Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
A pálházi perlitüzemben Ai idén 88 eier tonna perlitet bányásznak a pálházi perlitbányában. A képen látható, újításként létrehozott készülékkel laboratóriumi körülmények között végzik el a perlit pörliö- láséL A készüléket hazánkban már szabványosították. A fiatalok üzeme Fiatal az üzem, fiatalok a dolgozói. Bő egy éve termel a Csepel Müvek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára sárospataki gyáregységének kerékpárüzeme, s az idén már 100 ezer járművet termel. A munkások túlnyomó többsége huszonéves, az ő érdemük, hogy úgyszólván kifogástalan minőségű terméket gyárt az új üzem. Képünkön a 19 éves Majoros Gizella látható, szerelés közben. Hímlifís izsnmk Néhány nappal ezelőtt adták át rendeltetésének a Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárának új, háromhajós üzemcsarnokát. A 12C millió forintos költséggel felépült létesítményben automatikus gépek üzemelnek. Az üzemcsarnoknak főleg a könnyűszerkezetes építési módszer elterjesztésében lesz jelentős szerepe. XXXV. évfolyam, 287. szám Ara: 1,20 forint Szombat, 1079. december 8. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről lés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyérgabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében, az irányító szer-vek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok, kisebb fennakadásokkal, kielégítik az áru- és személyszállítási igényeket. O A beruházások lénye- gében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, jelentősen csökkent a készletek növekedési üteme. O A foglalkoztatottak '-*■ száma az iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaei-ő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. A Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel, a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal (Folytatás a 3. oldalon.) A Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat tulajdonképpen egyidős szocialista városunkkal, Kazincbarcikával, hiszen a fiatal város tanácsának 1954. december 'áí-én hozott határozata egyebek között a következőket tartalmazza:.. .„a városi tanács végrehajtó bizottsága tudomásul veszi a Borsodi Ipari Tröszt azon előterjesztését, amely szerint Kazincbarcika új város területén elkészült lakóépületeket át kívánja adni a tanács kezelésébe. Az épületek kezelése érdekében a tanács elhatározta, hogy a Kazincbarcikai Köztisztasági és Takarító Vállalat címét megváltoztatja, és a fő profilnak megfelelően a továbbiakban Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat néven jelöli meg.”. A huszonöt esztendővel ezelőtt hozott határozat tehát a vállalat születési anyakönyvi kivonatának tekinthető, hiszen az hívta életre a vállalatot, s ezzel kezdetét vette a nem minkénkor hálás, de mégis szép és meglehetősen bonyolult tevékenység, amelyet napjainkban igen találó gyűjtőnévvel, városgazdálkodásnak neveznek. Bonyolult tevékenységgé a feladatok sokrétűsége, széppé viszont az teszi, hogy a vállalat dolgozóinak munkája a szó legnemesebb értelmében hatással van a város arculatára. Nem mindegy ugyanis. hogy milyen környezetben élünk, tiszták-e útjaink, ápoltak, gondozottak-e a parkok, a sétányok, egyszóval nem mindegy az, hogy felüdülést, nyugalmat találnak-e a városlakók. Ha igen, lakkor ezzel úgymond minősítjük, értékeljük azoknak a munkáját. akiknek a városkép, a környezet alakításában a legnagyobb részük van. De nemcsak ebben, hanem például abban is. hogy gyorsan megjavítják-e az elromlott vízcsapokat, hibás gázkészülékeket, jó-e a fűtés, színvonalas-e a sokirányú szolgáltatás, gyorsan befejezik-e az épületek felújítását, rendszeA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tágjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtárs- nak. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A gazdaságirányítás hatá- rozottabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapitható: 4 A nemzeti jövedelem *' — elsősorban a mező- gazdasági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1— 1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5 —3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalaton ként d i f ferenci ál tabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésükét. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermeÜ ÍÉÉOZÍÍ szakképzettSüuu.. lelfzete (3 oldal) (4. oldal) Hí w Mimü (4 oldal) a paiapus i (5. oldal) tUü UlfSrüM Dl (12. oldal) res-e a karbantartás, és nem utolsósorban, jó színvonalú-e, minőségileg kifogástalan-e azoknak a munkája, akik mindezeket végzik. Huszonöt esztendő alatt sokat gyarapodott ez a fiatal szocialista város, és ezzel egyidöben változott, alakult a városgazdálkodási vállalat tevékenysége is. A város növekedési üteme a vállalat fejlődését is meghatározta, a gombamód szaporodó lakásokkal, a közterületi utak, terek és parkok építésével. Az első lakóházak 1955 elején kerültek a vállalat kezelésébe, azok a lakások, amelyek korábban munkásszállások és vállalati szolgálati lakások voltak. A városgazdálkodás számadatai megfelelő képet adn;ik e sokrétű munkáról. Az úgynevezett köztisztasági volumen az első években 50—100 ezer forint volt, parkfenntartásra 20—40 .ezer forint értékű szolgáltatást végzett a vállalat. Az intenzív fejlődés 1957-ben kezdődött meg. Kezdetben a „leghatékonyabb” állóeszköz három pár ló volt és egy-kél selejtezésre váró tehergépkocsi végezte az építési és egyéb anyagszállítást. Műszaki színvonalról aligha lehetett beszélni, (Folytatás a 2. oldalon.) A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszei'ú kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított, és országossá vált .szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal , összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére, biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában.
