Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ' 1979. október 14., vasárnap tgy új üzem ürügyén is Vetik az őszi búzát Világszerte a bányászat fellendülésének korái éljük. Ez vonatkozik hazánkra i.s. A hetvenes évek első leiében a kőolaj-áremelkedéssel megindult. világgazdasági korszakváltásnak nevezett folyamat követelő módon ráirányította a figyelmet az egyes országok saját nyersanyagforrásaira. Ilyen szempontból már pártunk XI. kongresszusa. feladatunkká telle a gazdaságosan kitermelhető ásványvagyonok fokozott kiaknázását. Ennek megfelelően folyik a szénbányászatban az eocénprogram megvalósítása, a már üzemelő szénbányákban a termelés fokozása, illetve szinten tartása, az ércbányászatban az új bauxitbányák és a recski mélyszinti rézércbánya építése, valamint az ásványbá- nyászát széles körű fejlesztése. A közelmúltban kezdte meg üzemszerű termelésit az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műveinek erdöbé- nyei -kaiéinak gyüngykova- j'ölcj előállító üzeme: Az üzembe helyezést követő' ünnepségen lehetőségünk nyílott arra, hogy dr. Kapolyi Lászlótól, a nehézipari miniszter helyettesétől nyilatkozatot kérjünk, illetve kérdéseinkre válaszoljon. Az ás- ványbányászat fejlesztése — mondotta a miniszterhelyettes — beleillik abba a világszerte érvényesülő bányászati fellendülésbe, amelynek mi, magyar bányászok nemcsak tanúi, hanem cselekvő részesei is vagyunk. A nem fémes ásványok bányái szalunak egyre nagyobb népgazdasági jelentősége van és •lesz. A fogyasztói igények gyors növekedése megkövetelte ebbéli vagyonunk mielőbb tervszerű megkutatását. Ennek eredményeként elmondhatom. hogy ma mai- minden ásványbánya több évtizedre elegendő, minősített, megkutatott ásványva- gyonnal rendelkezik. Nagy- fejlődést könyvelhetünk el olyan szempontból is, hogy míg az ötvenes években a nem fémes ásványbányászati iparág. így a hegyaljai bányák is kezdetlegesen felszerelt berendezésekkel üzemeltek, tulajdonképpen minden szociális létesítményt nélkülözték, s termékeik' túlnyomó részéi. előkészítés nélkül, nyersen értékesítették. M-a már az új bányák és előkészítő müvek telepítésével Párhuzamosán végrehajtott koncentráció révén, az űzetnek kapacitása jelenlősen növekedett, a termékek előkészítése é.s tová'bbfeldolgo- zása széleskörűvé vált. De nemcsak a termelés korszerűsítésére. hanem a dolgozó emberre is nagy. gondol fordítottunk ez idő alatt. Mindenütt. szinte minden bányánál rendelkezésre állnak a szükséges szociális létesítmények, az öltözők, a fürdők, az üzemi étkezdék. .Jellemző a fejlődésre, hogy 1950- bez képest, az ipariig termelése több mint nyolcszorosává növekedett, és az ásvány- előkészítés ma már a nyers bányatermékeknek 86 százalékúra terjed ki. Elmondhatjuk, hogy az érc- é.s az ás- ványbányászat korszerű üzemeivel é.s műszaki eljárásaival, eredményes gazdálkodásával ma már népgazdaságunk jelentős tényezője. — Növekszik-e a hazai és a külföldi kereslet az ásványbányák termékei iránt, milyen helyei foglal el a hegyaljai müvek az ásvány- bányászatban? — kérdeztük a miniszterhelyettestől. — A termékek iránti kereslet a népgazdaság számos iparága részéről további növekvő igényeket mutat — válaszolta. — Csak néhány főbb fogyasztót említve, az as vá i íy bá ny ásza t termékeit használja a kohászat, az üvegipar, az építőipar, a durva- és finomkerámia-ipar. a vegyipar számos ága, a fes- lékipár, a túzállounyag-ipar, a gépipar, a mezőgazdaság é.s jelentős emellett a lakosság közvetlen ellátására előállítón termékek mennyisége is. Az iparág körülbelül 180-féle terméket állít elő, ebből mintegy ötvenfélét az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei. A hazai szükségletek kielégítése mellett egyre növekvő a szocialista és a' tőkés export is. Ki kell emelnem, hogy exportra nemcsak közvetlenül bányatermékeink kerülnek, hanem a feldolgozóipar olyan cikkei is, amelyek gyártásához ás v á ny bá ny ásza - lünk termékeit használják fel. Az á.sványbányászat fejlesztése azonban importpótlási' is lehetővé tesz azáltal, hogy a korábban külföldről beszerzett termékek egész sorát sikerült részben, vagy egészében belföldi forrásból pótolni. Az import ásványi nyersanyagok drágulása meg i.s növelte a keresletet a hazai bányatermékek iránt. Mindezek a tényezők fontos hozzájárulásai külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyának javításához. — Ehhez a fontos célkitűzéshez, mármint külkereskedelmi mérlegünk javításához az elkövetkezendőkben hogyan járulhat hozzá az ás- ványbányászat, beleértve a feldolgozó iparágakat is? — Mint említettem — hangzott a válasz 1-, a hazai ásványvagyon fokozott kiaknázásával hozzá - kel! járulnunk ahhoz, hogy népgazdaságunk jobban alkalmazkodjon a világpiaci folyamatokhoz. s így javítsa külkereskedelmi mérlegét. Az ötvenes évek elején például ásványi nyersanyagszükségletünk egynegyedéi, jelenleg viszont már mintegy felét hozzuk be külföldről. Jelenlegi helyzetünkben a bányászat fellendítésével, a közelmúltban meglelt különböző intézkedésekkel az import további növekedése meggátolható. Szorosan ehhez kapcsolódva szeretnék rámutatni ugyanakkor arra hogy a nyersanyagok, közöttük a bányatermékek világpiaci felértékelődése, é.s ennek folytán a cserearányok közismert romlása ugyan sújtja népgazdaságunkat, ugyanakkor azonban, a már említett kongresszusi határozatot megvalósító bányászati fejlesztés eseten a bányatermékek általános megdrágulása előnyöket is jelent, illetve jelenthet hazánk szamára. Ezzel ugyanis ásványvagyo- nunk és bányatermékeink értéke is megnövelteden, így megfelelő szelektív iparfejlesztés eselén, úgynevezett „kemény" világpiaci cikket gyártottunk, gyárthatunk. Az ásványi nyersanyagok megdrágult világpiacán nyerni is tudunk, é.s kell is. Ezt azonban csak akkor érhetjük el. ha bizonyos feltételeknek meg tudunk felelni. — Konkrétan nielyek ezek a feltételek? — Nyilvánvaló, miután .bányászatról van sző, ez a felletel rendszer a irányában, a termelőmunkhelyen kezdődik már a gazdaságos termeléssel és a bányaüzem külszínén folytatódik részben a kibányászott ásványok jó előkészítésével. Feltétlenül ki kell emelni, hogy ma mar nem a kitermelő szektor, a bányászát, hanem a feldolgozó- szektor körébe tartozó iparágak -azok. amelyek bányatermékeinket végtermékké alakítják. V égered m ény ben ők építik be a termékekbe, az árucikkekbe az ásványkincseinkben rejlő és á bányász kitermelő, előkészítő munkájával felszínre hozott potenciális értéket. Ezért .kell helyesnek minősíteni, követni és megkövetelni azt a szemléletet és működési format, amely a bányász 'részéről nem zárul le. mondjuk az előkészítő mű iparvágányánál, vagy a bányaüzem teherautó-kijáratánál, hanem szoros kapcsolatot tartva a feldolgozókkal, kibányászol t termékeinek vevőivel, összehangolt folyamatként kezeli és irányítja a . termék útját a fejtéstől akár az áruházig Ezek az elvek érvényesek mind az- energiahordozók, mind az ércek, mind a nem fémes ásványok bányászatára egyaránt. A termékszerkezet korszerűsítését szolgáló megalapozott • műszaki fejlesztési koncepcióknak az iparágon belül igen jó példája a hegyaljai művek kaiéinál! gyöngykovaíöld előállító üzeme Erdöbényén hiszen technológiai, sorrendbeli folyamatában, hazai és külföldi igények kielégítését szolgáló célok elérésére termékénél fogva egyértelműen egyedülálló es kiemelkedő, összefoglalva: „Erdőbénye ürügyén” szeretném kiemelni. hogy a fejlesztés a bányaművelési technika korszerűsítése mellett, kiterjed az előkészítés tökéletesítésere. a termékek választékának é.s előkészítettségének növelésére. és a nagy értékű cikkek kibocsátásának fokozásara. Oravec János Az idén átadott új nagy- beruházások és létesítmények kollektívái a kongresz- szuxi é.s felszabadulási munka versen eben fokozottabban ki akarják használni a korszerű technika, előnyeit, sárrá törekednek, hogy jó minőségű terméket állítsanak élő. javítsak a népgazdaság egyensúlyhelyzetét, és fürlesz- szék u bgfektelelt m.illiárdo- kat. A Vegyipar gazdaságos termékstruktúrájának bővítését szolgálta a Borsodi Vegyikombinát PVC-gvára. ahol a beruházási befejezések novemberre yárhutó. továbbá a Tiszai Vt)gv.i kombinál poli- propiléngyára, amelyet mai- ál adtak rendeltetésének. Mindkét gyár beruházásánál a tervezett fejlesztési költségeken belül maradtak. Az üzemszerű termelést már megkezdték és a vásárlók véleménye szerint mindkét helyen kifogástalan minőségű termékei állítanak elő. A BVK az első három . negyedévben több mint 2.: ezer tonna pvc-t készített, az év végéig a termelés 125 ezer tonnára növekszik. A vállalat széles körű piackutató munkába kezdett. Jó lehetőségei vannak az export fokozására. A mostani termelésnek (jt) százalékát külföldi rendelők vásárolják. A hazai kooperációkat is létrehoztak, amelyek alapján korszerű ablakokat. ajtókát gyártanak a BVK pvc-anyagából. A TVK polipropiléngyára a tervezettnek megfelelően dolgozik. munkaerő-szükségletének nagy részét vállalaton belüli á I csoport os 111 isokka I biztos í- tották. Az alapanyagot az olefingyár adja. A finomfóliát csomagolóanyagok, műanyag zsinegek es egyéb termékek gyártására alkalmas polipropilén iránt itthon és külföldön nagy a kereslet. Idei tervük 36 ezer tonna. Ebből eddig 28 ezer tonna készült el. Azzal Számolnak, hogy külföldön magasabb árat érhetnek el. Rendkívül nehéz körülmények közölt, kiszáradt, csontkemény' talajba, de nagy figyelemmel, a lehető legjobb minőségű munkával vetik a búzát az egerlövöi határban. Továbbra is alapfokú feladat a kisipari szolgáltatások fejlesztése. Az utóbbi időben 25 százalékkal csökkent a kisiparosok tanulóinak szama, különösen a míves szakmákban es elsősorban vidéken. Az utóbbi évék intézkedéseinek hatására nőtt a kisiparosok termelési kedve, megszűnt a létszámcsökkenés és 1977 óla évi -1 százalékkal nő a kismarosok száma. Emelkedett a munkaviszony mellett inart gyakorlók száma és a nyugdíjas iparosoké is. Jelenleg 94 ezren tartoznak a KIOSX- hoz. Ebben az ötéves tervidőszakban számos kollektív felvevőhely nyílt a kisipari műhelyek mellett, s ma már több mint kétezren ügyeleti szolgálatot is teljesítenek a szolgáltató szakmában. — Hegtöbbet, természetesen az foglalkoztat, hogy elegei' luckmk-e fenni az éves termelési tervnek. Mintegy fi ezer tonna terméket kell előállítanunk, 420 millió forint értékben. A három negyedévben — igaz, mindössze csak két tized százalékkal —, elmaradtunk az időarányos terv- teljesítéstől. Alátétből, sasszegből é.s melegüzemi hat- lapfejű csavarból a vártnál kisebb volt a megrendelés. Ez 8—10 millió forintos kiesést okozott számunkra. Gondosabb lett a vállalatok k é s zl e t g a zd á 1 kod á sa, valóban csak annyi kötőelemet vásárolnak, amennyire szükségük van. s a korábbinál irányítottabbá váltak a beruházások is. Mindez üdvözlendő, de mi nem számíthattunk az ilyen irányú változásra. — Menteni a menthetőt, gyors intézkedéseket tettünk, hogy elejét vegyük a nagyobb lemaradásnak. Kooperációs szerződést kötöttünk az EDZETT Müvekkel, a Hajdúsági Iparmű- vekkel és az AUTÓVlEL-lel, s többek között kulcsokat, zár-, mosógép- és centrifuga alkatrészeket gyártunk a szabad kapacitásban. Az együttműködés révén közel 6 millió forinttal sikerült csökkenten ünk a kiesést. Emellett 40 millió darab hornyoscsavart exportálunk az NDK-ba. s ugyanide már leszállítottuk a szerződésben előirt aszókcsavurmeny- nyiséget. — Az idén 6 százalékkal növeltük átlagosan a dolgozók bérét, s 450 ezer forint R-prémiumot fordítottunk a hatékonyabb munka ösztönzésére. Foglalkoztat bennünket: a kérdés, vajon sikerül- e még emelnünk dolgozóink bérét, ami fontos lenne a létszám megtartása érdekében. A vállalat egyszázalékos bérfejlesztést tartogat arra az esetre, ha a gváralc teljesítik áz előirt hatékonyságot. Mi minden egymillió forintos gazdasági eredi ménynövelés után 50 ezer forintot kapunk, ennek elérése azonban a már ismerteiéit ok miatt bizonytalan. A létszámot 11 fővel szándékoztuk csökkenteni, ez sikerült, s ezután 220 ezer forintban' részesülünk. — Sokat beszélünk mostanában a minőségről, ezzel magam is egyetértek. Hogyan várhatnak azonban tőlünk ki tógástul.-m kötőelemet a megrendelők, ha j-ossz alapanyagot kapunk megmunkálásra? Az ötös. a hatos méretű csavarhoz szükséges huzal mintegy 5 százaléka reoedezeMen érkezik be hozzánk, s havonta 5— 10 tonna a sele.it'. M'-’gáló1 ért et ndőnn rek Iámál tünk Salgótarjánban, de ott azt felelték, hogy ők Is rossz minőségű alapanyagot kap- nak Özeiről. Talán igaz.uk van, talán baj van a technológiával is, mindezt nem tudom, de tény: számunkra túlságosan sok a selejt! — Gyakran jut eszembe az is, hogy sok az a megközelítően két és tél ezer termék, amit gyártani kell. Mi- vfel kis sorozatokról van szó, gyakran kell átszerelni a gépeket. Nekünk az lenne kedvező, ha nagyobb szériákat állíthatnánk elő. Ennek viszont két akadálya van. Az egyik: behatárolt a készletünk, ha azt. túllépjük, bírságot fizetünk. A másik: a KÖM utasítása szerint, havi ütemezésben kell szállítanunk a megrendelőnek, függetlenül attól, hogy kéri, vagy sem. Ellenkező esetben büntető kamatot fizetünk, illetve árengedményt kelt tennünk. A vállalat a harmadik negyedévben 600 ezer forint, veszteséget volt kénytelen elkönyvelni ilyen dolgok miau. Megértem, hogy az említett minisztériumi utasítás a termelés ütemességét kívánja előmozdítani. A másik oldalon azonban ott az ellentmondás: az alapanyagot csak negyed-, vagy félevenként biztosítják a szállítók. Vagyis, ami kötelező a csavargyárra, az nem vonatkozik a kohászatra?! — Sok fejtörést okoz nekünk, hogy gépeink 75 százaléka nullára íródott. Számottevő fejlesztés az idén sem volt. s erre a jövő években sem számíthatunk. A gépi berendezések javítása csak az idén. 25 ezer munkaóra-kiesést , okoz a gvárnak. Ugyanakkor nincs elegendő karbantartó. S ha már a létszámnál tartunk, elmondom, hogy kevés az anyagmozgató is. Kétségtelenül nehéz ez a munka, ennek tudható be a 25—30 százalékos elvándorlás. BolAugusztus végén kezdték a fehér fajtákkal és október első hetében fejezték be a jonatánnal az idei alma- szüretet a Bodrogközi Állami Gazdaság páterhomoki, györgytarlói és zemplénagár- di kertjeiben. A 670 hektár- . nyi gyümölcsösnek még nem mindegyik táblája fordult termőre, de így is 1050 vagon almát szüreteltek a nagy szakértelemmel gondozott fákról. Ekkora termése még sohasem volt a gazdaságnak. Ez jó közepes eredménynek felel meg, annak ellenére, hogy a páterhomoki ültetvényt éppen a szüret elején jégverés érte. Ettől eltekintve a többi alma ízre, szfngár importból szerezzük be a villamos targoncákat, de örökös gond a nem megfelelő alkatrészellátás. Így aztán négy targoncához vettetünk egy ötödiket, alkatrésznek. — A jövőre nézve, sötétben tapogatózunk. Kellene készítenünk az • 1980. évi programot, de hogyan, mire tervezzünk? A megrendelők igénye előttünk ismeretlen, a vállalati piackutatás ugyanis — enyhén szólva —nem kielégítő. Így aztán esetleg a szinttartást tűzhetjük ki célul a termelésben. A jövő évtől új szabályozók lesznek érvényben. Biztosai azonban még senki nem mondott, csak a hallottakra, az olvasottakra támaszkodhatunk. Profiltisztításra, új termékek gyártására is fel kell készülnünk. Szó lehet a hat- lapfejű- és a kapupánt-csa- var gyártásának bevezetéséről. ehhez várhatóan, korszerű gépeket kapunk az egyes számú gyárból. Új termék a vasúti felépítményi csavar, a TGL-alátét,. valamint a belövőszeg. — Túlzás lenne persze csak a gondok felsorolásának hibájába esnem. A dolgozóknak már 65 százaléka teljesítménybéres a gyárban, ez évben a hőkezelőket is normáztuk. Nálunk a műszakkihasználás az egesz. vállalaton belül a legmagasabb. 1.73 nap. szemben az 1.53 napos átlaggal. Mindezek kedvező alapot jelentenek a szervezés további javításához, a munkaiegyelem megszilárdításához, egyszóval : növekvő feladataink teljesítéséhez. Elmondta: Bodnár Imre, a CS1V Opgai Gyárának termelési osztályvezetője Lejegyezte: lvolaj László re, zamatra, méretre szinte az utolsó darabig exportképes. A kiváló minőség biztosításához hozzájárult a mindvégig , napos. száraz, kellemes szüreti idő. továbbá a gazdaság dolgozóinak es a szüreten részt v«vó általános es középiskolák főiskolák diákjainak gondos munkája is. A termés egv részéi közvetlenül az almáskerlekböl exportálták a Szovjetunióba és más szocialista országokba. a másik részét pedig a 460 vagonos hűtőtárolóba szállították. Ennek értékesítésére majd a téli hónapokban kerül sor, a hazai és » külföldi piacokon. a teraeSesf oszláíyvezeSöt?
