Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
1979. november 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Amíg a gyermekorvos megérkezik Nagyon fontos — néha életmentő lehet — u/., hogy mi lesz, vagy mit nem lesz addig, amíg beteg gyermeke az orvos elé kerül. Ezért szeretnél; néhány tanácsot adni: mi a leendő, amir/ a gyermekorvos megérkezik. A gyermekuori betegségek leggyakoribb tünete a LAZ, a HASFÁJÁS, a HÁNYAS es a HASMENÉS. A HÁZ a szervezet védekező reakciója a betegséggel szemben. A magas láz azonban a kisgyermek szervezetét nagyon igénybe veszi, sőt életveszélyes görcsrohamot is kiválthat. Ezért alapvető követelmény, hogy minden családban legyen hőmérő. A lázat tehát az orvos megérkezéséig is csillapítani kell. A lázesillapi- lás módja — orvosi rendelés nélkül is — a következő: a gyermek életkorától függően, Amidazophenum tablettát, vagy Germicid kúpot és Kalmopyrin tablettát adjunk. A Germicid—C kúp nyugtától is tartalmaz, csecsemőkorban hirtelen fellépő 38,5 °C—39 °C láznál célszerű ezt -adni a rángógörcs megelőzésére. Az adagok három őránként ismételhetők. 38,5 °C testhőmérséklet jelelt: az előbbi gyógyszeradagolás mellett a gyermek mellkasára állottvizes (szobahőmérsékletű) borogatást tegyünk, s 10-percenként váltsuk mindaddig, amíg a testhőmérséklet 33 °C alá nem csökken. 39 °C testhőmérséklet jelelt: teljes törzsborílást. alkalmazunk. Ilyenkor az ál- lottvizes borogatást a fej kivételevei az egész testre alkalmazzuk. A vizes borogatás fölé — az ágynemű ál- nedvesedésének elkerülése érdekében — száraz ruhát borit su fik. Magas híz kíséretében, valamint súlyos idegrendszeri betegségek alkalmával életveszélyes rángógörcs léphet tel. A gyermek — főleg csecsemő, kisgyermek — eszméletét elveszti, szeme fennakad, arca és végtagjai görcsösen rángatóznak. Roham közben néha elkékül. szája habzik. A görcs másodpercekig-percekig el tar mai. megismétlődhet. A gyermeket, még ha a görcs magától megszűnik is. azonnal orvosi kezelésben kell részesíteni! Körzeti orvos dönti el. hogy korházi kezelésre szükség van-e. Orvos távol- létében késedelem nélkül szállítsuk kórházba az ilyen beteget! HASFÁJÁS. Oka rendkívül sokféle lehet. Kiválthatja egyszerű gyomorrontás, de jelezhet súlyos betegséget pl.: vakbélgyulladást is. Gyermekünket tehát — különösen, ha ismételten panaszkodik görcsös hasi fájdalmakról — haladéktalanul mutassuk meg orvosnak 1 Idejében elvégzett vizsgálattal a későbbi, esetleg súlyos katasztrófa megelőzhető! HÁNYÁS, HASMENÉS esetén — de erős izzadás alkalmával is — a szervezet tekintélyes mennyiségű folyadékot veszíthet. Ennek pótlása annál fontosabb, minél fiatalabb a gyermek. Folyadékhiány következtében ugyanis életveszélyes, kiszá- radásos állapot alakulhat ki. Hányással, hasmenéssel és erős izzadással járó betegségek esetén, különösen nyáron. itassuk gyermekünket langyos. szobahőmérséklet ű (nem testmeleg) cukros, citromos teával. Egyszerre azonban ne adjunk nagy mennyiségei! Inkább gyakrabban (10—15 percenként) kínáljuk néhány kávéskanálnyi folyadékkal. Hasmenéses gyermeknek a teán kívül — áttört, vízben fölt sárgarépát, reszelt almát adhatunk az orvos megérkezéséig. Ha a fenti tanácsot betartjuk, a gyermek közérzete, általános állapota esetleg már az orvos megérkezéséig is javul. Ez megkönnyíti a vizsgálat, elvégzéséi és a helyes diagnózis felállítását. A gyermek orvosi ellátása: A gyermekek orvosi ellátását gyermekkörzelek, illetve községekben a körzeti alapellátás biztosítja. Miskolcon minden gyermeknek van körzeti orvosa, aki meghatározott időben rendel. Sürgős esetben a gyermek- körzeti orvos körzetpárja látja el a beteg gyermeket. Szombaton a rendelőkben csak délelőtt van rendelés. Azokat a gyerekeket, akiket betegségük természete vagy állapotuk súlyossága miatt nem tud ják a rendelőbe vinni. az orvos otthonukban látogatja meg. A hívást minden rendelőben 10 óráig kell leadni személyesen vagy telefonon. Rendkívül súlyos esetekben a gyermekorvos napközben is kihívható Ügyeleti szolgálat: Helye: Miskolc, Hunyadi u. Ifi. sz. Telefon: 33-009 Mindennap 11.30—14.30-ig, este 7 órától reggel 7 óráig. Szombaton: 12 órától hétfő reggel 7 óráig folyamatos ügyeleti ellátás van. Csak indokolt esetben vegyük igénybe az ügyeletes orvosi szolgálatot. Rendelési időn túl a beteg gyermekek sürgősségi ellátását a megye területén sok helyen működő központi, illetve hétvégi központi ügyeleti szolgalat biztosítja. Ahol központi ügyelet nem működik, ott a területileg illetékes körzeti orvos feladata a beteg gyermek sürgősségi ellátásit. Így hétvégeken még mindig' meg-megjelenik néhány ember, néhány kiránduló csoport a miskolci Eszperantó téren, a lillafüredi kisvasút egykori — nemrég volt — induló állomásánál. Odaérnék, majd hükkenten néznek. A felszedett sínek helyére néznek, az egykor volt faház helyére, melyben a jegyeket válthatták annak idején. Nem régen, pór hónapja válthatták. Akkor a sínek is megvoltak és persze a kisvonat is. Most mát" nincs itt semmi, a kisvonat ismétel, ten kijjebb került, jelenleg valahonnan a Kiliánból indul, oda is érkezik. Mindenesetre: még indul, még érkezik. Csak kicsit ar- rabbról, csak kicsit kijjebb szorulva. Emlékezhetnek még rá az idősebbek, sőt a még nem is annyira idősebbek: • egykoron a Szent Anna templom közvetlen szomszédsága volt az állomás, majd később egy villamosmegállónyival kijjebb telték. Nem nagy változás volt, inkább csak jelzés: elfelé. Kellett persze az előző állomásnak a helye is, miként nyilván kell a legutóbbi megálló területe is. Épül az északi tehermentesítő út. Mert épül, hu nem is látható akként, miként jó lenne látni. Azért készül. A kisvasút hát most is arrább vándorolt, bar most eléggé nagy lépéssel. Ügyannyira nagy lépéssel, hogy most mór valamelyest ki is szakadt Miskolcból. Abból a régiből. Mert persze Miskolc nemhogy a Kilián, hanem tudván tudjuk Lillafüred, Garadna is, sőt Ömassa is. A. kisvo- t&ai viszont eleddig valójában Miskolcról indult Lillafüredre, Garadnura. A városból. Es ide is jött. Nyilvánvaló, hogy akik döntöttek áthelyezéséről, körültekintéssel, megfontoltsággal tették. Ha már így kellett, hát így kellett. Azért egy kis nosztalgia talán mégis megengedhető, figyelmen kívül hagyva most mindenféle gazdaságosságot. Illetve a magunk zsebét, az utasok. kirándulók zsebet nézv e egyelőre meg a gazdaságosságot sem hagyva figyelmen kívül. Mert a kisvonat áthelyezésével — ne mondjuk még ki, hogy megszüntetésével — megszakadt az a vonal, mely Miskolcot közvetlenül kapcsolta össze Lillafüreddel. Persze, hogy a közlekedési eszközökről van szó! Lehet nevezni tömeg- közlekedésnek a kisvasúiul? Módjával bizonyára. És akkor a tömegközlekedésről szólhatunk. Az ötös autóbusz — a régebbiek ugyancsak emlékezhetnek rá — valamikor és nem is olyan régen a megyei bíróság környékéről indult, egyenesen Lillára. Később a Marx térről. Pár éve pedig Miskolcról közvetlen buszjárat nincs Lillafüredre. Körülbelül azóta nincs, amióta mind többen szorgalmazzák — helyénvalóun szorgalmazzák — a kirándulást. a szabad levegőt, az erdőt. Most a Csanyikig lehet kimenni Miskolcról busszal, ott át kell szállni egy má- «i k ru. Elindul hét végén például a Szentpéteri kapuból a kétgyerekes család Lillafüredre kirándulni autóbusszal. Két forint a villanyrendőrig, 4 a Csanyikig. 2 Lilláig, az ösz- szesen 8. négy embernek 32 forint. Vissza is ennyi, tehát 84 forint. Tömegközlekedési eszközzel, mely tudvalevőleg a legolcsóbb. Kinn persze valamit meg is kell enni, inni, de ezt most hagyjuk. Nem éppen olcsó mulatság egy hétvégi kirándulás Miskolcról — Miskolcra. Azt elegen elmondták már. hogy Budapesten a legdrágább buszjegy 1,50. és. ezért le lehet menni a térképről, de ez az ö szerencséjük, nekünk tudomásul kell venni a lényeket, melyeket nyilvánvalóan hozzáértő emberek, kellő megfontolással alakítottak ilyenné. Hát ennyit a gazdaságosságról. A kisvonattal azért egyszerűbb is volt. olcsóbb is volt. És szebb is, romantikusabb is. Nem ismeretes, tartottak-e valakik valamiféle ünnepséget, utolsó járatot, mielőtt a síneket felszedték. Ha igen: jól tették. Hl járt- kelt. dudálgatott. füttyögött, vitte a kirándulóktól zsúfolt kocsikat ez a kisvonat évtizedek óta. megérdemelte, vagy megérdemelte volna az elköszönést. Hát legalább így ulólpg tegyük meg. Azok nevében is. akik hétvégeken még mindig odamennek az Eszperantó térhez. Nekrológ íze van bizony ennek a kis fejtegetésnek, bar mégsem kellene teljesen annak érezni. Hiszen a kisvonat megvan. Csak arrább van. Kiesik a városból. Hogy ott meddig lesz, majd meglátjuk. Mindenesetre most egy kicsit elköszönünk tőle. (priska) Ki tudja, az idők milyen mélységes mélyében is járták már ezt az utat! Nyilvánvaló viszont, hogy több száz évvel ezelőtt egy fürtös hajú fiúcska is poroszkált erre. minden valószínűség szerint kardos, fegyveres kísérőkkel egyetemben. Feltehetően valamely szép kis lovon poroszkál- hatott. És, ha akkor, valamely erre tévedt vándor, lantos, kobzos megkérdezte: kit tisztelhet az apró uraságban, akkor talán így telelt: Rákóczi Ferikét. És a kérdezett bizonyára le is emelte tollas, díszes süvegét, majd megsarkantyúzva táncos lovát, elléptetett, nyalkán, büszkén, örömére kísérőinek, kik már igyekeztek vissza a várba, nehogy az apró uraság édesanyja, Zrínyi Ilona megrovást adjon a kimaradásért. Lehetett így is. Mert 11. Rákóczi Ferenc, a majdani nagyságos fejedelem öthónapos korától ötéves koráig .itt, Regéc várában élt. Tóni, akivel most bandukolunk az akkor is lehetséges úton, nem igen hasonlatos ugyan az akkori, apró urasághoz, legfeljebb annyiban, hogy ugyancsak kedveli ezt a tájékot és szívesen szól róla. Tóni kalauzolásra vállalkozott, hogy együttesen elballagunk Jóska bácsihoz, az erdészhez. Az iskolában, az alsótagozatosok egyik, igen talpraesett, tanulójaként, nagy lelkesedéssel vállalkozott a kalauzolásra, de a lelkesedéshez még szükséges volt az iskola vezetőjének döntése is, melyben a legfőbb érv — mégiscsak — így hangzott: legalább addig nem verekszel! Bandukolunk hát együtt. „Tóni! Tényleg szerelsz verekedni?” „Hát... szeretek. Leginkább én, Feri, meg Ücsi!” „És itt élni. Regécen szeretsz-e?” Meghökken, nem igen érti a kérdést és ez a nemértés helyénvaló. De elkezdi a választ összeszedni. Itt bizony, szeret. Például sok állat van erre felé. Neki is volt egy igazi élő őzikéje. Meg itt vannak a pajtásai. Meg a szülei. Apa sokat dolgozik. Miskolcra jár, de most nagyon mérges, mert eltört a keze. És itt van az iskola is, mert ő igenis szereti az iskolát, bár verekedni is szeret, nem tagadja. Aztán vár. hogy a butaságokat kérdező bácsi, vajon hogy’ fogadja, amit elmondott. Jól fogadja! Jól fogadja fiú. mert valahol rátrafáltál valamire! Mire is? Ennek a valaminek a kedvéért, amíg elérünk az erdész bácsihoz, idézzük fel kicsinyég az iskolát, ahonnan elindultunk volt. Az alsósok tanulnak itt. összesen nyolc gyerek. Patai Gusztávné irányításával. Égy teremben, együtt mindenki. — De jövőre már hét. újabb elsősünk lesz — mondja a vezető. — A gyesnek érződik a hatása. — Tanító néni! Milyen itt élni? — Ha én ezt tudom, hogy ilyen faluk léteznek Magyarországon, már régen itt vagyok! — Honnan érkezett? — Budapestről. Ott tanítottam húsz évig . .. Többször operáltak. Azt mondták, tiszta, jó levegő kellene... A fiam egyszer erre vezetett túrát. Azt mondta, sehol nem látott még szebb helyet, nem érzeti tisztább levegőt, jöjjek ide. Tavaly eljöttem és. itt vagyok. A fiamnak igaza v olt. valóban gyönyörű v idék. De a lehetőség sokkal több, mint amit eddig hasznosítunk '... Elballagunk hát az erdészhez a fiúval, aki a vadászkutyáknak is csak füttyért, csendre inti őket. teheti, itthon van. Es nagy szerencsére, itthon van Magyar József. kerület vezető erdész is. ami ugyancsak ritka alkalom, mivel két és fél ezer holdnyi terület tartozik hozzá, legkevesebb napi 15—20 kilométer gvaloglás a norma, méghozzá a Zemplén hegyei között. Igaz. ezután talán már többször is itthon lesz: október elsejétől kezdv e nyugdíjas. — Ki nyugdíjas? — Én. — Miért? Netán.... valami baj van? — Hát az van. Ugyanis elérkezett az idő. Az idő elérkezését elég nehéz elhinni az erdészről, valahogy még a Jóska „bácsira” sem nagyon áll rá a beszéd, dehát, ha így van, így van. Annyit magyarázatul viszont el kell mondani, hogy Magyar Józsel ebben a faluban, Regécen született, gyerekkorától az erdőben dolgozik, a hegyeket járja. Járja persze ezután is, mert vadásztársaságnak is tagja, meg egyáltalán, ha már valaki itt él a hegyekben .. A gyönyörűséges vár alatt, a Kun-hegy alatt... — Tényleg: miért Kun-hegy? — Ügy tudom, hogy valamikor kunokat telepítettek a várhoz. De nem a várban laktak persze, hanem a hegyen. Azóta Kun-hegy a neve. — Bizonyára fennmaradt sok elbeszélés, legenda a várról. — Lehetséges, ámbár engem inkább egy dolog, azaz kettő érdekel. Vagy érdekelne. Az egyik az, hogy gyerekkorunkban jókora köveiket hajigáltunk le a vár kútjába. Igen-igen sokáig kellett várnunk, míg a kő egy nagyot csobbant. Nem tudom, milyen mély lehetett az a kút, de legalább száz-százötven méter. Egyszer valaki ebbe egy kacsát is leengedett és ez a kacsa Mogyoróskánál a csurgón jött ki. De a másik, ami érdekel és ennél is jobban, az pedig az, hogy mi lesz most ezzel a várral? Ide nyaranta csalt úgy ömlik a nép! Nézik, csodálják, mert tényleg szép! Jó lenne ide valami vendéglő vagy szálló, vagy kemping, a hozzáértők tudnák, hogy micsoda, de valami kellene, az biztos. Ha már van ilyen várunk, .hát miért nem figyelünk rá? Bizonyos autóversenyeket éppen az itt elhaladó úton szoktak megrendezni, a hat méter széles, jól megépített útszakaszon. Megyénkben kevés helyen található ilyen jó minőségű út. Igaz, a Vilmányi Tanács vezetői szerint — ide tartozik közigazgatásilag Regéc — ugyancsak ezen a részen, Fóny és Vilmány között található a megye legrosszabb útja, ami — tapasztalatból szólva —. hihető is. De kellemesebb inkább az erdőről fag- gatózni az erdésztől. Mert errefelé igen szívós őzek, szarvasok, muflonok, vaddisznók teremnek, a csúcsos hegyek, a nehéz terep természetes kiválasztó hatása, igen erősen érvényesül. — Mi volt a legszebb trófeája? — Egy vadkan. Harminc centis agyarral. Most is őrzöm. — És a legveszélyesebb kalandja? — Az nagyon régen történt. Sebzett disznó után mentünk és a vadőrre egyszer csak ráugrott a koca. Én akkor meg csak tizenvalahány éves suhanc voltam, a puska ugyan nálam, de azt sem tudtam, mit tegyek'. Azt a vadőrt meg tépte, vágta az anyakoca. Félelmes látvány volt. Lőni persze nem tudtam, mert ki tudja, hova megy a golyó. Három kutyánk viszont, „akiket” más irányba küldtünk el, meghallották a csetepatét, a kiabálást, oda rohantak és lefogták a disznót. Ha azok nem érkeznek időben ... — És most milyen az erdő? — Az erdő — erdő. Aki járja, tud.ia milyen. Nem lehet otthagyni. — De itt viperák is vannak ... — Vannak. Minden évben látok néhányat. Senkit nem bántanak, ha őket békén hagyjuk. Csak védekeznek. Ha például véletlenül rájuk lépünk, vagy benyúlunk egy lyukba, azt sem látva, mi van ott. Magas szárú cipő kell és nem szabad nyúlkálni. Ennyit tudok róluk mondani. — A hollók? — Itt azok is vannak. Négy családot ismerek. Azt hiszem, ezek a madarak megmaradnak. majd szaporodnak is ... Ismertem nemrég kisbékászó sast. nagybékászót is. Eltűntek. Valaki eltüntette a fészküket. Két pár sólymot is ismertem. Az idén tavasz- szal még láttam őket, a nyáron már nem. Hová tűntek? Miért tűntek el? Egy percig sem hiszem, hogy csak úgy megunták az ittlétet. Valakinek, valakiknek közük van az eltűnésükhöz. — A császármadár-dolog igaz? — Ha arra gondol, hogy itt van-e császármadár. hát igaz. És az is igaz. hogy búvóhelyeket építünk nekik, etetjük őket. védjük, óvjuk, miként tudjuk. Szeretnénk elszaporítani. Különlegesség, érdekesség. Az. óvást figyelembe véve: tálán leírni is kár volt. hírt adva létükről. De legalább ennviben dokumentálva létüket kérjük. biztatjuk, kik tehetnek értük: óvják, védjék ezeket is. Értékek, különlegességek próbálnak itt megmaradni, újra teremtődni. és ez csak az ember segítségével sikerülhet. Elpusztításuk is uz ember révén történhet. A falu. Regéc különben 78 lakásból. 249 emberből áll. Volt már nagyobb is. volt már kisebb is. Az idei nyáron mindenesetre két everek született. Az isknlnbtm pedig a jövő tanévben, hét. új elsős a duplájára emeli a létszámot. Lévay Györgyi Priska Tibor i i \
