Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

ff<~ XXXV. évfolyam, 205. szám Ara: 1,60 forint Vasárnap, 1979. szeptember 2. Lengyelországi megemlékezés a II. világlÉorii kiiörésének f évfordulóján Negyven évvel ezelőtt ro­hanta le a fasiszta Németor­szág Lengyelországot. Szom­baton pontosan déli 12 óra­kor egész Lengyelország egy­perces hallgatással emléke­zett meg a háborúban elpusz­tult hatmillió lengyel polgár­ról, s arról a 600 ezer szovjet katonáról, aki életét áldotta Lengyelország felszabadítá­sáért. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, szombaton •megkoszorúzta a Westerplatte hős védőinél: emlékművét. A Westérplatte Gdansk, az ak­kori Danzig közelében kis ka­tonai bázis volt, amelyet 1939. szeptember 1-ének hajnalán a Schleswig-Holstein nevű német cirkáló tűz alá vett, s amelyet a túlerővel szemben a lengyel katonák szeptem­ber 7-ig hősiesen védelmez­tek. Az ünnepségen jelen volt Henryk Jablons'ki, az Államtanács elnöke és Piolr Jaroszewicz miniszterelnök is, majd Gdanskban Edward Gierek lelepleze azt az em­lékművet, amelyet az egyko­ri Dunzigban levő lengyel postahivatal 51 védőjének emlékére emeltek. A lengyel postaalkalmazottak a háború kitörésének napján 14 órán keresztül hősiesen ellenálltál: a fasiszta alakulatok táma­dásainak. A harc 38 túlélőjét a fasiszták egy hónappal ké­sőbb orvul legyilkolták. Edward Gierek Gdanskban beszédet mondott. — Népünk — mondotta a második világháború kitöré­se 40. évfordulója alkalmá­ból elhangzott beszédében Edward Gierek — elsőként állt ellen fegyverrel a kezé­ben a hitlerista hódítóknak. Ennek óriási jelentősége volt a helyzet további alakulásá­ban, az antihitlerista koalíció megszületésében és eljövendő győzelmében. Tisztelettel és hálával hajtunk fejet a „Len­gyel szeptember” katonáinak hősiessége előtt — folytatta a LEMP KB első titkára. — A szeptember előtti Lengyel- ország gyenge, mély osztály- ellentmondásoktól és nemzeti ellentétektől gyötöri, mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban elmaradott ál­lam volt. Szerény védelmi potenciálját nem erősítették hatékony szövetségek. A len­gyel kormányok önző, rövid­látó, a realitásokat felmérni képtelen politikája tragikus helyzetbe sodorta az orszá­got. Ezért Lengyelország po­litikai és katonai elszigetelt­ségben volt kénytelen szem­benézni a fasiszta Német­országgá], Megbízhatatlanok­nak bizonyultak a nyugati hatalmakkal kötött szövetsé­gek, az ország megmentésére kínálkozó egyetlen reális le­hetőséget — a Szovjetunióval való jószomszédi és baráti kapcsolatok kialakítását — a lengyel kormányok elutasí­tották. — 1939 szeptembere tragikus megerősítése annak a törté­nelmi igazságnak, hogy a gyengeségért és az elmara­dottságért, a hibás belső és nemzetközi politikáért hatal­mas árat kell fizetni — mondotta Gierek. Bazargan felmentését kérte 1 Mehdi Bazargan, iráni mi­niszterelnök péntek este el­hangzott televíziós nyilatko­zatában bejelentette: már felkérte Khomeini ajatolla- hot, hogy mentse fel őt lcor- mányíöi tisztsége alól. Egy­ben javasolta az iráni vallási vezetőnek, hogy tegye át székhelyét Qumból Teherán­ba, „vegye személyesen kéz­be a nemzet ügyeinek irá­nyítását” és bízzon meg mást Tisztelet Már hagyomány hazánk­ban, hogy az 1919. szeptem­beri tatabányai bányász­sztrájk csendőrsortűz mártír­jaira emlékezve, minden esz­tendő szeptemberének első vasárnapján uz egész ország tisztelettel köszönti ennek az egyik legősibb szakmának művelőit, a bányászokat. A költő, Kassák Lajos Testvé- reink-nelc nevezte őket egyik versének címében, akik „Hős családfák leszármazottjai’', akik „Megajándékoznak ben­nünket a sötétség fekete gyü­mölcseivel. melyekben a tűz magvai rejtőznek”, akikért „öregasszonyok, imát... mon­danak mások fegyvert fog­nak hogy segítsék őket har­caikban”, aki lenek „Csákány és lámpa a védőszentjük, va­lamint mesterségük címere”, akiket „Olykor látni... a lényben asszonyuk és gyere­keik közt s ha a szomszé­daikkal találkoznak azt mondjál: jó szerencsét.^. A bányászélet. a bányász- sors sohasem volt. könnyű sem a föld alatt, a bányá­ban. sem kint, a napon. A mindennapi munka egyenlő az elemekkel vívott harccal. A nehéz körülmények között súlyosabbak az amú'gv is sú- 1: os szerszámok, le kell győz­ni a sötétséget, a roppant i’öld­a miniszterelnöki leendők .el­látásával. A 73 éves kormányfő kö­zölte: levelet intézett Kho­meini ajatollahhoz és ebben kifejtette, hogy az ellene in­tézett támadások és vádas­kodások miatt jutott erre az elhatározásra. A miniszterelnök megálla­pította, hogy az iráni lapok egy részének betiltásával sem szűntek meg az ellene inté­tömeg roppant súlyút, sza­porábban lélegzik az ember és ver a szíve a rossz leve­gőben, meg kell zabolázni a sújtóléget és a bányásznak egyaránt örök ellenségét, a vizet és a tüzet. Sok ember áldozta életét a munkának ezen a kegyetlen oltárán. De sok mártírt követelt a mun­kásosztály élvonalában küzdő bányászoktól a szabadság ki­vívásáért, a könyörtelen ki­zsákmányolás és a kiszolgál­tatottság elleni küzdelen kint, a napon is. A magyar bányásztársa­dalom hűséggel teljesítette és teljesíti feladatát. Dereka­san kivette részét az ország újjáépítéséből, a szocializmus alapjainak lerakásából és fontos feladatai vannak a fejlett; szocialista társadalom felépítésében, Nem egyszer kulcsszereplője volt az el­múlt idők politikai harcai­nak, s ma is tisztességgel helytáll az élet; bármely tár­sadalmi tisztségében, ahová szólítják, vagy ahová dele­gálják. Olyan ősi, nemes ha­gyományul: letéteményese és alkotó folytatója, mint a szo­lidaritás, mint az internacio­nalizmus, amelyek egyugyan­azon fa gyümölcsei, amely tulajdonképpen a szakmát is termi.­zett támadások, s hogy befo­lyásos személyek továbbra is a „forradalmi lendület hiá­nyával” vádolják, továbbá azzal, hogy „nem áll a hely­zet magaslatán”. A hírügynökségek emlé­keztetnek arra, hogy Mehdi Bazargan már július elején is felmentését kérte, miután kormányánál: több minisz­tere felajánlotta lemondását. Lent, a föld alatt, a bá­nyában még előfordul, hogy meggörnyedve kell járni. De kint, a napon, már nem. Egyenes derékkal, emelt fő­vel járó, a magasan kvalifi­kált szakma tudatos és ön­tudatos képviselőit köszönt­hetjük bennük. Tegnapelőtt még minden leszállás élőit imádkoztak. Tegnap még ká­romkodtak nehéz munkájuk közben. Imádkozni már el­felejtettek. Káromkodni még nem. De ma már egyre töb­ben tanulnak áldozatos mun­kájuk mellett. „Bányászat nélkül nincs műveltség — irta Christopher Polliéin, ma­gyar származású svéd bánya­mérnök és feltaláló a XVIII. század első felében —, mert az embert az állattól a fé­mek használata különbözteti meg. Története így majdnem olyan régi, mint az emberi­ség története.” Az érc-, a szén-, az ás­vány-, az olajbányászat év­ezredeken keresztül megte­remtette y műveltség szüle­tésének, fejlődésének fel téte­leit. Hazánkban ma már a bányászok is részesei ennek a műveltségnek. Nemcsak szüntelen hordozói, alkotói e műveltség alapjainak, hanem alkotó tanítók és alkotó ta­nítványok egyszerre. a káifásziKiak! Az MSZMP 1J.-A.-Z. me­gyei Végrehajtó Bizottsága örömmel üdvözli és nagyra értékeli az iparban, a me­zőgazdaságban és a népgaz­daság más területein dol­gozó kollektívák legújabb munkaverseny-felaja nlásuit, melyeket pártunk XII. kong­resszusa és hazánk felsza­badulása 35. évfordulója tisztelőiére tettek. Köszöntjük és támogatjuk a Borsodi Szénbányák Vál­lalat. a Borsodi és a Tiszai Vegyikombinál, a Lenin Ko­hászati Művek, az Ózdi Ko­hászati Üzemek, a Diósgyő­ri Gépgyár, az Észak-ma­gyarországi Állami Építő­ipari Vállalat, a MÁV Mis­kolci Igazgatósága, a halma- ji Aranykalász Tsz. a Hejő- menti Állami Gazdaság, a Távhőszolgáltaló Vállalat dolgozóit, akik elsőkként fe­jezték ki az.l a szándékukat, hogy társadalmi életünk kö­zelgő nagy eseményeit ered­ményesebb munkával, a szo­cializmus építésében elért újabb munkasikerekkel kí­vánják megünnepelni. Az üzemek öntudatos dol­gozóinak ez a nemes kezde­ményezése bizonysága an­nak, hogy a munkásosztály, megyénk dolgozó népe meg­értette az ország gazdasági helyzetéből adódó intézke­dések szükségességét. Kife­jezi a pártunk politikájával való egyetértési, a társadal­mi fejlődésünkben elért eredményeinkért’ érzett fele­lősséget és a tettrekészséget a haza további gyarapításá­ért. Felhívjuk a munkásokat, a termelőszövetkezeti paraszto­kat, az értelmiségieket, me­gyénk minden dolgozóját, csatlakozzanak e nemes kez­deményezéshez. A kongresz- szusi és felszabadulási ver­seny segítse elő az 1979. és 1989. évi népgazdasági ter­ve!: • eredményes megvalósí­tását. a VI. ötéves terv meg­alapozását. A végrehajtó bizottság örömmel állapítja meg, hogy az eddig megtett munka­verseny-felajánlások legfon­tosabb feladataink megoldá­sára irányulnak. Azt várjuk, hogy a további vállalások­ban is a Politikai Bizottság 1979. július 10-i határozatá­ban, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága felhívá­sában megfogalmazott fel­adatok konkrét megvalósítá­sát tűzik ki célul a kollek­tívák. Megyénk sajátosságai alap­ján kiemelt fontosságúnak tartjuk: — az exportfeladatok jó minőségű és határidőn belü­li teljesítését, fokozását, a tőkés export árbevétel-növe­lését, elsősorban a maga­sabb feldolgozottságú, kor­szerűbb termékei: előállítá­sa és a jobb piaci munka útján; — a tőkés import csök­kentését, az anyagokkal, az energiával való ésszerű ta­karékosságot: — a termelékenység javí­tását szolgáló korszerű üzem- és munkaszervezési intézkedések megtételét, a létszám-megtakarításra irá­nyuló munkaerő-gazdálko­dást, a teljesítménytől függő munkadíjazás növelését; — a veszteséges, illetve alacsony hatékonyságú ter­mékek termelésének csök­kentéséi : — az újítómozgalom lehe­tőségeinek jobb kihasználá­sát, szélesítéséi; — a kulturált, magas színvonalú szolgáltató tevé­kenység fokozásét: — a szocialista brigád- mozgalom tartalmi gaz­dagítását, a műveltség gya­rapítását, az aktív közéleti tevékenységet. Mennyiségi túlteljesítés csal: a népgazdasági terv igényeinek megfelelően, az­zal összhangban valósuljon meg. A verseny mozgalom se­gítse elő a vállalatok közötti együttműködés 'további javí­tását, a szocialista demokrá­cia erősítését, városaink és községeink szociális és kul­turális értékeinek gazdagítá­sát. Minden kommunista meg­tisztelő feladatának tartjuk, hogy munkájával és egész tevékenységével élen járjon a munkaversenyben. A gaz­dasági vezetők biztosítsák a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket. A szakszervezetek és ifjúsági szervezetei: támogassák a to­vábbi kezdeményezéseket^ népszerűsítsék a kiváló eredményeket elérő dolgo­zókat és kollektívákat, ter­jesszék az élen járó mód­szereket. A Hazafias Nép­front-bizottságok segítsék a településfejlesztést, a kör­nyezetvédelmet és környe­zetszépítést szolgáló mozgal­mak kibontakozását. Az MSZMP KB a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben élen járó kollektíváknak huszonöt kongresszusi zászlót és nyolcvan kongresszusi okle­velet adományoz. A megyei pártbizottság a kimagasló sikereket elérő szocialista; brigádok tevékenységét négy oklevéllel jutalmazza. ' Az;' 1979. és 1989. évi eredmé­nyek alapján odaítélt kitün­tetések átadására 1981. má­jus 1-én kerül sor. Meggyőződésünk, hogy a pártunk XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. év­fordulója tiszteletére kezde­ményezett munkaverseny ki­bontakozása új lendületet ad a szocializmus építésének, segíti megszilárdítani eddigi eredményeinket, hozzájárul szocialista céljaink valóra váltásához. Az MSZMP Borsod -Abaiij-Zemplén megyei Végrehajtó Bizottsága XXIX. bányásznap m m Ünnepség Mádon Az Országos Ere- és Ás­ványbányái: Hegyaljai Mü­vének dolgozói tegnap dél­előtt 19 órakor a ifiádi kul- túrotthonban tartották meg a bányásznapi ünnepséget. Pa-juf Tibor, a szakszerveze­ti bizottság titkára köszön- i lőtte az ünnepség résztvevő­it, közöttük az elnökségben helyet foglaló Újhelyi Ti­bort, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkárát Imii Gyulát, az MSZMP Szerencsi járási Bizottságá­nál: első titkárai, dr. Pocz- kodi Lajost, a Szerencsi já­rási Hivala] elnökét, Zombo­Tj Ferencet, az SZMT osz­tályvezetője1. az ünnepség­re meghívott párt-, állami, gazdasági, társadalmi szer­vek vezetőit. Hajdú Gyula igazgató mon­dott beszédei az ünnepsé­<Folytatás a 2 oldalon1 A BVK új inücmyaggyáiábcm fóliahúzó gépsoron dolgoznak a fiatal szakmunkások. I niepi lÉ-jépífiSizöíisig íelisa iiiEpsI ÉÍaozáihoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom