Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

1979. szeptember 30., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Céljaink azonosak Silózzák a kölest Silózzák a kölest a mezőkövesdi Matyó Tsz-ben. Egy korábban müvelhetetlen, dréncsövezéssel termővé tett 15 hektáros terület adja a magas tápértékü silót. borsodi bányák bizionsáp A vegyipar rohamos üte­mű fejlődését figyel­hetjük meg szerte a vi­lágon. A Szovjetunió­ban az SZK.P Központi Bi­zottságának 1958-as plénuma biztosított zöld utat a nép­gazdaság kemizálásának to­kozására. Ennek köszönhető, hogy az eltelt két évtized, de különösen az utóbbi két ötéves terv során kimagasló sikerek születtek a szovjet vegyiparban. Az előző. IX. ötéves tervben főként a mű­trágyagyártás. a vegyipar ve­zető ágazata fejlődött erőtel­jesen. Jo! -lemérhető ez azon, hogy 1975-ben 90 millió ton­na műtrágyát kapott a szov­jet népgazdaság az ipartól. (Ez a mennyiség harminc- szorosa volt a második vi­lágháború előtti év termelé­sének.) Ez egyben azt is je­lentette, hogy a Szovjetunió — nemcsak a gyártás üte­mét, hanem az előállított műtrágya mennyiségét te­kintve is — a világ élvona­lába került, megelőzve az Egyesült Államokat is. A lejlesztés természetesen nem zárult le, hiszen a mű­trágyatermelés fokozása vál­tozatlanul fontos a szovjet gazdaság számára. Az SZKP és a kormány nem véletle­nül tűzte célul, hogy a X. öléves tervben újabb 58 mil­lió tonna mütrágyagyártó kapacitást kell létrehozni az országban. Számítások bizo­nyítják ugyanis, hogy a me­zőgazdaság kemizálásának gazdasági hatása felbecsülhe­tetlen. Például, ötven száza­lékkal lehet növelni a gabo­nafélék hozamát, ha kellő minőségű es mennyiségű mű­trágyát, illetve vegyszereket kap a mezőgazdaság. Még egy számadat: a műtrágyák alkalmazásából származó tiszta jövedelem ebben az ötéves tervben elérheti a 4 és tél milliárd rubelt. A vegyiparnak egy másik fontos ágazata a műanyag­gyártás. A szocialista orszá­gok jelenleg évente ti millió tonna műanyagot állítanak elő. Ebből a tekintélyes mennyiségből a Szovjetunió 3 es lel millió tonnát gyárt. Tudatosság, előrelátás vezér­li a párt- és állami szerve­ket, amikor az iparág gyor­sított ütemű fejlesztését szorgalmazzák. Teszik ezt mindenekelőtt abból a felis­merésből, hogy a termelés hatékonyságának - és a mű­szaki fejlődés meggyorsítá­sának alapját a népgazda­ság minden területén a mű­anyagok és szintetikus gyan­ták széleskörű alkalmazása, elterjesztése jelenti. Ezek nélkül elképzelhetetlen len­ne további műszaki fejlő­dési, előrehaladást meghatá­rozni az atom-, illetve raké­tatechnikában, a repülőgép-, gépjármű- és műszergyártó iparban, az elektrotechnika, energetika és egyéb ágaza­tok fejlesztésében. A mű­anyagok széleskörű _ elterje­dését a termékek rendkívül gazdaságos felhasználása alapozta meg. Például a IX. öléves tervben a nehézipar­ban. a közlekedésben és az építőiparban a különféle mű­anyagok alkalmazása révén a szovjet állam 859 millió rubel megtakarítást ért el. Az SZKP XXV. koneresz- szusa eavebek között előírta a közszükségleti cikkek gyár­tásának számottevő növelé­sét. Ebben a munkában igen nagy feladat hárul a műszál- gyártó iparágra, amely há­rom és fél évtizeddel ezelőtt mindössze néhány ezer ton­na terméket állított elő. eb­ben a tervidőszakban vi­szont már óriási mennyisé­get, több mint egymillió tonna mű'-zálat gyártanak a Szovjetunióban. Főként a szintetikus szálgyártás — ezen belül is elsősorban a poliamid, poliészter és poli- akrilnilril előállítását fej­lesztik gyors ütemben. A Szovjetunióban úgy számol­nak. hogy a vegyi szálak aránya a texlilnyersanyag- niérlegben 1980-ra eléri a 35 százalékot, ugyanakkor azt a feladatot tűzték a vegyészek elé. hogy a műszaki termé­kek gyártásánál minél előbb szüntessék meg a természe­tes anyagok alkalmazását. A műanyagipar fejleszté­sének üteme minden más iparágét felülmúlja, ugyanis a X. ötéves tervben meg kell kétszerezni a műanyagok ter­melését. Szükségességét alig­ha kell különösebben bi­zonygatni. hiszen ma már nincs a gazdaságnak olyan ágazata, ahol nélkülözni le­hetne a műanyagot. Például az elektronikában a mű­anyagok és szintetikus gyan­ták aránya vetekszik a fel­használt acél-, öntöttvas- es színesfém-mennyiséggel. A műanyagok elterjedése egy­ben azt eredményezi, hogy 1980-ig a Szovjetunióban több mint 47 millió tonna faárut. 200 ezer tonna szí­nesfémet és egyéb hagyomá­nyos anyagot tudnak helyet­tesíteni. A Szovjetunióban, de ha­zánkban is egész sor gazda­sági. tudományos es műsza­ki feladatot oldottak meg a KGST-ben tömörüli országok együttműködésével. Ebben döntő szerepe volt az 1971- ben elfogadott komplex programnak, amely megte­remtette a feltételeket a tervszerű. hosszú távó együttműködés kialakításá­hoz, s ily módon a tagor­szágok vegyipari integráció­ja mindennapunk gyakorla­tává vált. Amikor a szocialista gaz­dasági integráció kérdése napjainkban felvetődik, mi magyarok, de velünk együtt barátaink is rögtön az ole­fin-programra gondolunk. Joggal tehetjük ezt. A het­venes évek első felében a magyar—^szovjet (Leninváros és Kalus — szerkó, NDK és csehszlovák, román és jugo­szláv vállalatok közölt lét­rejött szoros termelési- technológiai kapcsolat a komplex program megvaló­sításának első példája. Az együttműködés erősö­dését más példák is tanú­sítják. Jelentős előrehaladás­ra vall egyebek közölt, hogy az utóbbi években a KGST- országok között megkezdő­dött több vegyipari termék gyártásának szakosodása. Az NDK biztosítja a tagorszá­goknak a fotóvegyianyago- kat; Lengyelország gyártja például a kénsavgyártó be­rendezéseket. Ami hazánkat illeti, mi küjönféle gyógy­szerkészítményekkel, nö­vényvédő szerekkel, lakkfes­tékipari berendezések gyár­tásával veszünk részt a koo­perációban. Ezzel szemben a Szovjetunió a félkész termé­kek egész sorát gyártja, il­letve exportálja, ezenkívül káli-műtrágyát. szintetikus kauesukot, s műszálat szállít a tagországoknak. A példák egész sora bi­zonyítja. hogy a KGST- országok szocialista alapokon nyugvó és: kölcsönös előnyöket biztosító együttműködése közös célo­kat. érdekeket szolgál. Sike­reink közelebb hoznak egy- mósíHoz. megsokszorozzák or- szagaink gazdasági potencia iát. I Lovas Lajos Megyénk szénbányái, szén­bányászai országosan élen járnak a termelőmunkában. Jogosan büszkék sikereikre az aknák, a szocialista brigá­dok. Viszonylag kevésszer kerül szóba termelőegysége­ink javuló biztonsági hely­zete. s a tanácskozásokon, az értekezleteken ritkán hang­zik el dicséret ezzel kapcso­latban. Holott a borsodi bá­nyák és a borsodi bányászok ezen a. téren is ott vannak a legjobbak között. Az Országos Bán.vaműsz»- ki Főfelügyelőség