Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

- ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1979. november 7., szerda színes RíKgSSSill Az egészség szolgálatában Moszkva: B. Pogoszov professzor műtétet végez A Szovjetunióban jelen­leg több mint 900 ezer or­vos dolgozik (a világ orvo­sainak egy harmada), több mint 30 ezer gyógyintéz- ményt tartanak nyilván, a gyógyintézetekben összesen 3 millió férőhely van. Kö- zép-Ázsia köztársaságaiban például, ahol az egészség- ügyi ellátás régen megol­datlan probléma volt, ma egy főre több orvos jut, mint bármely más fejlett országban. A szovjet emberek egész­ségügyi ellátásáról tanúskod­nak a többi között a kö­vetkező tények: évente több mint 70 millió hívásnak lesz eleget a mentőszolgálat, a rendelőintézetek orvosai egy év alatt körülbelül 2.5 mil­liárd rendelést tartanak 160 millió ember esik á' évente gyógyító-megelőző vizsgálaton. 40 millióan áll­nak rendelőintézeti megfi­gyelés alatt. Ez utóbbi ka­tegóriába tartoznak a gyer­mekek, munkások, s a kró­nikus betegségekben szen­vedők. Az egészségügyi ellátásra a szovjet állam idén több. mint 12,6 milliárd rubelt irányzott elő. Beletartoznak ebbe a környezetvédelemre, a munkakörülmények javí­tására, a pihenés megszer­vezésére, a betegsegélyezés­re. a gyermeket váró, vala­mint a kisgyermekes anyák támogatására fordított ösz- szegek is. Állami költség- vetésből finanszírozzák to­vábbá az egészségügyi tu­dományos kutatóintézeteket és orvosegyetemeket is. A hegylakók leiönnek a síkságra több mint 4000 méter ma­gasan feküdt a tenger szint­je fölött. A Haszavjurti já­rásban szőlőtermesztő szov- hozt szerveztek. Amikor meggyőződtek róla, hogy jól megy a soruk, útra kel­tek a „felhőkbe vesző” au- lok: Gapcah, Karakadali és más települések lakói is. Ma Dagesztán völgyeiben 65 új, áttelepülőkkel benépesített szovhoz alakult. Az állam az áttelepülők­nek segítséget nyújt ahhoz, hogy az új helyen beren­dezkedjenek. Az áttelepü­lők a segélyen kívül ház­építéshez 7000 rubel köl- 1 csont kapnak. Ebből csak 2300 rubelt kell letörle-szte- niük 15 év alatt, a többit elengedik. Az új telepesek kedvezményes áron kapnak az építkezéshez faanyagot, cementet, szögeket, üveget, tetőfedő palát és egyéb anyagokat. Az átköltözés költségeit is az állam fe­dezi­Az új helyen a hegylakók „síksági” szakmákat tanul­nak ki. Szaktanfolyamok, ingyenes, tanintézetek há­lózata segíti őket, hogy gépkezelők, állattenyésztési, szántóföldi növénytermesz­tési és szőlészeti szakembe­rekké válhassanak. A Derben közelében fek­vő „Alijev” szőlőtermelő szovhozban barátságban és teljes egyetértésben élnek a Dagesztán különböző részei­ből átteleoült avarok, dar­gok. lezgek, kumikok, ru- tulok. tabaszaranok — összesen, 18 nemzetiség és nép tagjai. Mindén család tágas, legtöbbször emeletes házat építhet, vagy kíván­sága szerint főbérleti la­kást kap — villany-, gáz- és melegvíz-szolgáltatással. Akadnak olyanok is. akik nem kívánnak a völgybe költözni. Elsősorban az öre­gek. Érthető, hiszen aki a Kaukázus hegyeiben szüle­tett, aki gyermekkora óta a balzsamos hegyi levegőt szívta be, s a hegyi pata­kok kristálytiszta vizét it­ta. nehezen válik meg szü­lőföldjétől. Számukra a he­gyek lábához közel, alkal­mas helyen épül korszerű település. Leningrad központjában ai 560 négyzetméteres nő vénylriállitáson csodálatos tujálr, feni >k, cédmsfák, nál- mák nőnek. A kiállítás célja az. nak a növényeknek a nevelése, melyekkel szobabelsökei és középületeket le­het díszíteni. Talán legérdekesebb része a múlt század közepén épült pálmaház. Az üvegkupola alatt egész év­ben egyenletes hőmérséklet uralkodik. A hideg téli na­pokon igen kellemes a látogatóknak a zöld növények, nyíló virágok között tartózkodni. Több mint 500 újabb csa­lád hagyta el nemrég Da­gesztán magashegyi telepü­léseit és költözött át a Kaszpi-tenger melléki völ­gyekben létesített új ,szov- hozokba. A kis észak-kau­kázusi autonóm köztársa­ság fennállása óta 200 ezer ember — a lakosság egy- nyolcada — települt át a terméketlen hegyi körze­tekből a gazdag völgyekbe. A szovjethatalom meg­alakulása után a hegylakók igyfekeztek a síkságra köl­tözni. A második világhá­ború után az állam gz át- településsel kapcsolatos va­lamennyi gondot magára vállalta, s az új telepesek özönlöttek a síkságra. Elsőként a legmagasab­ban fekvő település, Kurus lakói költöztek el megszo­kott lakóhelyükről, amely Leningrads pálmaház A múlt évben az előzőekhez viszonyítva nagymértékben növelték az olajtermelést a Komi Autonóm Köztársaságban. Az olajkutatók mind északabbra jut­nak el a tajgán és a mocsarakon át, új és gazdag lelőhelyeket találna:-.. Különösen kegyetlen az éghajlat ezen a tájon. A vad hidegek, hótorlaszok, az út- taian utak és néha különösen mélyen fek­vő olajrétegek alaposan próbára teszik az „olajosokat”. A Komi Autonóm Köztársaságban csak a közelmúltban kezdődött meg az olaj ki­termelése, bár jelenlétéről már a múlt szá­zadban is tudtak. Nem sokkal az Októberi Forradalom győzelme után Lenin javasla­tára kezdődött meg itt az olajkutatás. Az első ötéves terv idején (1928—32.) indult meg a több mint 415 ezer négyzetkilométer nagyságú terület meghódítása, de ennek az új iparágnak, az olajbányászatnak a fej­lődése csak néhány éves. Ezekben az évek­ben új lelőhelyeket nyitottak, olajvezeté­keket építettek, amely összeköti az olaj- lcutakat az ország központjával. Jelenleg a Komi Autonóm Köztársaság az olaj, a kondenzátum és a földgáz ter­melésének összességét tekintve igen fontos szerepet tölt be a Szovjetunió népgazdasá­gában. Olajbányászat “c7akon Arany hímzések mesterei A tadzsik nemzeti & hímzés a közép-ázsiai aranyhímző művészet egyik eredeti formája. A mai mesterek gondosan őr­zik és fejlesztik a sok év­százados hagyományokat. Hímzéssel látják el a sző­nyegeket, a különböző tex­tilanyagokat, ruhákat, aján­dékokat. Dusanbéban, a Tadzsik SZSZK fővárosé ban Gul- dasst néven népművészeti szövetkezet alakult. Az egész köztársaságból jönnek ide mesterek dolgozni. A tadzsik művészek mun­káit a köztársasági és össz- szövetségi kiállításon, nem­zetközi vásárokon, valamint a Szovjetunió számos nagy múzeumában állítják ki. A művészi alkotások rendkí­vül népszerűek külföldön is. Fatima Szaidova, a Gulclaszt szövetkezet egyik legjobb him- zönöje. Vendégek 162 országból A Szovjetunió az összes európai szocialista ország­gal, valamint Kubával, Mon­góliával és több tőkés és fejlődő országgal kötött ál­lamközi szerződéseket a tu­rizmusról. Közel hetven or­szággal a turizmus feltéte­leit is szabályozták. 1978- ban 162 országból 4,6 millió turista látogatott a Szovjet­unióba, ugyanakkor 3,7 mil­lió szovjet állampolgár járt 142 országban. A szovjet turistacsere közel 40 szá­zaléka a tőkés és fejlődő országokra jut. Az utolsó három évben csaknem megkétszereződött a szovjet szállodai férőhe­lyek száma. Kidolgozták már az 1990-ig szóló szál­loda- és kempinghálózat­fejlesztési terveket is- ' Nö­velik a turistaútvonalak számát, és új idegenforgal­mi központok létesítését tervezik. Fába faragott mesék Jakov Gyejkalo egészéle­tét a fa megmunkálásának szentelte. Nappal egy ha- barovszki bútorgyárban dol­gozott, estéit pedig a fa­faragás töltötte ki. Nemrég nyugdíjba vonult és azóta minden szabad idejét ked­venc foglalatosságának szenteli. Ajtaja mindig vendégsze­retőén tárva van a tanulni vágyó fiatalok előtt A ha- barovszki gyerekek gyakran felkeresik a fába faragott mesék varázslóját. Ámulva szemlélik meséik megeleve­nedett alakjait A 72 éves mester több munkáját állították ki Ha­barovszk, Kijev, Szuzdal és más szovjet városok múze­umaiban. Jakov Gyejkalo műhelyében“ Szenzációs lelet A magadon! terület szuszumani kerületében az aranyásók teljes épségben megmaradt mám- mut-tetemet találtak, amely 12 000 évig feküdt az átfagyott talajban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom