Észak-Magyarország, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
4 Számítástechnika a kohászatban T979. november 16., péntek eSZAK-MAGYARORSZAG 3 Próbaüzem közben Az előkészítő helyiségben Füvesi Ilona csoportvqzető a napi öntecs feldolgozásához készíti elő a mágnesszalagokat. Fotó: Szabados György K ülönböző vizsgálatok, számítások és elemzések egybehangzóan azt mutatják, a hazai ipar árukiboesátásának cgyhar- muda megfelelő hasznot hoz, azaz gazdaságosan állítható elő. A másik egyharmad esetében — részben jelentős, részben nem túl nagy ráfordítások árán — a gyártás gazdaságossá tehető, azaz van jövője ezeknek az áruknak, termékcsoportoknak. A hátralevő egy harmaddal azonban nem lehet mit kezdeni. Sorsa a fölszámolás, a mással történő l'öl- váltás lehet. Ha az lesz... Mert a szóban forgó mérlegeléseket ágazati és népgazdasági irányító szervezetek végezték, maguknak a termelőknek a véleménye —elsősorban a gazdaságtalanul készített cikkek előállítóié — ennél optimistább. A gond az, hogy meglehetősen inga- I tag talajon nyugszik ez az optimizmus; gyakran a puszta reménykedésen. Ne hamarkodjuk el az ítélkezést, ami szerint általában hiányoznék a kellő kritika, önkritikái hajlandóság a termelőhelyekből. Örvendetesen gyarapodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek — igaz, legtöbbször a piaci tapasztalatok kényszerének engedve — következetesen használt módszereik közé sorolták az önkritikus elemzési, termékre, termelési környezetre, vállalati mechanizmusra egyaránt értve ezt. Gazdag példatár tanúskodik a nehézipari, a kohó- és gépipari tárcánál arról: a vállalatok egy része teljes tárgyilagossággal mérte fel teendőit és lehetőségeit, felsőbb utasítás nélkül csoportosította íejlésztendök és szinten tartandók, illetve megszüntetendők minősítéssel termékeit, rálelt a vállalati szervezel gyenge pontjaira, s nem késlekedett a cselekvéssel sem. Érdekes, de aligha véletlen módon ezeknek a termelőhelyeknek a többsége hitelt igényelt és kapott a 45 milliárd forintos exportfejlesztési, keretből, s ami a lényeges: kivételektől eltekintve teljesítik mindazt, amit a hitel fejében kötelezettségként elvállaltak. Szónoki kérdés ugyan, de azért megfogalmazzuk: aki nem kér hitelt,' az mellőzheti az önkritikát is? Minden termelőszervezetnek jellemzője a mozgás, a változás igénye. Amennyiben ez áz igény nem érvényesül, akkor megreked a haladás, az eredmények egy ideig ugyan még elérhetők, de azután hirtele- nül — az érintetlek szerint „váratlanul” — bekövetkezik a megtorpanás; a szervezet képtelen a megváltozott feladatok és követelmények teljesítésére. Ennek tudatában már megfogalmazhatjuk azt a kétségtelenül köznapi igazságot, hogy valójában az önkritikus szemlélet sarkköve, nélkülözhetetlen feltétele a folyamatos lépéstartásnak, a A meteorológiai előrejelzések további pontosítására nagyarányú fejlesztéseket tervez az országos meteorológiai szolgálat. Az országban 22 meteorológiai állomásról beérkező évi löbb millió adat feldolgozásával ma már egész sor ágazatnak nyújtanak segítséget a termelőmunkához. Most a csapadék még pontosabb előrejelzésére megkezdődött egy úgynevezett időjárási radarhálózat kialalcítászintenma'í'udásnak, a piacok — az értékesítési pozíciók — megtartásának. Senki sem tudhatja jobban — s nem tudja — a helyben levőknél, a termelői közösség tagjainál — a vezetőktől a legkisebb tapasztalaté pályakezdőkig, mindenkit beleértve ebbe —, hol vannak, miért vannak-a gondok, az ismétlődő akadályok. Ami a meghökkentő: vállalat szociológiai vizsgálatok — s nem kevésbé: az igénybe vett külföldi szervezőintézetek tapasztalatai! — egyértelműen azt bizonyították, a termelőhelyek túlnyomó többségén a bajokkal tisztában vannak. A következő lépés hiányzik: a bajok okainak elemzése, s a cselekvési készség! Nyersebben szólva: a gondleltár szinte mindenütt készen áll, de nem tudnak — nem akarnak? — mit kezdeni azzal. Várnak. Hátha ... A termelésben azonban ez a hátha egyenlő az esélyek föladásával, a lépések megalapozásának mellőzésével, a remény tervvé avatásával. Ezt a buktatót kerülik el az önkritikus vállalatok. S azért, mert időt és lehetőségeket emésztő várakozás helyett pontosan meghúzzák a határvonalat, mi az, ami a teendők nagy halmából rájuk tartozik, s mi az, ami átfogóbb intézkedéseket követel, azaz hatáskörükön kívül áll. S mert tudják, hogy a‘z idő termelési tényező, nem úgy Vélekednék, hogy először lépjenek mások, s akkor mi is mozdulunk, hanem amire módjuk nyílik, abban azonnal cselekednek. Eközben sürgetik — olykor: joggal hangosan — a másoktól elvárható intézkedéseket és tetteket, azaz már eredményeik vannak, s úgy küzdenek kifelé és befelé, a holnapi haladásért. I smét egy elemző vizsgálódásra hivatkozunk: pénzügyminisztériumi és banki szakemberek végezték. Kétszáznál több vállalatnál került mérlegre a lefülelésnek fejlesztésre érdemes része, s egyebek között megállapíthatták: a cégek jelentős létszámú csoportjánál olyan intézkedések sora késik, amelyben nincs szükség lényegesebb befektetésre, amelyek valójában csak "tisztánlátást, kockázatot is vállaló helyi döntést és szervezést igényelnek. Sokat mond ez arról, milyen a kritikai, önkritikái hajlandóság, készség a termelőhelyeken, s mert olyan, amilyen, szinté törvényszerűi a vállalatok a szabályozók változására, szigorodására panaszkodnak. de szót sem ejtenek elszalasztott lehetőségeikről. (eredményeket kisebbítő tétovaságaikról. stratégiát mellőző tehetetlenkedé- seikről. Ez az alapállás erősen fékezi a változások szükségességének fölismerését, s ennek híján magukat a'változásokat is. sa, amely a hazai, valamint a Kárpát-medence felé tartó esőfelhőkről ad gyorsabb információt. A radar alkalmazásáéul a jelenleginél (i órával gyorsul a csapadék-előrejelzés, és ily módon az intézkedések nyomán megelőzhe- tővé válik majd egyebek mellett a hirtelen zivatarok okozta kisebb árvizek kialakulása. A fejlesztési tervek között szerepel időjárási veszélyjíl- zőrendszer kialakítása is. A Lenin Kohászati Müvek új számítóközpontjában egymás mellett látjuk a közelmúltat, a jelent és a jövőt. Kalauzaink, Kiss András és Lales Miklós operátorok bemutatják az „öreget”, a Buli- Gammát, amely az első számítógép volt a megyében, és amelynek segítségével a kohászatban megtanulták, s kifejlesztenék az elektronikus adatfeldolgozást. Néhány lépést teszünk csupán, és máris az „üdvöske”, a KGST-in- tegrációban gyártott R—22- es központi egysége elolt állunk. ahol a műszerészek éppen a hetente szokásos karbantartást végzik bonyolult felszereléseikkel. Az új gépen ezekben a napokban már az itt elkészített programok próbafuttatása folyik, a programozók, gépkezelők, műszakiak gyakorlatban is elvégzik azt a sokrétű és nagy figyelmet, igénylő munkát. amelyet elméletben már hónapokkal ezelőtt megtanultak. A 300 négyzetméter alap- kerületű géptermet úgy tér- x vezték és építették meg, hogy az egyre korszerűsödő gyár szükségleteinek megfelelően — nagy segítséget nyújtva ezzel a termelésnek —, bármikor elhelyezhetnek itt egy harmadik berendezést. A gyár számítástechnikai vezetője, Balázs István érthető örömmel beszél a múltról és az új gép születéséről. A számítástechnikának köszönhető, hogy elmondhatjuk: megyénk legnagyobb vállalatának vezetői mindennap pontosan tudják például azt, mit, miből és milyen terméket gyártottak az előző 24 órában, mennyi anyagot használtak fel ehhez, és mi hiányzik még ahhoz, hogy pontosan teljesítsék a megrendeléseket. — Tizenegy éve, 1968 közepén installáltuk, azaz állítottuk üzembe a második generációs Buli-Gamma—115 típusú berendezésünket. A gyártó cég azóta megszűnt, de mi jó vásárt csináltunk, hiszen ez a gép azóta különösebb baj nélkül, 3 műszakban üzemel. Segítségével az elmúlt évtized alatt a volt számítástechnikai osztály a vállalat minden gyáregységét, üzemét és főosztályát igyekezett1 ellátni » Melyiket az ötezerből? — címmel a Magyar Televízió rendszeresen sugároz egy sorozatot, amelyben a nálunk választható szakmákat mutatja be a pályaválasztás előtt álló gyereKeknek s természetesen a tanulóit színei, ok. E műsor címe is mulatja, tág a választási lehetőség, de én azt hiszem, magának a műsornak a ténye arra utal, hogy az egyes szakmákról eléggé hiányos, sok esetben téves ismeretekkel rendelkezünk. S ez különösen áll a mezőgazdasági szakmákra! Ezek a téves, zömében negativ nézetek, ismeretek is szerepet játszanak abban, hogy a mezőgazdásági jellegű iskolákat (elsősorban a szakmunkásképzőket) a lehetőséghez képest kevesebben keresik tel továbbtanulási szándékkal. Az erre illetékes szerveknek és természetesen az iskoláknak tehát adódik a feladat: a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal a valós képet, a szakma valódi lehetőségeit ismertessék meg. Jó példáért nem kell mesz- szire mennünk. Az abaúj- szántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközén- és Szakmunkásképző Iskola, akárcsak az elmúlt esztendőben. idén is megrendezte az iskola nyílt napját. — Mi az a nyílt nap? — kérdezhetik olvasóink. Jánosi József igazgatótól először mi is ezt kérdeztük. — A Megyei Pályaválasztási Intézettel közösen rensziikséges adatokkal. Az anyagbeszerzéstől a termeléselszámoláson keresztül a számlázásig jóformán mindenki igénybe vette és veheti a számítógéppel készített adatokat, kimutatásokat. Csaknem félezer programot készítettünk el eddig. A fejlődés 1976 végéig az adatfeldolgozásban bontakozott ki. Napjainkban is nagy részét képezi ez munkánknak. Folytatjuk az adatfeldolgozásban jelentkező új igények kielégítését, tökéletesítjük, finomítjuk a régieket Folyamatosan rendszereztük a már elkészített programokat, s ezekre támaszkodva alakítjuk ki majd a vállalat komplex információs rendszerét. Ez a rendszer magába fog- lalja. a termelésirányítás, a rendelésfeldolgozás és számlázás, a készletgazdálkodás, valamint a személyzeti és munkaügyi nyilvántartás alrendszerein kívül az egyéb de/./,ük iskolánk nyílt napját, ami azt jelenti, hogy az iskola beiskolázási körzetében levő általános iskolákból meghívjuk jj pályaválasztás előtt, álló fiatalokat, s megismertetjük velük iskolánk éleiét, az itt folyó oktatást, képzést, bepillantást nyújtunk az elsajátítható szakmák szépségébe,1 láthatják, mivel töltik szabad idejüket tanulóink, hol laknak, milyen ellátásban részesülnek, egyszóval igyekszünk teljes és valós ismereteket nyújtani számukra. — Tulajdonképpen ezzel mi az iskola célja? — Nem titkoljuk, hogy szeretnénk minél több fiatalt megnyerni a magyar mezőgazdaság számára. 'Másik célunk, hogy a köztudatba plántáljuk iskolánk profilját. A korábbi években iskolánk — előbb technikumként, majd szakközépiskolaként — növénytermesztő és állattenyésztő szakmával ismertette meg diákjait. Az 1978—79-es tanévtől kizárólag állattenyésztő szakmával szakosodtunk, s ugyanakkor ezzel párhuzamosan meg növekedett nálunk az állaltenyésztő- szakmunkás-képzés szerepe is. A jövő tanévtől kezdve például Borsodban csak nálunk képeznek 'Zarvasmarha-te- nyésztő, kisállat- (baromfi-) tenyésztő és sertéstenyésztő szakmunkásokat. A jövő tanévtől ugyanis a" szikszói iskola már nem iskoláz be ... Az abaújszántói iskola begazdálkodási feladatok megoldását szolgáló számitógépes feldolgozásokat is. Ennek érdekében az elmúlt három év alatt több mint 300 új program készült, amelyből kiemelném a nemesacél-hengerműi termelési program és ‘elszámolás feldolgozását, a gyártmány törzs-adattár kialakítását és a fogyóeszköz- nyilvántartási rendszerünket. — A számítástechnika fejlődése és az igények növekedése tette szükségessé az R—22-es számítógép beszerzését. A Buli-Gamma kapacitása mar 1977-ben kevésnek bizonyult, teljesítménye már alacsony volt és a bonyolultabb számítások elvégzésére nem volt alkalmas. Ezért már akkor megkezdtük a tárgyalásokat és a felkészülést az új gép beszerzésére, fogadására. A berendezésnek új helyiségre volt szüksége, ezért a vállalat építkezésbe kezdett és a Il-es iskolázási körzete akár szakközépiskolai, akár a szakmunkásképző szinten Borsod és Heves megye, de olykor Szabolcsból is jelentkeznek tanulók. Jánosi igazgató úr említ egy olyan lehetőséget is. amely kevés iskolában adatik meg. Ha az itteni szakközépiskolába jelentkezett tanulót helyhiány miatt nem tudják felvenni, viszont ó vállalja a szakmunkásképzőt. egy év után különbözeti vizsgával átkerülhet szakközép iskolás osztályba. Az iskola nyílt napján jártunk Szántón. Közel száz gyerek érkezeit a két megye általános iskoláiból. Közöttük akadtak szép számmal olyanok, akik tudatosan vallót' ák. hogy mezőgazdasági pályára készülnek, de nem kévésért voltak azok. akik még haboznak, s nem döntötték el. hová jelentkeznek. Ügy gondolom, különösen az ő számukra hasznos az ilyen találkozó, ismerkedés. Az iskola — és ez az intézmény pedagógusgárdáját dicséri — gazdag programot állított össze az ideérkezett fiataloknak. Többek között megismerkedtek a különböző szaktantermekkel, részt vettek fizikai, géptani bernuta-. tókon. hallgathatták egy öreg diák élménybeszámolóját, aktívan részt vehettek a tornateremben megrendezett torna- és sportversenyen, filmet láthattak az iskola ifjúgárdistáinak életéről, ellátogathattak a kollégiumokba hivatalház mellett kialakítottak számunkra egy három- szintes. összesen 900 négyzet- méter alapterületű számítás- technikai egységet. Itt a két számítógépen kívül megtalálható a teljes munkaátvevő, -kiadó és adatrögzítő részleg, itt kaptak helyiséget az üzemeltető és kiszolgáló részlegek is. Tavaly decemberben megérkezett a számítógép, amelyet a klímaberendezés "késedelmes szállítása miatt sajnos csak néhány heLe helyezhetlek üzembe. Ez már harmadik generációs berendezés, amely — sok más mellett — aöban különbözik az előzőtől, hogy központi egysége közel 15-ször annyi információ feldolgozására képes. és egyidejűleg több program futtatására alkalmas. Nagyobb a konfigurációja, kiépítettsége, tehát nagyobb háttértároló bázissal rendelkezik. " — a számítástechnika feladatait is meghatározza a kohászat nagyberuházása, a kombinált acélmű építése. Itt a folyamatirányítást három, japán gyártmányú számítógép vezérli majd, amelyeknek beszerzése a vállalat fejlesztési terveiben már szerepel. Ezen kívül az itt nyert alapadatok birtokában mi fogjuk elvégezni a kombinált acélmű termelési elszámolását, s. ehhez kapcsolódva a vállalat műszakigazdasági számításaihoz szükséges adatok feldolgozását. A közeljövőben kidolgozzuk a vállalati anyagellátás információs rendszerét és ezen belül az operatív irányításban alkalmazható információk biztosítását. Ügy gondoljuk, hogy mindez az új, korábbinál jóval nagyobb kapacitású számítógép segítségével sikerülni is fog. A számítógép — ha felkészülnek fogadására és a hozzá szükséges megfelelő háttérrel rendelkeznek — gyorsítja, segíti, hatékonyabbá teheti a termelést. De csak akkor, ha megfelelően alkalmazzák^ és úgy gondoljuk, hogy ebben is példát mutatnak a Lenin Kohászati Művekben. Udv&rdjr Jóesof is. A messzebbről érkezett diákokat az iskola busszal szállította Szántóra a szerencsi állomásról. Visszafelé hasonlóképpen történt az utaz^ tatásuk. A szántói nyílt napra érkeztek gyerekek Füzesabonyból, Encsröl. Abaújdeveeser- böl, de a szomszédos falvakból. Rátkáról. Monokról, Tálv- lyáróí senki nem jött. Ügy érzem, ez elsősorban nem az ott tanuló gyerekek hibája. Hogy végül is jó-e, hasznos-e, eredményes-e egy ilyen iskolai nyílt nap? Erre a kérdésre legjobb, ha az illetékesek, a gyerekek válaszolnak. Szemző Lajos. Füzesabonyt — Állatorvos akarok lenni. Nagyon érdekelnek az állatok. Az itt látottak megerősítettek az elhatározásomban. Erre a pályára jövök. Novak József. Encs: —Lényegesen többet ludok erről az iskoláról, az itt elsajátítható szakmákról, mint kő- rabban. Őszintén örülök, hogy eljöhettem ide. Penderik Edit, Füzesabony: — Sok érdekességet láttunk. Én különösen örülök neki, hogy az iskolában jók a sportolási lehetőségek. Eddig még nem döntöttem, hová jelentkezzem. A látottak után nincs kizárva, hogy ide. A nyílt nap végeztével, búcsúzáskor valamennyi tanuló kapott egy fényképet. A képen az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola patinás épülete látható. S a kép hátoldalán a következő felirat: Viszontlátásra 1980 szeptemberében! Hajdú l»rr Meggyorsul a csapadék-előrejelzés
