Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
7 ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979, szeptember 1,, szombat Harminc etnográfus nekirugaszkodék Néprajzkutat's Borsod-Gömörben Máger Ágnes kazincbarcikai tárlatán A közelmúlt napokban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszékének harminc hallgatója „szállta meg' Borsodban az egykori Gömör megye néhány községét. Dr. Ujváry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár vezetésevei és kel tanszéki oktató segítségével. valamint a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzos munkatársainak támogatásával tíz napon, keresztül végeztek néprajzi kutatást, gyűjtőmunkát. Korábban a Zempléni- hegységben. az ottani falvakban dolgoztak évről évre a debreceni etnográfusok, néprajzkutató-jelöltek. Rendszeresen visszatérnek hát a megyénkbe. s most új kutatási területen láttak munkához. Erről beszélgettünk dr. Új-. váry Zoltánnal. — A történelmi Gömör megyében százötvenegy magyar falu volt. A mai Magyarország területén. Borsod megye északnyugati peremén huszonegy, egykor Gömör megyéhez tartozott falu található. Néprajzi kutatási szempontból ez a terület teljesen feltáratlan. 1918 előtt ill semmiféle etnográfiai kutatás nem folyttá két világháború között nem volt rá lehetőség, a felszabadulás után nem jutott rá idő. Mi illeg v egy évtizede került előtérbe Gömör néprajzi feltárásának ' gondolata és most már a Magyar Tudományos Akadémia kiemelt kutatási tervében szerepel Gömör néprajzi monográfiájának elkészítésé. Néhány éve a rimaszombati néprajzosokkal közös kutatási tervet dolgoztunk ki a határ kél oldalán éló magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának feltárására. Most tíz napig a miskolci néprajzkutatókkal hazai területén végeztünk gyűjtőmunkát. a későbbi években — terveink szerint —a határon túl is fogunk dolgozni. A Szlovákiában élő magyarság kutatásában elsősorban az olt élő magyar pedagógusok vállaltak igen nagy szerepet. — Fehér foltnak említette néprajzi kutatási szempontból Gömört. holott éppen Üjvárv Zoltánnak jelent meg nem is olyan légen két kötete a gümöri népballadákról. Gazdag Gyula rendező irányításával most kezdi forgatni a Magyar Televízió azt a kisíilmel. amely az üvegfúvó szakma egyik nagy öregjét vallatja a szakmá— Én valóban dolgoztam már ezen a területen, és kutatásaim eredményét részben a miskolci Herman Ottó Múzeum, részben a putnoki Egyetértés Tsz segítségéve) publikáltam id. az egyik kötetet Holló László, a másikat Feledy Gyula rajzai gazdagítják, de ez igen elenyéssze» munka ahhoz, amennyi megoldandó néprajzi feladat itt adódik. Hallgatóink befejezték' a zempléni kutatást. ezért jöttünk át a gö- mori területre. A hallgatóknak szakdolgozati . témákat tűztünk ki az itteni gyűjtéshez kapcsolódva. Korábbi kutatásaink, valamint a most végzett csoportos, tíznapos gyűjtőmunka eredményeként okkal feltételezhetjük, hogy nagvon becses néprajzi anyag kerül majd elő a zömmel elszegényedett kisnemesi falvakból, amelyekben jól megragadhatók a társadalmi és gazdasági különbségek jellemzői. A kutatást nagyon hosszú időre tervezzük, hiszen. huszonegy falu feltárása ilyen nyári táborozások keretében igen sok év, esetleg évtized munkáját jelentheti, Ez. az első. alapozó, feltáró utunk vqlt itt, Egy-két héten belül kiértékeljük a most gyűjtött anyagot, s a feladatokat a' további kutatáshoz ennek megfelelően szabjuk majd meg, — Tíznapos útjukon mely községekben jártak és milyenek a tapasztalataik? — Jártunk Aggteleken, Imolán, Ragályban. Zádor- falván. Szuhalőn és Álsó- szuhán. Összesen hat lakiban. Az volt a módszerünk, hogy a hallgatóknak a néprajz minden témaköréből adtunk ki „alapozó” kérdőívet, s annak nyomán érdeklődtek a lakosságnál. Az így szerzett tapasztalatok és begyűjtött adatok képezik majd — mint említettem — a további feladatok alapját. Máris megállapítható, hog'- e területen rendkívül figyelemre méltó az állattenyésztés és a régi gazdálkodás néprajza, az archaikus népi építészet, amelynek egyre pusztuló, de még megragadható nyomaival találkozhatunk és igen gazdag a szokás- és hiedelemanyag. A lakosság nagy szeretettel fogadót! minket; úgy tűnik, nem tartanak már semmivallomás útján kíván a film megismertetni a parádsas- vári üveggyárral, a gyárkapun belüli élettel, s szeretné azt is bemutatni, miként hat íven formában a városi embertől. mint korábban, és adatközlőink között olyan kiváló népi költőre bukkantunk, mint Dombi Lajos Al- sószuhán. Itt kell megemlítenem azt is, hogy igen 'sok segítséget nyújtott munkánk szervezésében a putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet. az' ő jó patronálásuk. különösképpen Farkas Pál tsz-elnök; országgyűlési képviselő megértő támogatása, igen nagy segítség számunkra. — A Herman Ottó Múzeummal szorosan együttműködve kezdték el ezt a, gümöri gyűjtőmunkát Tudomásunk szerint helyi, putnoki kezdeményezésre születőben van egy gömüri helytörténeti gyűjtemény. Az etnográfusok most elkezdett kutatómunkája kapcsolódik-e ehhez? — Természetesen. Igen fontos kutatási col volt tárgyi anyagok gyűjtése a létesítendő gömöri helytörténeti gyűjtemény számára. Egy kicsit helyesbíteni is magam, nemcsak volt fontos cél, hanem továbbra is az lesz. Valóban helyi kezdeményezésre * izmosodik Putnokon a helytörténeti gyűjtemény gondolata, és mint értesültünk róla, a helyi tanács már gondoskodott is a' születő gyűjteménynek megfelelő hajlékról. Ez a munkánk a Herman Ottó Múzeumnak a tevékenységét i's segíti, hiszen a születendő helyi gyűjtemény a Borsod megyei Múzeumi Szervezet gyermeke lesz és ebben szoros az együttműködés köztünk és a miskolci muzeológusok között.-»£ Harminc etnográfus nekirugaszkodék — olvasható e cikk feleimében. A nekirugaszkodás ígéretesén eredményes volt. Hosszú évek néprajzi gyűjtőmunkájának alapjait vetette meg. Gazdagodik majd az itt dolgozó sok-sok egyetemi hallgató, gazdagodik a Kossuth Lajos Tudományegyetem és gazdagodik nem utolsósorban — e nekirugaszkodás eredményeként — az egykori Gömör lakossága a Put- nokon születőben levő hely- történeti gyűjteménnyel. a szakmáját szénvedélyes szeretettel gyakorló ember a környezetére is. A film elsősorban a pályaválasztás 'előtt álló diákok és szüleik számára készül. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Miskolci Üzem- igazgatósága értesíti az alábbi területen lakó fogyasztóit, hogy az áramszolgáltatást részlegesen szüneteltetni fogja: 1979. május 18-tól előreláthatólag 1979. szeptember 30-ig naponta 8—17 óráig Miskolc II., Poll Sándor u., Pesti Barnabás út és a Harsányt úton a La- votta u. sarkáig lakó és üzemelő fogyasztóinknál. ÉMASZ Miskolci Üzemigazgatóság Ha jól számoltam össze, tize nharnia dik kiáll í Inná t rendezte meg Máfier Ágnes, , az 1971. óta Miskolcon élő fiatal festőművész — ezúttal Kazincbarcikán, a városi kiál lílóteremben. Kazincbarcika, ez a roppant dinamikusan fejlődő város a művelődés legkülönbözőbb területein igyekszik előbbre lépni, hogy — nílnt a kiállítás megnyitójában Seres János festőművész is említette - - a lakosság részére nyújtott kulturálódási alkalmak, közSzeptember közepén: História Nagy érdeklődés előzte meg a Magyar Történelmi Társulat folyóiratának, a Históriának a megjelenését. Az első szám júniusban az utolsó példányig elkelt. Ez is mutatja, milyen nagy a történelem iránti érdeklődés a magyar olvasóközönségben. Hiszen minden gondolkodó ember fantáziáját izgatja: több mint ezeréves történelme során hogyan jutott eh a magyar nép a honfoglalástól napjainkig és közben hogyan alakult az egyetemes emberiség sorsa. Az 1979—1980-as tanévtől ismét kötelező tantárgya lesz az. érettségi vizsgáknak a történelem. E tekintetben is nagy segítséget nyújt a tanulóifjúságnak a História. A folyóirat szeptember közepén ismét gazdag • tartalommal lép az, olvasó- közönség elé. Csupán ízelítőül: Tanulmány az 1943-as magyar béketapogatózásokról; portré Kunfi Zsigmondiból, gróf Bethlen Istvánról és Erdei Ferencről: Pompeji pusztulása; A vadnyugat hőskora; A történelem felvételi vizsgáinak főiskolai tapasztalatai; A gyermek a középkorban; Délszlávok beteleped ése Magyaro rszág r a. Üjszerű pályázat: Családi fotóalbum. lük a képzőművészet megismerésének lehetőségei az ipari fejlődéssel párhuzamosan legyenek jelen a közösség életében. A városi kiállítási terem egymást követő tárlatai jól szolgálják ezt a művészeti, közművelődési lei- adatot és e tárlatok sorát értél,-esen gazdagítja csütörtöktől Máger Agnes kiállítása. A kiállítás közel negyven grafikát és huszonegy olajfestményt kínál, A grafikák részben a korábbi Ady-páMárciusban, amikor először jártam' a rozsnyói járásban fekvő Rjedován. még nemcsak a környező hegyek ormán, de a falu szűk utcácskáiban is játékra ingerlőn csillogott a hó. A hegyek közt árválló szabadtéri színpad még csak nem is sejtette azt a nagyszabású kétnapos rendezvénysorozatot, melyei a rozsnyói járásban működő művészeti csoportok. népi énekesek, mesemondók és táncosok részére minden évben megrendez, a területi művelődési központ. Erre a fesztiválra egy-egy külföldi együttest, is' meghívnak. Ezúttal az ózdi járásban levő tardonai hagyományőrző népi együttest érte ez a megtiszteltetés, E meghívást hosszú előkészítő munka előzte meg. Az. ózdi, illetve a rozsnyói járás művelődésügyi vezetőinek kölcsönös látogatásai, valamint a rozsnyói művelődési központ égiszle alatt működő Gemer néptánc- együttes, ózdi járási vendég- szereplései, Borsod nádasdon, Pulitokon és Tardonán. A tardonai népi együttes, amely több ízben szelepeit már sikerrel a hegyaljai napokon, • a miskolci Borsodi Fonó rendezvényein, a Röpülj Pávában, a népi együttesek veresegyházi találkozóin. lelkesedéssel teli izgalommal készült első külföldi fellépesére. Augusztus 25-e és 26-a igazi népünnepély volt Rje- dován. A fesztivál ideje egybeesett a szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulójával. A több ezer embert befogadó nézőtér, a völgyben hullámzó tömeg látványa csak fokozta a színpadra lépők izgalmát. lyázallwz kapcsolódnak, részben pedig Krúdy Gyula tavalyi centenáriumán születtek. Krúdy müvei ihlették. (Igen találó volt Seres János megjegyzése, amikor ez. utóbbiakat „szinte képre- gényszerűen” érzékletes .irodalom-átfogalmazásnak nevezte.) E grafikái anyagukat Miskolcon már láttuk, lapunkban annak idején méltattuk is, így e tekintetben itt csák a kazincbarcikai művészetbarátok és más érdeklődök figyelmének felhívására szorítkozunk. A festményekre külön is szerelnénk az érdeklődést ráirányítani. A művek le- malikai változatossága Máger Agnes sokirányú érdeklődéséről tanúskodik, színviláguk megkapó, eszmeiségük elgondolkoztat. A víz és a part egymásba szakadása, a színek játéka a víztükörben a Vízpart című képen; a frissen csapolt vas izzásától megvilágított munkások mozdulatai a Kohászat címűn; az Avasi pincesor elégikus hangulata; ■ a Találkozások sokalakos kompozíciójának életigenlő derűje: a Vág y- vagy roppant szűkszavú, de annál inkább gondolatgazdag íorradaimárrábrázolása; a Medvehegy jó színhatása; a Kompozíció I. csata újszerű átfogalmazása; a Csokikat az Öregség mély gondolatisága, a vagyonka roncsait mentő parasztember az Árvíz címűn; vagy végül, de nem utolsóként az Ismeretlen katona, féllábas, man- kós, babérkoszorús megjelenítésének magvas humanizmusa megéri, hogy meg- mégálljunk e képek és- az itt nem említettek elöli, vissza-vissza térjünk hozzájuk. A tállal, amelynek célszerű rendezéséért Mezey Istvánt. dicsérhetjük, szeptember 20-ig látogatható. De van valami láthatatlan kapocs színpad és nézőtér között, amely képes feloldani a feszültséget az első pillanatokban. Ez pedig a rokonszenv, a barátság kisugárzása. Dalaink és táncaink sok közös vonást őriznek, nemcsak a szűk térbeli távolság, hanem a történelmileg alakult társadalmi-emberi viszonyok miatt is. Ha a fonójátékban elhangzott prózai betelek rfem is voltak mindenki számára érthetők, a játékos mozzanatok annál inkább. A kari húzóhoz, a seprős, botos és üveges lánchoz pedig nem kell magyarázat. A tisztán, üdén csengő tardonai dalokat visszhangozták a hegyek, s az egész nap .ünneníö közönség sem fukarkodott a tapsokkal. A fellépéseken túl is reggeltől estig leszlivalhan- gulatot teremtettek a vendéglátók valamennyi résztvevő csoport Szajnára. ■Változatos programokkal bizonyították a rendezőszervek a magyar együttesnek, hogy a gyakran elhangzott „barátság’’ szónak igazi tartalma van. Köszönet érte a helyi és a járási nemzeti bizottság vezetőinek, de mindenekelőtt a kerületi művelődési központ dolgozóinak, akik Smerek Juráj igazgató irányításával hónapokon át dolgoztak a fesztivál es á találkozó létrejöttéért. A lardonaiak rjedovai szereplése annak a következtetésnek a levonására ösztönöz, hogy egy szűk területen mozgó amatőr együttes további létének egyik feltétele a halár menti kapcsolatok jobb kihasználásában rejlik. AZ ÉI'ÍTESGAZOASAGI és szervezési intézet miskolci 33. főosztálya felvételre keres — számítógép-üzemeltető mérnöki munkakör betöltésére villamosmérnöki, vagy számítás- technikai szakmérnöki végzettségű dolgozót; — több éves számitógépüzemi termelési gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű, soítware-ismerelekben jártas dolgozót; — .számitógépüzemi kisegítő berendezések kezelésére, számítástechnikai anyagok kezelésére, mozgatására betanított munkást. Jelentkezni lehet: ÉGSZI 33. FŐOSZTÁLY, Miskolc, Bacsó Béla u. 2(i. szám. Benedek Miklós Vallomás a szakmáról ml. annak szeleteiéről. E (hm) Tardonaiakkal Rjedován Csepányi Valéria A Krúdy-anyagból: az Asszonyságok dija sorozat egyik lapja.
