Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

ÉSZA«-MAGYA#ORSZÁG 4 T979. december T„, szombat Ember a képernyőn " Több mint két évtizedes a »xigyar televíziózás. több, mint háromezren dolgoznak a hatalmas intézmény kebe­lében, de azt hiszem a két kezünk éppen elég. hogy a Magyar Televízió igazán je­lentős riporterszeméi.yiségeit számba vegyük. Persze tíz emberrel alig­ha lehetne ennyi vonzó, ér­dekes műsort készíteni, mint amennyit látunk, de az ese­tek többségében nem is a ri­porteri jelenlét teszi izgal­massá a műsorokat. Vagy talán nem is igénylik a szer­kesztők. rendezők ezt á je­lenlétet? Abból a tényből, hogy például A hét műsorai­ban csak egy-egy vágókép erejéig tűnik lel a riporter, akár erre is következtethe­tünk. Persze nem a képi je­lenlét a legfontosabb, de azt mindenképpen éreznünk kell (kellene), hogy valaki vala­kinek mondja el — helyes­lést, vagy ellenzést várva — pillanatnyilag a legfontosabb — közlendőit. Ereznünk kell, hogy a riporter nemcsak irwkroforvaMvany. hanem egy másik ember, akiben felfo­kozott érdeklődés él, akinek fontos, hogy megtudjon va­lamit, vitára bocsásson vala­mit, aki — a nézőkhöz, hall­gatókhoz hasonlóan — min­dig primer élményként, fo­gadja asr. információt, vagy a vallomást. Erre csak kevesen képesek. Mér csak azért is, mert a téma mindig fontosabb, mint az. ember. Ezért talán nem its lehet kárhoztatni (leg­alábbis nem mindig) a ripor­tert, hiszen sokszor csupán az a cél, hogy valaki (az il­letékes) gyors, és hiteles in­formációt adjon. Világos te­hát. hogyha A hét egy-egy riportjában megszólal 4—5 illetékes, akkor nincs idő személyiségük feltárására és ez nem is szükséges. Riportot írtam az imént, pedig ezeknek a műsoroknak semmi közük nincs a riport­hoz. Inkább amolyan oknyo­mozó filmtúdósítások, me­lyekben leginkább a szer­kesztőé a főszerep. Jó, ha a szerkesztő azonos a riporter­rel (szerkeszlöriporter), ilyen­kor mindig jobban érezzük a mikrofonos ember szenvedé­lyét, elkötelezettségét, azt, hogy a téma személyes ügye is. Kétségtelen, hogy a legje­lentősebb tévés személyisé­gek. azok, akik szerkesztő­ként és riporterként egyaránt vállalnak valamely ügyet. Igen, mindig „ügyet”, ami nagyon sok embernek fon­tos, vagy fontos lesz, ha meg­tekinti a műsort. Szembetűnő, hogy a kül­politikai filmpublicisztikák, illetve riportok (mert ezek inkább riportok) mennyivel jobbak, színesebbek, izgal­masabbak, mint a belpoliti­kai anyagok. És nemcsak azért, mert sajátos (egzo­tikus) a helyszín és megra- gadóak az események, ha­nem azért, mert a riporter feltáró szenvedélyét is érez­zük. Vagy, ha úgy tetszik: kí­váncsiságát. Arról már nerri is beszélve, hogy míg a bel­földi beszélgető partnerek ellentmondásaira rendszerint kis kommentárokkal hívják fel a figyelmet, addig kül­földön mernek és tudnak ri­portereink vitatkozni. De hát lemondhatunk-e a vitáról, megelégedhetünk-e közhelykérdésekkel, pótol­hatják-e a kommentárok, szöveges kiegészítések a va­lódi kommunikációt? Aligha! És ezek csak alapvető mű­hely-kérdések. A legnagyobb kérdés, mindig az. hogy elég vonzó-e a riporter személyi­sege, tudunk-e rá igazán fi­! gyelni. anélkül, hogy min- [ dénáron fel akarná magára hívni a figyelmet, hiszünk-e neki. kitalálja-e a nizőhcr is önkéntelenül megfogadná' zoll kérdéseket, szeret-e ti j tisztel-e bennünket, c. '■ t taggá tud-e válni körünk ■ ; ben? I Azt hiszem, a többség ide­álja az a tévés személyiség, akivel mindenről el lehel be­szélgetni. akivel együtt tu­dunk játszani, akinek a ked­véért — függetlenül a témá­tól — bekapcsoljuk a készü­léket. Nos van ilyen tévés emberünk, s az olvasónak nem nehéz kitalálni, hogy Vitray Tamásra gondolok. Csakhogy ő annyira egyedi jelenség, hogy követhető pél­daképként nem állíthatjuk, ámbár akarva-akaratlanul mégiscsak iskplaleremlő egyé­nisége a Magyar Televízió­nak. Titkának megfejtésére eddig még csak kísérletek történtek. Egyszóval Vitray nem le­het mérce, de a híradó egyik­másik fiatal munkatársa sem. akikből még a jó ta­nulók tárgyi felkészültsége is hiányzik. A televízió az elmúlt évti­zedekben nagyon sokat fej­lődött; már mindenféle tech­nikai csodákra képes. Azt azonban — akárhogyan is változik az adásidő, a mű­sorszerkezet és a technika — soha nem szabad elfelejteni, hogy a képernyőn a legna­gyobb csoda még mindig az érdeklődő, a figyelő, a teljes személyiségével jelenlevő ember. (jryarmatl) Nyílt nap az egyetemen — A bányászat egyidős az emberiseggel /.. — A kohászat egyidős az emberiseggel... — A bányászai és a kohá­szat csak azért létezett, hogy kiszolgálja az ember számára készülő eszközöket, berende­zéseket ... Némi humorral fűszerezett, egymást ugrató, „vetélkedő” bemutatással kezdődött a Ne­hézipari Műszaki Egyetem nyílt napja. Azaz, pontosab­ban szólva folytatódott, mert akkor már a borsodi közép­iskolákból érkezeit több mint 250 diák túl volt- az ismer­kedés első fázisán. Kél órára hirdették a nyíit nap kezde­tét, s két órakor a régi fő­épület bejáratától elindultak a csoportok, hogy egy-egy már egyetemista vezetésével keresztül-kasul járjanak az Egyetemvárosban, megismer­kedjenek a tantermekkel, előadókkal, laboratóriumok­kal, műhelyekkel es a könyv­tárral. Csütörtök délután azok T-oltak vendégek a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen, akik elhivatottságot éreznek magukban a mérnöki pályá­ra, s akik talán megszerzik majd maguknak a felvételi­ken az itt tanulás jogát. Utó­lag is szerencsésnek bizo­nyult, hogy előbb a gyakor­lati ismerkedésen estek túl. így hát amikor a 7-es elő­adóban az egyetem tisztelt képviselői — a karok dékán- helyettesei, a KISZ-, a kol­légium, a felvételi bizottság képviselői — szemben ültek » fiatalokkal, s a kezdeti fe­szültséget feloldotta az egye- . térni rádió néhány humoros felvétele, valóságos kérdés- éradat mdukt meg, mtótegy bizonyítva, hogy a fiatalok igenis többet szeretnének tudni annál, mint amennyit kiolvashatnak a tájékoztató füzetekből. No persze, a legizgalma­sabb kérdés a felvételi volt. A pontok bűvös számítása, a hozott és szerzett pontok vi­szonya és hát a lehetőség ... Meg hogy igaz-e; ide könnyű bejutni, de még könnyebb kipotyogni. Olykor messzebb­re is elfutott a kíváncsiság, mondjuk, hogy van-e, s mi­lyen lehetőség van a végzés utáni elhelyezkedésre? Fo­gadnak-e lányokat a bánya­mérnöki karon, s merrefelé kereshet magának munkate­rületet egy kohász? S mi lesz annak a sorsa, aki még életében nem rajzolt? Meg­nyugtatták a kíváncsiskodót. A rajzoláshoz rengeteg he­lyük van, s egy jelenlévő ötödéves szerint azt is el le­het érni, hogy a rajzot elfo­gadják. Tréfát félretéve, sok hasz­nos információt szerezhetett be az a 250 fiatal, aki Mis­kolcról, Ózdról, Sátoraljaúj­helyről (és még sorolhatnám tovább) elment a Nehézipari Műszaki Egyetem nyílt nap­jára. Igaz, a felvehető keret­számokról a tájékoztatókból is tájékozódhatnak. De a ka­rok szakjai, ágazatai között — a tényleges lehetőségek között! — most már bizto­sabban eligazodnak. Úgy hirtelenjében kevesen tudják például, hogy kohómérnökök­re nemcsak a kohászatban van szükség. Ott vannak mindenütt, ahol hőenergiát állítanak elő, vagy hőener­giát használnak, a bánya- mérnöki karon képezik a geo- kígMeok&t m, de » «épe®*­mérnöki karról a mérnöki diploma mellett szakfordítói diplomával is kikerülhetnek a fiatalok. S nem egészen felesleges ismeret, hogy a ké­sőbbiek során már előnyben van az, aki jelentkezésekor a kar mellett a szakot is megjelöli, s netalán azt is, hogy adott szakmacsoporton belül, ha a Nehézipari Mű­szaki Egyetemre nem nyert felvételt, hol folytatná szíve­sen tanulmányait. A miskolci egyetemnek nagy előnye a kollégium. Hogy helyben tanulhatnak. Szó esett 'kulturális és sport- lehetőségekről, könyvtárról és menzáról. A nyílt napoknak a Nehézipari Műszaki Egye­temen már megvannak a maga hagyományai. Jó ha­gyományai. Hiszen diákjai többsége Borsodból, a megye középiskoláiból érkezik. S azt hiszem, úgy vannak vele, hogy nem árt a híi-verés, a kedvcsinálás, mert akkor többen jelentkeznek. S a több jelentkezőből könnyebb kiválasztani' azt a közel négyszáz fiatalt, akik majd megcáfolják az általános hie­delmet, hogy tudniillik, ide csak bejutni könnyű. Ha töb­ben jelentkeznek, biztosabb a választás, s biztosabb az eredmény is. Mert ezt a nyílt napot — melynek részt­vevői még. filmen is ismer­kedhettek az itteni munká­val, s sok további hasznos információt tartalmazó tájé­koztató füzetet is kaptak — követnie kell szorgalmas ta­nulásnak és sikeres felvéte­linek azért, hogy a mi egye­temünk az ő egyetemük is legyen. A Magyar Állami Operaház november 30-án mutatja be Mahler: Oyermekgyászdaiok című művére készített egyfelvonásos balettet, amelynek koreográfusa Fodor Antal. Makk Marci ■ barátai Játékos foglalkozáson ba­rátkozhatnak . a. gyerekek Makk Marcival és Marcsival december elsején Miskolcon, a megyei KÖJÁL egészségne­velési osztályának bemutató- termében, ahol délelőtt tíz órakor kezdődik’ a foglalko­zás. A makkos mozgalom versikéi, feladatai már sok gyerek előtt ismertek, ma, szombaton új barátok, és jó játékok várják az érdeklődő­ket. Téli könyvvásár idején Csak üdvözölni lehet, hogy a könyvkiadók, illetve a könyvterjesztő vállalatok az idén minden különösebb pro­tokolláris külsőség nélkül rendezik meg a téli könyv­vásárt. A minap tartott or­szágos sajtótájékoztató már arra az időpontra esett, ami­kor a vásár gyakorlatilag régen megkezdődött, hiszen a könyveket jó előre kiszál­lították a boltokba és az árusítással nem vártak egy meghatározott napig, vagy ünnepi eseményig. Ez a he­lyes gyakorlat! A téli könyv­vásár különösképpen beval­lottan kereskedelmi célzatú könyvforgalmazási rendez­vény, szükségtelen is volna hát valamiféle álünnepi jel­leget ráerőszakolni. Mint a tájékoztatásból ki­tűnt, kilencvenöt művet je­lentettek meg a kiadók erre az időszakra, azonban itt is megjegyzendő, hogy semmi­féle kfilön ünnepi megjele­nésről nincsen szó, hanem egyes kiadók tartalékoltak az éves megjelenési tervük­ből, illetve kiadásra váró művekből a karácsony előtti hetekre. A hét ’közepéig ki- lencvenhárom ezekből már megérkezett a boltokba, de természetesen a téli könyv­vásár nem zárja ki a koráb­ban megjelent egyéb müve­ket, azaz kiterjed a könyves­boltok teljes készletére. Mielőtt magukról a kiad­ványokról szólnánk, vissza kell kanyarodni az ünnepé­lyes külsőségek, vagy akár­csak a téli könyvvásár szo­kásos díszes füzete kiadásá­nak mellőzéséhez. Ezt gazda­ságossági okok indokolják. De ugyancsak gazdaságossá­gi okokra vezethető vissza, hogy a téli könyvvásár a magyar könyvforgalmazás- nak, illetve könyvkereskede­lemnek az, első időszaka, amelyben már észrevehető néhány fajta könyvnek a drágulása. Elsősorban a rep­rezentatív kiállítású albumok, egyéb hasonló kivitelű köte­tek, hobbikönyvek drágul­nak, ugyanakkor viszont másfajta könyveknél szem­betűnő az árak stabilsága, alacsony szintje. Ha koráb­ban az elmúlt évek téli könyvvásárainak időszaká­ban arról írtunk, hogy sokan azért tartózkodtak a könyv- ajándékozástól, mert féltek, hogy a megajándékozott az olcsó ár miatt nem tartja megfelelően ünnepélyesnek az ajándékot, úgy ez most néhány kötetnél megszűnik aggodalom lenni. Persze, ez inkább csak tréfálkozás, de tagadhatatlan, hogy néhány fajta könyvnél elkerülhetet­len volt az árak emelése, hi­szen még így is rendkívül nagy anyagi támogatással jutnak ezek a vásárlók kezé­be. Viszonvla'g kevés a kis példányszámú kiadványok száma és igen sok az olyan éi-dekesség, amelyet akár ajándékozni, akár magunk­nak megvenni érdemes. Min­denképpen értéket jelente­nek nemcsak a fenyőfa alatt, hanem időtállóan is. Szükségleien lenne felso­rolni valamennyi kötelet, hi­szen nem is zárható le pon­tosan a téli könyvvásár kí­nálata. Szinte csak említés­szerűen. például a költészet kedvelőinek BerzMnyi Dáni­el Összes müveinek első kö­tetét, Firdauszi Királyok könyvéi Devecseri Gábor fordításában, amely meist ed­dig kiadatlan XVI11. századi miniatiü'ákkal jelenik meg. Vagy Juhász Gyula összes verseil. Luxuskiállításban je­lenik meg a Cirkusz című kötet, amely a világirodalom cirkusz témájú novelláiból ad válogatást. Ott lesz a té­li könyvvásáron Bárczy Já­nos Vádindílványa. Boldizsár Iván új novelláskötete, az Örökké élni, Vészi Endre. Angi Vera és a löbbiqk című novelláskötete, Szokolov íté­let után című könyve, amely­ből nemrégiben a Magyar Televízióban tévéfilm is ké­szült. S bár külsőre nézve nem különösebben szembetű­nő, feltétlenül megemlítendő Móricz Zsigmond 1940-ben megjeleni Magvető című an­tológiája; a történelem bará­tainak Dolmányos István Ra­gyogó október című tuciomá- nyos munkája; vagy a Mer- curius Veridicus, Rákóczi la­tin nyelvű újságjának hason­más kiadása. A művészetek barátainak Borsos Miklós A toronyból című írásgyűjte- ményé, és Castiglione László Pompeji és Herculáneum cí­mű reprezentatív kötete ajánl­ható. És mindenképpen min­denkinek ajánlható Haiman György A Kner-család és a magyar könyvművészet, va­lamint a Keleti Éva szer­kesztette Világesemények ké­pekben című album. Roppant gazdag az ifjúsági és gyer­mekirodalom is. Itt kell megemlíteni, hogy másodízben rendezik meg az idén a gyermekkönyvhetet. Az ünnepi hét rendezését most Eger város, illetve He­ves megye vállalta magára, és december 3-án délután 5 órakor ott lesz az ünnepi megnyitó. Az egyhetes ren­dezvénysorozat változatos műsort, író—olvasó találko­zókat kínál, december 4-én rendezik meg a gyermeksaj­tó napját. A könyv', mint már sokszor megállapítottuk, nemcsak a tudás forrása, nemcsak is­meretek terjesztője, jó barát, szórakoztató, hanem ajándék­tárgy is. Karácsonyra igen sokan lepik meg szeretteiket könyvvel. Mint említettük, megjelentek a reprezentatív, drágább kiadványok. Például Székely András Munkácsy Mihály monográfiája 300 fo­rintba kerülj de Borsos Mik­lós esszékötetét, amely szá­mos Borsos-rajzot is tartal­maz, 30 forintért lehet meg­vásárolni. A Mercurius Veri­dicus is csak 56 forintba kerül. Móricz Zsigmond Mag­vetője pedig mindössze 20 forint. A gyermek- és ifjú­sági könyvek ára szinte vál­tozatlan. Ilyen tekintetben tehát a téli könyvvásár kí­nálata jó. Más kérdés, hogy nagyon kevés az új mii, ke­vés a kortársi, házai és kül­földi kiadvány a vásár kíná­latában. Ez azonban már egy másik értekezés témája lenne. Benedek Miklós Szülők figyelnél)! ajánljuk! Mikulás-napi előzetes Mikulás-napi előzetes A Borsodi Ruházati Kisker. Vállalat és a Hazafias Népfront városi bizottsága december 2-án (vasárnap) 14—17 óráig vásárlással egybekötött árubemutatót rendez A LENIN VÁROSI GYERMEK-KÖTÖTTÁRU BULIBAN. CVMUtaftM Ajmmmmmnpíil

Next

/
Oldalképek
Tartalom