Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
T97J9. december 2?., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5------p-----------------------------------------------------------------------------------------------------_ ^ Életünk minősége J rry ermészetes emberi tönfekvésünk közé i I sorolható minden olyan fáradozás. amelynek eredményeképpen anyai alakban vagy szellemiekben gyarapodik a 1 közösség, ami segítségeinkre van abban. hogy túllépjünk tegnapi önmagunkon. Ha i úgy tetszik, változtassunk életünk minőségén. És valljuk nujg őszintén, ilyenfajta i készség, a többre ék jobbra való törekvés él az emberekbe«, kinél nagyobb, kinél i szerényebb mértékben. És létezik társadal- 1 inunkban is sz.János olyan jó! bevált álta- , la nos, valamin!' konkrét ösztönzési forma. i amely 'felszínire hozza, alkotóan kibonta- [ koztatja a sz/mnyadó képességeket és kész- i ségeket. Pé’Aiaiózhatnek életre való törek- [ véssél. mel/Vröl a minap hallottam a Diós- i győri Géfjgyár vezérigazgatójától — ahol 1 is sajátos1 munkaprogramot készítettek az előmurtl/pa. ha úgy tetszik az emberi le-vé- i kény a ég hatékonyságának növelésére. Anéákül, hogy belevesznek a. gépgyáriak i tiszteletet parancsoló kezdeményezésébe, hadd/ említsem meg. hogy kétkezi niunká- I sok/százai juttattak el nagyszerű ötleteket. i tételes tennivalókat a gvár vezetéséhez 1 a/ novemberben kiírt pályázat kapcsán. [ Ezekben a javaslatokban számos olyan el- i /gondolás van. ami pontosan egybeesik az ! / irányelvek széliemével, következésképpen i valamennyiünk jól felfogott érdekével. Szó » esik, egyebek között a vállalaton belüli 1 munkaerő-tartalékok feltárásáról, a foglal- i kozta teát.sás hatékonyságának növeléséről, j a munkafolyamatok és munkakörök racio- i nálisabbá tételéről, a nagy értékű termelési berendezések jobb kihasználásáról és i így tovább. Ha ezek az inspirációk csak anyagi kon- i zekvenciákkal bírnának, akkor is szót ér- ! demelnének. Van azonban a forintokban és i a különféle paraméterekben kifejezhető ! hasznosságukon kívül egy. a gondolkodásra i serkentő, magatartási formát alakitó. élet- 1 vitelünk rejtelmeit nagyon célszerűen viz.s- , gálgató hatása is mindannak, amit ebben i a gyárban elkezdtek. Van égv olyan tövek- [ vés benne, amelynek célja túllépni tegnapi i , ön magunk on. El tudom képzelni, hogy ahol ilyen és hasonló mozgató rugói vannak az értéléni- 1 nek. és érzelemnek, ott ritkábban, panasz- i kodnak rá, hogy kevés idő jut a jobbat , teremtő ismeretek megszerzésére és él a J leküzdhetetlen vágy arra, hogy az eleinek 1 egyetlen napja se suhanjon el nyomtalanul. i Mondhatnám úgy is. ott törekszenek' rá. i hogy a létezésének akárcsak 8 órára te- , hető műszakpercei se teljenek el haszontalanul. I-Ipgy "mindennap fönnmaradjon i valami abból, amit kigondolnak vagy tesz- i nek. A Diósgyőri Gépgyár egy konkrét pél- ! dójából indultam ki. de említhettem volna 1 általában is az. emberek jó értelemben i vett elfoglaltságát. Bocsáttassék meg, de i ezúttal nem tányér, vagy kakukkos óra J gyűjtésére gondolok — .bár biztos megvan 1 annak is a maga haszna, talán értelme is i —, hanem arra, h»gy minden ép testű és i , szellemű felnőtt embernek van munkája. \ van munkaideje és van munkahelye. Van [ alkotókedve. Naigyon is egyszerű dolgok 1 ezek.,de roppa.nl bonyolulttá válhatnak, ha i kissé mélyebben végiggondoljuk a kimon- i dőlt. vagy leírt szavakat. Meri ha kevesen J is, de vannak, akik még mostanság is ösz- [ szelte verik 'U munkához való jogot a műt t- i ’káliéig kényeiméhez való kötődéssel. És i ezúttal nem is elsősorban kétkezi dolgozó i emberekre gondolok ... És így a munkahely, a munka tisztessége 1 .kapcsán megemlítem továbbá azt is. ha i megtanultuk azt a mondást, hogy ki-ki i dolgozzék képessége szerint — miután en- ] pák következtében történik az elosztás is — be kell látni azt is. hogy a teljesítmény i alapjait történjék a részesedés. Mert ez is hatással van életünk minője ségére. ha úgy tetszik arra. hogy túllép- ] jünk önmagunkon. De ha az ötről a hatra akarunk jutni és ebben segítségül hívjuk a munkahely tágabb értelemben vett becsületét. a munka szerinti elosztás oly sokat hangoztatott és unos-unlalan leirt elvét. melyet még mostanság is meglehetősen bátortalanul alkalmazunk a gyakorlatban —. akkor rögvest kitűnik, hogy az egyenlösdi karos kompromisszum. Visszafogja haladásunk kocsiját. Nem segít abban. hogy a gyengékből közepesek, a közepesekből pedig kiválóak legyenek. Söl. olyan helyzetet teremt, amelyben a jók veszítenek lendületükből és igényességükből. Az anyagiakon kívül van ennek egy morális része is: hiszen ez a folyamat, az értékrend ilyenfajta kinyilvánítása kitermeli a jövedelmek nivellálódását, követ- kezésképnen a teljesítmények hasonló alakulását. És ez a folyamat nem a legjobbak. hanem a közepesek, netán a kényelmesek felé orientál. Tehál az a vezető, aki nem ismeri el az emberek képességének, készségének és szorgalmának eltérőségét, langyosságával előbb-utóbb akaratlanul is megteremti az elégedetlenséget és éppen azoknak az egyetértő segítőkészségét veszíti el. akik a legjobban dolgoznak, akikre mindig számíthatott, amikor nagy feladatok megoldására kellett gyürkőzni. Jelen helyzetünkben értelemszerűen sem tehetünk más. mint azt, hogy a jól dolgozókat további fejlődésre, a gyengébbeket pedig felzárkózásra buzdítsuk, alkalmasint jó szóval, máskor pedig, ha a helyzet ügy kívánja, a szocialista bérezés, az anyagi elismerés következetes alkalmazáséval. így történhet meg az, amire jó példa a gépgyáriak kezdeményezése, hogy a vállalati teljesítménytől is függő egyéni keresetek nemcsak az adott munkahelyen serkenfe- nek jobb munkára, hanem arra is ösztönöznek. hogy mindenki ott dolgozzék, ahol képességeire a legnagyobb szükség van. Éz jeleni minőségi változást a belső érdekeltségi rendszerben, formálva, orientálva gondolkodást és magatartást egyaránt. A mássá változó életforma, önmagunk túllépése természetszerűen nem korlátozódhat csak a munkahelyre — bár ez meghatározó —, hanem összetartozik az önműveléssel. a közösségi érzéssel, a gondolkodással. az emberi értékek mind teljesebb kibontakoztatásával. Való igaz az a mondás. hogy aki valamit is ad munkájára, az ad magára is. Aki igényt tart arra. hogy közösségi embernek tekintsék. abban megint csak természetes ösztönként él á másol; becsülése. Meghallgatja a panaszt, és nem siet el fülét bedugva. Ha teheti, segít a másik emberen. Nem rohan el az utcán, ha valami döbbenetest Iái. Igyekszik megismerni mások munkáját, odafigyel társaira is, uram bocsá". ha lehet segít. Ezekkel az ..apróságokkal” munkahelyen 'kívül is hozzájárul ahhoz, hogy mások is megőrizzék azt a hitüket, hogy az emberek összetartoznak ... I- gy fogódzhálnak össze látszólag egymástól távolabb eső fogalmak — miközben az egyszerű szavak összetett, ahogy mondani divatos, bonyolult jelenségeket takarnak. Ezért juthatunk odáig gondolkodásban. hogy a .fejlődést nem azonosítjuk kizárólag csakis az anyagi javak bőségével. hanem számba vesszük mindazt, anjil nehéz volna forintokba préselni, számokban kifejezni. Politikai vezető szájúból hallottam a minap.: nem az. a mércéje egy értekezlet hatékonyságának, hányán szólalnak fel. hanem az: mit mondanak. Ebben kimondva kimondatlanul nagyjából benne van az. is', kevés, ha csupán mechanikusan számolgatunk, többre van szükség. Gondolkodásra! Ha eljutunk idáig, önmagunkban is építettünk valamit — eleget téve annak a megint csak természetes emberi törekvésnek, hogy túllépjünk tegnapi önmagunkon. Paulovits Ágoston Egészségház Álsózsolcának Milyen a levegőnk? A Borsodi Eicelökésiitö Mü és környéke. Ha az időjárás engedi, már januárban hozzákezdenek Alsózsolcán az új egészségház építéséhez. Mint a falu legtöbb beruházását, ezt is jelentős társadalmi segítséggel támogatják a helyi üzentek, a BVM. a Kavicsbánya. az ÉRDÉRT, az EP- lílK. Az 5400 fős Alsózsolcának szüksége van erre az n ,i komplexumra, melyben gyógyszertári összevont körzeti orvosi rendelő és gyermekrendelő áll majd a lakosság szolgálatára. A helyi tárnics ez érben megteremtette az anyagot, es megfelelő térti letet biztosított az egészséghez számára. A patronáló üzemek 231 ezer lórinl értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. az építkezés jelentős részét pedig a tanács saját éoítöbrigudjá- nak szakemberei végzik él. kőműves-, asztalos-, villanyszerelő-, lakatosmunkát. A tervek szerint 1980-ban szeretnék átadni rendeltetésének az- egészségházal. Megyénkben az utóbbi hat évben levegőtisztaság-védelmi alapból 38 millió forint támogatást nyújtottak 31(1 millió forint értékű beruházás megvalósításához. Folyamatban. előkészítés alatt áll — ugyancsak a levegő szeny- nyezésének csökkentése céljából — további, 400 millió forint értékű beruházás, melynek támogatási igénye több, mint 100 millió forint. A megyei környezel- és természetvédelmi bizottság anyagából: Miskolcon a közúti járműforgalom növekedéséből eredően, különösen csúcsidőszakban, a város forgalmi csomópontjain a nitrózusgáz- és- szénmo- noxid-emisszió igen jelentős, a belvárosban a szennyezet t- sági szint- időnként meghaladja a normaérték húszszorosát is! Özdon még ma is évente mintegy 8000 tonna szilárd szennyezés é.s till ezer tonna szénmónoxid jut a légtérbe. A képviselőcsoport, egyik ülésén az egészségügyről szólva, a levegő szennyezettsége is napirendre került. Mint különböző betegségeknek. elsősorban légúti megbetegedéseknek egyik oka. Milyen a levegőnk? A szónoki kérdésre a válasz nyilvánvaló: szennyezett. De az is nyilvánvaló, hogy, a szennyezés csökkentéséért megkezdődött a munka, igen-igen sokrétű és súlyos milliókat igénylő munka. A fenti számok csupán valamelyest érzékeltetik a nagyságrendet, a bonyolultságot. * Ha az imént szónok, kérdést említettünk, hadd álljon most itt — így ünnep tájékán talán megengedhető — költői megfogalmazás megyénkről, mint az ország szivéről. Illusztrálásul sok mindent sorolhatnánk, de ta- 'lán éneikül is mindenki elfogadja: Borsod-AbaújZemplén meghatározó az ország egészété. Maradjunk egy kicsit mégis a számoknál. (Nem az állítás igazolásáért. hanem a levegő szeny- nyezettségének 1 magyarázatául — ha ez egyáltalán szükséges —. meg a levegő tisztaságáért folyó munka/ nehézségeinek érzékeltetése kedvéért.) A megyénkben levő 1 parteleneken' van a népgazdaság bruttó, állóeszköz-állományának több. mint 13 százaléka. Itt állítják elő a nyersacél 60 százalékát, a nyersvas 65 százalékát, az ország n i t rog én m ü trá a vatermelésének 75 százalékát, a pvc-alapanyag 100 százalékát. Hatalmas — igenis, az ország egészére meghatározó jelleggel bíró — értékek termelődnek itt a több száz éves üzemektől kezdve a legmodernebbekben. ' Ezen belül pedig a Sajó völgyi ipart koncent'H'-iö. Ebben a térségben tömörül a megye iparénak 05 százat*",-.!, a lakosságnak mintegy 70 százaléka 1 Ismert tények ezek persze, de talán mégis érdemes felidéznünk, ismételten utalni rájuk, hiszen elsődleges meghatározói a levegő milyenségének is. * A megyét .iáró minden ember tudja: a tel beálltával a Sajó völgye legtöbbször a látást alig-alig engedő szürkeségbe borul. Részint a köd. részint pedig a füst miatt. Özdon a levegő talán még szennyezeítebb. mint Miskolcon. A szennyezés ezer. tízezer tonnáira már utaltunk a bevezetőben. Tudnivaló az is. hogy pár evvel ezelőtt még nagyobbak voltak ezek á számok. Az Ózdi Kohászati Üzemek viszont rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a szennyezés csökkentésére, melynek eredményeként az egész ország hírül vehette az elektrofll- terék beépítését, a füst nélküli kémények létét. Különösen fontos volt ez Özdon., ahol a kohászat kéményei a varos kellős közepén ontották a szennyet. A kohógázok tisztításával és hasznosításával igen nagy lépést tettek a tisztább — a kevésbé szennyezett — levegőért, a porszennyezést ugyancsak csökkentették. Feladat természetesen még továbbra is van. Egyébként a város most készülő, általános rendezési terve szerint a kohászat néhány tizemét 'Center térségébe kívánják telepíteni, és a város terjeszkedését is akként irányítják, hogy minél távolabb legyen a kéményektől. Kazincbarcikán, a város, az üzemek építésénél úiár a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével jurták el. Levegőszennyezés magában a városban nincs, a környező településeken viszont igen. Sajószentoctérén 1 és főként Bereute térségében. Ez utóbbi területen a helyzet kritikus, már mindennemű ipari fejlesztés indokolatlan. A BVK az utóbbi években a dolomit- őrlő üzembe épített zsákos porszűrőket, egymillió forintos költséggel — amelyhez 500 ezer forint támogatást kaptak a levegőtisztaság-védelmi alapból — a berendezés azonban már nem a kívánt ha’ '.kai működik. A pvc-gyárut viszont mór korszerű környezetvédelmi berendezésekkel látták el. A Borsodi Hőerőmű porral. kéndioxiddal szennyez. Súlyos mennyiségekkel, mivel széntüzelésű kazánokról van szó. A súlyos mennyiségek azonban mindinkább csökkentek es csökkennek is. mert a vállalat ugyancsak sokat áldoz a levegőszennyezés mérséklésére. A szennyezés elleni program megvalósítását a múlt évben kezdték meg. a kazánokat elektron Kerek kel ládák el. eredmény máris mutatkozik. A Borsodi Eree’ökészítő Mü"el sok a aond. Az itteni légszennyezésből bőséggé' iut Miskolenak is valahol a Kőporos tájékán hömnölvdül rá a füst a városra. (Jut persze Kazincbarcika térségének más üzemeiből is, és Sajóba bony bol is. különösén az utóbbi időben, az új növényvédő szer gyártásának megkezdése óta.) Az ércelo- készitőről pár hónappal ezelőtt — mint a légszennyezés egyik súlyos gondjáról — a megyei tanács székhazában is szó esett, ahol a megye párt- é.s állami vezetői az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal illetékeseivel tervegyeztető tárgyaláson tanácskoztak. Az államtitkár akkor elmondotta. hogy információt sem kapnak ettől a gyártól. Idézzünk a megyei környezet- és t e r més ze t v édel m i bizottság anyagából: ..A vállalat fennállása óla semmilyen, emisz- szióját korlátozó számottevő intézkedést és beruházást nem valósított meg. s nem is tervez. Tevékenysége nélkülöz mindennemű környezetvédelmi szempontot.” Jó lenne persze, ha már ezt, az állítást megcáfolnák. De ereszkedjünk lejjebb a Sajó völgyén. Most már Miskolához érünk, ahol pedig ugyancsak bőséggel emelkednek a kémények és léteznek egyéb, más légszeny- nyezők is. Az LKM — ugyancsak a bizottság szerint — az elmúlt években számottevő levegőtisztaság-védelmi beruházást nem valósított meg. a por- és a szénmonoxid-szennyezés erős. A salakhányó rossz helyen van. gyakorlatilag benn a városban, márpedig sok kéndioxidot. kénhidrogént bocsát ki. A HCM a pár évvel ezelőtt végrehajtott nagy munka, a rekonstrukció után már inegközelítően sem szennyez annyit, mint előtte. A város gyárakkal telíted. a közigazgatási területen jelentős iparfejlesztés nem lehetséges. Leninváros levegője sem tiszta. A por, a kéndioxid, a nitrózusgáz a meghatározó. egyik-másik összetevő a határérték fölött van. sőt. az utóbbi években növekszik. Remény azonban itt is van a szennyezés csökkenésére. A régi. széntüzelésű erőműnél már több évvel ezelőtt megkezdték egy nagy volumenű program megvalósítását. A több száz millió forintos program végrehajtá- sához a levegőtisztaság-védelmi alapból ez évben szavazott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága több ■'mt 70 millió forintot. * Milyen hát a levegőnk? Amilyen lehet egy ipari megyében. De nem törvény- szerű. hogy éppen ilyen legyen. éppen ilyen maradjon, különösen nem szükségszerű. hogy még inkább romoljon. A körnvezet- és természetvédelmet illetően (is) tisztes, ország-világ előtt di- csekedésre való ".örvényeink szüléitek, c sorok írásai közben is többször szó esett levegőtisztaság-védelmi •• alapról. környezet- és természet- védelmi bizottságról. Megyénkben hatékonyan 1971- bsn kezdődött meg a levegő- íiszta'ág védelm ve’ kapcsolatos tevék »nv«ég. megfelelő m»föhé’őzat alakult ki ma már a szennyezés mértékének. mibenlétének megállapítására. felderítésére pontos, megbízható adatokkal rendelkezünk. Mindenekelőtt persze pénz kellene naavon sok pénz. Üj üzemek ugvan i oa s z bá 'vaink é rte! m ében csak’*-- megfelelő környezet- védő be”en *»-»"»sekkel épülhetnek. d» itt varrnak a ,-é- aiek is. A tisztítóberendezéS°’\ rn°'* f?S7P,,6!'®.SG miként a világon mindenütt, nálunk is aond. De nem csupán az anva- aiak miatt. Bizonyos tisztulásra a szemléletben is szükség van Különböző érdekek a környezetvédelmet illetően is össze-összecsaonak. már- oedi° e?vá,'ióművé kell válni — a közérdeknek A' szemléletben vő’"ozások persze m”d:’ lassúak. D" ízért ’éleznek, érezhetőé’" Levegőnk tisztaságának kérdésében is. Priska Tibor
