Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. szeptember 4„ keefd Gáspár Sándor hazaérkezett Romániákéi Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Romániában járt magyar szakszervezeti küldöttség héttőn hazaérkezett Buda­pestre. A küldöttség megbe­szélést folytatott a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége elnöke. Emil Bo­bu áltál vezetett küldöttség­gel a kétoldalú kapcsolatok­ról, a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. Meglátogatta a bukaresti nehézgépgyárat, s Szekér Gyula 'Szeker Gyulának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn hazaérke­zett Líbiából a magyar kor­mányküldöttség, amely részt vett a líbiai forradalom ti­zedik évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken. ;A küldöttség tagja volt" Ga­lalálkozoft a gyár szakszer­vezeti aktivistáival. Gáspár Sándort fogadta Nicolae Ceauscscu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke. A Keleti pályaudvaron Földvári Aladár, a SZOT el­nöke és a SZOT-tilkárság tagjai fogadták, a hazaérke­ző delegációt. Jelen volt Oclavian Gavisi, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. líbiai átjárói rai Robert külügyminiszter- helyettes is. A delegáció fogadásán a Ferihegyi repülőtéren ott volt Abdelgaber O. Rcfadi, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője is. Társadalmi összefogással: r üj évada épült Geszieiyben „Kicsi vagyok én. majd megnövök 'én ...” „Új óvo­dát, avatunk, róla szóljon á dalunk .. ' Lehet, hogy nem idézek pontosan. Nem is lehel visz- szaadni írott szóban a pilla­nat hangulatát. Leendő óvo­dások, s az őket üdvözlő út­törők bájos gyermekhangja csilingelt, muzsikált az egy­kori uraság telkén, ahol — a kultúrműsor, majd Szamán Andrus gesztel,vi tanácselnök megnyitója után — tegnap adták at a község első óvo­dáját. Dr. Bíró György, a járási hivatal elnökhelyettese azzal kezdte,' hogy éppen tíz éve adtak át e helységben a£ emeletes iskolát. Már akkor beszéltek róla: jó lenne óvo­dát is építeni, hiszen magas rendű szocialista társadalmat csak művelt, jól képzett em­berek segítségével lehel: fel­építeni, s a nevelést már az óvodában meg kell kezdeni. Igen nagy méretű társadalmi összefogás eredményeként, a nemzetközi gyermekév je­gyében megépült és átadás­ra került a járás immár har-, mincötödik óvodája. Ennek eredményeként az ilyen korú gyermekek 40—50 százaléka már óvodában kezdheti meg az. élet iskoláját; A ■ közreműködők listája hosszú. Része van benne' az Észak-magyarországi Regio­nális Vízmű harcikat egysé­gének. a CS1V ongai gyár­egységének. a Hemádvölgye Mgtsz dolgozóinak, vezetői- "nek. Ki anyagiakkal, ki anyaggal, gépekkel, segítette a célkitűzés megvalósítását.. Az ongai csavargyár Szabó Lőrinc brigádjának tagjai — a község önkéntes tüzoltó- egyesülete tagjaival egyetem­ben — a helyszínen hegesz­tették, készítették eJ a gyár­tól kapott anyagból a í 20 méter hosszú kerítés betét­rácsait: Lukacs László, az ongai- gyár igazgatója, Nyeső István, a tsz elnöke további segítséget ígért. Dr. Bíró György is közölte: közel 100 ezer forinttal segítik az óvoda korszerű felszerelését. Többször esett szó a kivite­lezőkről : rövid idő alatt ki­tűnő . minőségben építették meg a , gyeidnek birodalmat. Kiss Sándor, a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat igazgatója így , tömöri­tette a lényegei: — A nemzetközi gyermek­év' alkalmából vállaltuk, hogy terven leiül végezzük el a három és fél millió forint értékű munkát. A 6. számú építésvezetőség KlSZ-alap- szervezetének védnökségével tíz hónap alatt el is készült az óvoda. Minden szakág, minden brigád soron kívül vállalta és végezte a mun­káját. A kerítésoszlopok fel­állítását, a lábazatok beto­nozását, két homokozó épí­tését pedig — ezek értéke megközelítőleg 100 ezer fo­rint — társadalmi munkában Végezték. Dicséretes, 1 szép tettek. Minden szavaknál ékesebben fejezik ki a tervezők, a ki­vitelezők gyermekek iránti szeleteiét. A nemes, a járás területén kiemelkedő példá­ban része van annak is, hogy a község tanácselnöke szinte „szívet-ielket” töltött minden közreműködőbe. ■ (■csb) Ünnepség Sárospatakén Közel egy év telt el a sá­rospataki Comenius Tanító­képző Főiskola gyakorló ál­talános iskolája új épületé­nek alapkőletételétől. A tegnapi ünnepélyes tanév­nyitón a kisdiákokat már az iskola új épületében fogad- ha tták. A bensőséges ünnepségen részt vevő tanulókat, a szü­lőket, a vendégeket, közöt­tük Nagy Lászlói, az MSZMP városi bizottságának titkárát, Tóth Józsefet, a városi tanács elnökét és dr. Karoly Istvánt, a főiskola íőigazgatóját, Viráqh László Igazgatóhelyettes köszöntöt­te. majd Cérési István gya­korlóiskolai igazgató mon­dott tanévnyitó beszédet, beszédében részletezte az Í979—80. tanév feladatait, szolt az oktató-nevelő mun­ka kiváló feltételeiről, be­mutatta a korszerű iskola- épületet, amelyben tizenhat tanterem, napközi otthonos termek, könyvtár, úttörőszo­bák. műhelytermek, tornate­rem és konyha kapott he­lyet. Az új épületben 430 tanuló végzi majd tanulmá­nyait. Ezt követően dr. Károly István főigazgató köszöntöt­te az új tanév alkalmából az iskola tanulóit. nevelőit. Méltatta az építők áldozatos munkáját. amelynek nyo­mán a főiskola képzési fel­tételei is alanvetöen jobbak lettek. A tanévnyitó iinnen- ség a kisdobosok és úttörők színes műsorával fejeződött be. K. S. % Fidel Caslro beszéde Helmut Schmidt életrajza CFoiytatás az 1. oldalról) tisztet átadó Sri Lanka-i ál­lamfő, az elnökséget átvevő Fidél Castro, a Kubai Köz­társaság államfője és mi­niszterelnöke, valamint Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára. Az üléstermet zsúfolásig megtöltötték az el nem kö­telezett mozgalom immár 95 tagállamának küldöttei, a megfigyelőként ' és meghí­vottként részt vevő országok delegátusai és a világsajtó mintegy ezer képviselője. Kambodzsa helye „üresen” maradt, miután az előzetes megbeszéléseken a tagálla­mok nem tudlak megegyez­ni abban, hogy az ázsiai or­szágot a csúcson a Kambod­zsai Népköztársaság törvé­nyes kormánya, vagy pedig a bukott Pol Pot-rezsim képviselje. A megnyitón' a tagorszá­got:, a megfigyelők és a meg­hívottak több mint 110 or­szág képviseletében foglal­ták el helyüket. Hétfő reg­gelig összesen ötvenegy tag­ország államfője vágj' kor­mányfője, és hatvan ország külügyminisztere érkezett a kubai fővárosba és vett részt az ünnepélyes meg­nyitón. Az értekezlet megnyitása után, a megjelentek hatal­mas tapsa közepette Fidel Castro lepett a szónoki emel­vényre- és mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédéi. Fidel Castro beszéde be­vezető részében bensőséges szavakkal emlékezett