a közel­múltban értékelte a nyolc hazai mélyművelésű szénbá­nyavállalat biztonsági hely­zetét. foglalta írásba a ta­pasztalatokat, s határozta meg az ezzel kapcsolatos főbb feladatokat. Az elem­zés alaposságára jellemző, hogy az utóbbi tizenhárom év. azaz a harmadik és a negyedik ötéves terv, vala­mint az ötödik ötéves terv- ciklus eddig eltelt időszaká­nak statisztikáját teszi mér­legre. Sokszor leírt megállapítás: a szénbányászás nem ve­szélytelen mesterség. Aho­gyan más üzemekben, gyá­rakban, az országutakon is előfordulnak tragédiák, ugyanúgy az aknáknál is be­következnek balesetek. Ör­vendetes viszont, hogy foko­zatosan csökken az emberi életet követelő sérülések szá­ma. kivétel volt ez alól az elmúlt esztendő. Az átlagos­nál is kedvezőbb a helyzet ilyen vonatkozásban a bor­sodi bányákban, igaz. jóval előnyösebb adottságokkal ren­delkeznek. mint például a Pécs környéki tárnák. Meg­szívlelendő megállapítása az értékelésnek, hogy a figyel­metlen munkavégzés követ­keztében gyakori az omlásos baleset. Megyénkben az idén két emberéletet oltott ki a leomló közelréleg. A súlyosabb, három napon túl gyógyuló sérülések sza­ma országosan csökkent az utóbbi három évben. Nem ennyire egyértelmű a kép, ha külön választjuk a külszí­ni és a föld alatti balesete­ket. A külszíni munkaterüle­teden jóval kevesebb ma a baleset, mint korábban volt, a föld alatt viszont alig ta­pasztalható pozitív változás. A sérülések háromnegyedé­nek helye jelenleg is az ak­nák mélye, s ez figyelmez­tető adat. A borsodi és az ózdi szén- medence termelőegységeiben ugrásszerűen javül a bizton­ság. s a Borsodi Szénbá­nyák első a vállalatok rang­sorában. A BSZ-nél az ötö­dik ötéves tervben év.ente 102 balesel jutóit ezer föld alatt dolgozóra, s ennek az orszá­gos érték csaknem a másfél- szerese. Megyénkben évente ütvén külszíni munkás szen­ved balesetei ezer ember kő­ül. s ez is alatta van a ,■•ínbányászati átlagnak. Boncolgatja az. OBF'-vizs- galat a föld alatu balesete­ket abból a szempontból is, hogy hol következnek be. s mik okozzak. Eszerint a bal­esetek 57 százalékát az. elö- vájók es fronti dolgozók szenvedik el. holott létszá­muk mindössze egyhagmada az összlétszámnak. Megyénk bányáiban sem kedvezőbb a helyzet ezen a téren, s a föld alatt történő sérülések 40 százalékát kitevő szállítási balesetek is fölötte vannak az országos átlagnak. Változatlanul első számú balesetet előidéző ok a tár­gyak leesése, eldölése. a dol­gozók elesése, elcsúszása. Ezek következtében történik a sérülések több mint 42 szá­zaléka. Közel felényi balese­tet okoz a kőzetomlás és a kőzethullás. A gépi berende­zések megkönnyítik, meg­gyorsítják az emberek mun­káját. de veszélyforrások is. A sokszor több mázsás egy­segek. vastárgyak mozgatá­sát mindmáig kézzel végzik, s ez a szállítás rendkívül balesetveszélyes. A szabályos és tervszerű bányaművelés nélkülözhetet­len feltétele a biztonságos termelésnek, de az előírások betartása. a tervszerűség esetenként hiányosságot szen­ved. A balesetvédelmet aba„ nvászatban elsősorban a fő veszélyforrások megszünteté­sére irányítják. A célellen­őrzések, illetve a váratlan el­lenőrzések túlnyomó többsé­ge is a bányatüzek. a sújto- lég- és szénporrobbanások, a kőzetomlások, a gázkitörés és a vízbetörés elleni védekezés hatékonyságát' vizsgálják. Napjainkban a fő bányave­szélyek megelőzésének mű­szaki feltételei már adottak. A Minisztertanács például több mint egymilliárd forin­tos tűzvédelmi alapot létesí­tett. s ebből az aknák vé­delmi rendszerét fejlesztet­ték. s egvéni védőeszközöké' vásároltak. Közvetlen veszély, vágj' fe­nyegető súlyos károsodás esetén, ha az elhárításra nincs más mód. a bányaha­tóságnak joga van munka­helyek. gépi berendezések leállítására. Ez természetesen termeléskiesést okoz. de tár­sadalmunkban a dolgozó em­ber egészsége, biztonsága mindennel előbbre való. Me­gyénk szénbányáiban is szükség van olykor ilyen kényszerintézkedésekre, ami felveti a műszaki vezetők fe­lelősségét. Összességében megállapít­hatjuk. hogy fokozatosan ja­vad a borsodi bányáit bizton­saga. De elégedettek, netán el bizakodottak bányászaink mégsem lehetnek. Mert ne felejtsük: balesetből a keve­sebb is sok! Kolaj László Három hoídnyi „paradicsom” Igaz, régen Bandzsalgónak emlegették, sokan még ma is így hívjak, de újabban Napíürdö út a neve, s aki ezt az új nevel adta, talán maga sem ludla. hogy a ..ke­resztelő" milyen telitalálat lett. En mindeneseire annak érzem, amikor jó félórás gyaloglás után kísérőmmel. Szolnoki Jenő mezőgazdasá­gi mérnökkel végre megál­lunk kifújni magunkat, s persze szoktatni szemünket az elénk táruló tájhoz. Nap­ban fürdenek a dombolda­lak. szőlői, gyümölcsöt cuk- rositó szeptemberi arany napfényben. Tulajdonképpen egv kert miatt gyalogoltunk ki, ide a városból. Egy kert miatt, melyről korábban csak any­ucit tudtam, hogy Garai Ju­nos nyugdíjasé, s a maga nemében párját ritkítja. De hány ilyen párját ritkító kert van Miskolcon és szerte a megyében! Magam is jár­tam jó néhányban, írtam is róluk nem keveset, sok meg­lepetéssel már nemigen tud egy kert szolgálni — gondol­tam magamban. Ennek elle­nére nem kellett kétszer ké­retni. örömmel vállaltam a ma már lassan eseménynek számító gyaloglást, remélve, mégis valami meglepetést, valami felfedezni valót, szé­pét. amit jobbára csak a ter­mészet. a földből táplálkozó, emberkéz nevelte természet tud nyújtani. S az embert érik megle­petések! Kellemesek is! Iga­zat: szóltak az információk, ez a kert tényleg párját rit­kítja! Újra ismétlem ma­gam: sok kertben megfor­dultam már. de ilyen válto­zatos. gazdag kertet eddig sehol nem láttam. Maga a mérete is lenyűgöző: három kataszteri hold. Négy tulaj­donosa van. három testvér es égy unoka. És egy gondo­zója. a három testvér apja, az egy unoka nagyapja, Ga­rai János, a Budai József kertbarátkor tagja. Ez a 88 éves ember egymaga műveli ezt a hatalmas kertet — nyá­ron itt is lakik —, s hogy szakszerűen, «szorgalommal, azt a látvány mindennél be­szédesebben igazolja. Van itt mindenből, s nem is kevés. Ahogy a lejtőnek nekifekvő telek közepéről a jó kilátást nyújtó, csendes borozgatásra. elmélkedésre nagyszerű teraszról — Kn- dolányi János az ilyen he­lyet szakállszárílónak nevez­te —, körülnézek, mennyi­ségileg alig győzőn.) jegyezni a kert tartalomjegyzékét. A, legmélyebb ponton, a telek aljában 700 darab nyárfa díszük, másra ott nemigen alkalmas a föld, a nyárfák viszont szépek, hangulatos kis ligetet képeznek a völgy­ben. Aztán a 18 éve telepi- telt almás köv etkezik. A fák. között mindenfelé mahonia zöldéit, a virágkötészet igen kedvelt örökzöldje. Az al­más fölött az Otelló szőlő­sorok között 80 körtefa dísz­ük. Följebb 130—140 ősziba­rack, elszórtan diófák. A ház fölött szőlő. gyümölcsfák (körte, alma. birs stb.). mű­velési módban szinte min­degyik más. A lejtők tera- szirozottak. oldalukat sóska védi az eróziótól, ez egyben a tavasz egyik pénzes növé­nye. A szőlősorok között rozs. szöszösbükköny zöldéi 1. beszántva zöldtrágya lesz be­lőle. A szőlő támberendezé- se nem betonoszlop, szögvas. vagy talpfa. Elő diófák! Egyik fia járt Olaszország­ban. s ö megvalósította, itta Bandzsalgón. Írom a szőlőfajták neveit. Zömében csemege, Saszla, Csabagyöngye. Pannónia kin* •cse . . . Afus Ali ... Meglepődöm. — Itt be­érik 7 — Be bizony. En Feri szó­lót oltottam, s ha ez az ala­nya, legalább öl nappal ko­rábban érik. Tükrök a kihúzott huzalo­kon. — Minek? Nevet. — Ha jönnek a széplányok, megigazíthassam a frizurámat. Egyébként a madarak ellen van, elriaszt­ja őket. ■ Csodálom az először ter­mő Berecki birset, a raktár­ban tárolt bőse kobak körte 7—8 mázsás termését, a „se­gítőket"'. a motoros permete­zői. kaszaiéi, az. olasz rotá­ciós kapát, a fűnyírót, a ja­pán permetezőgépet. — Minden kultúrát tizen­kétszer permeteztem az idén. Nem is volt semmilyen "be­tegség ebben a kertben. Pedig a kerítésen túl mindkét szomszéd ..rossz gazda". Elhagyott, művelet­len lerületeK. Petúnia — ilyenkor dél­után különösen kellemesen illatozó — sorai között ha­ladunk. Az épülő gyümölcs- tárolónál állunk meg. — Ez. idén, elkészül. Jövő­re pedig egy sodronypályát epitek. hogy az. aljban ter­mett gyümölcsöt ne kosár­ban kelljen felcipelni ide. Csak sétáltunk. )gaz. körbe az, egész kertel. mindent megnézve, s érzem, jólesik leülni a ház. előtti terasz padjára. Tudja, magyaráza­tot várok a látványra, min­denre. — Nyolc éve vagyok nyug­díjas. Ha ezt nem csinál­nám. már -nem élnék. Így vi­szont még megérek 33 ka­rácsonyt. Nevetünk. Bár tudom. & mindezt komolyan gondolja. — Apám 94 éves, meg jól bírja magát. Tőle, meg főleg nagyapámtól van ez a ter­mészetszeretet, kertszeretet. Ö igazi tősgyökeres magyar paraszt volt ... Irigyelnek, persze, hogy irigyelnek. Nem titkolom, terem ez a kert, nem kevés pénzt, hasznot. De bárkinek, aki hasonló­dképpen csinálja, dolgozik t e­le, terem. Nyáron minden­nap hajnali 3 órakor kelek, és délelőtt 10—11 óráig dol­gozom. Mikor mi a munka. Amikor meleg van, lepihe­nek. Nem alszom, inkább ol­vasgatok. Van 141 szakköny­vem, már mind elolvastam. Háromnegyed 2-kor meg­hallgatom az időjárásjelen­tést, és utána estig újra dol­gozom. Igv megy ez min­dennap. Mégsem unalmas, mégsem monoton. Jó a köz­érzetem. az étvágyam, az az^ egy liter saját ter­més is lecsúszik naponta. Mint ahogy minden évben oltva, szemezve, én adok eletet, szőlőnek, gyümölcsfá­nak. ugyanúgy ez a kert ne­kem is az életet jelenti... A szó sokszoi’ szegényes. A szakirodalom erre a kertre mindössze azt mondaná: ve­gyeskert, haszonkert: En, aki látom, tudom jóval több an­nál. De azt is tudom, sza­vakkal képtelen vagyok hi­telesen visszaadni a látványt. Érzem, kép kellene. Színes kép. Bár, a vénasszonyok nyarának cukrosodó illatok­kal teli levegőjét az sem ad­ná vissza. Szerencséje csak annak van. aki mindezt st* iát szemével látta, érzékel­te. Aki egyszer járt ebben, a Bandzsalgó-dülöi háromhold- nyi paradicsomban. Hajdú ímrr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom