Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZ"AG 4 1979, szeptember 7„ péntek Köszönni nem elég A könyvtár néha házhoz megy r Újra látjuk Megmaradt legenda Tanácskozások, kiállítások Közeleg a múzeumi hónap Ahhoz, hogy a jelen gond­jait megértsük, az eredmé­nyeket értékeljük, néha nem art egy kis történelmi visz- szapillantás. Sok mindeme lehet például magyarázat az. hogy az ózdi járásban Put- nokon van a járási könyv­tár. meg az is. hogy az el­múlt tizenöt év alatt három­szor élték át a bővítés, az alakítgatás. a belső tel jes át­rendezés nehéz heteit, hó­napjait. Az igazsághoz per­sze hozzá tartozik: szívesen. . hiszen az átalakítások na- gvobb területet, áttekinthe­tőbb könyvtárhelyiséget je­lentettek. s folytonosan gya­rapodó állományt. Újabban már évi ötvenezer forint sorsáról döntenek, s ha nem is sok. de tisztességesen elégséges ez a könyvbeszer­zési keret. Sőt: a harminc­ezer kötetnyi állomány elhe­lyezése is gondot jelent. Mostanában újra szorítják ókét a falak — a duplum- kötetek már csak a pince­raktárba férnek be. Mindebből persze az olva­sók igencsak keveset vesz­nek észre, ami elsősorban az itt dolgozó könyvtárosok, Csongor Lipótné és munka­társai érdeme. Aligha két­séges. hogy sok .ötletre, lele- ménvességre. s rendszeres figyelemre volt szükségük ahhoz, hogy elmondhassák; 1206 beiratkozott olvasójuk van. A nagyközségben ugyanis rajtuk kívül szak- szervezeti könyvtár is mű­ködik a bányatelepen, az is­kolásoknak pedig 4 jól Cél - szerelt iskolai könyvtár áll rendelkezésükre. A község­ből sokan járrtak el Ózdra, Kazincbarcikára, s jócskán vannak közöttük, akik on­nan hoznak olvasnivalót ma­guknak. Mégis . . . Bár nem szere­tem túlságosan a számokat, a nyomatékosítás „kedvéért: az 1200 olvasó a nagyközség lakóinak lö százaléka. A többség pedig felnőtt ... Vi­szont: az elsők között kezd­ték a kapcsolatkiépítést a szocialista brigádokkal, s akkor rendeztek író—olvasó találkozót, amikor még fehér holló volt az ilyen esemény, s az emberek jószerivel csak azért jöttek el. hogy megnéz­zék. milyen egy élő író ... A két dolgot nem véletle­nül említjük egymás mellett. A kapcsolatépítés ugyanis ma már azt jelenti, hogy a könyvtár „házhoz” megy. Az építőipari vállalatnál — egyik legjobb partnerünk, mondta a járási könyvtár vezetője — néldául .rendsze­resen vendégeskednek a klubban. Tartottak már ott vetélkedőt, könyvismertetést, író—olvasó találkozót ... Rendszeres klub vendégek. Erre mondhatjuk azt. hogy az eredmény érdekes, hem a forma . . . Azaz: a jó könyv­tár. a jó könyvtáros kimoz­dul. ha ez a célravezetőbb ... Sok kárt okoznak a Bala­ton és a Bakony vidékén a felelőtlen turisták, akik pusz­títják a geológiai képződmé­nyeket. dézsmálják a legrit­kább védett növényeket. X- Tlhanyi-félszigeten tördelik a vulkáni képződmények da­rabjait, a Balafon-felvidék műemlék romjairól leszedik az elmozdítható, faragott kö­veket. Sokan szemel vetettek az egyik legritkább védett nö­vényre, a "tihanyi-félszigeten S ezt a kimozdulást a kö­rülmények is indokolják. A nagyon barátságos, de mind szűkebb könyvtárhelyiség ugyanis nemcsak, a kölcsönzés színteréül szolgál. Működik itt nyugdijasklub és nők klubja, rendszeresen tarta­nak irodalmi előadásokat (sikerült állandó előadónak megnyerni egy irodalom szakos tanári), s gyakorta megfordulnak az iskolások is rendhagyó irodalmi órán. De tartottak itt már környe­zetismereti órát is. Sőt a nagycsoportos óvodások is otthonosan forgolódnak az óvodai, tanév végére a könyv­tárban: nemcsak mesélnek nekik, arra ts megtanítják őket. hol kel) keresni a me­séskönyveket. ha anyucival, apucival eljönnek. Egy-egy ilyen foglalkozás mindig je­lent néhány új olvasót is. Néha azonnal. néha ké­sőbb . . . — Az olvasói azonban — legalábbis így mondta Cson­gor Lipótné — meg is kell larlani. És ez a nehezebb. Éhhez van szükség igazán a könyvtárosra. A legtöbb ol­vasó a köszönésen kívül mást is vár. például azt. hogy felhívják a figyelmét, valami érdekesre, újdonságra. Hiába a szabad polc. a szabad vá­logatás lehetősége, ki nyíl­tan. ki burkoltan, de a több­ség elvárja, hogy ajánljanak neki '. . . És persze nemcsak ebben a könyvtárban. Csakhogy (magyarázatként talán illik hozzáfűzni, hogy az ózdi járási könyvtár ve­zetőjében már 27 éve bújkái a mindig jobbat akarás vá­gya. s emiatt önmagával is mindig elégedetlen' egy ki­csit) ehhez jó könyvtárosok­ra is szükség van. Igaz. az is nagv szó. hosv az elma­radott könyvtárhálózatot örö­költ járásban évről évre megoldódnak » gondok két- három községben (legutóbb például egy tízéves problé­ma. a borsodn adasdi könyv­tár méltó elhelyezése adott óira szárnyakat nekik) de a könyvtáros-fluktuáció válto­zatlanul igen nagy. Kevés nemcsak a főhivatású könyv­táros a iárás 39 könyvtárá­ban. de a tiszteletdíjas pe- dagógus-kön vvtáros is. Je­lenleg például 12-en nem rendelkeznek alapfokú könyv­tárosi képesítéssel sem. s ez nem kis nehézséget okoz. különösen, amióta az alap­fokú képzésre már helyben kell megoldást találni.' Amíg pedig az ..egyszereggyel’' gondok vannak, nehéz a ma­gasabb matematika ... Át­fordítva a szót: amíg a köl­csönzéshez. a. nyilvántartás­hoz is segítség kell.' nehéz .számonkérni az igazi könyv­tárosságot. Pedig hát ez a többlet hozza meg. ho.gv nemcsak írói látni jönnek el. hanem könyvét olvasni is. Csuíorás Annamária tenyésző törpe íriszre. Az utóbbi hetekben tucatszámra lövéstől húzták ki az ország egyetlen helyén található, szigorúan védett kárpáti sáf­rányt Is. Az utóbbi növény termő­helyén az erdészek megszer­vezték a hét végi őrszolgála­tot, Tihanyban pedig a ter­mészetvédelmi örök a nyár végi és az őszi kirándulósze­zonban kettőzött figyelemmel védik a félsziget természeti ritkaságait. Sokan mondtak már véle­ményt Korniss Péter Balázs Béla-díjas fotóriporter kiál­lításáról. amely — kis túl­zással — a fél világot be­járta. A felfedezés döbbene­té, a lelkes belefeledkezés szinte mindig, mindenütt ugyanaz volt — legfeljebb a szavakat fűzték másként. Miskolcra is ismerősként ér­kezett vissza ez az anyag — a Galériában ezrek látták, s ezrek dicsérték. Most a Va­sas Galériában látható (teg­nap délután-nyílt meg a ki­állítás. amelyet október '3-ig látogathat a közönség), s jó, hogy újra látható! Bartók és Kodály fényké­pezőgépes kései társaként emlegették sokan Korniss Pétert, mások missziónak tekintették a régi népszoká­sokat. a paraszti életformát megörökítő munkáját. Kor­niss ennél szerényebben és szűkszavúbban fogalmazott: egyszerűen szükségesnek tar­totta. hogy megörökítse azt, amiről már napjainkban is egyre többen, mint „legen­dáról” beszélnek. A változó világgal ugyanis felgyorsul az a folyamat, amely a min­dennapok és az ünnepnapok formájából, ritmusából egy­szerűen Üitörii a régi szoká­sokat, rítusokat csakúgy, mint azok kellékeit. Korniss a valóságban kereste, s ta­lálta meg azt, ami ma is mindinkább már a múzeu­mokba szorul vissza. Ez a hatvan nagyméretű kép — •évtizedes munka néhány ki­válogatott terméke — a ta­lálkozás élményét adja. A Miskolci Galéria látoga­tói közölt bizonyára sokan vannak, akik újra megnézik — ezúttal a Vasasban. De remélhetőleg sokan lesznek olyanok is. akik most szán­ják rá magukat megtekinté­sére. Akár így, akár úgy — de nagyon jó dolog, hogy a Vasas Galériában újra lát­hatunk néhány, a város más kiállítási intézményében egy­szer mái' bemutatott, sikeres kiállítást. (<s. a.) Október évek óla múzeu­mi és műemléki hónapként szerepel a közművelődéssel foglalkozók tudatában. Sze­rencsére már nagymérték­ben így tudatosult a nagy- közönség jelentős részénél is. Jóllehet, a múzeumok iránti érdeklődés a gyakorlati ta­pasztalatok szerint egész év­ben folyamatos, az októberi sűrített program mégis ki­emelt érdeklődési vonz. A Borsod megyei Múzeumi Igazgatóságnál már előkészí­tették az idei múzeumi és műemléki hónap program­ját. Ebben böngésztünk. A hivatalos nyitás október 3-án lesz. de van rendez­vény, amely megelőzi ma­gát a nyitóünnepséget. Ilyen például Kelemér-Gömörsző- iősön a hagyományos Tom­pa Mihály-emlékülés szep­tember 30-án, amelyet Kele- méren tartanak, s amelynek az előadója dr. Czine Mi­hály ■ irodalomtörténész. Ugyanekkor dr. újvári Zol­tán egyetemi tanár Gömör néprajzáról tart előadási, E. Kovács László pedig a helyi múzeumbaráli kör húsz évé­ről tart beszámolót. Ugyan­aznap Oömörszölösön Parkas Pál országgyűlési képviselő nyitja meg a Gömörszölösi Galériát és a tájnéprajzi gyűjteményt. A múzeumi és műemléki hónap hivatalos nyitásán ok­tóber 3-án délelőtt 11 órakor a Herman Ottó Múzeumban adják ál a hagyományoknak megfelelően az. István ffy Gyula néprajzi és hunismere­ti pályázat díjait. Az ese­ménysorozatot Borsos Ár­pád. a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának "veze­tője nyitja meg, Ezt követő­en a múzeum Papszer utcai épületében nyitja meg dr. Gunda Béla egyetemi tanár „ ... azok a gyerekek” cím­mel a századelői mezőköves­di gyermekéletet bemutató kiállítást. A hónap programja rend­kívül gazdag. A Herman Ottó Múzeum előadótermé­ben október 18-án természet- tudományi tanácskozási ren­deznek Borsod-A baúj-Zemp- lén megye természeti, érté­keiről, amelyen bárom na­gyobb szabású előadás hang­zik el: dr. Simon Tibor tan­székvezető egyetemi tanár a Kettőzött figyelemmel védik Zempléni-hegység növény', i- lágáról, dr. Jakucs Pál tan­székvezető egyetemi tanár a Bükk hegység és az agg­teleki kárszl vegetációjáról, dr. Varga Zoltán pedig a megye zoológiái értékeiről beszél. A múzeum és a Lillafüre­di Állami Erdei Vasútüzem kapcsolatának jegyében ok­tóber 16-án kiállítás nyílik a LÁEV kultúrtermében a mú­zeum természettudományi gyűjteményéből. Kövér Ár­pádnak, az. MSZMP Borsod megyei Bizottsága osztály­vezető-helyettesének beveze­tőjével. majd Gyulai Iván. a múzeum /' természettudomá­nyos munkatársa a Bükk élővilágáról tart. előadást. Október 30-án dr. Kunt’ Er­nő néprajzkutató Finnor­szágról beszél. A múzeum képtárában Kl­án nyílik meg A vizuális .nevelés műhelyei 11. címmel kiállítás, három alkalommal pedig múzeumi zenés mati­nét tartanak. Gl alkalommal rendezik meg a múzeumi hétfők esti előadásait, két alkalommal vendégelőadóval: 8-án dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum lő- iguzgatója. 2!)-én pedig Rup- csányi László, a Magyar Rádió fömunkalársa tart előadást. Három alkalommal Rendeznek múzeumi napokat a középiskolások számára, s azok keretében először a di­ósgyőri vármúzeum mai. .majd a Herman Ottó Múzeummal, végül a képtárral, azok ki­állításaival, tanulmányi rak­táraival, restaurátormühe- lyeivel ismerkedhetnek az érdeklődő fiatalok. A Her­man Ottó Múzeum Vácott a matyó népművészetről ren­dez kiállítást,. Miskolcon, a József Attila Könyvtárban pedig Miskolc régi fotográ­fiákon címmel tart bemuta­tót. Hasonlóan színes a vidéki múzeumi szervek programja. Mezőkövesden például hon­ismereti napol tartanak a kollégiumban, találkozót szerveznek Hajdú Ralis Já­nossal, a ‘ mezőgazdasági gé­pek gyűjteményének vezető­iével. a malyóságról pedig dr. Lukács Gáspár tart elő­adást. Szerencsen két alka­lommal rendeznek múzeumi napul, megnyitják Tenkács Tibor festőművész kiállítását, tanácskoznak a krónikaírás helyzetéről és feladatairól, ezenkívül több előadást tar­tanak. Tokaiban néev alka­lommal rendeznek múzeumi jellegű kiállítást, illetve eiör adást. Az enesi járásban szá­mos előadás, valamint a szerencsiek képes levelező­lap-kiállítása található a programban. Borsodnádasdon Bárezy Zoltán fafaragásai es grafikái láthatók kiállításon, Ózdon múzeumi séta. gyár- történeti kiállítás, valamint az üzemtörténeti kutatások témáiból több előadás gaz­dagítja a hónapot. Leninvá- rosban több alkalommal ren­deznek múzeumi mozit, ké­pes levelezőlap-kiállítás, va­lamint helytörténeti kiállítás látható. Ugyancsak képes le­velezőlapokat mutatnak be Mezőcsáton és előadás hall­ható a járási földrajzi hely- névgyűjlésről. Végül megem­lítjük a sárospataki progra­mot. ahol 25-tőt 27-i« ta>'t- jék a Nemzetközi Kárpát Bizottság tudományos konfe­renciáját, valamint öt elő­adást szerveztek megyénk műemlékeiről. (I)in)

Next

/
Oldalképek
Tartalom