Huari Bumedienről, a mozgalom egyik alapítótagjának, Al­gériának elhunyt elnökéről, akire a csúcskonferencia egyperces néma felállással emlékezett. A kubai államfő ezután részletes áttekintést adott a mozgalom előtt álló politi­kai feladatokról. A leghatá­rozottabb hangon utasította vissza az Egyesült Államok­nak es Kínának a hatodik csúcsértekezlet megtorpedó­zására tett kísérleteit — fontosnak és nagyjelentő­ségűnek nevezte azt, hogy ezek a kísérletek kudarcot vallottak. Fidel Castro élesen elhatá­rolta Kubát az Egyesült Ál­lamok közreműködésével lét­rejött egyiptomi—izraeli kti- lönbékétől. Ezután a szónok nagy elismeréssel szólott a dél-afrikai, a namíbiai és a zimbabwei nép független­ségéért vívott küzdelemről. „Kuba teljes támogatásá­ról biztosítja Vietnamot, amely annyi áldozatot ho­zott és annyi vért vesztett az amerikai agresszió követ­keztében. Kuba számára Vi­etnam szent” — jelentette ki Castro. „A vietnami nép. amely valamennyi fejlődő ország nevében vívta harcát, jelenleg az imperialista blo­kád és a kínai kormány árulásának áldozata. Az Egyesült Államok és szövet­ségesei ma sokat beszélnek az úgynevezett vietnámimé-, nekültek kérdéséről. Hall­gatnak viszont a sok millió Palesztináiról, és a sok száz­ezer afrikairól, akik szét­szórva élnek a világon. Kí­na meg akarta leckéztetni Vietnamot. A kínai kor­mánynak azonban — amely támogatta Pinochetet Chilé­ben. az Angola ellen végre­hajtott dél-afrikai inváziót, a trónjától megfosztott iráni sahot, Nicaraguában Somo­zát, fegyvereket szállított Egyiptomnak és egyetért az Egyesült Államok Kuba-el- lenes blokádjával — sem joga, sem erkölcsi alapja sincs ahhoz, hogy bárkit is megieckézlessen.’’ A kambodzsai képviselet kérdéséről szólva a kubai elnök kijelentette: Kuba ál­láspontja jól ismert: kizárólag a Karpbodzsai Népköztár­saság kormányát ismeri el a nép, jogos képviselőjének. Kuba ugyanakkor, teljesítet­te a csúcsot rendező ország státusából fakadó kötelezetl- seget és lehetővé tette, hogy mindkét - kambodzsai képvi­selet jelen lehessen 'a kon­ferencia színhelyén és azt várja, hogy az el nem köte­lezett mozgalom ebbpn a kérdésben is' „etikus és reá­lis döntést hozzon”. A világnak békére van szükségé — fejezte be a po­litikai helyzetről tartott elemzését a kubai államfő —, olyan békére, amelynek gyü­mölcseit minden ország, ki­csik és hatalmasak egyaránt élvezhetne. Ebből a szem­pontból kiemelkedő jelentő­sége van a közelmúltban aláirt szovjet—amerikai SALT—II. megállapodásnak. „Világunkban ma nincs más alternativa, mint a béke.” Helmut Schmidt 1918. de­cember 23-án született Ham­burgban, ott érettségizett 1937-ben. Ezt követően ka- «. tonai szolgálatot ' teljesített. 1943-től a Hamburgi Egye­temen államtudományi és közgazdasági tanulmányokat folytatott. 194U-ben közgaz­dász diplomát szerzett. 1946-tól tagja a Német Szociáldemokrata Pártnak. 1947—1948 között a Szocia­lista Német Diákszövetség szövetségi elnöke volt. 1949- töl a hamburgi gazdasági és közlekedési hatóság közleke­dési hivatalának munkatár­saként, majd 1952—1953 kö­zött a'hivatal vezetőjeként dolgozott. 1953-tól 1981-ig a szövetségi parlament tagja volt. 1957-ben a Német Szo­ciáldemokrata Párt szövetsé­gi parlamenlbeli frakciója 47 ország és Nyugat-Berlin mintegy. 6 ezer kiállítójának részvételével, az NDK szá­mos párt- és állami vezető­jének jelenlétében vasárnap megnyílt a Lipcsei Őszi Vá­sár. A vásáron részt vesz a KGST valamennyi tagálla­ma, számos fejlődő' ország, valamint" 23 fejlett lökés or­szág. A KGST-tagországok — így Magyarország — áru­bemutatója nagy teret szen­tel a szocialista integráció — a nemzetközi termelési kooperáció és szakosítás — keretében született leg­újabb termékeknek. A magyar népgazdaságot a HUNGEXPO szervezésében 2800 négyzetméter területen 29 külkereskedelmi vállalat képviseli. Megnyílt vasárnap Lipcsé­ben ,.A világ legszebb köny­vei” nevét viselő nagyszabá­(Folylatas az 1. oldalról) tette nevét. A dijadományo- zö határozatot idézve: ered­ményesen szervezte a kémia szaktanáruk továbbképzését, számos díjat nyert el külön­böző pályázatokon, s oktató- nevelő munkájában fogéko­nyan alkalmazta a pedagó­gia, a nevelés korszerű mód­szereit. Sok országosan ismert sportoló nőtt fel Kamarás elnökségének, majd 1938- ban a párt szövetségi elnök­ségének tagjává választot­ták. 1961-ben visszatért Ham­burgba, 1965-ig a város bel­ügyi szenátora volt. 1965- ben újraválasztották a szö­vetségi parlamentbe,, ahol 1967- től a Német Szociálde­mokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke lett. 1968- ban a Német Szociál­demokrata Párt elnökhelyet­tesévé választották. 1969— 1974. között előbb hadügy-, majd gazdasági és pénzügy- miniszter, később pénzügy- miniszter volt a szövetségi kormányban. 1974. május 16-án megválasztották, majd 1976. december 15-én újra­választották a Német Szö­vetségi Köztársaság szövet­ségi kancellárjának. sú nemzetközi könyvkiállí­tás is, ahol 42 ország —- köztük Magyarország — es az UNESCO 1200 könyve verseng az elmúlt évek leg­szebb kivitelű műveiért járó 995 díjért és diplomáért. A kiállítás előterében —;-a gyermekek nemzetközi évé­nek jegyében — a gyermek- irodalom áll., Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke a Lip­csei Őszi Vásár megnyitásá­nak napján az NDK számos más párt- és állami vezető­jével — köztük Wolfgang Rauch fuss miniszterei nők ­helyettessel, a magyar—NDK gazdasági és, műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság NDK-tugozalának el­nökével és Horst Solle leül-1 kereskedelmi miniszterrel — együtt megtekintette a ma­gyar anyag egy részét. István, a Kilián György Gimnázium testnevelő taná­rának irányításával: De ne­velési igazgatóhelyettesként az iskolai élet egész területe iránt érdeklődött, s mindig, mindenkor az Ifjúság hatá­rozott hangú, de meleg szí­vű barátjaként dolgozott. Két év „továbbszolgálat” után ebben a tanévben nyugdíjba ment. Az Erdélyi János-díj egy emberöltőn ál végzett pedagógiai munkál ismer el. Hárman kaptak Erdélyi János-díjat Megnyílt a lipcsei vásár Mar régóta készülök * szertartásra. Mostanáig azonban — mindenféle el­foglaltságok miatt — nem ju­tottam be a - szentélybe, csupán az előcsarnokban oldottam meg saruimat. A gőzfürdőben (a továbbiak­ban csak gőz) ügyes kezek pedikűröznek. S ami a leg­nagyobb dolog: a mesterek nemcsak a lábak természe­tét, hanem a lelkeket is is­merik. Ha valahol nem saj­nálják az emberek a bor­ravalót, azt hiszem, itt leg­kevésbé. Ámbár a pedi­kűrjegy ára (húsz forint) csaknem a duplája annak az összegnek, amit példa1- ul Mezőkövesden (ott tíz forint negyven fillér) kér­nek a lábápolásért. De hát ne .legyünk ki­csinyesek. Én legalábbis nem vagyok az, de ha már nyugdíjból élnék ... S pedi- kűröztetni (ami korántsem luxus) általában nem fiata­lok szoktak, miután nem is kényszerülnek rá. Sehol nem lehet olyan jól morfondírozni, mint a meleg vízben, néhány hét­tel később tehát a fürdő megújult kupolái alatt el­mélkedem. Vagyis inkább elmélked­nek, de valami zavar. Va­jon mi? A víz kellemesen (elóirásszerüen) meleg, s körülöttem minden csupa márványcsempe. A kupolá­ban ventillátor forog, a ha­talmas ablaknyílásokon be­ragyog a nyár végi nap­fény. Túl kevesen (csak ki­lencen) vagyunk, s így nem tudok egyedül maradni, el­vonulni. Az ellentmondás csak látszólagos. Aki isme­ri a gőzfürdőket, tudja mire gondolok. A gőzbe burkolt, párába vont tö­megekre, mely jótékonyan zsong az ember körül, mi­közben mégis egyedül tud maradni, ha akar. S hiány­zik még valami: a fűszeres illatokat pipáló inhalátor, ami tulajdonképpen at­moszférát teremt. Hiányzik a vízköpő (most egyetlen ólomcsövei meghosszabbí­tott csapból csorog a víz), a pufók kis amorettek a me­dence fölött. Valahogy minden túl rideg, hideg. Sajnos nemcsak képletesen. A szomszédos helyiségben szinte didergek a masszőr keze alatt. Itt nincs fűtés. A pihenőben — ahol most mindössze négy ágy van — még ennél is mostohább klíma. Gyerünk a gőzkamrába!- Ha az olyan könnyű vol­na... Az esztétikus mű­anyag ajtó alig enged a nyomásnak; keretestől' együtt alaposan eldel'ormá- lódolt (megvetemedelt) — mint mondják, néhány óra alatt — az ötven, hatvan tokos hőtől. Most szökik a hőkamra melege A rekonstrukció tervezői sajnos, nem ismerték a gőz­fürdők természetét. Kezük nyomán jó minőségű mun­ka született (a vasbeton tö­déin örök életű), de az egész létesítmény inkább proszektúrára hasonlít, mint a testkultúra társas helyére; az ősi fürdőszer- turtások szentélyére. Per­sze, tisztálkodni kitűnően lehet. De hát a gőzben nemcsak erről van szó! Hanem testi és szellemi felüdülésről; kicserélődés­ről. Ha már éveket vártunk a gőzre, s milliókat költöt­tünk a felújításra, néhány apróságra nem ártott volna gondolni. Elsősorban arra. hogy őrizzük megtennék a patinás épületnek a belső hangulatát. Ez fontosabb, 1 mint a feszített víztükör. J 1-logy semmiből (főleg fék- • vöpadokból) ne legyen ke- J vesebb, mint korábban i volt. A gőzfürdőben nem j napfényre és levegőre van i szükség, hanem gőzre, pü-. 1 rára meleg színekre — es , egyáltalán melegre. Később huszonötén va- [ gyünk (többen már néni is , leszünk, pedig szombat' ■ van), s próbáljuk belakni J a fürdőt. Nem nagyon si- i kerül. Régen a gőz egy ki- | crtt fóruma volt a közélet- t i nek. A szabad vélemény- 1 nyilvánítás csarnokában i most csak lézengünk és 1 nagyokat hallgatunk. Ügy J látszik, belül sincs gőz. A [ szellem helyett — pedijg ! micsoda remek történeteket j hallottam itt hajdan! — , csak a csempék szikráznak, j Azért majd megszokjuk. 1 Mint ahogy megszoktuk a ( rideg bérházakat, a fantá- 1 zia nélkül komponált ját- J szótereket, a vendégverő i pincéreket, a lélektelen ] szolgáltatásokat. Legföljebb i egy-két nyugdíjas csóválja J a fejét. De hál ki figyel rá- i juk? S jobb lesz, ha én is- • befejezem' ezt a nosztalgi- , kus micsodát, mert még azt ■ mondják: begözöllem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom