Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-23 / 248. szám

I 1979. oíctóbsr 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A képernyő előtt Minden a dobozból jön... Tízegynéhány évvel ezelőtt a Magyar Rádió riporteri konferenciáján nagy vitát váltott ki, hogy a „konzerv”-anya- gok, vagy az élő adások publicitása-e a nagyobb? Az érveket és az ellenérveket nem sorolom fel (természe­tesen mindkét tábor imponáló módon védte az igazát), csak a vitát elsimító bölcs, öreg rádiós mondását idézem, aki ki­csit ironikusan így vélekedett: gyerekek, a hallgatót nem érdekli, hogy vágott, vagy élő műsort hall; neki minden a dobozból jön. Nos. a tévékészülék is doboz. S egyaránt „jön belőle” hír, híradó, zene. balett, torna, tévéfilm, tévéjáték, színházi köz­vetítés stb. És persze itt is van élő adás, meg konzervált műsor. Minden a dobozból jön, de nem mindegy, hogy miként. Mert a filmnek filmként, a tévéjátéknak, a maga műfaji törvényei szerint, s a színházi közvetítésnek színházi élmény­ként kel! megszólalnia. • Persze nagy bajban lennék, ha a tévéfilm és a tévéjáték műfaji (megjelenítési) specifikumait fe) kellene sorolnom. Talán nemcsak én lennék bajban, hanem az alkotók is. De a színházi közvetítés követelményei már nyilvánvalóbbak. Maradjunk ennél. Annál is inkább, mert szinte hetenként van alkalmunk a képernyőn élő színházat látni. A televízió­nak ez a vállalása művészetpolitikai szempontból felbecsül­hetetlen értékű. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy milliók ismerkedhetnek meg színházkultúránk legértékesebb törekvéseivel, hogy az ország minden színházába betekint­het a néző. De csakugyan betekinthet-e? Érzésem szerint egyre ke­vésbé. A közvetítések túlságosan sterilek, s korántsem adják az! a totális élményt, mint az eredeti előadás. Egy-egy ilyen közvetítés leginkább valamely közepes tévéfilmre, vagy tévé­játékra emlékeztet. Jól tudjuk: ez részint technikai okokon múlik. Hiszen amíg a színházi néző mindig az egész szín­padot látja (vagyis totálképet), addig a kamerák kénytelenek kistotálban, vagy premierplanban (közelképben) mutatni az eseményeket. Vámos László kitűnő példájával élve: „a ka­mera mindig ott van, ahol a labda”. Ami természetesen fon­tos, hiszen a nézőt elsősorban a labda útja (a történés cent­ruma) érdekli, ámbár azoknak a játékosoknak a viselkedése, helyezkedése is rendkívül fontos, akik éppen nincsenek lab- daköze!b«n. A sportközvetítés példájánál maradva, időnként szívesen vetnénk egy-egy pillantást például az unatkozó ka­pusra (ha a labda éppen a másik térfélen van), az akcióra készülő játékosokra és így tovább. De — az élmény szem­pontjából — nem érdektelen a stadion közönsége sem. Egy­szóval, a pályán mindennek és mindenkinek csak együtt van igazán légkörteremtő ereje. Még inkább így van ez a színházban. Ahol a légkört „meg­tisztítják”, ott elvész az a teremtő közeg, mely minden játék alapja. A színházi előadás bonyolult kommunikációs folyamatában minden kapcsolat rendkívül fontos. Nemcsak a színpadon levők interakciói, hanem a nézőtér és a színpad kapcsolata is. Vagyis: színházi közvetítéskor a kamerának be kellene vinnie bennünket a színházba, meg kellene mutatni a néző­ket, s azt is látnunk kellene, hogy a széksorokban ülők mi­ként látják a színpadképet, s a történést. Arról már nem is beszélve, hogy a nézőteret is „fogni” kellene egy-egy mik­rofonnak, hiszen a közönség reagálása , (itt nemcsak a tapsra gondolok) része a színházi élménynek. S talán akkor sem volna baj, ha olykor csak éreznénk a labda jelenlétét, de nem a labdát Iálnánk, hanem éppen azo­kat. akik eleresztette^. vagy várják. Mert a mostani gyakorlat szerint rengeteg részletszépsége, értéke (ami az egész szempontjából nem közömbös) elvész az előadásnak. A közvetítőkocsi monitorjai mindig több képet kínálnak a közvetítés vezetőjének. A választás nagy felelősség, talán ezért is koncentrál legtöbbször a „labdára” a szakember. Pedig olykor egy-egy színész néma jelenléte sokszor izgal­masabb. mint a szöveg, vagy az akció. Mindezek a Hedda Gabler közvetítésekor 'jutottak eszembe, tudniillik volt alkalmam színházban is látni az előadást, melyet a tévé most eléggé elszegényítve adott közre. S ha már itt tartunk, felmerül a sokat vitatott probléma: hogyan készítsük fel a nézőt (s felkészítsük-e egyáltalán) az élményre. Korábban esztéták, kritikusok. írók stb. vezettek be egy-egy színházi közvetítést. Megengedem: nem mindig jól. Sok didaktikus, vagy túlságosan elvont bevezetőt hallot­tunk. A közönség nyilván unta ezeket, többen bizonyára levélben is tiltakoztak a kiselőadások ellen. Mégsem kellene azonban ezekről lemondani. Gondoljuk csak meg: a színházi néző már rendszerint olvas előzetest, vagy kritikát, mielőtt jegyet vált. valamely előadásra. Azután mielőtt felmegy a függöny, átböngészi a műsorfüzetet; egy­szóval felkészül a várható élményre. Míg a tévénézőnek egyik pillanatról a másikra kell „átkapcsolnia” ... Tudom: a színházi közvetítés csak egy szakasza a műsor­folyamnak. De talán lehetne ünnepibb, sugárzóbb erejű sza­kasza. Hiszen a tévékészülék olyan „csodadoboz”, melynek; keretei kitágíthatók. (gyarmati) Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Miskolci Üzemigazgatósága FELVÉTELT HIRDET: nyugdíjas kazánfűtők részére. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezési cím: Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Miskolci Üzeni'"«'••'rat ósága Miskolc (Stromfeld-Iaktanya mellett’ Telefon: 35-963. yüs a isíMúúl <^Vnek ^Vsodi : tartotta •üldött- és I taggyűlé- l 'iklub Bor- taggyűlés alt helyet a megyei lyvezetöje, 'agyar Au- ,ak képvi- Zollán, a Juklora kö­zlés részt- jn dr. Lé- °FU mis­nek igaz- :szer- idolt szá- iőszakban A szerve­rek alatt It, 1977- It a mc- siv végéig ilcezer ta- V Ezzel a azete ver- ő helyért kel. ;f kitért • szolgál- ■ alentősen M zz zz z m>skol­Matvo «epmuve?a, ibá­J £ arom ev i Itatásra (Tudósítónktól). ,yszóró„ fakk A fuvolás. tatást, gépjárműmen test vál lalnak, indítószolgálatot hoz tak létre az autósok gond jainak csökkentése érdeké­ben. Az épület és a bérén dezések korszerűsítése azóta sem szünetel, új fékhatás mérőt állítottak be, bővítet­ték a szociális ellátottságot stb. Ezekből a munkákból több vállalat is kiVette a ré­szét. A műszaki bázis bőví­tésének lehetőségei a jövő­ben is adottak, ebhez a vá­ros területet is ad. Az elmúlt évek alatt au­tók tízezreit „fogadták”, lt ezer jármű fényszóróját ál­lították be, sokszáz alkalom­mal vettek részt autómén tésben, több ezerszer szállt ki az indítószolgálát stb. A beszámolót követő vita összefoglalása után a MÁK borsodi szervezete megvá­lasztotta tizennyolc tagú új vezetőségét és azokat a kül­dötteket, akik a borsodi szer­vezetet képviselik majd a Budapesten sorra kerülő kül­döttközgyűlésen. Az első vezetőségi ülésen a MÁK boi’sodi szervezeté­nek elnökévé dr. Lén,árt Jó­zsefet, titkárává Jakó Fe rencet választották. Mej KinMobazaifazett Vasárnap elutazott Buda­pestről Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodott ha­zánkban. Kíséretében volt Valentyin Makejev, az SZICP KB tagja, a Moszkvai váro­si Pártbizottság másodtitká­ra és Jevgenyij Razumov. az ,SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának tagja, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetője. Andrej Kirilenko és kísé­rete búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Magyarországi látogatása befejeztével vasárnap dél­után visszaérkezett Moszk­vaiba Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és kísérete. Lemondott Da$aw /ízsgaz­nmal Vác főterén, egy növényekkel telciUteletl há gulatos udvarban — e„ régóta használaton kívül ál görög templomban — kapó helyet a Vak Bottyán Múz< um kiállítóterme. Kora L vasztól késő őszig képzőmC veszeti, fotó-, néprajzi é más kiállítások váltják ben ne egymást Pénteken, október 19-érf^e| délután sokan eljöttek uányi miskolci Herman Ottó Mú-Syar zeum anyagából összeállí-íak" tott Matyó népművészet cí- a mű kiállítás megnyitójára. Ráduly Elemér váci múze-,zat umigazgató bevezetője utánton dr. Szabadfalvi Jqzsef kandi- a dátus, Sorsod megyei ,mú- " zeumigazgató mondóit be-Pi­szédet. Bemutatta a matyó- r1" ____________________ 'je e t, ir. • * • • 7 * * 7 é­G orombolt N. J. földrajzi hetek A bíró és a bíróné stílu­sos ruhában. A jókedvű hangzavar is illik itt, a gö- 3 römbölyi művelődési házban. Szüreti nap van. De — sör­rel kínál a bíró a folyosón. És — nem a .szüretről, a termésről beszélgetünk, ha­nem arról, hogy a két éve ifi felújított művelődési házban I g nincs mindig ilyen életteli I zsibongás, ilyen nagy szá­mú, érdeklődő gyülekezet. — Emlékszel? — kérdezi a mostani bíró. — Emlék­szel, amikor egyszer itt, az ifjúsági klubban beszélget­tünk? Akkor még az a klub is vonzotta á fiatalokat, az­tán most megint ott tartunk, hogy gyérül az érdeklődés. Pedig a művelődési ház mindent megtesz azért, hogy a görömbölyieknek itt, Gü- römbölyön teremtse meg a szórakozás, a művelődés feltételeit. Biztosan látja rajtam be­szélgetés közben, hogy a kö­röttünk levő sokaság inkább reményeltet, mint szomorít, mert még azt mondja: — Tudod, lehet, hogy ez a mai egész napos program lendít majd a művelődési ház látogatottságán, hogy ezután többen jönnek ide délutánonként, esténként. Gondolom, ez a bevezető lehet éppannyira stílustalan — a vasárnapi, görömbölyi szüreti napról tudósítván —, mint a bíró kínálta sör... Mert hát illett volna azzal kezdeni, hogy ezen a napon megmozdult Görömböly la­kossága, fiatalok és idősek, otthonról nehezen kimoz­dulok és máskor is szívesen „nyüzsgők”. • A művelődési ház hívására és buzdítására összeálltak, szervezkedtek az emberek, hogy egy egész na­pos, vidám együttlétben' ta­lálkozzanak egymással. Jó „magja” volt ennek az el­képzelésnek, jó közösségi se­gítője a művelődési háznak: a nemrégiben megalakult pávakör... Mint az úttörők A borsodi földrajzi hetek további eseménysorozata is gazdag programmal várja az érdeklődőket. Ezek közül ki emeljük azt a két tudomá- > nyos szakülést,' melyre Mis­kolcon kerül sor: október 24-én délelőtt 9 órakor dr, Tóth József tart előadást A demográfiai robbanás és en­nek gazdaság-földrajzi vonat­kozásai címmel; november 9-én pedig A« energiagondok magyarországi megoldásának lehetőségeiről tart tájékozta­tót dr. Balogh Béla. A megyeszékhely rnűvelő- dési intézményeiben, w vala­mint Özdon, Mezőkövesden és Dubicsányban vetítettké- pes útibeszámolók és földraj­zi előadások teszik teljessé a borsodi földrajzi hetek idei rendezvénysorozatát. Az izraeli kormány vasár­napi ülésén lemondott tiszt­ségéről Mose Dajan külügy­miniszter. Döntését két okkal indo­kolta. Egyrészt nem ért egyet az izraeli kormány telepítési politikájával a megszállt arab területeken, másrészt ellenzi azt a kemény, hajt­hatatlan vonalat, amelyet a Begin-kormány követ az úgynevezett „palesztin auto­nómiáról” folytatott izraeli —egyiptomi—amerikai tár­gyalásokon. Begin izraeli miniszterel­nök elfogadta -Dajan lemon­dását, s közölte, egyelőre ő veszi át a külügyek irányí­tását is. Az első' hírügynökségi je­lentések és izraeli politiku­sok állásfoglalása szerint, Dajan lemondása súlyos kor­mányválságot idézhet elő Iz­raelben,' sőt az sem kizárt, hogy a mindössze hatfőnyi parlamenti többséggel ren­delkező kormánykoalíció új választások kiírááára kény­szerül. — Dajan lemondása Izrael belső ügye, s az Egyesült Ál­lamoknak nincs és nem is lehet köze hozzá — jelen­tette- ki vasárnap kiadott nyilatkozatában Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy emiatt a hivatalos Washington nem fűz kommentárt Dajan elha­tározásához. Nyilatkozatában Vance — aki egyébként je­lenleg La Pazban részt vesz az AÁSZ. külügyminiszteri értekezletén — Dajan le­mondása. okainak és követ­kezményeinek mérlegelése helyett az izraeli politikus sze'mélyes érdemeit méltat­ta, kifejtve, hogy Mose Da­jan „kiemelkedő módon já­rult hozzá nemcsak a közel- keleti békefolyamathoz, liá­nom az amerikai—izraeli kapcsolatok kiépítéséhez és javításához”. Gáspár Siller íllástófiriso Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével va­sárnap szakszervezeti külr döttség' utazott Ulánbátorba, a Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsának meg­hívására. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, a SZOT főtitkár- helyettese és a SZOT titkár­ságának tagjai búcsúztatták. Az elutazásnál jelen volt D. Zsambázsancan, a Mon­gol Népköztársaság’ magyar- országi nagykövetségének el­ső titkára. A küldöttség megérkezett a mongol fővárosba. Ven­déglátóival a két ország szak- szervezeti központjai közötti együttműködés tovabbfejlesz- téséről tárgyal, fővárosi és vidéki létesítményeket keres fel, szakszervezeti aktivis­tákkal találkozik. feltételeink rendelkezésre áll­nak, hogy » gátat szabjunk mindannak, ami környezeti értékeink pusztulását jelen­tené. Ha valahol, akkor Bor­sodban különösen nagy súlya, jelentősége van a környezet Védelmének. Mindenki jól tudja, hogy — a fővárost ki­véve — itt a legnagyobb az ipar koncentrációja, ebből következően itt a legnagyobb a veszélye is az ipari üzemek által való szennyeződéseknek, ami értendő a vízre és a le­vegőre egyaránt. Az sem is- ■neretleh, hogy megyénkben, aláiható az ország legjobban • zennyezett folyója, a Sajó. vz is igáz_jjjf!ZC‘,r,í> hem utol jsósorban a helybéliek, a, görömbölyi pávakör dalait ... S nékik talán nem is csak a produkcióért vol­tunk halasabbak, hanem azért is, mert ez a pávakor itt, Görömbölyön igazi kö­zösség módjára partnere ál­talában is a művelődési ház­nak. Ha lehet így mondani: amíg régebben az ifjúsági klub, jelenleg ez a csoport a művelődési élet szívveré­sének táplálója ... Ha nem csal emlékezetem, még a készülődés szakában ugyanazt mondta a művelő­dési hóz igazgatója — Bor­kúti László —, mint a szü­reti nap bírója is: sokat vár­nak e vasárnapi program­tól. Sokat? Hát nevezetesen annyit, hogy még több itt lakó előtt tárják bejárható­vá a ház kapuját. nRniát. (tenagy) mi feladat, amelynek valóra váltásában személy szerint is mindenkire nagy felelősség hárul. A társadalomnak és személy szerint mindenkinek óriási szerepe van a környe­zet védelmében, az értékek megóvásában, abban, hogy vizeink, a folyók, a tavak tisztán maradjanak, a leve­gőbe minél kevesebb szeny- nyező anyag jusson; abban, hogy maximális mértékben megóvjuk a termőföldet, hogy megőrizzük a természet értékeit. Hiba lenne azt ál­lítani, hogy e tekintetben minden rendben van. Hiba ]pnno • *ulu urgulmeNíjfct hallgatta meg szépszámú közönség. Városunk szülötte, a szak­iskolában Virágh Endre or­gonaművész tanítványa, bu­dapesti tanulmányai befeje­zése után a debreceni zer>e művészeti főiskolai tagosa tanársegéde. Hazai városo­kon kívül (Sopron, Buda­pest, Debrecen stb.) Finnor­szágban hangversenyezett részt vett Chartr-ban, a nem­zetközi orgonaverses.ven. Lipcsében a Bach-versenyen — • sikerrel. Válo«at°tHn szép műsorának első Jdr Bach-művekből állt, rnaft- dik feje romantikus. iitóL mantikus és modern rnesb rek alkotásaiból. Molnár Viola kitűnő p helségű. határozott művtízí elképzelésű, karakteres eg£- niség. Mindez a művek e- gisztrálásából is kitetszik- ka- talságából, egyéniségéből — be öntik, míg mások fákat, bokrokat tesznek tönkre, egyszóval sebzik a természe­tet. Bármennyire furcsán hangzik is, a mértéktelen mennyiségben gyűjtött mezei virág, k szakszerűtlen rovar-, vagy ásványgyűjtés környe­zeti ártalom. Környezeti ár­talom az állatok zaklatása, a madárfészkek, odúk kirablá- la, a légpuskával vagy pa­rittyával való passziózás, a sziklás hegyoldalak megboly- .gatása, az ételmaradékok, üvegek és egyéb hulladékok szétdobálása, a vizek, forrá­sok, illetéktelenül való elve­zetése, s még egy sor olyan tett és cselekedet, ami el­lentmond az értelemnek és a jó ízlésnek. Környezeti ártalomhoz so­rolható a megsebzett csend, hangzást eredményeí?íicíSle.7 . I e hangtartományokon kívül / is sok szín van még, amely / meghódításra, igéite!re vár. Az orgonánál — talán jobban, mint más hangszer­nél — az előadó egyéni- ne éppen a regisztráláson ke­resztül jobban érvényesül. S ha ez- a szükségesnél hatá­rozottabb, az előadót és nem a művet halljuk. Egyforma hatásossá válik minden, az is, ami árnyaltabb.’ puhább hangszínt kívánna. A Bach- művek prelúdiumai sikere­sebbek voltak, mint a fú­gák. Igazán stílusosan a C. Franck korálfnntázia és Wierne Finál c. alkotása si­került. Ezek az előadó egyé­niségével teljesen egybevá­góan hangzottak. A tehetsé- , ges fiatal orgonaművész előtt bizonnyal szép jövő áll. V. Zalán Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom