Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
1979. november 27., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 1 Ingni verseny sikerei a «igazgatóság leriiietén A kongresszusi, felszaba- dulási verseny erősödésének hatására mind több terméket gyártanak az ipari elemekben. Ez tokozott feladatokat ró a közlekedésre, elsősorban a vasútra. A MÁV Miskolci Igazgatóság dolgozói éppen ezért vállalták, hogy az idén mintegy 200 ezer tonnával több árut szállítanak el. mint az év elején tervezték. Hogyan teljesítik ígéretüket, mennyiben segítik az ipart, a mezőgazdaságot a vasutasok? Gál Sándor. a vasúti gazgatóság helyettes vezetője így összegezi a tapasztalatokat: — Ez év tíz hónapjában a kocsiigényes áruszállítási tervünket 045 ezer tonnával teljesítettük túl. Ez alatt azt értjük, hogy a belföldi és a külföldi megrendelőkhöz küldendő árukhoz mi biztosítjuk az üres kpcsikat, s vontatjuk el a megrakott szerelvényeket. Összesen — ebbe beletartozik az import- és a tranzitáru is — 340 ezer tonnával több árut szállítottunk a tervezettől. Ugyanez a tendencia érvényesül é hónapban ,is. November 1—19. között a tavalyitól 7,1, a tervezettől 3 százalékkal több áru zúdult végig az igazgatóság vasútvonalain. Ásványolajból például 10 ezer tonnával vittek többet a tervezettől, így ebből kétszer- annyit szállítottak, mint a múlt év azonos időszakában. , A vasút munkája, az üzemek igényeinek kielégítése korántsem gondmentes. Sötét Károly, az LKM gazdasági igazgatója elmondotta, hogy az utóbbi hetekben volt időszak, amikor — országos korlátozás miatt — akadozott a gyár üres vagonokkal való ellátása. — Az igazgatóság dolgozói készségesen segítenek bennünket gondjaink megoldásában. .Ennék eredményeként, az említett akadályok ellenére a kiszállítás jó ütemben halad, tőkés exportban például már kiszállítottuk azt a mennyiséget, amennyit 1979 elején egész évre terveztünk. A vasutasok jó eredménynyel munkálkodnak a mező- gazdasági termékek betakarításában, szállításában is. Ebben a múlt évihez viszonyítva jó háromhetes előnyt értek el. Az igazgatóság közismerten üresvugon-hiánnyal küzd, hiszen Borsodból mindig több áruval megrakott szerelvény indul útnak, mint amennyi érkezik. A \ belső tartalékok nagyon is szükségszerű feltárása végéit vállalták, hogy á kocsinkénti terhelést 0,5—1 tonnával növelik. Ebben tíz hónap alalt várakozáson felüli eredményt érték el: kocsiként 1,7 tonnával növelték a szállítmány mennyiségét, súlyát. Ez azt jelenti, hogy ha a tavalyihoz hasonlóan alakul a kocsik statikus terhelése, közel 33 és fél ezer kocsival többre lett volna szükségük. így ennyivel kevesebb kocsival szállítottak el a mull évitől több mint (iö.'l ezer tonna árut. Ehhez tartozik, hogy a kocsinkénti több áru berakásával 323 vasúti szerelvény ulbkmdítását takarították meg, s ez előnyösen kihat a vasútvonalak zsúfoltságának csökkentésére. A több áru szállítása kitünően fémjelzi az igazgatóság es az üzemek jo együttműKópesét, egymás gondjainak megértései, a közös segítem akarasl. A szemieletoeli es a gyakorlati változási az is tükrözi, hogy a termelőüzemek a net- vegeken, szombaton es vasárnap naponta 2 ezer tonnával lóbu árut raknak a i asuti kocsikba, mint a múlt ev azonos időszakában. A'-vállalas szerint a leher- vonatok átlagos terneleset lz tonnával növelik. Ebben meg nem érték el a kívülit eredményt. A magyarazal nagyon egyszerű: Közismert, hogy a rangsorolásban első helyen szerepelnek az ener- gianordozók, így például a szén, a teli tüzelő szállítása. A bányák igényeihez kell a vasútnak igazodnia, nr a banya kocsikat kér. gyakran előfordul, hogy a mozdony — normál szerelvénynél kevesebbel — 15—20 kocsival is a helyszínre robog. Átlagos terhelés ide-oda, a téli tüzelőnek időben az igénylőhöz kell érkeznie. A kongresszusi verseny sikere sok ezer ember érdeme, kitűnő csapatmunka. Konez Zoltán, a Tiszai pályaudvar állomásfőnöke elmondja, hogy a pályaudvarnak igen fontos szerepe van: — Mi bo- nyolítjuk le. az igazgatóság forgalmának 60 százalékát. Vannak szerelvények, amelyek az állomás sínéin robognak tovább, vannak üres kocsik, amelyeket innen indítanak útba az üzemekbe. Nagyon jól dolgozik a rendező pályaudvar, a gurító, annak örülünk, hogy a vonatokat ácsorgásmentesen házalhatjuk fel a gurílóra, s jelentősen növekedett az irányvonalok száma. Ezek az eredmények kétszeresen is értékesek. A vasút — így a Tiszai is — létszámhiánnyal küzd. Pár éve például 13—14 sarus volt, ma 6—7 dolgozik, s hogy nincs zökkenő, annak az a magyarázata; kölcsönösen segítik egymást. Gyakori, hogy vasutasok, a szakma megszállottjai, két ember helyett is dolgoznak, kettős feladatot is ellátnak. Ahogy mondják: „műhelyünk teteje a csillagos égbolt”, akár esik, akár fúj, akárhogyan is átáznak, nincs pihenés, a munkát végezni kell.- Ez vonatkozik a pömöri pályaudvarra is, ahol ilyenkor, esős időben, a latyakban, a sárban a targoncák „felmondják” a szolgálatot, s helyettük is a kézi erőre hárul a munka. Mi a „prognózis”? Az igazgatóság vezetői, 'dolgozói jól tudják, hogy az év vége közeledtével fokozódik a szállítási temoó. Az igénynek igyekszenek eleget tenni, s bíznak benne hogv az évvégére a kongresszusi-felszabadulási vállalásukat nemcsak teljesítik, hanem talán egy kicsit túl is teljesítik. (csl>) Komposztáló telep A borsodszirákl Bartók Béla Termelőszövetkezetben épült fel áf5 a komposztáló telep, amely a környező nagyobb települések. Sajószentpéter és Kazincbarcika szennyvizét hasznosítja. Lényegében a te- lep nem más. mint a mező- gazdasági szakemberek körében már ismert falközi siló, amelyből kél darab 1600 köbméteres tároló készüli el. A kocsikkal érkező szennyvizet különböző, nem értékes gazdasági melléktermékekre, kazalul jakra. hulU-idékanyágok- ra ön-tik. s a sehol .nem hasznosítható szennyvíz itt alakul át ártalmatlan szerves anyaggá. Így azonkívül, hogy. a környezetet nem szennyezi, ez a komposzt lehetővé teszi 100 hektár megtrágyázását. Erre a szövetkezetnek vari nagy szüksége, mert hiába tart 10 000 sértési, s 2200 szarvasmarhát, a ' telepeken 'keletkező trágya kiszórva csak kilencévenként kerülne ugyanabba a táblába vissza, így ez a forgó meggyorsul, s ugyanakkor a költségek sem emelkednek, hiszen a kezelt komposzt mázsája is 10 forintba kerül majd. Étolaj Győrből Ipari televízió az ellenőrzéshez Rekordtermést takarítottak be az idén Györ-Sopron megye mező gazdasági üzemeiben napraforgóból. A termést a Győri Növény' olajgyár dolgozza fel. \ Kertbarátok továbbképzése Az Unió Áfész és a Fehér Akác Kertszövetkezet szervezésében tartandó kertszövetkezetek akadémiáját két hete nyitották meg. Az elmúlt vasárnap, november 25-én a márciusig tartó rendezvény- sorozat második előadására került sor, amely során To- ■masovszki András kertész- mérnök. a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kertészeti , felügyelője tartott tájékoztatót a talajok előkészítéséről, valamint a gyümölcsfák telepí-l léséről. ' Előadását szakmai filmek levelilésével iette szemléletesebbé. Igen örvendetes, hogy az előadáson szép számmal veitek részt a két diósgyőri nagyüzem, az LKM és a 01- GÉP dolgozói is. akik közül nagyon sokan töltik szabad idej ükét kertészkedéssel. A kert sző vet kezelek akadémiája harmadik előadására egyébként december 9-én. vasárnap 10 órai kezdettel, ugyancsak a Bartók Béla Művelődési Házban kerül sor. Az.., előadás címe: Szőlőfajták telepítése, a telepítés módjai. J takarékosabb ilszánzÉkotlBil Az utóbbi három évben megközelítően 100 tövei csökkent a dolgozók létszáma a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál. A léi számcsökkenés el- lénsúlyozása körültekintő és hatékony munkaerő-gazdálkodási igényel. A cél érdekében több intézkedést foganatosítottak az. utóbbi időben. Szigorú igazgatói utasítás szabályozza például a törvényes távollétek, a nem t'i- z.etel! szabadságok, a munkaidőben magánügyben való kilépések rendiét, s az eddiginél erélyesebben büntetik az igazolatlanul hiányzókul is. Az eredmény nem maradt el. s az elmúlt évben a hasznos munkaidőalap 0.3 százalékkal növekedett., ami megfelel nyolc dolgozó éves munkaidejének. Még 1976 decemberében pályázati felhívást adott ki a Magyar Villamos ' Művek Tröszt olyan beruházásokra, amelyek lehetővé teszik az élőmunkával való takarékosabb gazdálkodást. A kazincbarcikai vállalatnál is több javaslatot készítetlek, s négy témát terjesztettek tel a tröszthöz elbírálásra. Az értékelők két fejlesztés megvalósítását találták helyénvalónak, s a kivitelezésre 8 300 000 forintot biztosítottak. Az első beruházás a tervek szerint még ez évben, á másik 1980 végére befejeződik, s eredményükként összesen 24 fővel csökkenthető majd az ezeken a munkaterületeken dolgozók létszájna. Az egyik program értelmében ipaiá televízióval ellenőrzik a jövőben a szénszállítást. az átvételi helytől a kazánok hombárjáig. Eddig műszakonként öten látták el a rendszer fel figyeléséi,, ezután négyen is eleget tudnak tenni a feladatnak. A munkálatok során először a televíziókat« érákat és monitorokat szerelték fel. A szén útjának folyamatos megfigyelésére nyolc kamera szolgál, ezeket a gépházakban helyezték el. s ezeken a surrantok szénelakadása és a központi kezelőhelyek egyaránt észlelhetők. Eddig a surrantok kézi irányváltósak voltak, most már motorikus szerkezetűek. Mivel a korábban vaslemezből készüli központi irányítóhelyiséget hő- és hangszigetelt panelből épültre cserélték tel. így a kezelőszemélyzet munkakörülménye is jelentősen javult. A másik terv a turbinaüzemi kezelőhelyek összevonását irányozza elő. A kondenzációs turbinák turbina- gépészi leendőit napjainkban műszakonként négyen látják el. s egy év múlva elegendő lesz ide kél ember is. A 11-es es a IV-es turbinatábláknál kialakított kezelőfülkéből ugyanis megfelelően ellenőrizhetők majd a szomszédos turbinák is. a megfelelő üzemi jellemzők, közös hibajelzések álvitelével. A kondenzációs gépek al- gépészi. a tanszivattyúk es a hőszolgáltató turbinák kezelői munkaköreinek összevonását is biztosítja ez a beruházás. A hő- és hangszigetelt kezelőfülkéket az 1. számú tápszivattyúcsoportnál, a 111-as turbina algépcsoporl- nál és a VI-os turbina mű- szerlábláiánál helyezik el. A művezetői, turbinagépészi és algépkezelői tennivalók ösz- szehangolására kél hangos- beszélő di szpécserhálózat kiépítésére is sor kerül. Ezáltal műszakonként három emberrel kevesebb is elegendő lesz e feladatok elvégzésére. Az említett fejlesztések, szervezési intézkedések jól mutatják, milyen jelentős tartalékok vannak még a Borsodi Hőerőműben. Vonatkozik ez. a megállapítás termeszei esen jnegyénk többi üzemére. gyárára is. Éppen ezért érdemes az ésszerűsítéseken töprengeni, gyakorlati megvalósításukra anyagiakat áldozni. hiszen a ráfordítás többszörösen megtérül. K. 1>. Jól programozott élet Hosszú sorban várakoznak a teherautók a Hejőcsabai Cement- és Mészművek bejárata előtt. Amíg beérek a gyárba, a kerítést övező fasor mellett talán háromszor is odébbgúrul a cementre várakozó kocsioszlop. Eperjessy László szb-titkár szobájában várom Mazsaroff Lászlót, akiről még csak annyit tudok: jó szakember, jó munkaerő, „rendes haver”, kiváló újító és villanyszerelő bri- gádvezető. Egyszóval olyan belevaló munkáseruber, akiből elkelne rengeteg minden munkahelyen. Hirtelen toppan be, talán nem is „toppan, hanem berobban a szobába Mazsaroff László. Arca tálán a hidegtől, vagy a sietséglől pirosuk, amolyan „sűrű”, egészséges, középmagas ember, akinek ezen jellemzői .elnyűhe- tetlen fizikumról árulkodnak. Magunkra maradunk, de Mazsaroff László nem találja a helyét áz irodában, a kényelmes föleiben. 'A szavai azért biztosok, határozottak, amikor a munkára kerül a beszéd, sora: — 1953-ban jöttem a cementgyárba dolgozni. Beiratkoztam a technikumba ugyan, de anyagi körülményeink akkor olyanok voltak, hogy abba kelleti hagyni az iskolát. Így azután 1953-tól 1956- ig a villanyszerelő műhelyben dolgoztam, és segédként szabadultam fel. 1956-tól 1959- ig váltóműszakba jártam. Azóta mind a mai napig a délelőtti műszakban dolgozom — mondja. Megáll a beszédben, s zavartan néz rám. —r Mire kíváncsi még? — Ennyi lenne? Azt hallottam, hogy Reuterbe veri szaktudásban a mérnököket is. Szinte szégyenlősen hajtja le lejéi, egyik térdéről a másikra rakosgatja, simogatva közben a védősisakot, de a hangja határozott: — Nézze, más a mérnöki prolii, más a gyakorlat, és megint más kérdés, hogy a kívülálló emberek hogyan ítélik illeg munkánkat. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy olyan munkát végezzen az ember, amit szeret. A felesleges munkát én nem kedvelem.'azt hiszem, célratörőnek kell lenni, és akkor min■ den feladatot rövid idő alatt megbízhatóan el lehet végezni. \ Hallgatóin, s közben azon gondolkodom: talán 42 évesen már lehel ilyén letisztult gondolkodása az embernek, de fiatalon?... Egyáltalán, kap-e a fiatalember élettapasztalatból.- szakmai ismeretből segítséget az idősebb kollégától? Lehel', hogy hangosan tűnődtem, mert Mazsaroff László válaszol a ki nem mondott kérdésre is. — Az öregebbektől igyekeztem ellesni mindazt, ami új voll, amit megtanulhattam. A mottója persze mindennek az: hogy kérdezni kell! Altkor is kérdeztem és ma is kérdezek. Nem szégyen megállni adott esetben egy másik szakember, — például — gépész mellett, ésjnegkér- dezni. hogy valamilyen hibáról. jelenségről, eltérésről neki mi a véleménye. Lehet, hogy szerencsém is volt — az életem során —, mert itt voltam a régi gyár rekonstrukciójánál és azi új gyár építésénél is. Szerencse? Másképpen is lehelne fogalmazni az. éjszakákba nyúló nappali műszakokat. á technológiával való ismerkedési. Szerencse dolga lenne és nem a kitartásé, az akaraté, az esze és a kézé. hogy valaki az új beruházás üzembe helyezésekor átvehesse a Munka Érdemrend bronz fokozatát? Hogy a fejlett technikát, a ‘ tirisztoros vezérléseket, kapcsolásokat is továbbfejlesztő újítások garmadájával a Kiváló Újító címet 'is elnyerte?! Nem. ez már nemcsak a szerencse dolga, sokkal inkább a tetteké! És Mazsaroff László szemmel láthatóan a tettek embere. Mert a gyárban sokkal jobban érzi rrragát. mint a szűkre szabott irodában. Indigókék, vastag munkás- ruhájában az üzemépületek közölt felszabadultan, fürgén — hiába, ismerősebb terepen — mozog. Áthaladunk a régi klifikerégető kemence és ce- mentcsomagoló összekötő egyenesében kezdődő alag- űlon. És közben Mazsaroff László magyaráz. „Végigfutunk” a salakszárítón és a kllnkertárotón. Benézünk az egyik karbantartásra leállt klinkerégetőbe is. Hosszú, alagútszyrü folyosó, ijesztő zajok, félhomály, és bent a kemencében jó meleg fogad. Ha már' úgyis itt vagyunk. megnézzük a másik klinkerégelőt is. Itt már félve lépegetek, meri az alagútban egyre erősödő hangWkán tombol, és a különböző gáz- és levegóvezetékek közölt, a folyosó végén a klinkerégetó kemencében kísérteties táncot rajzol az 15(10 fokon felüli láng. A ciklonels/ivó ventillátorok gépházának ajtaján levő táblám olt a felirat: „Kísérő nélkül belépni tilos és életveszélyes!” Az üzemi környezettől kissé megtépázott önbizalommal érek kísérőmmel a villamos műhelybe. Itt mar biztonság fogad, ismerős a. világ. Műszerek, huzalok, biztosítók, relék csendesebb, rendezettebb, szolidabb képe. Megnézem )t műhelyt, ismerkedem a munkarenddel, megtudom a brigádtagokíói. hogv Mazsaroff László körülbelül 5 óra körül ér a gyárba, és fél 6-kor már felöltözve állítja össze az aznapi ’ennivalók programját. Óráról v órára, pontról pontra, percről percre. Dolgozik és követel... Így Mehetne másutt is. így kell lenni másutt is — tűnődöm, míg ballagok a kapu felé. A gyár felől fehér gőz száll a fejem fölött, s a kapuhoz érve piros ruhás portásnő állít meg cementporos cipőm láttán. — Munkából?... — Ügy is lehel mondani.' Buchert Mikló«
