer darab karácsonyfának való fenyőt termelnek ki az iskolázott fenyvesekből. Borsodon kí­vül Szabolcs és Hajdú me­gyékbe szállítanak még, s a mennyiségből mintegy húsz­ezer darab jut a miskolci piacokra, elárusító helyekre. (udvardy) mélyr szabadsága egyébkent nem korlátozható. A javító-nevelő munka el­sősorban munkakötelezctt- ség. A munkahelyet és mun. kakört a bíróság jelöli ki. Ezt a büntetési módot al­kalmazni lehet ^ munkavi­szonyban, vágj’ tagsági vi­szonyban állóknál, de olyan esetekben is. amikor az el­ítéltnek nincs munkaviszo­nya. Az első esetben a bí­róság munkakötelezettség­ként az ítélet hozatalakor fennálló munkahelyet jelöli ki. ha oedig ilyen nincs, ak­kor a bíróság jelöli ki a munkahelyet és a munkakört is, A javító-nevelő munka legrövidebb tartama 6 hó­nap. a leghosszabb oedig 2 év. de indokolt esetben 3 év is lehet. A javító-nevelő, munkának lényeges eleme, hogy az el­ítélt csökkenteti munkabér­ben részesül. A munkabéré­ből a bíróság által megálla. oitoti részt (5—39 százaikig lehel' le kell vonni, de a munkabérnek nem minősülő egyéb jutlatasoki'8. mint' oh: családi pótlék, kiküldetési illetmény, stb. jogosult Ka az elitéit a javító-neve­lő munka büntetését nem tölti 1c. ükkor a bíróság azt szabadságvesztés büntetésre változtatja at. A büntetés pedig akkor éri el célját, ha p. munkahelyi közösség ked­vező hatása érvénvesül az elítéltre. T)r. Sass Tibor Ózd város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága a napok­ban tárgyalta az egészség­ügyi osztály tevékenységét. Legutóbb -1 »72-ben került sor ilyen értékelésre, ám ezen túlmenően az egészségügy egyes részterületeivel több­ször, foglalkoztak a testületi üléseken. A beszámoló szerint az el­múlt időszakban nagymér­tékben fejlődött a város egész­ségügyi ellátásának .szintje mind a járóbeleg-ellátás, mind őz intézeti, illetve az üzemegészségügy területén. 1973-tól 1979' júniusáig meg­határozó. az egészségügy szervezetét is befolyásoló változások kerültek előtérbe. 197-1-ben például bölcsődei gondnokságot szerveztek, amely gazdálkodási feladatát jól oldotta meg. 1977. január 1-től Ózd városi és járási egészségügyi osztályának fel­adatköre kerüli összevonásra, Ugyanebben az évben az alapellátás helyzetének javí­tását szolgálta a járás köz­ségeiben kialakított ügyeleti rendszer. Az egészségpolitikai cél­kitűzések megvalósítása az egészségügyi törvényben, kő- * telező szakmai irányelvek­ben, valamint a tanácsok kö­zéptávú .tervében fogalmazó­dott meg. Üj feladatként je­lentkezett a járás községeiben az egészségügyi szolgálatok összefogása. s szakmailag egységes irányítása. Az egészségügyi osztály felada­tát képező általános felügye­leti, ellenőrzési és irányítá­si munkán belül jelentős he­lyet foglal el a fekvőbeteg- ellátás. .A kórházi ellátottság az országos normatívákat fi­gyelembe véve ezen a terü­leten jónak mondható. A kór­ház és a rendelőintézeti egy­ség betegosztályaival, illetve részlegeivel, lizenöl felnőtt és kilenc gyermekorvosi kör­zettel, véradó állomással, is­kolaegészségügyi-. védőnöi- és szakorvosi szolgálataival, valamint a település ipari jellegének megfelelő nagy­üzemi egészségügyi ellátásá­vá! biztosítja ózd es vonzás­körzete mintegy százezer la­kosának korszerű egészség- ügyi ellátását. Jóllehet, a járóbeteg-ellátás területén az orvosi körzetek szervezett­sége megfelelő, a körzeti or­vosokra— sok esetben orvos- hiány miatt — az átlagosnál ’hagyobb teher hárul. A bete­gek sokszor sokáig kénj’tele- nek várni a zsúfolt rende­lőkben. Megoldandó feladat a. gyermekkörzeti ügyeleti rendszer megszervezése is. valamint a táppénzes felül­vizsgálati rendszer javítása és a hatékony fogászati ellátás. Ózdon jelenleg öt bölcsőde működik 210 férőhellyel. Az idén átadott 60 férőhelyes bölcsőde némiképp segített a város bölcsödegondjain. ám a beszámolási időszak alatt száz bölcsőd éskorú gyermek közül átlagosan 10—15 került csak felvételre. A vb egész­ségügyi osztályának feladat­köréhez tartozik a rendkívül sokrétű, összetett munkát, igénylő szociális gondoskodás i.s. A városban a beszámolá­si időszak blatt kilenc- venen részesültek szociális segélyben, míg a rendkívüli segélyezésre szorultak száma 110—130 köpött mozgott. Rendszeres szociális segélye­zésre 1978-ban csaknem 800 ezer forintot fordítottak. Az elmúlt beszámolási időszak alatt a városi ta­nács egészségügyi osztálya a különféle bővítésekkel, kor­szerűsítésekkel nagj’mérték, ben javította az egészség- ügyi ellátás helyzetét. Az él­eiért eredmények mellett to­vábbiakban a leglényegesebb az egészségügyi alapellátás javítása. Nagyob gondót kell fordítani a jövőben az üres orvosi állások betöltésére, éi- szerü szervezéssel, körülte­kintéssel kél! biztosítani a folyamatos, egész napon al történő alapszintű egeszseg. ügyi ellátást. Az egészségügy minden területén tovább ke'l növelni a felügyeleti, irányi­tő es ellenőrző tevékenysé­get. FuszUíalvi Tivadar Jogászunk válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom