Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

É5ZAK-MAGYAR0RSZÁG 10 1979. október 14., vasárnap „A közelebb múlt ötven s egynéhány év alatt, ki volt íróink közül, kivel e férfiú kisebb vagy nagyobb érin­tésben nem állott volna? Ki nem kereste ismeretségét, a lelesnek kit Orczy és Rá­day szerettek, kit Báróczy kedvele. kinek Virág és Ré­vai barátai valónak, ki Day- Ica és Csokonai kifejtésükre nagy befolyást gyakorolt. Kazinczy a maga Gessneré- töl fogvást a Pannonhalmi Üt-ig minden írásait csínnal, hévvel és ifjúi élettel öntöt­te be. s ez által az írósereg figyelmét magához ragadó- an, liter atúr ónkban új idő­szak alapítója lön." Kölcsey Ferenc helyesen állapítja meg Emlékbeszédé­ben Kazinczy helyét és sze­lénét kora irodalmi nemze­dékváltásában. azt is. ho­tvan ihlet, sőt alapít nem­zeti literatúrát levelezésével. Le’-'etne időzni hosszasan a „Kazinczy Abaújban és Zemplénben"' című tanulsá­gos köWnél is (Sátoraijaúi- ’’elv. 1978. 16*1. lap), amelv "ondos munkával tár.ia fel •>z író h'Mküz.npniajt. natakj -MqV.-zuq) kncqgj irodalmi ^s ■’'.-olafelüTvelűi munkássá­gát. a széphalmi írói műhe­lyének titkait és zempléni közszolgálatának pontos raj­zát. Ez utóbbi kérdésről dr. Högye István kitűnő közíró és levéltáros írt a kötetben. „Szólnunk kell a fiatul me­gyei aljegyzőről, a nagyon sok érdemi dolgot intéző táblabíróról, a református eklézsia főgondnokáról. a megyegyűléseken tett indít­ványairól, javaslatairól, a le­véltárban eltöltött évekről, munkálkodásáról.” Így ösz- szegezi az említett tanul­mány Kazinczy tevékenysé­gét (143. lap). Kazinczy Ferenc abaúji.és zempléni működésének idő­beli folyamatosságát megtö­ri a fogsága és Bihar me­gyei szolgálata. (1794—líJOfi.) Ebből az időből két részle­tet tárok fel. hogy író élet­útjának ismerete teljesebbé váljon előttünk. KUFSTEIN Az elmúlt nyáron csalá­dommal együtt (Ausztriá, NSZK) körúton voltunk. Ez az út igen sok élménnyel, tanulsággal szolgált. A tel­jes- emberségünkre tett ha­tását tekintve, kiemelkedett a kufsteini vár és börtön megtekintésének élménye. A két nép négyszázéves „kap­csolatának” azok a mozza­natai elevenedtek meg előt­tünk. amelyek a zúgva iramló Inn folyó fölött emel­kedő Császár-toronyhoz kap­csolódtak, az ott raboskodó magyar írókra és hősökre emlékezteitek. Felmegyünk a torony me­redek lépcsősorán. Követjük az útiköijyvet. Az első kapu kinyílása megdöbbent ben­nünket. A vastag, áttörhe- tetlen falak szomorúságot lehelnek. Rengeteg lépcső, számos forduló és ajtó után jutunk fel *a vár udvarába. Megnyílik a börtön főkapu­ja. Több szoba múzeumnak van berendezve, amelyek­nek megtekintése után, tárul fel előttünk a Császár-to­rony hatalmas körterme, amelyből a zárkáajtók- nyíl­nak. Az egyik falon hatal­mas márvány emléktábla látható, közel száz magyar hazafi nevével. Jellemző, hogy egy budapesti gimná­zium ifjúsága „adományoz­ta” a Császár-várnak, is­mert nevek: Wesselényi Miklós báró, Szentjóbi Szabó László, Niczky Kristóf, Mo- tesiczky István, Lányai Fe­renc és mások. Megtaláljuk Batsányi János emléktáblá­ját, Teleki Blanka és Leő- vey Klára irataiból, emlé­keiből összeállított fali vit­rineket, valamint Rózsa Sándor celláját. A látogató csoport indul Infelé, mi, magyarok csaló­Kazinczy Ferenc Aid a Balaton déli part­ján jár, hacsak teheti, el né felejtse fölkeresni a közel kilencszáz esztendős Kőrös­hegyet. Változatos és bőkezű tája marasztal a megtelepedésre. A völgy kínál rétet, szántó­földet, a- dombtetőn erdő is sötétlik, az oldalakon szőlő zöldell, ódon és újabb kis présházakkal tarkítva, ame­lyek között ’ a múlt századi paraszti építészet egyszerű és csinos emlékei akadnak. A Petőfi utca házainak so­rában is találunk néhány szép példát erre az építé­szetre, amely a paraszti la­kóház egyszerűségéhez igazí­totta és alkalmazta ázt, amit a kor stílusát követő udvar­házak, kastélyok formájából illőnek talált. Leginkább a félköríves nyílású, kőoszlo­pos tornácokon érvényesült ez a hatás, amely a barokk stílusból ered. Ezt a stílust képviseli egyébként a XVíII. század végén épült késő ba­rokk kastély, valamint az ugyanazokban az években épített egyszerű református templom is. A CSERI BARÁTOK Kőröshegy legbecsesebb műemléke: a történelmének fél évezredes tanúja azon­ban az egykori úgynevezett cseri barátok temploma. Ezeket a szigorú szegénysé­get tartó, szürke kámzsás ferencrendi szerzeteseket Ozorai' Pipo temesi főispán telepítette be 1418-ban. Hu­nyadi János is támogatta e rendet, amelynek feladata az volt, hogy a terjeszkedő tö­rökkel szembeni „keresztény egység”-re, harcos védekező szellemre nevelje a népet. E rendbe tartozott Hunyadi papja, tábori lelkésze, Ka- pisztrán János is. A rend ozorai custodiájá- hoz, a katonásan szervezett rend egyik alközpontjához tartozott a XV. századnak feltehetően a második felé­ben épült kőröshegyi temp­lom és kolostor. Nem sok­kal később, a mohácsi vere­ség után alig egy évtizeddel a község földesura fölégette. Majd a kolostor köveit el­szállíttatta a török a kapos­vári várépítéshez, a mara­dékot pedig széthordták a helybeliek. Egy-egy régi pince boltozatában talán még ma is meglehetnek a téglái. A pusztulásnak in­dult templom boltozata be­szakadt. A török kiűzése után hozatta rendbe a falu földesura, Széchényi Antal. A szentélyrészt újra bebol­tozták, a hajót tető alá hoz­ták, később mennyezetet is kapott (boltozatát csak szá­zadunk elején állították helyre), a tornyot megtoldot­tak. GÓTIKUS FORMÁK A templom külsején első pillantásra feltűnik a néző­nek a torony szokatlan el­helyezése. Nem a hajó vé­gén áll, hanem a szentély Hajdúbagosi Kazinczy-emléktábla doltan állunk. Tört német­ségünkkel magyarázzuk, hogy még nem láttuk a Kazinczy- zimmer-t. Az ajtókhoz sie­tünk, át akarunk látni még a bezárt ajtókon is. Végre megtaláljuk, az idegenvezető kénytelen „megszánni” ben­nünket, s megnyitja az aj­tót. Elénk tárul a Kazinczy- szoba, ahol kufsteini fogsá­gát töltötte. A budapesti Petőfi Irodalomtörténeti Mú­zeum kiállítást rendezett e cellában 1968-ban Kazinczy Ferenc műveiből, rajzaiból, amelyek abban a helyiség­ben születtek. A falon levő képekről a fogságot szenve­dett Kazinczy „maga” tekint reánk. Micsoda élmény ez? Ezzel indulunk le a várból, majd pedig haza! HAJDÜBAGOS Kazinczy Ferencet 1794. december 14-én tartóztatták le, és 1801. június 28-ig volt fogságban (Buda, Brünn, Ob- rovie, Kufstein és Munkács). Kazinczy Ferencet a fogság­ban töltött hosszú idő és a börtönviselt embernek a megbélyegzéstől faló félel­me visszahúzódóvá tette. Megyéjében éveken át nem vállalt munkát, de nem élt tétlenül, hiszen Bihar me­gyében tevékenykedett. A megye táblabí rá jaként 1804- ben a megyei népszámlálást Hajdúbagoson kezdte meg. Erről így ír a Pályám emlé­kezete című munkájában: „Az 1804-es országgyűlés vég­zése szezint minden várme­gyék tétették a népesség conscriptiojit, ’s Bihar a ma­ga táblabirái közül engemet kikülde, mellém adván Ba- ranyi József Urat azon táj­ra, mely Dcbreczentöl Vá­rad felé nyúlt...” Az össze- írási munkát május 1-én kezdhette meg Hajdúbago­son, mert innen írt levelet Péehy Imrének levelezése ta­núsága szerint (III. kötet 192. lap). Kiss Imre, a debreceni sa­létromkészítő * hivatal főins­pektora 1806. szeptember 3- ári kelt levelében tájékoz­tatta Kazinczyt, hogy Szik- szai György, a bagosi pap megholt. (Lev. III. k. 289. lap). Kazinczy bagosi tar­tózkodása ideje alatt kötött barátságot az említett lel­késszel, áld Kiss Imrének is barátja volt, ezért írt a ha­lálhírről. Molnár Borbála költőnő hagyatékából tudjuk, hogy Kazinczy' Ferenc 1824-ben felkereste a nagyasszonyt a •hajdúbagosi főjegyző fiánál. A költőnő, aki Kazinczy le­velező társa volt, a hajdú­bagosi temetőben pihen. (Ezeket az emlékeket örökí­ti meg a református temp­lom homlokzatán elhelyezett emléktábla.) * Kazinczy Ferenc kufsteini fogsága, bihari és hajdúba­gosi időszaka kiegészíti az abaúji és zempléni működé­sét, így méltán számíthat érdeklődésünkre. Ötvös László A templom régi szentélyrésze a szép gótikus ablakokkal. Egyike a nemesen egyszerű öreg présházaknak. mellett. Így a ferencesek építették a kolostortemplo­mokat. A szentély nyújtott, csak mintegy másfél méter­rel rövidebb a hajónál, hogy elég helye legyen itt — a hajóban helyet foglaló hí­vektől külön — a kolostor papjainak. A boltozatot tar­tó kőbordák nem oszlopok­ból indulnak ki, hanem a falból félig kiálló oszlopvé­gekre emlékeztető gyámkö­vekből. A gyámkövek ott helyezkednek el, ahol kívül pillérek támasztják a falat. A hajó bejárati végének há­romszögű oromban záródó, nagy, sima falfelületét egy­szerű faragott, kökeretű csúcsíves kapu bontja meg. Párhuzamosan futó, pálca- szerűen képzett élei a csú­cson a késő gótikus stílusra jellemzően metszik egymást. Az ajtó fölött a magasban a gótikus templomok jellegze­tes kerek rózsaablaka. Dí­szítő kőrácsa vallásos jelké­pet formáz: Szent Katalin kerekét. Az S-alakű küllők­kel képzett kerék alexand­riai Katalinnak a legenda szerinti kerékbetörésére u tal. Érdemes szemügyre venni az oldalsó négy és fél mé­ter magas, csúcsíves abla­kok finom és egyszerű kő- rácsait is. Megfigyelhetjük, hogy a függőleges ráccsal osztott két ablakmező ugyan­olyan formájú, halhólyag alakú keretbe foglalt ablak­szemmel zárul, mint amilyen formájú szemeket képeznek a rózsaablak küllői és kere­te. Ezt a formát, mint egy­ségbe foglaló motívumot — ismétlődő díszítőelemet — alkalmazták a templomon. Ám az öt évszázaddal ez­előtti építőművészet ered­ménye nemcsak a szemet kívánta gyönyörködtetni, ha­nem a fület is. A templom belső kiképzése folytán jól érvényesül a hang, s ezt az adottságot nyaranta orgona-, kórushangversenyeken hasz­nálják ld. ííer tészhetiök ! líiskerttulardonasak! Itt az ideje a KERB—50 WP GYOMIRTÖSZER FELHASZNÁLÁSÁNAK A KERB 50 WP elsősorban az évelő egyszikű gyomnövények ellen hatásos, (pl. per je), de kiválóan alkalmazható a legtöbb egynyári egyszikű (pl. muharfélék) ellen is. FELHASZNÁLÁSI TERÜLETE: * alma, körte, szőlő, málna, ribiszke és díszcserje kultúrák gyomirtására — ősszel, a fagyok beállta előtt — 2,5—3,5 dkg/100 m- mennyiségben Beszerezhető: a növényvédő szert árusító kiskereskedelmi boltokban Ára: 99 Ft/0,15 kg AGROKER VÁLLALAT, MÁLYI Értesítjük T. FUVAROZTATÓINKÁT, hogy taxiállomásunkat (személy-, teher-) f. Uo 15-cvel — városrendezési okok miatt — a Szűcs Sámuel utcába HELYEZZÜK ÁT (Gelkáva! szemben) Telefonszám változatlan VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT Miskolc © ENTRUM H 20% ETFO AJANLATA GYERMEKÁLLOKA, HÁROMSZÖGLETŰ, LITOGRAFÁLT TÁLCA, NŐI JERSEY- ÉS SZÖVETRUHÁK ■■ Oki ts Kőröshegy évszázadai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom