Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

1979. szeptember 30., vasárnap ESZAK-MAGYÄROR5ZÄG 10 «« f BányászjeWény a bányász- templom bejárata fölött ti G , ~W/' fjb WT:'/.fi Of i/ vi* vi; &t’'^w’JSL \P ***$ Az Árpád-kori templom a falu bejáratánál Régi házak, öreg pincék ... M $ A? 8W -«• A Duna-kanyar szomszéd­ságában púposodnak/a Bör- zsöny-hegység lekopott, megszelídült, vulkáni ere­detű, tömzsi kúpokba csat­lakozó vonulatai. A legtöb­ben a közel fekvő déli ol­dalán közelítik meg a he­gyeket, s a völgyekben rej­tőző falukat — Szakoly át, Kóspallagot —, s a Margó­völgy kisvasútján Királyré­téi. Nem kevésbé szép és látványokban gazdag a1 Bör­zsöny nyugati oldala, a tá­volabb eső, az Ipoly, s egy­úttal a csehszlovák határ mentén kanyargó úton. Ipalydamásd, Lelkes, Vá- mosmikola, Perőcsény, Ke­mence és Bernecebaráti sorjázik az út mellett, s el­bújva a hegyek közé egy hajdani . bányavároska, Nagybörzsöny. MYOLCSZÁZ ÉVE ŐRKÖDIK 1 Aki letér a Börzsönyt megkerülő útról, a község felé, az először a falu előtt álló, mintegy rá vigyázó Árpád-kori templomot pil­lantja meg. A hazai román építészet szép emléke vas­kos tornyával, s annak fi­nom ikerablakaival. Ande­zitből faragott súlyos kvá­derkövei ellenálltak az év­századok szeleinek, viharai­nak. napsütésének és csa­padékának, azonban ruszti­kus szobrászfnunkáit, így a szentély külső oldalán a fa­lat lezáró ívsor bajuszos emberfőit már jobban meg­viselte az idő. A templo­mot kőfal veszi körül, az is közel három és fél évszá­zados immár. Megborzonga­tó elgondolni,, szinte látjuk, amint Rákóczi szabadság­harca idején itt vonultak a kőfal alatt a kuruc katonák, a Habsburg zsoldosok. S még mielőtt állt volna ez a fal, templom időmarta •kockakövei előtt vasat, re­zet, aranyat szállító szeke­rek gördültek el. A „világ” még Európa és Ázsia volt csak, meg Afrika északi szegélye. Amerika aranyát még nem fedezte fel ma­gának Ílz Óvilág, s a dél­német, a csehországi, meg a Kárpátok övébe ölelt hegységek bányái adták a nemesfémek ércét. VÉSŐ ÉS KALAPÁCS Abban az időben virág­zott Nagybörzsöny igazán, mint bányaváros. Zsigmond király kezdte ideielepileni német földről a bányászo­kat, hogy újabb pénzforrás­hoz jusson a koronái alá tartozó mérhetetlen föld kormányzásához, a hatal­mas nemesurakkal és a ne. mesurak hatalma ellen lá­zadók közepette hatalma és uralma megtartásához. Abban az időben épült a patakparton, völgy- és domboldalon kanyargó ut- e,ájú község másik legérté­kesebb emléke, a XV. szá­zad eleji bányásztemplom. Bejárata 'fölött az időből maradt meg a véső és ka­lapács, a bányászjelvény. A középkori bányák vi- rágoztatták föl Nagybör­zsönyi, gyarapították lako­sait. Amit azonban gazda­ságos volt kibányászni a középkorban, az már kisebb érték lett az. Újvilág fölfe­dezése után, amikor a gyar­matosítók a ra n y zsák m á n y a elárasztotta Európát. S az itteni kis ércesedések gaz­dagabb, dúsabb telérei, a könnyebben, viszonylag na­gyobb mennyiségben bá­nyászható telérek kifogytak, mélyebbre, s a szűkösebb telérek után meg ekkor már ! nem volt kifizető kutatni. A bányászattal lassan föl-1 hagytak. UTAK A BÖRZSÖNYBE Nagybörzsönybe persze nemcsak a történelmi idők • emlékeiért és helyszíneiért; érdemes elzarándokolni. Már a falúból belátni a hegység belsejébe nyíló völgyekbe. Az utak a községen át ve­zetnek a hegyek közé. A Börzsönyi-patak völgyén, a Kereszt-völgyön, a Hosszú­völgyön avagy a Farkas­völgyön indulhatunk bel­jebb. A Kereszt-völgyön a i­Nagy-I-Iideghegyre, a Hosz- ■ szú-völgyön Kisírtáspusztá- g ra juthatunk. Szurdokvöl­gyek és bércek, források és hegyi rétek az erdők ölén — változatos, feledhetetle­nül szép tájak várnak. Németh Ferenc Tanulás és idomítás A cirkuszban elképesztő teljesítményekre képesek egyes állatok, s felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az egyébként kevéssé értel­mes állatokat olyan pompás mutatványokra beidomítani. Óriási türelem, kitartás kei! természetesen ehhez, és az állatokhoz való nagy hozzá­értés. Természetesen az ido­márok olyan fogásokat is használnak, amelyeket az ál­lat idegrendszerének, ideglé­lektanának a kutatói a ref­lextevékenységek tanulmá- t nyozása során felismertek. A társítás módszerét Pav­lov munkája óta ismerjük: egy inger társul valamilyen más ingerrel. Híres kutyakí­sérleteiben Pavlov például a táplálék hatására meginduló nyálelválasztás reakcióját társította csengőszóval vagy egyéb ingerrel. Ugyancsak a társításon alapszik a tanulás­nak az a másik gyakori for­mája, amelyet amerikai ku­tatók tanulmányoztak na­gyon részletesen. Egy éhes kutya szűkebb ketrecében is sokféle tevékenységet végez: szaladgál, szaglászik, farkát csóválja. Ha kiválasztunk egy ilyen tevékenységet, .például egy hátsó Iába felemelését, jutalmazzuk egy falat táp­lálékkal. Ha a jutalmazások kutya egyre gyakrabban tág­ja a lábát emelgetni. Egy­két óra után a kutya szinte állandóan felemelve tartja a lábát jelenlétünkben. A legtöbb cirkuszi állat­szelídítő ezzel a módszerrel tanítja be állatait. Ha egy fókának labdát adunk, az ragadozó, játékos állat lévén, gyakran görgeti a labdát, vagy dobálja a fejével. Ha mindig ugyanabban a pilla­natban jutalmazzuk, amikor az orra hegyén van a labda, egyre gyakrabban igyekszik megteremteni ezt a helyze­tet. Mivel kitűnő egyensúly- érzéke van, sűrű jutalmazás­sal azt is elérhetjük, hogy a labda mozdulatlanul álljon az orra hegyén — s ez már cirkuszi mutatvány. Megfi­gyelhető, hogy az állatszeli* dílő a mutatvány végén min­dig odacsempészi a gyakorlás során megszokott jutalmat a mutatványt végző állatnak. Bár ez a módszer minden állatnál beválik, különbség van az egyes állatok tanulé­konysága között. Néhány év­tizede figyelték csak meg a delfin hihetetlen jó tanulási készségét — bár a motiváció itt is a jutalomban keresen­dő. A világ nagy delfináriu- maibun csodálatos attrakció­sűrűn követik egymást, és kát tanítanak, be a delfinek­Képünkön: csoportos karikaugrás egy delfináriumbon. Las Vegas felé az £ egyetlen járható út, a repülőút'., Los Angeles­ből egy óra alatt több gép is felszáll, Chicagóból vi­szont nlár csak ritkábban. Aki Európából utazik ide, annak egy teljes napot kell repülőgépen töltenie. Kiszál­láskor az utas elmegy a sle- wardessek sajtoslepény-moso- lya mellett. Fehér neonfé­nyek gyulladnak fel körben, fényreklám játszik bolondul; „Tekintse meg Las Vegas városát”. Neonfényben az egész város. „Las Vegas” az októberi ünnep, — amerikai -vagy sa­játos spanyol fordításban Las Vegast „rétnek” • hívják. A név abból az időből szárma­zik, amikor a spanyolok, .pos­taállomás számára kerestek itt megfelelő helyet. Itt-ott fűcsomók is nőttek, s talán ezek szolgáltak a rét .elne­vezésre. A sivatagban min­den relatív.' A hotelnál a sofőr meg­kapja a pénzét. A koffer el- tünik. A recepció is eltűnik. Az érkező nem találja még a hotel hallját sem. Ellenben rámeredhet e*T labdarúgópá­lya nagyságú halira, amely te­le van játékaulomatákkal. Szo­rosan egymás melleit, felállí­tott. csengő, világító, zörgő ládákkal: szerencsejáték­lutömatúk, a híres egykarú •anditák. Ezek között játé- osok, játékos nők, legtöbb- <ör maguk által kötött stó- •t, kesztyűt viselő, idős nők glalatoskodnak itt. Egy 'llantás az arcukra, amely le van ránccal és púderral, épiesen emelkednek a ka­ik és dobják be dolláriai- it. 'Senki nem beszél. Min- ■ ,-nki magányos a játékesar- ’ okban. Várják a főnyere­Nuffa találat i. í ! 'Á; ff ■MJí ■ ItSMS j Xi iáiI !*sá qVtjass' ményt, zörög a kerék, má­sodpercekig forog a színes fényjelekkel ellátott henger, majd megáll, „szilva-szilva- citrom” — hangzik- — nulla találat! Újból forog a kerék: ismét nulla találat! Forog a kerék: nulla találat! A háttérben azután lárma hallatszik. Riadó? Tűz? Tol­vaj? Hamisjáték? Egyik sem. Az egyik automata gurult méregbe. Csak úgy ontja ma­gából a dollárokat. Egy fia­tal lány belekap mindkét ke­zével a hajába és megrésze- gülten visít a boldogságtól. 'A gép csörömpöl és mindent kiad magából. Dollárok gu­rulnak a szőnyegen. Két al­kalmazott műanyag Iáiba gyűjti össze azokat. A gép mindent kiadott magából. „5000 dollár” mondta az egyik. „Óh. ez igen!” Beljebb,. a terem belsejé­ben .megcsodálhatok a forgó szerencsekerekek. A kocka- asztalnál emelkedett a han­gulat. A sima filcasztalnál a játékosok ordítozzák: „Go on!” Tétet tart, Chíps-et rá, egyik kockát vet, húsz őr­jöng, és a krupié összege­reblyézi mindazt, ami a ban­ké. A recepciót a bolelvezetés olyan jól elrejtette, hogy a látogató kénytelen először a játékokba vetni magát. A nap fantázia fényárba meríti a Rocky Mountai hegy vonulatot. Fehér ködfel­hő borítja a város alacsony épületeit. A szoba ablakát nem lehet kinyitni. így sen­ki sem tud rajta kiugrani, ha már mindenét elvesztette. Aki a kávéházban kíván reggelizni (ahová csak akkor kerül az ember, ha előbb át­megy az automatákkal fel­szerelt futballpályán), tehát aki a kávéházban reggelizik, evés közben is játszhat. Elég egy intés az. asztalkendővel, és a kenogörl máris ott te­rem; elveszi a dollárt és a lottócédulát, a bekarikázott számokkal. A kenő, olyan mint a lottó, csak sokkal gyorsabb. Minden félórában van húzás. Az egytől nyolc­vanig terjedő számok kigyul­ladnak a reggeliző falán. Las Vegas lakosainak szá­nja kereken negyedmillió. Itt az emberek 24 órán át meg­állás nélkül hajtják a szóra­kozást nyújtó játékgépeket. Az/ itt, megforduló pénz négy­szer több, mint a Ghánái Köztársaság évi költségveté­se. több mint amit az Egye­sült Államok évente segé­lyekre fordít. Az „ígéret városa” a vesz­tesek pénzéből gazdálkodik. A Las Vegas-i látogatók 90 százaléka vesztes, a 10 mil­lió turistából, akik itt pró­bálkoznak a szerencsével, minden harmadik egy évben többször is ellátogat ide. De átlagosan négy nap után fel­adják a reményt és elutaz­nak. Egy hoteltulajdonos nyilat­kozata: „Vannak itt görlök is, akik azonban idősebbek. Néha még kövérek is. Mi azonban nem árulunk nőket, csak italokat. Érti? Ide ma­gával hozhatja a fiát vagy akár a lányát is. Itt hall­gathat Mozartot, Lehár!, vagy láthatja a világ leg­jobb show-műsorát. Viszont itt nem lát egyetlén mezte­len nőt sem, nem hall egyet­len illetlen szót sem”. Itt ellenőriznek minden já­tékot, még akkor is, ha hosz- szú ideig tart. A különböző játékokhoz való —* bakkara, huszonegy, kocka, és rulell- — asztalok fölött (számuk 50-re is tehető) elhelyezett tv-kamerák felveszik, rögzí­tik a játék minden pillana­tát, 24 órán át naponta. Va­lamint rögzítenek minden egyes szót. „Ha az egyik azt mondja, hogy a bank nem jól fizetett ki. akkor azt rög­tön meg tudjuk állapítani, mert utána megnézzük a vi­deoszalagot.” Á videoszalag azonban csak egy része az ellenőrzési rendszernek. A játékasztalok fölött egy fo­lyosó fut végig, ahonnan a játékra felügyelők figyelem­mel kísérhetik a visszaverő­dő ablaküvegen keresztül a játékot. Figyelemmel kísérik mindenekelőtt a hosszú nyak­kendőt viselő krupiékat. Gyorsan elbocsátják azt, aki. nek az asztala hosszabb időn át a bevétel 20 százalékánál kevesebbet hoz. A forgalom óriási. Három­millió dollár cserél gazdát estéről estére a kaszinóban. 2‘A millió dollár marad ott egy évben. Ez a kaszinó tisz­ta profitja. A Las Vegasban nyaraló ember a csábító lehetőségek miatt általában nem hagyja el a várost, amíg el nem fogy a pénze. Ha sokat vesz­tett, akkor a hotel fizeti a visszafelé vezető repülőutal. Az is fontos, hogy az illető visszajön. 1945-öt írtak, , amikor egy Bugsy Siegel nevű gengszter hotelt építtetett Las Vegas- bun, amelyet barátnője hosz- szú rózsaszín lábairól „Fla- mingó”-nak nevezett el. Amíg őt az úr magához nem vette — Bugsynak egy rejtélyes tarkólövés vetett véget, •—, az alatt az idő alatt Las Vegas „tiszta” várossá vált. Bugsy, felszámolta, elkergette vagy tönkretette a város vala­mennyi tolvaját, kitartottja- it, hamisjátékosait. A Cosa Nostra maffiacsalád pedig, amely döntően érdekelt voll a játékpoko] kiépítésében, arról gondoskodott, hogy a mennyország itt a földön is érvényesüljön. Mivel az egy­házak be akarták tiltani a szerencsejátékot, ezért az al­világ egymás után pénzelte a templomokat, s nem ha­gyott ki egyetlen vallásfele­kezetet sem. A világ egyet­len városában (a Vatikántól ez egyszer eltekintve), sem jut egy lakosra oly sok temp­lom és kápolna, mint itt. A kaszinóból elindulva IS pere alatt el lehet érni a Slriphez. A Strip Las Ve­gas főutcája, itt található a legtöbb nagy hotel, a ..Des­sert Inn”, amelynek kilence­dik emeletén Howard Hughes törölgette paprízsebkendővel hideg verejtékét, a „Stardust”, aho] esténként kétszer a „Li­do de Paris” görljei ropják a táncot; a „Cesar’s Palace”, ahol Sinatra és Sammy Davis Jr. évtizedekig a legjobb for­mában adlak elő dalaikat. A Slripen tovább haladva egy hatalmas fehér majom, a filmek King Kongja táncol egy szökőkút közepén. A King Kong mögött emelke­dik egy piros és fehér színű, túlméretezett nagy. cirkusz- sátor. A sátor egy hotel elő­csarnoka. „Cirkus Cirkus”- nak hívják ezt a hotelt. A porondon — mi le- @ hetne más? — játék­automaták vannak, amelyek csak középen hagy­nak egy széles útrészt. Ma­gasan fölöttük a cirkuszku­polában légtornáznak az ar­tisták. Senki nem tekint fel rájuk az automatákról. Ab­ban az esetben , ha az egyik leesik, felfogja a háló. ami alattuk és az automaták fö­lött van kifeszítve. De ha nem lenne háló. akkor se venné észre őket senki, min ­denki tovább játszana ... játszana ... játszana . .. —sl>— )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom