Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-23 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 248. szám Ara: 1.20 forint Kedd, 1979. október 23. Leszerelési értekezlet kezdődött Leszerelési tudományos konferencia kezdődött Budapesten. A ké pen: dr. Simái Mihály akadémikus megnyitóját mondja. Az ENSZ 1978-as, rend­kívüli leszerelési közgyűlé­sének ajánlása és a Béke­világtanács [elhívása alap­ján — immár hagyományo­san — az egész világon egy­ségesen küzdenek az embe­riség jövőjének szempontjá­ból oly döntő leszerelésért — hangsúlyozta a hétfőn meg­kezdődött leszerelési tudo­mányos konferencia megnyi­tóján Simái Mihály akadé­mikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat budapesti stúdiójában megkezdődött egész napos ta­nácskozáson Gyovai Gyula, a Magyar Külügyi • Intézet igazgatója, az Országos Bé­ketanács tagja tartott főre­ferátumot, elemezve az eny­hülés és napjaink politikai viszonyainak kérdéseit. Ezekben a napokban a nagyvilágban, s hazánkban is, a szokottnál több szó esik a leszerelés kérdéseiről. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete lészerelési hetet hirde­tett — olyan megmozdulá­sokra szólítva fel a békesze­rető embereket, amelyek hoz­zájárulhatnak a katonai enyhülés ügyének előmozdí­tásához. Ki kell mondani: min­denkinek kötelessége szót emelni a fegyverkezési ver­seny fokozása, mindenféle háborús fenyegetés elleni Jól példázza a tömegek sza­vának erejét a tény. a NA­TO és az Egyesült Államok katonai vezetése kénytelen volt elállni tervétől, hogy neutronfegyvereket telepít Európa földjére. Most újabb fegyverkezési tervvel álltak elő az atlanti tömb straté­gái : középhatósugarú bal­lisztikus rakétákkal és szár­nyas rakétákkal akarják „megvédeni” Nyugat-Euró- pát egy nem létező szovjet fenyegetéstől. A világ ma évente közel 450 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, s a jelek ar­ra mutatnak, hogy a NATO- országok ezt az összeget to­vább növelik. Veszedelmes fegyverkezési terveket készí­tenek elő, s mindez óhatat­lanul arra kényszeríti a szo­cialista országokat, hogy gondoskodjanak a fenyegetés elhárításáról. A fegyverke­zésnek azonban a mi orszá­gainkban nincsenek hívei, nincsenek haszonélvezői. A szocialista közösség kormá­nyai, a világ kommunista pártjai, haladó mozgalmai, s minden ép ésszel gondol­kodó, békeszerető ember együtt áll ki a fegyver nél­küli világ ügyéért. A lesze­relés kérdése ma aktuáli­sabb, mint valaha, nem ha­lasztható feladat. A háborús veszély elleni .küzdelem — közügy! Kétnapos, tudományos konferencia kezdődött hét­főn reggel Mályiban, a Bor­sod megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézeté­ben. Az ország különböző településeiről érkező fiatal, tanácsi dolgozók értekezle­tének résztvevőit dr. Oláh László, a konferencia titkára üdvözölte, majd ezt követő­en dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács elnöke köszön­tötte a tudományos tanács­kozást. az elnökségben he­lyet foglaló dr. Fonyó Gyii- lát, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának főosztályve­zetőjét. dr. Kilényi Gézát, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettesét, dr. Zsuffa Istvánt, a Mi­nisztertanács titkárságának munkatársát, Fekete Tibort, a KISZ KB Értelmiségi Fia­talok Tanácsának titkárát. A megyei tanács elnöke megnyitójában kiemelte, hogy az államigazgatási munka egyszerűsítésének és ésszerűsítésének igénye a társadalom és az állam- igazgatás hatékonyságának kérdéseivel szorosan ösz- szefügg. A tanácsok gaz­dasági tevékenysége mellett a lakosság ügyintézésének jobb megszervezését, a. szo­ciális és kulturális igények színvonalasabb kielégítését mindennapi feladatunknak tekinthetjük. Ez magába foglalja az ügyintézés kultu­ráltabbá tételét, a lakosság kéréseinek gyors elintézését, a tanácsi munka korszerűsí­tését. Tudományos intézetek; főhatóságok és a gyakorlati szakemberek egyre szélesebb körben vizsgálják az állam- igazgatási munka további ésszerűsítésének lehetősége­it, hogy az minél jobban megfeleljen mai életünk kö­vetelményeinek. A korszerű államigazgatási szervezet ki­alakításával számos tudo­mányág foglalkozik, többek között a politikai, a jogtu­domány, és az újabban egy­re erőteljesebben fejlődő szervezéstudomány. — A fiatalok alkotóked­vét és tenni akarását jól elő­mozdították a központi és helyi: rendelkezések, kezde­ményezések. Sokan nyújtot­tak be közülük hasznos és értékes pályamunkákat a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A tanácsoknál dolgozó fia­talok többsége a diploma megszerzése után napi fel­adatainak elvégzése mellett alkotó módon foglalkozik szervezeti kérdésekkel, jog- alkalmazási és irányítási feladatok megoldásával — mondta többek között dr. Ladányi József. Bevezető ‘ előadásában dr. Fonyó Gyula, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője a következő-* képpen fogalmazta meg a kétnapos tudományos konfe­rencia célját: — A kor színvonalán, a kor szabta követelmények­nek megfelelő szervezéssel, modern technikai adottsá­gokkal kell fejleszteni, kor­szerűsíteni a közigazgatási munkát. Ez elengedhetetlen kötelességünk, és a módsze­rek, foljzamatok megújítását kitől is várhatnánk első­sorban, mint a fiataloktól, akik alapos felkészültséggel, friss ismeretekkel még csak néhány éve tevékenykednek. Mindezt azért hangsúlyoz­zuk, mert a közigazgatás hajlamos a megszokott sé­mák rögzítésére. Ezzel szem­ben mi azzal büszkélkedhe­tünk, hogy az elmúlt évtize­dek alatt jelentős eredmé­nyeket értünk el a tanácsi munka színvonalának javí­tásában. A konferencián elhangzott előadások szinte kivétel nél­kül önálló pályamunkáknak is felfoghatók, alaposságuk­nál. gondolatgazdagságuknál fogva. Ami a legfontosabb; a lakossági érdekek racioná­lisabb szolgálatát tekintik elsődleges • célnak.* De nem feledkeztek meg a kor szab­ta gyorsaságról, ■ .az állam- igazgatási munka igényesebb ellátásáról sem. A tanácsi munka korszerűsítésAnek el­vi és gyakorlati kérdései az új ügyintézési modellek kialakítása, gyor­sítása, összehangolása szere­pe1 t az. egves előadások té­mámként. de teret kanott a tanácsi intézmények köny­velésének elektronikus fel­dolgozásával kapcsolatos ta­pasztalatok feltárása is ugyanúgy, mint a szánv'tá- g-mes lakásgazdálkodás ed­di": tapasztalatai. A kétnapos tudományos konferencia ma délután. 18 órakor, az elvégzett munka értékelésével ér véget. A Tiszai Vegyikombinát műanyaggyárában az idén kezdték meg a ragasztásos technoló­giával készülő úgynevezett talpas, szelepes polietilén-zsákok gyártását. Az új terméket az ipar és a mezőgazdaság számos ágazatában alkalmazzák. A TVK műany lyárában Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére az állami szektor egységeinek vállalásai mellett, jelentős a magánszektorban foglalkoz­tatottak vállalásainak száma is. Borsod megye — Csong- rád mellett — az élen jár az országos mozgalom kibonta­koztatásában. Megyénk ipa­rosainak, munkabrigádjai­nak aktivitását a KIOSZ Országos Választmánya is el­ismerte. Mint azt Csatári Ernő, a helyi szervezet titkára el­mondta, Borsodban szép ha­gyományai vannak a kisipa­rosok társadalmi munkavál­lalásainak. A megye 1700 iparosának többsége évek óta sokat tesz azért, hogy munkájukkal segítsék köz­vetlen környezetük — köz­ségük, járásuk — gyarapo­dását. Ebben az évben a KIOSZ megyei 'Szervezeté­hez mintegy 1,5 millió fo­rint értékű társadalmi mun-* kafelajánlás érkezett be a kisiparosok részéről. Érde­mes néhány vállalást meg­említeni a sok közül. Az edelényi fedett úszómedence és a tornaterem kivitelezési munkáihoz nagymértékben hozzájárult az az aktivitás, amit a járás kisiparosai ta­núsítottak. Ök, mintegy 100 ezer forint értékű munkával segítették elő a létesítmé­nyek felépítését. Ezenkívül a járásban élő, csaknem 500 kisiparos vállalta, hogy az idén félmillió forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a területükön épülő oktatási, egészségügyi, vala­mint egyéb kommunális lé­tesítmények kivitelezési mun­kálataihoz. Az edelényi járás kisipa­rosai valahogy úgy gondol­kodtak, mint tiszalúci társa­ik, akik’szintén csatlakoztak a munkaverseny-íelhíváshoz. A tiszalúciak — azon kívül, hogy a mennyiségi mutatók mellett a munkavégzés mi­nőségi színvonalán Is javí­tani kívánnak — elhatároz­ták, hogy bővítik, korszerű­sítik műhelyeiket, s szoli­dabb árakat szabnak mun­káikért. Ezen a területen egy másik, mindenképpen az itt élők szolgáltatási ellátását javító vállalás is született: a kapacitással rendelkező kis­iparosok átjárnak azokba a községekbe, ahol nincsenek szakemberek, javítva így a járás kisipari ellátottságát. Ezen vállalásaik melleit meg kell említeni azt is, hogy a tiszalúci ó- -da felújításához és az iskola bővítéséhez 100 ezer forint értékű . társadal­mi munkával járulnak hoz­zá. Miskolc iparosai is csatla­koztak a kibontakozó kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Egy kis­ipari munkabrigád tagjai egy­napi munkát, illetve akadá­lyoztatásuk esetén egynapi munkabérüket ajánlották fel a csanyiki úttörőtábor épí­téséhez. Egyelőre csak ez az egy munkabrigád tett ilyen felajánlást, de — ismerve a miskolci kisiparosok aktivi­tását —, egészen biztos, hogy nem ők lesznek az egyedüli kisiparosok, akik hozzájá­rulnak a Bükk lábánál épü­lő tábor munkáihoz. A megyei szervezet autó­szerelő szakcsoportjának tag­jai a lakossá?: szolgáltatás javításának érdekében fel­ajánlották, hogy 1980. janu­ár 1-től folyamatosan, szom­batonként déltől délután 18 óráig, illetve a vasárnapokon és az ünnepnapokon reggel 8 órától este 6 óráig ügye­letet tartanak a városban, il­letve a város környékén meghibásodott gépjárművek azonnali megjavítására. Melléküzemágként működik ar. ároktői termelőszüvetkezet- ben az a fafeldolgozó üzem, amelyik a termelőszövetkezet saját faanyagát - zömében nyárfa - hasznosítja. A kis­üzemnek, amelyben NSZK és osztrák exportra raklapok ké­szülnek, az évi termelési értéke 3,5 millió forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom