Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 ?979. november 9„ péntek Filmlevél A kis Valentino A frlm főszerepét játszó Opoczki János (baloldalt) egy másik amatőr szereplővel, Iványi Istvánnal. ‘megint egy filmtör­ténet a csellengő-kallódó magyar fiatalról, egy neve- sincs ifjú emberről. Jeles András fiatal filmrendező egy- névtelen fiatalember egyetlen napjának történeté­vel akar valamit elmondani e korosztályról, annak , vi­láglátásáról. Először talán érdemes ösz- szefoglalni a film történetét: _ egy fiatal fiú, aki segéd­munkásként dolgozik vala­hol — lehet, hogy csak al­kalmi munkásként, nem tud­ni —, egy napon elunja a sorállást a kis postahivatal­ban, s nem adja fel a rábí­zott tíz-tízenötezer forintnyi vállalati pénzt, hanem elha­tározza, hogy csinál egy gör­be napot. Szórja a-pénzt, fe­lelőtlenül költekezik, de semmivel sincs szerencséje, nem találja meg a kergetett boldogságot, az elképzelései­ben is körvonalazátlan vala­mi jobbat. Mindenütt kijátsz- szák, a sikkasztott pénzen mások szórakoznak, mit te­het, feljelenti magát a rend­őrségen. Eddig a történet, amely egy korábban való­ban megtörtént eseten alap­szák. Mi meg száz percen át nyomon követjük a fiú téb- lábolását, ide-oda csellen­gését,. s amikor kijövünk a moziból, a' mór vázolt so­ványba történeten kívül semmivel sem leszünk gaz­dagabbak, a hős nem kerüli hozzánk közelebb, nem ér­zünk iránta rokonszenvet, sem ellenszenvet vele szem­ben. A névtelen fiú elidegenítő távolságban. él tőlünk. A film alkotója nem tartotta szükségesnek, hogy infor- . mólja a nézőt hőséről, nem tudjuk meg róla, kicsoda, honnan jött, tetteinek motí­vumai igen halványak. Egy a csellengők közül. Környe­zete csupa extrém-figura, a társadalom perifériájára szo­rult, önmagát kirekesztő em­ber. Otthona egykori polgá­ri lakás romjaiból rajzoló­dik fel, ahol beteg anya, ütődött nagyanya, aki rá­adásul égő ruhában is mász­kál, meg valami, közelebb­ről ismeretlen bűncselek­mény veszi körül; a mun­kahelyén nyitott gégéjü munkatárs, máshol egy öreg uzsorás bukkan fel egy ta- lajtalan világ sötét bugyrai­ból. Szerepel egy gyanakvó taxisofőr is, aki a fiút fu­varozza és nem is titkolt el­lenszenvvel figyeli, otthon meg a saját fia is hasonló. S vannak még a pénz sza­gára gyülekező haverok, li­geti kószálok és hasonlók, i Talán csak olyan érdemi szereplő nem adódik, aki egy egészséges mai lársadal- trnat, képviselhetne. Ebben a környezetben valóban nem érezheti magát túlzottan jól a fiú. Szebbre- vágyása kielégítésére, kör­nyezetéből való kitörésére a . sikkasztás, illetve a pénz szétszórása csak pillanatnyi lehetőséget kínálna akkor is, ha nem lenne ennyire fan­táziaszegény, ha „nagy lá­bon élt” napja nem lenne ennyire, már-már tragiko­mikusán kisstílű. (Nem tar­tozik szorosan a filmhez, de érdemes megjegyezni, hogy a fiú például a budavári Hil­ton Szálló éttermébe, az or­szág legdrágább vendéglőjé­be megy ebédelni, ahol pin­cérek hada nyüzsög körülöt­te, az asztala mellett készíti a szakács a flambírozott éte­leket, drága italokat fogyaszt, s mikor a fizetésre kerül sor, olyan több száz forintos számlát tesznek elé, hogy bi­zony felszisszentünk volr^a, ha készítése idején láthat­juk a filmet, de a Hilton órai azóta jócskán megvál­toztak, s e filmen kívüli ese­mény is még sekélyesebbé' teszi a fiú élvezetes kikap- - csolódását. Érdekes, hogy délutáni szórakozásainak egyik színhelye, a Vidám Park Elvarázsolt kastélya is leégett, mire a filmet a kö­zönség megismerheti:) Kitűnő pillanatképek is adódnak bőven ebben a film­ben. Ha a fiú közvetlen környezetén túllépünk, sok találó pesti vonással talál­kozhatunk, a képsorok, egyes epizódok mégsem képesek olyan egységes filmmé ösz- szeállni, amelyben a köz­ponti hős' kohéziós ereje egybeforrasztaná a történé­seket, mindent csak érintő­legesen ismerünk meg, min­den mellett elmegyünk, s bármennyire is szeretnénk a fiú egy napi lézengése és költekezése mögött valami olyan emberi drámát meg­érezni, amely az egyedi ese­ten túl is érvényesíthető, nem megy. Láttunk egy ext­rém esetet, hallottunk egy csomó motyogástöredéket, láttunk egy-két jellemző helyzetképet, s semmi sem győzött meg róla, hogy en­nek a bizonytalan körvona­lú környezetből való fiúnak csak ez lőhetett az egyetlen útja-módja a nyomasztó környezetből való kitörésre. A filmet amatőrök játsszák, színészi munkáról nem be­szélhetünk. A stúdiómozik mutatják be. * TOVÁBBI FILMEK IS sze­repelnek i a hét bemutatói között: Törvénytelen törvény címmel kétrészes bolgár film idézi meg a bolgár kommu­nisták küzdelmeit a húszas évék elejének elnyomásával, az éledező fasizmussal szem­ben; az indiántörténetek kedvelői megtekinthetik az NDK—román koprodukció­ban készült Severino-t; .a műsorhét második felében pedig még látható Az elve­szett múlt című francia'— holland filmdráma. Ezekről előzetes tájékoztatásként eny- n.vit tudunk közölni. Benedek Miklós Ha nem autószerelőikkor...? A hely több, . mint a jelentkező A miskolci Semmelweis Kórház es Rendelőintézet nővérszállásának kiuoja va­lami másfél esziende.ie szol­gái a képzőm uveszeti aiko- lasok és az egészségügyi uoí- gozok intim, oensoseges tu- luli-.ozasainaK otthonául. Too.. miskolci, illetve oorsöcii kép­zőművész rendezett már itt kamaratárlatot, s most az in­tézmény közművelődési bi­zottsága kezdeményezésére itt rendezték meg a Miskolchoz igen erős szálakkal kötődő Csohány Kálmán Munkácsy- díjas grafikusművész kiállí­tását. Csohány sajnálatosan nem vehetett részt a novem­ber tí-i délutáni megnyitón személyesen, mert súlyos be­tegsége miatt kórházba szál­lították, s így a megnyitó résztvevői a személyes talál­kozás híján a művész alko­tásaival ismerkedhetnek, bár a kiállított 25 rézkarcból és öt tusrajzból Csohány Kál­mánnak szinte egész alkotói világa kiolvasható. A megnyitó közönségét dr. Jánvári Anna, a kórházigaz­gató főorvosa köszöntötte, majd Hegyi Imre országgyű­lési képviselő tartott meg­nyitót. Igen jól szerkesztett kiselőadásban fogta össze Csohány életpályáját, meg­mutatva, hogy a nógrádi ha­gyományok, a környék for­radalmi múltja, Pásztó, a szü­lőfalu, az ott leélt gyermek­kor, milyen hatással voltak Csohány eddigi életpályájá­ra, művészetének alakulásá­ra, téma-, illetve érdeklődé­si körének formálódására, bizonyos témákhoz és motí­vumokhoz való hűségére. Ez a megnyitó előadás nagy­mértékben segített emberi közeibe' hozni a bemutatott művek alkotóját a jelenle­vőkhöz. A tárlaton egyébként Cso- hány legutolsó három1 ész­tén dj ét reprezentálja a har- ,minc mű, köztük az állandó .tárlatlátogatóknak több is­merős lappal. Itt iát haló a művész Bessenyei-iilusztrá- ciósorozatának több darabja is. Fel-feltűnnek a lapokon Csohány állandó motívumai, a stilizált madáralakok, itt vannak a pásztói emlékek, s .jóllehet az utolsó három év­ből valók a művek, a leg­többön ott van, átsüt a gyer­mek- és ifjúkor élménye. A megnyitón, amelyen Zoltán Sára színművész, Sipos Gyu­la verseinek tolmácsolásával működött közre, igen sokan vettek részt. (bm) A miskolci' luf’-es számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben' a .jövő tanévben, hatvan Italai kezdheti az is­merkedést az autószerelő, szakmával. A mostani nyol­cadikosok közül viszont — egy fél esztendővel ezelőtti nyilatkozat szeript^— 322-en szeretnék ezt a szakmát, eb­ben a tanintézetben elsajátí­tani. 1-Ia szándékuk nem vál­tozik, úgy 262-en életük el­ső nagyobb csalódását élhe­tik át az elutasítással. (Ha nem is hasonló különbségek­kel. de 'mindenütt több a je­lentkezni szándékozó, minta felvehető az autószerelő szak­mára.) Szándék és lehetőség elté­résére hozhatnánk még pél­dát. Na. persze fordítottat is. Ötvenhét fiatal forgatja pél­dául a lejében Miskolcon, hogy a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkáskép­zőbe, kozmetikai és vegvi- cikk-éladónak adja be fel­vételi kérelmét. Az ám, de az 1980—81-es tanévben eb­ben az iskolában, ezen a szakon nem indítanak osz­tályt. Két példát hoztunk, s ezek is bizonyítják: a. pályavá­lasztás bonyolult útvesztőjé­ben korántsem elégséges - a tervezgetés, az álmodozás, a kisgyerekkori álmok, a meg­hiúsult szülői vágyak dédel- getése. Nem maradhat el az adottságok, az egyéni kész­ségek és képességek, a konk­rét lehetőségek igencsak kö­rültekintő, reális mérlegelé­se sem. Sokfelé és sokfélére kell figyelni. Például arra, hogy egyáltalán indul-e kép­zés az adott szakon? Mosta- - nában különösen: hiszen vál­toznak a képzési profilok, így hát megeshelik. hogy egy korábbi szakmát már nem ‘találnak a listán. Van úgy, hogy csak neve változik, több szakmát foglal magá­ban, vagv megszűnt szakmá­nak lenni. így például ,‘1980- tól nem szakma többé a mű- anyagfeldolgozás. S hogy maradjunk a kazincbarcikai 105rös számú Ipari Szak­munkásképző Intézetnél, ve- gyianyag-gyártó szakma meg­nevezéssel szerepelnek ezen­túl a jegyzéken, a szerves és szervetlen vegyi anyag­gyártó alapszakmák és azok leágazásai. Persze, nemcsak a szakmunkásképző intéze­teknél vannak változások. A miskolci Herman Ottó Gim­náziumban és a Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártás­technológiai Szakközépisko­lában összesen három, egy­séges középiskolai képzésű első osztályt indítanak. Kö­zépiskolában ilyen elneve­zéssel ejőször a jövő év szeptemberében indulnak osztályok. Alapvetően új do­logról van szó. Az első két évfolyamon teljesen azonos tárgyakat, azonos óraszám­ban tanítanak, s a , diákok a második év végén választ­hatnak, • szakközépiskolában vagy gimnáziumban folytat­ják a tanulmányaikat. Vannak tehát újdonságok, s többek közölt ezért is ér­demes alaposan tájékozódni­uk a gyerekeknek, a szülők­nek, s a jelentkezési lapokat majdan továbbító pedagógu­soknál Tájékozódni • lehető­ségekről, esélyekről ... Van miből,’ hiszen a most végző nyolcadikosok továbbtanulá­si szándékáról készült .tájé­koztató már ott van az is­kolákban, s gyakorlatilag két gyerekre jut . egy-egy ilyen füzet. Van idő átnéz­ni, átgondolni. Sőt, az' elkö­vetkező hat hétben igencsak sokrétű segítséget kapnak' a nyolcadikosok az álmok és a lehetőségek, az elképzelések és a valóság szembesítésére is. November 8-án ugyanis pályaválasztási hetek kez­dődtek a megyében, s ez a rendezvénysorozat igen sok mindenben eltér majd a ko­rábbi pályaválasztási hónap­tól. Többek között abban, hogy 35 üzemben szakmais- mertetéses üzemlátogatások­ra nyílik lehetőség. Merőben új lesz ezeknél az üzemláto­gatásoknál. 'hogy nem álta­lános gyárlátogatásra kerül sor — amikor tulajdonkép­pen olyan sok mindent lát­hat a fiatal, hogy gyakorla­tilag alig lát valamit —. ha­nem egy-két. vagy három szakmával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de azt alaposan. S hogy minél több érdeklődőhöz juthassanak el, az érintett üzemek általában két ilyen látogatási napot szerveznek, egyet november­ben. egyet decemberben, s nemcsak a gyerekeket, szü­leiket iS elvárják.. A szak­maszerzés lehetőségeivel, a képzés formáival a jól be­vált nyílt napokon -is meg­ismerkedhetnek azok a fia­talok, akik szakmunkáskép­ző intézetekben kívánják folytatni tanulmányaikat. Megyénk valamennyi szak­munkásképző intézetében szerveznek nyílt napokat, és hozzájuk csatlakozik még néhány' szakközépiskola és gimnázium. Az orientációt a pályaválasztási osztályfőnöki órák is segítik majd, több mint ötvenet tartanak majd a megyei Pályaválasztási és Tanácsadó Intézet rpunkatár- sai. Ezek az alkalmak szinte mindenkinek adhatnak vala­milyen útbaigazítást. Mivel a pályaválasztási osztályfőnöki órák tulajdonképpen már megkezdődtek, tapasztalatok is vannak. Egy-egy ilyen ta­lálkozás után mindig ott ma­rad öt-hat gyerek, akinek valamilyen speciális, egyedi problémája van. Netán ak­kor döbben rá, hogy a vá­lasztott szakmának, pályá­nak igen szigorú egészség­ügyi előírásai vannak. Mert erről többnyire elfeledkez­nek a szülők, sőt, ha tudnak is róla, igyekszenek eltitkol­ni. A felvételnél viszont ele­ve biztosított a kudarc. Az elmúlt, tanév végén meglehetősen izgalmas volt a nyolcadikosok továbbtanu­lásának ügye. Pedig akkor is több volt a lehetőség', mint a jelentkezés. Most is így van ez. Az 1930—81-es tan­évben a megye és Miskolc középfokú oktatási intézmé­nyeiben 10 ezer 245-en foly­tathatják tanulmányaikat. De csak 9 ezer 808-an kívánnak továbbtanulni. Mindenkinek akad hely, de csak akkor, ha körültekintően, minden kö­rülményt mérlegelve, s az is­kolák megjelölésével nem önmagukat eleve kizárva töltik majd ki a jelentkezé­si lapokat. Remélhetőleg a pályaválasztási hetek nem­csak megfontolásra intenek, hanem segítenek eligazodni is a pályaválasztás útvesztő­jében. Csulörás Annamária Őszi könyvünnepek a könyvtárakban (Tudósítónk írja) Kulturális életünk érdekes és szép eseményei az évről évre megismétlődő könyvhe-- tek, könyvnapok. Könyvki­adásunkban a szépirodalmi, művészeti és ismeretterjesz­tő művek mellett egyre na­gyobb polgárjogot nyertek a tudományos és műszaki könyvek. Sok műszaki terü­let magyar" nyelvű szakiro­dalma a felszabadulás ulán született meg, és’ tette lehe­tővé az új tudományos és technikai vívmányok, a kor­szerű munkamódszerek, a, gazdaságosabb termelés fel­tételeinek széles körű meg­ismerését. A műszaki könyv elsősor­ban segédeszköz, a mérnök­nek, a technikusnak, a szak­munkásnak egyaránt. Hasz­nos segítőtárs a műszaki­termelőmunka színvonalá­nak emelésében egy-egy jó kézikönyv, a különféle mű­szaki adattárak, táblázatok. Fontos követelmény a szakirodalomnak ezen a te­rületéh, hogy a technika vi­lágszínvonalával lépést tart­va, a lehető legrövidebb idő alatt közvetítsék az olvasó­hoz a legújabb műszaki ada­tokat, eredményeket. A tech- • nika századában a műszaki könyv a műszaki kultúra hordozója kell hogy legyen. Ugyanolyan szellemi 'táplá­lék, mint az irodalommal és a humán tudományokkal foglalkozó művek. Az éven­te megrendezésre kerülő műszaki könyvnapok hozzá­járulnak új olvasórétegek bekapcsolásához, a .műszaki kultúra . terjesztéséhez, sőt sok-sok ötletet adnak a mű­szaki könyvkiadásunk fej­lesztéséhez is. Megyénk könyvtárai sajá­tos eszközeikkel segítik a műszaki könyvek propagá­lását, a műszaki kultúra színvonalának emelését. A könyvkiállítás és könyvvásár anyagát a helyi sajátosságok figyelembevételével, a könyv­napokat megelőzőén forga­lomba kerülő könyvjegyzék alapján állítják össze könyv­tárosaink. Több könyvtár szakelőadót kért a Műszaki Könyvkiadó útján. Ugyan­akkor helyi előadókkal is .szerveznek találkozót, anké­tet. Sikeres és tartalmas volt például Mezőkövesden • „A műszaki irodalom jelentősé­ge a hatékonyabb termelés­ben” című előadás, melynek hallgatósága mintegy 150 fő volt. Az előadás végső ki­csengése így fogalmazható meg: „Váljon a szakkönyv szerszámmá, termelőeszközzé és hatékony anyagi erővé!” • Leninvárosban többek között „A műszaki tudományos tá­jékoztatás jelentősége és ha­zai igénybevételének lehető- ségei”-ről tájékozódhatnak az ankét résztvevői. Az edelé- nyi járásba Tamás György újságíró, a Magyar Televí­zió munkatársa, több nép­szerű autós szakkönyv szer­zője látogat el. Ebben az évben először a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség is bekapcsoló­dik a műszaki köpyvnapok propagandamozgalmába. Ok­tóber, november hónapban zajlanak megyénkben is a KISZ Központi Bizottság kulturális osztálya által meg­hirdetett „Könyv és ifjúság” vetélkedők,! amelyek köny­vekről,' könyvek környezeté­ben. könyvek felhasználásá­val folynak. A játék nem el­sősorban lexikális tudást kér számon, hanem ’ olvasási készségre, tájékozottságra, a könyvek, közötti eligazodásra j épül. Tárgyát a XX. század i szép- és szakirodalmából meríti. Ennek megfelelően í gyakori olvasással, a könyv- ! tárak látogatásával, kézi- j könyvek forgatásával kell rá ! felkészülni. Ez az akció — ! melyben megyénk könyvtá­rosai oroszlánrészt vállaltak — nagymértékben hozzájá­rulhat a könyvtárak és a KISZ-szervezetek gyümölcsö­ző együttműködéséhez. Ezt az akciót a szövetke­zeti könyvterjesztés, a Könyv­értékesítő Vállalat összehan­golja az őszi megyei könyv­hetekkel is. A falusi könyv- \ terjesztés legrangosabb ese­ményei ezek, hagyományo­san szövetkezeti könyvhe­tekként ismeretesek. Elősegí­tik a könyvbarátok toborzá­sát, az olvasás népszerűsítő- i sét, az irodalmi alkotások megismertetését. A könyv­hetekkel azonos időben ke­rülnek megrendezésre a po­litikai könyvnapok, a szov­jet könyv ünnepi hete. me­lyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. , E könyvünnepekkel az emberek éleiét széppé tevő könyvnek rangot, megbecsü­lést adunk, fokozott könyv­es könyvtárpropagandával, könyvterjesztéssel a meglevő társadalmi igényeket szolgál­juk. s a szükséges, de még nem meglevő igényeket fel­kelt jük. Ungliváry Márt»

Next

/
Oldalképek
Tartalom