Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
ÉSZA«-MAGYA#ORSZÁG 4 T979. december T„, szombat Ember a képernyőn " Több mint két évtizedes a »xigyar televíziózás. több, mint háromezren dolgoznak a hatalmas intézmény kebelében, de azt hiszem a két kezünk éppen elég. hogy a Magyar Televízió igazán jelentős riporterszeméi.yiségeit számba vegyük. Persze tíz emberrel aligha lehetne ennyi vonzó, érdekes műsort készíteni, mint amennyit látunk, de az esetek többségében nem is a riporteri jelenlét teszi izgalmassá a műsorokat. Vagy talán nem is igénylik a szerkesztők. rendezők ezt á jelenlétet? Abból a tényből, hogy például A hét műsoraiban csak egy-egy vágókép erejéig tűnik lel a riporter, akár erre is következtethetünk. Persze nem a képi jelenlét a legfontosabb, de azt mindenképpen éreznünk kell (kellene), hogy valaki valakinek mondja el — helyeslést, vagy ellenzést várva — pillanatnyilag a legfontosabb — közlendőit. Ereznünk kell, hogy a riporter nemcsak irwkroforvaMvany. hanem egy másik ember, akiben felfokozott érdeklődés él, akinek fontos, hogy megtudjon valamit, vitára bocsásson valamit, aki — a nézőkhöz, hallgatókhoz hasonlóan — mindig primer élményként, fogadja asr. információt, vagy a vallomást. Erre csak kevesen képesek. Mér csak azért is, mert a téma mindig fontosabb, mint az. ember. Ezért talán nem its lehet kárhoztatni (legalábbis nem mindig) a riportert, hiszen sokszor csupán az a cél, hogy valaki (az illetékes) gyors, és hiteles információt adjon. Világos tehát. hogyha A hét egy-egy riportjában megszólal 4—5 illetékes, akkor nincs idő személyiségük feltárására és ez nem is szükséges. Riportot írtam az imént, pedig ezeknek a műsoroknak semmi közük nincs a riporthoz. Inkább amolyan oknyomozó filmtúdósítások, melyekben leginkább a szerkesztőé a főszerep. Jó, ha a szerkesztő azonos a riporterrel (szerkeszlöriporter), ilyenkor mindig jobban érezzük a mikrofonos ember szenvedélyét, elkötelezettségét, azt, hogy a téma személyes ügye is. Kétségtelen, hogy a legjelentősebb tévés személyiségek. azok, akik szerkesztőként és riporterként egyaránt vállalnak valamely ügyet. Igen, mindig „ügyet”, ami nagyon sok embernek fontos, vagy fontos lesz, ha megtekinti a műsort. Szembetűnő, hogy a külpolitikai filmpublicisztikák, illetve riportok (mert ezek inkább riportok) mennyivel jobbak, színesebbek, izgalmasabbak, mint a belpolitikai anyagok. És nemcsak azért, mert sajátos (egzotikus) a helyszín és megra- gadóak az események, hanem azért, mert a riporter feltáró szenvedélyét is érezzük. Vagy, ha úgy tetszik: kíváncsiságát. Arról már nerri is beszélve, hogy míg a belföldi beszélgető partnerek ellentmondásaira rendszerint kis kommentárokkal hívják fel a figyelmet, addig külföldön mernek és tudnak riportereink vitatkozni. De hát lemondhatunk-e a vitáról, megelégedhetünk-e közhelykérdésekkel, pótolhatják-e a kommentárok, szöveges kiegészítések a valódi kommunikációt? Aligha! És ezek csak alapvető műhely-kérdések. A legnagyobb kérdés, mindig az. hogy elég vonzó-e a riporter személyisege, tudunk-e rá igazán fi! gyelni. anélkül, hogy min- [ dénáron fel akarná magára hívni a figyelmet, hiszünk-e neki. kitalálja-e a nizőhcr is önkéntelenül megfogadná' zoll kérdéseket, szeret-e ti j tisztel-e bennünket, c. '■ t taggá tud-e válni körünk ■ ; ben? I Azt hiszem, a többség ideálja az a tévés személyiség, akivel mindenről el lehel beszélgetni. akivel együtt tudunk játszani, akinek a kedvéért — függetlenül a témától — bekapcsoljuk a készüléket. Nos van ilyen tévés emberünk, s az olvasónak nem nehéz kitalálni, hogy Vitray Tamásra gondolok. Csakhogy ő annyira egyedi jelenség, hogy követhető példaképként nem állíthatjuk, ámbár akarva-akaratlanul mégiscsak iskplaleremlő egyénisége a Magyar Televíziónak. Titkának megfejtésére eddig még csak kísérletek történtek. Egyszóval Vitray nem lehet mérce, de a híradó egyikmásik fiatal munkatársa sem. akikből még a jó tanulók tárgyi felkészültsége is hiányzik. A televízió az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött; már mindenféle technikai csodákra képes. Azt azonban — akárhogyan is változik az adásidő, a műsorszerkezet és a technika — soha nem szabad elfelejteni, hogy a képernyőn a legnagyobb csoda még mindig az érdeklődő, a figyelő, a teljes személyiségével jelenlevő ember. (jryarmatl) Nyílt nap az egyetemen — A bányászat egyidős az emberiseggel /.. — A kohászat egyidős az emberiseggel... — A bányászai és a kohászat csak azért létezett, hogy kiszolgálja az ember számára készülő eszközöket, berendezéseket ... Némi humorral fűszerezett, egymást ugrató, „vetélkedő” bemutatással kezdődött a Nehézipari Műszaki Egyetem nyílt napja. Azaz, pontosabban szólva folytatódott, mert akkor már a borsodi középiskolákból érkezeit több mint 250 diák túl volt- az ismerkedés első fázisán. Kél órára hirdették a nyíit nap kezdetét, s két órakor a régi főépület bejáratától elindultak a csoportok, hogy egy-egy már egyetemista vezetésével keresztül-kasul járjanak az Egyetemvárosban, megismerkedjenek a tantermekkel, előadókkal, laboratóriumokkal, műhelyekkel es a könyvtárral. Csütörtök délután azok T-oltak vendégek a Nehézipari Műszaki Egyetemen, akik elhivatottságot éreznek magukban a mérnöki pályára, s akik talán megszerzik majd maguknak a felvételiken az itt tanulás jogát. Utólag is szerencsésnek bizonyult, hogy előbb a gyakorlati ismerkedésen estek túl. így hát amikor a 7-es előadóban az egyetem tisztelt képviselői — a karok dékán- helyettesei, a KISZ-, a kollégium, a felvételi bizottság képviselői — szemben ültek » fiatalokkal, s a kezdeti feszültséget feloldotta az egye- . térni rádió néhány humoros felvétele, valóságos kérdés- éradat mdukt meg, mtótegy bizonyítva, hogy a fiatalok igenis többet szeretnének tudni annál, mint amennyit kiolvashatnak a tájékoztató füzetekből. No persze, a legizgalmasabb kérdés a felvételi volt. A pontok bűvös számítása, a hozott és szerzett pontok viszonya és hát a lehetőség ... Meg hogy igaz-e; ide könnyű bejutni, de még könnyebb kipotyogni. Olykor messzebbre is elfutott a kíváncsiság, mondjuk, hogy van-e, s milyen lehetőség van a végzés utáni elhelyezkedésre? Fogadnak-e lányokat a bányamérnöki karon, s merrefelé kereshet magának munkaterületet egy kohász? S mi lesz annak a sorsa, aki még életében nem rajzolt? Megnyugtatták a kíváncsiskodót. A rajzoláshoz rengeteg helyük van, s egy jelenlévő ötödéves szerint azt is el lehet érni, hogy a rajzot elfogadják. Tréfát félretéve, sok hasznos információt szerezhetett be az a 250 fiatal, aki Miskolcról, Ózdról, Sátoraljaújhelyről (és még sorolhatnám tovább) elment a Nehézipari Műszaki Egyetem nyílt napjára. Igaz, a felvehető keretszámokról a tájékoztatókból is tájékozódhatnak. De a karok szakjai, ágazatai között — a tényleges lehetőségek között! — most már biztosabban eligazodnak. Úgy hirtelenjében kevesen tudják például, hogy kohómérnökökre nemcsak a kohászatban van szükség. Ott vannak mindenütt, ahol hőenergiát állítanak elő, vagy hőenergiát használnak, a bánya- mérnöki karon képezik a geo- kígMeok&t m, de » «épe®*mérnöki karról a mérnöki diploma mellett szakfordítói diplomával is kikerülhetnek a fiatalok. S nem egészen felesleges ismeret, hogy a későbbiek során már előnyben van az, aki jelentkezésekor a kar mellett a szakot is megjelöli, s netalán azt is, hogy adott szakmacsoporton belül, ha a Nehézipari Műszaki Egyetemre nem nyert felvételt, hol folytatná szívesen tanulmányait. A miskolci egyetemnek nagy előnye a kollégium. Hogy helyben tanulhatnak. Szó esett 'kulturális és sport- lehetőségekről, könyvtárról és menzáról. A nyílt napoknak a Nehézipari Műszaki Egyetemen már megvannak a maga hagyományai. Jó hagyományai. Hiszen diákjai többsége Borsodból, a megye középiskoláiból érkezik. S azt hiszem, úgy vannak vele, hogy nem árt a híi-verés, a kedvcsinálás, mert akkor többen jelentkeznek. S a több jelentkezőből könnyebb kiválasztani' azt a közel négyszáz fiatalt, akik majd megcáfolják az általános hiedelmet, hogy tudniillik, ide csak bejutni könnyű. Ha többen jelentkeznek, biztosabb a választás, s biztosabb az eredmény is. Mert ezt a nyílt napot — melynek résztvevői még. filmen is ismerkedhettek az itteni munkával, s sok további hasznos információt tartalmazó tájékoztató füzetet is kaptak — követnie kell szorgalmas tanulásnak és sikeres felvételinek azért, hogy a mi egyetemünk az ő egyetemük is legyen. A Magyar Állami Operaház november 30-án mutatja be Mahler: Oyermekgyászdaiok című művére készített egyfelvonásos balettet, amelynek koreográfusa Fodor Antal. Makk Marci ■ barátai Játékos foglalkozáson barátkozhatnak . a. gyerekek Makk Marcival és Marcsival december elsején Miskolcon, a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának bemutató- termében, ahol délelőtt tíz órakor kezdődik’ a foglalkozás. A makkos mozgalom versikéi, feladatai már sok gyerek előtt ismertek, ma, szombaton új barátok, és jó játékok várják az érdeklődőket. Téli könyvvásár idején Csak üdvözölni lehet, hogy a könyvkiadók, illetve a könyvterjesztő vállalatok az idén minden különösebb protokolláris külsőség nélkül rendezik meg a téli könyvvásárt. A minap tartott országos sajtótájékoztató már arra az időpontra esett, amikor a vásár gyakorlatilag régen megkezdődött, hiszen a könyveket jó előre kiszállították a boltokba és az árusítással nem vártak egy meghatározott napig, vagy ünnepi eseményig. Ez a helyes gyakorlat! A téli könyvvásár különösképpen bevallottan kereskedelmi célzatú könyvforgalmazási rendezvény, szükségtelen is volna hát valamiféle álünnepi jelleget ráerőszakolni. Mint a tájékoztatásból kitűnt, kilencvenöt művet jelentettek meg a kiadók erre az időszakra, azonban itt is megjegyzendő, hogy semmiféle kfilön ünnepi megjelenésről nincsen szó, hanem egyes kiadók tartalékoltak az éves megjelenési tervükből, illetve kiadásra váró művekből a karácsony előtti hetekre. A hét ’közepéig ki- lencvenhárom ezekből már megérkezett a boltokba, de természetesen a téli könyvvásár nem zárja ki a korábban megjelent egyéb müveket, azaz kiterjed a könyvesboltok teljes készletére. Mielőtt magukról a kiadványokról szólnánk, vissza kell kanyarodni az ünnepélyes külsőségek, vagy akárcsak a téli könyvvásár szokásos díszes füzete kiadásának mellőzéséhez. Ezt gazdaságossági okok indokolják. De ugyancsak gazdaságossági okokra vezethető vissza, hogy a téli könyvvásár a magyar könyvforgalmazás- nak, illetve könyvkereskedelemnek az, első időszaka, amelyben már észrevehető néhány fajta könyvnek a drágulása. Elsősorban a reprezentatív kiállítású albumok, egyéb hasonló kivitelű kötetek, hobbikönyvek drágulnak, ugyanakkor viszont másfajta könyveknél szembetűnő az árak stabilsága, alacsony szintje. Ha korábban az elmúlt évek téli könyvvásárainak időszakában arról írtunk, hogy sokan azért tartózkodtak a könyv- ajándékozástól, mert féltek, hogy a megajándékozott az olcsó ár miatt nem tartja megfelelően ünnepélyesnek az ajándékot, úgy ez most néhány kötetnél megszűnik aggodalom lenni. Persze, ez inkább csak tréfálkozás, de tagadhatatlan, hogy néhány fajta könyvnél elkerülhetetlen volt az árak emelése, hiszen még így is rendkívül nagy anyagi támogatással jutnak ezek a vásárlók kezébe. Viszonvla'g kevés a kis példányszámú kiadványok száma és igen sok az olyan éi-dekesség, amelyet akár ajándékozni, akár magunknak megvenni érdemes. Mindenképpen értéket jelentenek nemcsak a fenyőfa alatt, hanem időtállóan is. Szükségleien lenne felsorolni valamennyi kötelet, hiszen nem is zárható le pontosan a téli könyvvásár kínálata. Szinte csak említésszerűen. például a költészet kedvelőinek BerzMnyi Dániel Összes müveinek első kötetét, Firdauszi Királyok könyvéi Devecseri Gábor fordításában, amely meist eddig kiadatlan XVI11. századi miniatiü'ákkal jelenik meg. Vagy Juhász Gyula összes verseil. Luxuskiállításban jelenik meg a Cirkusz című kötet, amely a világirodalom cirkusz témájú novelláiból ad válogatást. Ott lesz a téli könyvvásáron Bárczy János Vádindílványa. Boldizsár Iván új novelláskötete, az Örökké élni, Vészi Endre. Angi Vera és a löbbiqk című novelláskötete, Szokolov ítélet után című könyve, amelyből nemrégiben a Magyar Televízióban tévéfilm is készült. S bár külsőre nézve nem különösebben szembetűnő, feltétlenül megemlítendő Móricz Zsigmond 1940-ben megjeleni Magvető című antológiája; a történelem barátainak Dolmányos István Ragyogó október című tuciomá- nyos munkája; vagy a Mer- curius Veridicus, Rákóczi latin nyelvű újságjának hasonmás kiadása. A művészetek barátainak Borsos Miklós A toronyból című írásgyűjte- ményé, és Castiglione László Pompeji és Herculáneum című reprezentatív kötete ajánlható. És mindenképpen mindenkinek ajánlható Haiman György A Kner-család és a magyar könyvművészet, valamint a Keleti Éva szerkesztette Világesemények képekben című album. Roppant gazdag az ifjúsági és gyermekirodalom is. Itt kell megemlíteni, hogy másodízben rendezik meg az idén a gyermekkönyvhetet. Az ünnepi hét rendezését most Eger város, illetve Heves megye vállalta magára, és december 3-án délután 5 órakor ott lesz az ünnepi megnyitó. Az egyhetes rendezvénysorozat változatos műsort, író—olvasó találkozókat kínál, december 4-én rendezik meg a gyermeksajtó napját. A könyv', mint már sokszor megállapítottuk, nemcsak a tudás forrása, nemcsak ismeretek terjesztője, jó barát, szórakoztató, hanem ajándéktárgy is. Karácsonyra igen sokan lepik meg szeretteiket könyvvel. Mint említettük, megjelentek a reprezentatív, drágább kiadványok. Például Székely András Munkácsy Mihály monográfiája 300 forintba kerülj de Borsos Miklós esszékötetét, amely számos Borsos-rajzot is tartalmaz, 30 forintért lehet megvásárolni. A Mercurius Veridicus is csak 56 forintba kerül. Móricz Zsigmond Magvetője pedig mindössze 20 forint. A gyermek- és ifjúsági könyvek ára szinte változatlan. Ilyen tekintetben tehát a téli könyvvásár kínálata jó. Más kérdés, hogy nagyon kevés az új mii, kevés a kortársi, házai és külföldi kiadvány a vásár kínálatában. Ez azonban már egy másik értekezés témája lenne. Benedek Miklós Szülők figyelnél)! ajánljuk! Mikulás-napi előzetes Mikulás-napi előzetes A Borsodi Ruházati Kisker. Vállalat és a Hazafias Népfront városi bizottsága december 2-án (vasárnap) 14—17 óráig vásárlással egybekötött árubemutatót rendez A LENIN VÁROSI GYERMEK-KÖTÖTTÁRU BULIBAN. CVMUtaftM Ajmmmmmnpíil
