Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG A

1979. szeptember 29., szombat

Színházi életünk 1949-ben

Az ú;i színházi vezetés programjának megismerése végett érdemes idéznünk lapunk, 1949. szeptember 13-i számából: ..— Első szavam a köszönet és a hála szava Pártom fele. amely ezt a megtisztelő feladatot bízta rám — mondotta székfoglaló beszédeben Májercsik Rezső elvtárs, a Miskolci Állami Színház munkásigazgalója. A párt bizalma a munkásosztály egyik hü fial állította erre a posztra, hogy előre vigye a dolgozók kultúrája, a szocialista kultúra ügyét. Az a tény. hogy nagyüzemi munkás áll a miskolci színház elén. kezesség arra. hogy a miskolci színház 1949—Sites évada valóban a fordulat éve lesz. Erre a legjobb reményekre biztat az a művészi program is, amelyet Szendrö Ferenc elvtársi, a színház, művészeti igazgatója ismertetett.”

A • Színház-Mozi című lapnak adott nyilatkozatában Szendrö Ferenc munkaprogramjáról többek között ezeket mondta: „— Hogy mi határozza meg munkánkat? Az, hogy Miskolc dolgozói számara tartjuk előadásainkat. A korszerű, a haladást szolgáló színpadi műveket keLl megismertetni a 'vidék közönségével is. Miskolc kultúréleténck fontos tényezőjévé kell válnia a miskolci színháznak. Esti előadásaink mellett, megszervezünk egy vasárnapi irodalmi ma- tinésorozalot, melyen a haladó magyar irodalom legjelentősebb íróit és müveit mutatjuk be közönségünknek. Ezekre az előadásokra meghívjuk íróinkat, kiket így személyesen is közelebb viszünk a kultúra iránt érdeklődő tömegekhez. Figyelemmel kísérjük a dolgozók minden kultúrmunkáját és igyekszünk a helyi munka színvonalának emelésében mindenben segítségére jenni a dolgozóknak. A színházon beiül külön nevelőmunkát végzünk. Művésztagjaink számára fontos iskola kell, hogy fegyen azoknak a tapasztalatoknak érvényesítése, amikkel a dolgozókkal való szoros együttműködés szolgai ...”

És hogy mit ígért az első óvad programja, álljon itt a bemutatók sorából néhány cím. Mái- a színháznyitást megelőzően táj-, illetve üzemi előadásban bemutattak két vígjátékot: Lenes A he-, lyettes és Ho Csu Az új igazgató című darabjait. Az igazi színházi élet azonban Szofronov Moszkvai jellem című színművének bemutatásával kezdődött. Ezt követte a Dohányon vett kapitány című operett, a Filmcsillag című zenés vígjáték, a Tartuííe. majd eredeti bemutatóként Barabás Tibor Magyar jakobinusok című színműve, utána Strauss Bécsi diákok című operettje, Mindez három hónap alatt. Az évad 1950-es részében hasonlóan színes volt a prog- .ram. már márciusban sóira került Fagyejev Az if jú gárda című színmüve és az évad vége felé Dunajevszkij Szabad szél című operettje.

Az újak iránt mindig fogékony közönség nagy érdeklődést tanúsított a színházi megújulás iránt.' A Miskolci Hírlap című lap 1949. szeptember 24-én Színes körkép a lelkes színházi bér- Wtezésről címmel ad szamot

II. A megújulás

az érdeklődésről, október 2- an pedig a Szabad Szó arról tudósit, hogy a vidéki színházak között Miskolc vezet a bérletezésben és ebben igen nagy szerep jutott a diósgyőri vasmunkások körében tapasztalható érdeklődésnek.

A megújuló színházban természetesen, nemcsak a vezetés volt új. hanem a társulat igen sok tagja is. Az államosítás során az egykori Földessy-lársulal számos tagja más színházhoz szerződött, ide pedig Szendrö Ferenc újakat szerződtetett.

' Csak nehány név ezek közül: Agárdy Gábor,' aki több évet töltött itt, ma színházi életünk legelső vonalában találjuk: Baraesi Ferenc, Besztercei Pál, mindketten Budapesten vannak: Bicskei Károly, szinte minden-hetes vendégünk filmeken, tévéjátékokon; Csanádi lla, néhány hónapja hunyt el: Géczi Dorottya, Görög Mara, Horváth Pál Budapesten működnek; Jancsó Adrienne nagy hírű előadóművész lett; Lelkes Ágnes a Madách Színházban van; Pászti Tibor pár éve hunyt el; Szabó Sándor a Vígszínház művésze: Takács Oszkár elhunyt, sajnálatos •tragikus módon. (Hosszas betegség után gyógyultan hagyta el a kórházat a Csabai kapuban — a mai tüdőkórház épületét — és igyekezett a szemközti villamosmegállóhoz — inert akkor ■még villamos ment Hejőcsa- bára —, s halálra gázolta egy autó.) Természetesen ez a felsorolás megközelítőleg sem teljes, és elnézést kén rek mindazoktól, akiket nem/ említettem, de a teljes névsor számbavételével hosszú- hosszú oldalakat töltenénk meg.

Külön kell szólnunk azonban, azokról a színházi tagokról, művészekről, műszaki dolgozókból, akik az államosításkor már itt voltak a színházban és ma is itt működnek még. vagy a közelmúltban vonultak megéi-dé- melt nyugalomba.

Ha a színház mai színészi állományát egybevetjük az 1949-es színészi névsorral. mindössze két színészt találunk, akik akkor is, ma is színészi státuszban voltak és a most kezdődő új évadban is aktív színészként dolgoznak: Csiszár András és Mattié Éva e két színművész. Harmadikként ide kell jegyezni mindenképpen Bánó Pált. aki már a Földessy- társulatnál is régen a színház tagja volt. de éppen az államosítás időpontjában más beosztásban működött ugyancsak a színháznál és csak a következő évadtól volt színészi, státuszban, őket. hármukat tekinthetjük az államosítás óla itt működő, ma is aktív színészeknek. Az ugyancsak az államosításkor Miskolcra jött Nádassy Anna az elmúlt évad végével vonult nyugállományba, jóval 1öbb mint száz szereppel gazdagítva az elmúlt három évtized miskolci színházi életét. Csík Sári és Zombor Erzsi, akik 1949-ben és az azt követő években színészi munkakörben működtek a színháznál, ma is aktív tagjai a társulatnak, bár más művészi munkakörben. Hasonlóképpen más munkakörben működik a kezdésnél jelen volt. de a színészi munkakörtől hamar megvált Máthé László. A színészek közül nyugdíjasként is igen aktívan részt vett a színház mai munkájában Somló Mária és Szabados Ambrus. Mindketten az államosítást kővető harmincegyedik évadjukat kezdik meg színészként. A színházi zenekar aktív tagja.volt harminc éve és most isMun- tván Béla mélyhegedű?. Hasonló hosszú ideje dolgozik, de már nyugdíjasként Csíki János első hegedűs.

A műszaki dolgbzók közül is többen hasonló hosszú időre tekinthetnek vissza. Gulyás József, a színház mai műszaki felügyelője fiatal díszletmunkús volt Foldessy Géza társulatánál. Közvetlenül Foldessy távozása előtt vonult be katonai szolgálatra rövid időre, s mikor leszerelt, már az államosított színházba tért vissza. Azóta is itt dolgozik, s közben díszletmunkásból immár műszaki vezető lett. De itt van az első perctől Madácsy Dániel, a fodrásznál- vezetője. Ki tudná megmondani, hány színházi paróka került ki a keze alól. Folyamatosan itt van azóta Szép .István világosító, Juhász Benjámin asztalos. és már nyugdíjasként, de folyamatosan Kerékgyártó Mária, hosszú-hosszú évtizedeken ál a színház kelléktárának vezetője. Földházi János kárpitos pedig augusztus elejével vált meg az aktív munkától, vonult nyugalomba.

Benedek Miklós

(Folytatjuk!)

Szülők

tapasztalatcseréje

Tegnap, szeptember 28-án ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége* mellett működő Pedagógiai Társadalmi Bizottság: Varga Gá- bornú elnökletével a szülői munkaközösségek tevékenységét vizsgálták meg, hiszen, e témával október végén a népfront megyei elnöksége is foglalkozni fog. (A szülői m u n kaközössége k tevékeny- ségével a közeljövőben foglalkozni fogunk.)

A Pedagógiai 1 Társadalmi Bizottság az elmúlt évben igen sok hasznos, a nevelő- munkát segítő tanácskozást kezdeményezett. Ebben a tanévben fokozott segítséget kívánnák adni a szülői munkaközösségeknek, így a tervek szerint, a hagyományos Szülők Fórumán kívül, a szülői választmányok tapasztalatcseréjét is megszervezik általános és középiskolai szinten egyaránt. A tervek közölt szerepel meg, hogy tanácskozásra hívják a hátrányos helyzetű cigány- szülőket.

Ai elmúlt színházi évadban nagy sikerrel játszotta a Miskolci Nemzeti Színház az Óz, a nagy varázsló című mese játékot. A darabot ebben az évadban felújítják, 5 azok is láthatják majd - szerte a megyében nagy volt az érdeklődés -, akik korábban nem jutottak „belépőhöz”, s nem találkozhattak Dorkával Toto kutyával, a Madórijesztö- vei és a többiekkel.,. Képünkön: Oz, a nagy varázsló (Gyarmathy Ferenc) és ( Gyáva oroszlán (Palóczy Fri gyes) ... A mesejátékot október első vasárnapján délelőtt, majd ezt követően minden vasárnap délutánján játsszák a Miskolci Nemzeti Színházban.

Fotó: Jórmay György

K(*j )es krónika

Képek Pécs történetéből címmel elkészült a mecsek aljai város elmúlt századtii nak képes krónikája. A várostörténeti képsorozat a török hódolLság alóli felszaba dutással kezdődik. A követ kezö képek, festmények korabeli fényképek a város történetének egy-egy nevezetes eseményét, mutatják be.

„Ha lesz húsz gyerek”,

Csörög a telefon. Halk hangú anyuka kér szívességet:

— Írják mar meg az újságban. hol jelentkezzenek előkészítőre, akik nem óvodások?!

És sorolja: volt a közeli iskolában, de ott nincsenek jelentkezők. Ment a másikba. Ott már hárman jelentkeztek. Ök a negyedikek. Ha lesz húsz gyerek — Indul a csoport.

De hát lesz-e?

A mama mindenesetre felíratta ötéves kislánya nevét. és telefonált a szerkesztőségbe. És érvel okosan, józanul. Igaz, kisebbik gyermekével gyes-en van. jut ideje a gyerekekkel való foglalkozásra. de hál úgy látja, mégis csak hátrányba, kerül a leendő kisiskolás az óvodásokkal szemben. Közösséghez szokni, elmét élesíteni is jó lenne az előkészítő. Csak túlságosan messze vinni, távolt iskolába cipelni sem Icán válom, ha itt nem-fesz meg a csoport. Meg azután hihetetlen is, hogy itt a város szivében (a Kun Béla utcán lakik a mama), ahol annyi pöttöm gyerek szaladgál. ne jönne-össze egyelő- készítő csoportra való . ..

— Tudja, csak jövőre lesz kötelező ... Most még csak ajánlott...

— És nem lehetne kérni, hogy vigyék a szülők a gyerekeket?

— Hát persze, hogy’lehet!

Megígértük.

Most teljesítjük. Sőt! Felhívjuk a szülők figyelmét is rá! Mert igaz. ami igaz, a hatévesek még csak most barátkoznak az iskolapaddal. a táskával, a könyvekkel ... Az ötéveseknek . pedig talán lilééi eszükbe sem jut. hogy néhány hónap múlva beiratkozni mennek ők is az iskolába. Hogy ki lesz iskolás egy esztendő múlva — a beiratásnál derül ki csupán 1

Viszont az előkészítő jó dolog, s az előkészítők most szerveződnek. (A városi tanács művelődésügyi osztályán ígéretet is kaptunk, hogy október első napjaiban tájékoztatnak minket az iskolai előkészítők szervezéséről. arról, hogy hol. s miként indulnak a csoportok.) De az előkészítőkbe a szülőknek kell beíratniuk a csemetéket. Csak azoknak szervezhetnék. akik jelentkeztek. Jelentkezni pedig ezekben a napokban lehel. Most még lehet. -.. de jövőre kötelező lesz!

Talán ez is. ennyi is elégséges ajánlólevél...

Túl azon, hogy ézekeíi a játékos foglalkozásokon a többé-kevésbé csak családi környezethez szokott gyerekek megízlelhelik a közösségben való’ tevékenykedés, az együttgondolkodás játékos, hasznos örömeit.

(usulorás)

A 101*es és a Rónai

Szakmunkástanulók és a művelődés

A meghívó a megyei Rónai Bálidul' Művelődési Központ társadalmi vezetőségének az ' ülésére invitált, amelynek első napirendi pontja így fogalmazódott: „Tájéiioztatás az ipari szakmunkástanulók művelődési lehetőségeiről a 101-es sz. Szakmunkásképző Intézetben

A tény — hogy vannak azért művelődési intézményeink, ahol komolyan veszik a társadalmi vezetőség működtetését — önmagában is elismerésre méltó. (Ez u ''megjegyzés azonban, hu már leíródott, két továbbity is igényel. Az egyik: A Rónaiban ezzel sohasem volt baj. A másik inkább kérdés formájában): Mién szalad ki oly könnyen az ..elismerés” az ember szájából olyan dolgokért — ami kötelező?! Annak azonban valóban örülnünk lehet, i hogy a megyei művelődési központ -e társadalmi testületé érdeklődik egy szakmunkásképző intézet tanulóinak művelődési lehetőségei iránt.

A 101-es nemcsak megyénk. de Eszak-Magyai'or- szág egyik legnagyobb szakmunkásképző intézete. Miskolcon 1700 a két kihelyezett iskolában — Enesen és Mezőkövesden — pedig 518 tanulójuk van. A képzésben löbb mint hetven üzemmel állnak partneri kapcsolatban. Mindebből adódik, hogy az intézetnek számos alkalma kínálkozik arra, hogy a különböző közművelődési intézmények kínálta lehetőségeket jól használja fel tanulói művelődési igényeinek kielégítésére.

Amint az a tájékoztatóból kiderült, ez nem is marad el. Csalt néhány példa a felsorolásból: ,.A Miskolci Nemzeti Színház előadásainak a tanulók rendszeres látogatói. Az 1978—79-es tanévben 300 bérletet vásároltak... Az Országos Filharmónia hangversenyei is népszerűek. 350 kedvezményes bérlet talált tulajdonosra ebben a tanévben a tanulók között ... A Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőház az iskola kérése alapján, főleg képzőművészeti előadásokkal segíti a tanulók esztétikai ismereteinek bővítését... Az Arlv Endre Művelődési Ház. több éve foglalkoztatja nyári nlvasó. táboraiban a szakmunkás- képző intézet húsz-huszonkét tanulóját... Mind a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár, mind a Városi Könyviár készséggel segíti az intézményt.,.” És hasonló megállapításokat olvashatunk az írásos tájékoztatóban a moziüzemi vállalattal, a múzeummal való kapcsolatról is.

.A társadalmi • vezetőség tagjait, természetesen, ' elsősorban a Rónaival kialakított partneri viszony érdekelte, mert hiszen nem véletlen, hogy ennek az intézménynek a testületé tűzte napirendre a témát. A 101- es és a megyei művelődési központ között hét éve tartó folyamatos munkakapcsolat van. melyei együttműködési szerződés erősít. A tájékoztatásból, majd az ezt követően kialakult beszélgetésből kiderült, hogy a szakmunkásképző intézel diákjai otthon vannak a Rónaiban — mint ahogyan a művelődési központ kulturális szolgáltatásai is otthonra találtak a 101-esben. A, komplex honvédelmi nevelést szolgáló előadásoktól kezdve a középiskolai tanulmányokat, irodalmi és történelmi ismereteket kiegészítő filmvetítéseken át az irodalmi délutánokig számos formája van az együttesen végzett közművelődési tevékenységnek; s természetes, hogy a művelődési központ kis közösségeinek. műkedvelő művészeti csoportjainak mindig van „101-es tagja”...

Mindezt a társadalmi vezetőség tagjai elégedetten nyugtázták, de javaslattal, kéréssel is előálltak, amit elnökük így fogalmazott meg: ...Arra buzdítjuk a művelődési központunkat és az intézetei. Óioey e szellemben folytassák tovább együttműködésüket. de szeretnénk lehetőséget kaoni arra. hogy mi is részesei lehessünk egy- egv közművelődési eseménynek. rendezvénynek, szerel* nénk olt lenni a szakmunkástanulók között, elbeszélgetni kicsit velük, köztük élni — ha csak órákra is —, hogv mind jobban megismerjük ezt a közös munkál. Hátha valamivel hozzájárulhatnánk a még gazdagabb művelődési lehetőségek éleire hívásához, életben tartásához”...' (I. n. j )

I

Isméi mehetünk Oz-lioz