Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-22 / 273. szám
T979. november 22,, csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r — LJjabb hasznosítható ásványkincs a Tokaji-hegységben! Licenc a r Szovjetunióból a kohászatban Cikkünk a Magyarhoni Földtani Társulat Észak-magyarországi Területi Szervezetének november 20-án, a telki- bányai Ezüstfenyő turistaházban a Tokaji-hegység féldrágaköveiről rendezett tanácskozásán elhangzottak alapján készült. Tstnél kezdjük felfedezni a 'Tokaji-hegység értékeit. És úgy tűnik, kifogyhatatlan e táj ásványkincsekben. Újabban bebizonyosodott, hogy féldrágaköveket is rejt errefelé a ^öld' mélye. Számos típusa, változata ismert a féldrágaköveknek, közülük az opálok, ezen belül is a sárgás színű viaszopál lelhető fel nagyobb mennyiségben. Mindez viszont csak a ma élő embernek újdonság, hiszen őseink évszázadokkal ezelőtt már. bányászták itt az opált. Erre engednek következtetni a kutatások. Közel tíz évvel ezelőtt nőtt meg az érdeklődés a szóban forgó értékes kő iránt, s keresésükben a szenvedélyes kő- zetgyüjtők jártak az élen. Mostanra már tudományos módszerekkel végzik a féldrágakő kutatását, s neves szakemberek, tudományos intézmények is bekapcsolódtak a nagy jelentőségű munkába. Az opál ma is arra való, sünire elődeink is alkalmazták: gyűrűk, függők, nyakékek, dísztárgyak készíthetők belőle. A bizsu manapság egyre szélesebb körben hódít a lányok, asszonyok körében, s ezzel párhuzamosan mind nagyobb az igény a természetes ékkövek iránt. A Tokaji-hegység déli, délkeleti részén fellelhető opál kiválóan megfelel e célnak. Vagyis a divatot megnyer- gelve képzelhető el a féldrágakő bányászásának újbóli beindítása. A gondot az okozza, hogy kevés a felszínközeiben hozzáférhető ásványkincs, nagyobb része háromszáz méter körüli mélységben, a perli t alatt található. Felszínre hozása tehát a perlit kitermelése után volna elképzelhető, .illetve tárnákat lehetne a bányászáshoz kihajtani. Csakhogy az opál előfordulása rendkívül szeszélyes, ebből adódóan önmagában való bányászása nem látszik kifizetődőnek. Az iránta megnyilvánuló érdeklődés azonEtil a ricsei vízmű Sivatagi vándor, akinek az életét csak egy korty víz mentheti meg. Hajótörött, akinek , az élete egy darab törölt deszkán és egy pohárnyi vízen múlik. Megannyi emlék filmből és regényből. A mai magyar irodalomban egy útikönyvben olvastam a legszovnjasabb sorokat: Szabó Magda olyan szemlélete-, sen ír görögországi; utazásának szomjú-kínjáról, hogy sok év után is eszembe jut, ha egy pohár vizet, egy pohár igen jó, jéghideg vizet csorgatok a csapból. Persze, ti miskolciak,,el vagytok kényeztetve, mondják pesti, szegedi, pécsi ismerőseink — a miskolci víz páratlan. Aki utazgat az országban, valóban érzi a hiányát. Ki tudja meddig, de egyelőre valóban az ország legkitűnőbb vizét issza a miskolciak többsége. A Bükk egyik áldása — a sok közül. És sajnos, nem is kell messzire menniük a miskolciaknak, csupán néhány kilométernyire és máris súlyos ivóvízgondokkal találkoznak. Igen sok borsodi község igen sok ásott kútja ad vasas, me- tános, nitrátos vizet. Sok helyütt, ha 100 méternél mélyebbre fúrnak, gázt lelnek a vízben. Több helyen panaszkodnak az asszonyok, hogy a fehér ruhanemű elszíneződik a víztől. A nitrátos szennyeződés — erre. figyel leginkább a KÖJÁL és a közigazgatás ■ — a talajkemizálással egyenes arányban fokozódhat ... É gondok enyhítésére az 1900-as ‘években kezdte meg hatékony intézkedéseinek sorát a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács. Igen nagy munka vári akkor a megye államapparátusára, hiszen az „örökség” mondhatni siralmas: közüzemi vízszolgáltatás a felszabadulás utón mindössze három borsodi lakóhelyen volt. A gon- dok ma sem elhanyagolhatók, sok még a restancia, ám a megyei tanács hétéves vízellátás-fejlesztési terve kedvező változásokat hozott. A terv megvalósítása jó 'ütemben halad. 1975-re 57 települést kapcsoltak be a közüzemi vízszolgáltatásba. Az ötödik ötéves terv időszakában tovább javult a helyzet. Megkezdődött 15 községi vízmű építése és befeje-r ződik 21 településen'a munka. Mindez azt jelenti, hogy 112 falu lakója jut egészsé-. ges ivóvízhez. A tervidőszak végére, 1980-ra eléri a vízellátási szint a GB százalékot. A tervek egyik jelentős bázisát képezi a ricsei vízmű építése, amely a Bodrogköz 14 ezer lakosának a vizgond- ját szünteti meg. A hatvanas években készültek el a tanulmánytervek, és 1975-ben a KEVITERV tervei alapján megtörtént az első fúrás, Riese és Semlyén között. Két ütemben épül a ricsei vízmű. Az első ütem elkészülte után Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Riese. Semlyén, Révleányvár, Zemplénagárd, Dámóc és Lá- cácséke kap vezetékes vizet. Az alapmű 19111-ben készül el. A következő tervidőszak feladata lesz a második ütem megépítése, amely Pácinba, Karcsúra és Karosra szállít majd vizel. A beruházás költsége 100 millió forint, az első ütem terveinek a megvalósítása a költségesebb,' a községi elosztóhálózat (15, a községek közti hálózat és a tisztítómű (10 millió forintba kerül. A tisztító naponta 4000 köbméter víz átereszlésére lesz alkalmas. A terv megvalósítása’ annyit jelent, hogy a falvak utcáin 300 méterenként építenek egy kutat, amely végre jó vizet ad. Az utcai vezetéknek a lakásokba való becsatlakoztatása már a családok magánügye, de az említett községekben igen sokan tervezik, hogy fürdőszobát építenek. A becsal lakoztatás nem kerül sokba. A vízmű építési költségeinek egy részét egyébként a társulat tagjai fizetik, családonként 12 ezer forinttal járulnak hozzá az építéshez. i. %y. Fogászati műszerkiállítás A novemberi fogászati hónap egyik szakmai eseményeként szerdán fogászati műszerek és anyagok Iriállí. fását nyitották meg az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat Népköztársaság útja 311. szám alatti bemutatótermében. Elsősorban szakembereknek szól a bemutató, amelynek anyagában a je. lenleg kapható, sók helyütt már alkalmazott fogtechnikai anyagok, rendelői felszerelések Iá Itha lók. ban . azt sugallja, hogy mégis hasznosítani kell ezt a kincset. A pálházi perlitbánya kimerülése után Telkibánya lesz a perlitlermelés központja. Ahogyan azt rír. .Whii/hs Ernő, az Országos Ere- és Ásványbányák Hegyaljai Müvének főgeológusa megfogalmazta. az opál járulékos bányászfisa lehel a járható út. igv válhat a hasznosítás gazdaságossá. Gondoskodni kell ólaid feldolgozóiparról is. hiszen a kő csiszolását jelenleg csak eg vés gyűjtök végzik. jobbára kisipari módszerrel. Hazánk nem mondható gazdagnak féldrágakövekben, a meglevő kincset népgazdasági érdek maradéktalant'1 kibánvászni és hasznosítani. Annál is inkább, mivel a kutatók találtak már különlegesen szép. értékes, vörös, kék, zöld színben ragyogó nemes opált is. És arra is szükség van, Hogy környezetvédelmi szempontból védjük értékeinket. Ezek közé sorolandó a Telkibánya környéki opál is! (kolaj) Rekordtermés cukorrépából Minden évek legnagyobb cukorrépatermését takarították be a hernádnémeti Hernád völgye Termelőszövetkezetben. A közös gazdaságban iparszet'űen 180 hektáron termelik a fontos élelmiszeripari nyersanyagot, s idén több mint 82 ezer mázsa répát szállítottak a cukorgyárba. Nemcsak a hektáronkénti 480 mázsás termés a ritka, hanem annak cukortartalma is, hiszen 18.9 cukorszázalékkal került ki a földből a répa. A növény közel nyolcmillió forintos árbevételt jelentett a gazdaságnak. Az ózdi kohó A kohók folyamatos üzemeltetésének egyik fontos feltétele a íúvóformák megfelelő műszaki állapota. A fúvoformák gyakorta meghibásodnak, kiégnek, s a legrövidebb időn belül ki kell azokat cserélni. A formacseréhez viszont nem is rövid időre le kell állítani a kohók működését, ebből következően például az Ózdi Kohászati Üzemekben a számok szerint 1978-ban 894 fúvóforma használódott el, s egy-egy forma cseréjére átlagosan 76 percet fordítottak; ami mindent összevetve, a nyersvas- termelésben 14 ezer 500 tonna kiesést jelentett. Ez önmagában is tetemes veszteség, nem is szólva arról, hogy a fúvóforma nem fillérekbe kerül, egy-egy darabnak több mint 10 ezer forint az ára. Ily módon ez éves szinten csaknem 8 millió forint többletköltséget jelent az ÓKÜ-ben. Nemcsak Ózdon, de más kohászati üzemekben is próbálkoztak a szakemberek a fúvóformák kiégéséből bekövetkező veszteségek megelíogadható megoldást azonban nem sikerült találni. A szakemberek legnagyobb örömére az elmúlt évben a Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda (TESCO) egv korszerű nagyolvasztóműi fúvóformák alkalmazására vonatkozó szovjet licenc megvásárlását ajánlotta a magyar kohászati vállalatoknak. Az ajánlást követően a TESCO tanulmányutat is szervezett a Szovjetunióba a lieencet kidolgozó Zaporozstál Kohászati Kombinátba, ahol a kohók már az új, korszerű fúvóformákkal működnek. A tanulmányúton részt vettek a Lenin. Kohászati Művek, , * Dunai Vasmű, valamint az Ózdi Kohászati Üzentek műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakemberei és a helyszínen meggyőződhettek az új fúvó tormák alkalmazásának előnyeiről. A Zaporozstál ban működő öt óriás kohónál évenként 350—360 régi típusú lúvólormát használtak el, az új típusból 19.77-ben 18, míg 1978-ban mindössze 6 fúvólormál kellett kicserélni. Az első látogatást , követő második tapasztalatcserére egy esztendő múlva került sor. A három vállalat képviselői október 28-án látogatlak a zaporozstáli kombinátba. s ezen a látogatáson már részi vettek az új fúvó- formák hazái gyártását vállaló Csepeli Egyedi Gépgyár képviselői is. Az elkészült dokumentációkat a csepeli szakemberek átvették, megvizsgálták. egyeztették a gyártástechnológiái, valamint az alkalmazással kapcsolatos kérdéseket. A tervek szerint a csepeliek a jövő évben már át profiltrozzák üzemüket, műszakilag felkészülnek » gyártásra, s várhatóan 1981- ben már az új típusú fúvóformákkal látják el a hazwi kohászati üzemeket. Említésre méltó, hogy a Dunai Vasmű szakemberei külön is megrendeltek 20 darab fúvóformát a zaporozstáli kombináttól, . hogy azt üzemeié« közben kipróbálhassák. Az Ózdi Kohászati üzemek műszaki fejlesztési .-osztályán elmondották, hogy az új íúvóformák használatával a nyersvast-ermelésben mutatkozó veszteséget mintegy egyharmadára lehet »érdekelni, és jelentősen csökken a kokszíelhasználás i*. Eddig ugyanis a kohók leállása miatt évenként 900 tonna többlet kokszfelhasználás jelentkezett veszteségként, s ez */. új fúvóformák használatával mintegy 300 tonnára mérséklődik.- Szarvas l>ev»é Fotó: Laezó Jóméi Szűkre szabott lehetőségek Amíg tudnak, Önerőből lépnek Ha most 1979-ben egy termelőszövetkezet tehenészetéről mindössze annyit mondanék csak, hogy ott egy tehén évi tejtermelése 2400 liter, bizony a gazdaságot inkább elmarasztalnunk kellene, mintsem dicsérni. Csak így magában a szám ténye ugyanis azt sugallja: bizohy alacsony a termelési produktum. Ha viszont az előbbi adatot kiegészítem egy másik- . kai, miszerint 1978-ban ugyanitt 1830 liter volt egy tehén tejhozamá, akkor némiképp kedvezőbb a kép. A fejlődés ugyanis tagadhatatlan, s ez dicséretes, még akkor is, ha maga az eredmény — abszolút értelemben — még mindig messze elmarad attól, amit úgymond magasztalni lehet. A szikszói Béke Tsz tehenészeiéről —, mert arról van szó — azonban csak ennyjt elmondani kevés. Ennek az alapjában véve kis tehenészetnek elmúlt néhány éves útja jóval bonyolultabb annál. minthogy két év tejtermelésének tényszámávál jellemezhetnénk. Ugyanis, ha ezt tennénk, akkor csak bírálnunk kellene és nem ez áll szándékunkban. Bírálatból egyébként is kijutott nekik az elmúlt években bőven. mert ezek a számok magukban bizony elmarasztalást sugalltak. Az alacsony tejhozam, a magas abrakfelhasználás. a negatív rekordé elhullási százalék bírálatra ösztökélte mindazokat, akiknek erre joguk volt. Jómagam nem ezeknek a bírálatoknak a valóságát akarom vitatni. Mindössze azt jegyzem meg, hogy a csak statisztika-szemléletű mérlegelés nem mindig hozza azt az eredményt, amely képes feltárni a valóságot olyannak, amilyen. Mi is a szikszói tehenészet rövid története? 1976 elölt ennek a tsz-nek gümőkórral fertőzött, állománya volt. Állategészségügyi, főleg pedig közegészségügyi szempontból a gazdaság vezetése úgy döntött, hogy állománycserés tbc-mentesítést .hajt, végre. Magyarul a fertőzött állománytól megszabadulnak, helyébe egészséges állományt vásárolnak. Mindez azonban nem csupán elhatározás, hanem elsősorban pénz kérdése. És nem kevés pénz kell hozzá! Szikszón — ott mondták, hogy sajnos — ebből nem volt elég. A vásárolt vemhes üszők, bár a gümő- kórt tekintve mentesek voltak. viszont a kondíciót, a produktivitást nézve sok volt közöttük a problémás jószág. A tsz pénzéből azonban csak erre futotta. S hogy ezekből a — Szikszón így fogalmaztak — rossz vemhes üszőkből jó tehenek legyenek, ahhoz többek között idő kellett. Helyre kellett hozni az állományt! Ennek egyik útja volt a termelési tenyésztési »zclekció, amit az állomány 15 százalékánál hajtottak végre. S itt jutunk el ahhoz a ponthoz, amikor azt kellene javasolnunk, nézzünk szét a saját házunk táján is. Mert bár kétségtelen, hogy a leglényegesebb az állomSnv- produktivitás, azonban mindent mégsem lehet az állomány nyakába varrni. A negatív eredményeknek, majd az egy év alatt bekövetkezett csaknem 600 literes tej- hozam-növekedésnek. a most már 92 százalékos borjúszaporulatnak. a 17 százalékról 1,8 százalékra lecsökkent borjúelhullásnak vannak más tényezői is. Az állomány kondíciójának, produktivitásának a javításában az idő mellett az emberi munka a másik tényező. Bette Sándor elnök mondta: — Korábbi években a növénytermesztésen belül a takarmánytermesztés mostohagyermek volt. Ma már lényeges javulás következett be, bár e téren még nem tökéletes minden. Mindenesetre a takarmány mennyisége növekedett és ami még lényegesebb, a minősége sokat javult. Nem véletlen, hogy egy liter tej előállításához a tavalyi 84 deka abrakkal szemben, idén 40 dekát használtunk fel. Lényegesen javult a tehenészeti dolgozók munkafegyelme, fejési technikája is. mindezek ugyancsak hozzájárultak a jobb eredményekhez, és egyben biztosítékai a további javulásnak. A hogyan tovább egyébként sokat foglalkoztatja a gazdaság vezetőit. A nem nagy létszámú tehenészet elég sok fejtörésre ad okot. Tudnak még lépni Önerőből is, ez nem vitás, de egyre közelebb kerülnek azok az akadályok, amelyek a fejlődés gátjaivá válnak, s amelyeken a tsz önerőből egymaga átjutni képtelen. A legnagyobb gond a férőhely. Pontosabban annak hiánya. Az állomány részben egy volt juhhodályban, részben pedig egy olyan té- hénistállóban van elhelyezve, ami „olcsó húsnak híg a leve” alapon, kevés pénzből épült. Nincs borjúnevelőjük. A szaporulatot így kénytelenek eladni. Nagyon lényeges lenne a keresztezések megkezdése. de a majdan születendő Fl-es borjakat hová tegyék? Nincs egy tenyérnyi helyük se. Ügy mondták, hasonló létszámokkal rendelkezik (100—150 tehén) és hasonló gondokkal küzd a két szomszéd. Alsóvadász és Aszaló gazdasága is. Szikszón rebesgetik, hogy közösen kellene lépni. Akkor talán állami támogatásra, hitelekre is nagyobb esélyük lenne. Közös lépés nélkül ugyanis úgy tűnik, néhány éven belül mindhárom helyen végképp megrekednek. Szikszón úgy mondták nekem. egy 300 férőhelyes telep építése 18—20 millió forintba kerülne. Hasonlításképpen egy másik adat: a szikszói Béke Tsz egyeszten- dei tiszta nyeresége — ebből fordítanak beruházásokra is — másfél millió forint körül alakul. lutri
