Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. szeptember 27., csütörtök Nézőtéri meditáció Polanski meg Bunuel Foyc Dunaway és Jack Nicholson a Kínai negyedben. A ma kezdődő filmhét két kiemelkedő érdeklődési;c száCsehszlovákiába utaznak a Miskolci Szimfonikusok mnttartó müvet kínál. A'éf/t/ új film pereg ugyan a mozikban, de e i keltőről érde- . mes kiemelten szólni. Ez pedig a Kínai negyed és A szabadság fantomja. * Roman Polanski, n lengyel származású világhírű amerikai rendező, akit a magyar mozinézők hajdan., még lengyel rendezőként, a felejthetetlen Kés a vízben alkotójaként ismerlek meg,' illetve tartanak számon, viszonylag ritkáin szerepel a magyar mozik vásznán. Igaz, igen nagy közönségsiker volt a moziban is, majd nemrégen a televízióban a Tizenkét szeli adaptációja, azonban ez a bohózat nem az igazi Polanski. Sajnos, jobbára művészeteit- kívüli hírekben szerepelt elsősorban, például féleségeitek, Sharon Tale- nek a meggyilkolása idején, vagy később, amikor őt fogták , perbe. Most végre a filmjét látjuk újra, mégpedig nem is akármilyen filmjét. hanem az 1974-ben készült. Kínai negyedet, amely Polanski legfőbb 1 rendezői erényeit mulatja fel kitűnően. Ha úgy vesszük, a Kínai negyed tulajdonképpen bűnügyi történél. Egy magánnyomozó iroda -ügybuzgó vezetője. miközben egy egyszerű házasságtörési ügy felderítésén fáradozik, váratlanul súlyos bűncselekményekre bukkan, és hovatovább, egy rendkívül szövevényes ügy főszereplője lesz. Ez a film azonban sokkal több ennek A Kínai negyed Los Angelesben játszódik, valamikor a harmincas években, és ifi a helyszín és a lörténési idő is igen fontos. Ugyanis az előtérben álló bűncselekményeknek a történelmi-társadalmi heller, illetve annak rendkívül cles megvilágítása a film mondandója. Polanski hihetetlenül .izgalmas, fordulatos, roppant kemény, elás szatirikus vonásokkal is operáló bűnügyi történetet . Vá ol fél. de úgy, fiógy rend- kiviil érzékletesen nyúl mindennek a mélyére, és mutatja meg azt az amerikai délvidéket, ahol minden- . fele manipulációkkal, a város polgárai teljes kijátszásává! szerez sok-sok milliót egy-ket ember, és irieg az éltető vizel is ellopják a város lakóitól, hogy a maguk hasznára fordítsák, s eközben a leggaládabb bűncselekményektől. gyilkosságoktól, korrupciótól sem riadnak vissza. Talán túl töményen is találkozik ebben a filmben egy csomó olyan motívum, amely a kegyetlen lökekoncentrá- lás közben adódhat. Találkozunk a már említett egyszerű hazassúglörr sen kívül többrendbeli gyilkossággal, vérfertőzéssel, fizetett gorillák közreműködésével történő megfélemlítéssel és sok egyébbel. És mindvégig roppant szellemes, izgalmas, feszült előadásban, meglepően mellbevágó vágásokkal, fordulatokkal. Igazi, jóértehnü moziélménynek fogható fel a Kínai negyed. A film egyes szerepeit, illetve a legfőbb szerepeket olyan színészek alakítják, mini Jack Nicholson, Faye Duna way, John H usUfn.. Egy jelentéktelen kis szerepben, egy késes bérgyilkos figurájában maga Polanski is felbukkan, * Ha az elmúlt Időszakokban sokáig nem láttunk Bu- nuel-filmet, úgy most dúskálhatunk benne. Négy héten belül a harmadik művét látjuk. A most, a filmklubok műsorába került A szabadság fantomja című filmjének alcímet is adtak. Ö adta-c, vagy a forgalmazó. nem tudni, de igen találó: „Bunuel látomása". Mert az' ez a film, látomás. A nyolcvanadik évéhez közeledő rendező gondolatainak kusza csapoiigása, valami fejreállított világ. Npm lehet a filmben egy-, séges történeti szálat felfedezni. Groteszk, meghökkentő. tótágast álló történetrészecskék, logikátlan mozaik- szemcsék sorakoznak egymás után, de mindegyik kis töredék egyfajta gúnyos fintor, görbe tükörcserép, a kapitalista környezetben élő társadalomról, a polgárságról, vezető rétegekről. Mintha vaskos és szelídebb anekdoták sorakoznának egymás után, olykor csak egy-egy poén. egy-egy ötletsziporka kedvéért; líraibb és visszata- 1 szító képsorok váltják egy- ! mást, s újra meg újra meghökkentik a szelídebb lelkületű nézőt, Bunuelnek ez a látomása a világról, ez a megtordítotlság. I'ejreállítotl- sáfi. ez a' torzított valóság. Filmbarátoknak érdekes élmény. a kerek történetekre vágyóknak nem tudnánk ajánlani. * * Két további film is látható még. mint említettem. Ezekről csak tájékoztatásképpen érdemes elmondani, hogy az egyik az NDK-ban készüli Klaus Cendries rendezésében és a címe: Az asz- szóny is ember. Derűs történet. amelyben . egy asszony bebizonyítja, hogy ő is olyan értékes ember, mini a térje. A másik film. tulajdonképpen kél alkotás, a Grúzia Filmstúdióban készült, a közös címe Gyere, igazodj el.' Az első részt Racsvelisvili rendezte, a címe: A szomszéd disznói, a második rendezője Osarharisvili. A címe pedig: A falusi udvari?). Derűs vígjáték mindkettő, hétköznapi falusi eseményekről. Benedek Miklós Októberi ! ! koncertturné : Az elmúlt napokban a szokásosnál is nagyobb szorgalommal. intenzitással dolgoztak a Miskolci Szimfonikusok: vasárnap Csehszlovákiába indul az együttes. A turnéról. mely a magyar—csehszlovák kulturális egyezmény programjának része, máiy mindenki .ió előre értesült. a ..menetrend” azonban Csak íjiost vált ismeretessé. Egész pontosan, tegnao a szimfonikusok szerencsi koncertje előtt. (Mert a külföldi utazás előkészületei természetesen nem hátráltatják a •zenekart abban. hoev. hazai vállalásait is teljesítse. Ezúttal a szerencsi gimnázium szii I ói mu n ka közösségének adtak hangversenyt. így gazdagítva a középiskola jubileumi programját.) A próba szünetében Mura Péter Liszt-díjas érdemes művésszel, az együttes vezetőiével beszélgettünk a csehszlovákiai turnéról. — Ez lesz a zenekar negyedik külföldi vendégszereplése, Csehszlovákiába immár másodszor utazik az együttes, hogy bemutassa egyre gazdagabb repertoárját. A koncertül állomásai Cesté-Budejovice. Tcplice, Losonc, Kassa és Rozsnyó. — Minden helyen azonos miisort. hallgathatnaI:? — Természetesen nem, de elmondom, hogy mely műKedclen megkezdődön Miskolcon a szakszervezeti megyei tanácsi könyvtárak és a fővárosi szakmai központi könyvtárak vezetőinek országos tanácskozása. Részt. vett a tanácskozáson dr. Zsidai József, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Papp István, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatója, valamint a SZOT és a Kulturális Minisztérium több munkatársa. 1 Nemesik Pál, a Borsodná- dasdi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, az ismert munkásdal- é.s munkásl'olk- lór-kutató újabb, igen jelentős kötettel jelentkezett. Zenei köztudal és nemzetiségi politika című könyvét a Zeneműkiadó adta közre, s mint az elmúlt héten beszámoltunk róla, szeptember 17-én Ózdon műsoros /könyvpremier keretében adta át jelképesen az olvasóközönségnek.-* A szerző már több e.szlen- -de.ie kutatja a gümüri lakosság körében élő zenei hagyományokat, s azt, hogy az országhatár két oldalán élő népességnél ezek a hagyományok miként élnek, miként hat rájuk a nemzéti hovatartozás és miként hatnak ezek egymásra. Nemesik korábban szőkébb pátriája környékének munkásfolklórját gyűjtötte, és az akkori tapasztalatai alapján indult a határon túlra is. Gyűjtésének részeredményeit a Magyar Rádió, több sorozatban is bemutatta már, a most megjelent kötet pedig a gö- möri kutatások összegezésének tekinthető. Próbán vekkel készültünk a turnéra. Ebből -a repertoárból állítunk majd össze helyenként más-más programot. Műsorunkon szerepel Bartók két műve, a III. zongora- verseny é.s a Concerto. Bemutatjuk Láng István xilofonra komponált concertóját — Kálmánczi Zoltán szólistánk közreműködésével. Ennek az az érdekessége, hogy a müvet mi ismertettük meg a közönséggel még 1968-bán a Zeneakadémián, s azóta is műsoron tartjuk. A koncertturnén szerepel továbbá A tanácskozás résztvevőit Kiss Béla. a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára köszöntötte, majd ugyanő tartott tájékoztató előadást Borsod megye társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről. Ezt követően Andre Miklós, a SZOT kulturális, agitációs és iiro- pagandaosztálya munkatársának a szakszervezeti könyvtárak munkájáról, fel- • adatairól tartott értékelő be,;Lehel-e, szabad-e újat mondani a folkloristának egy olyan terület népzenéjéről, ahol Kodály és Bartók jó két emberöltővel előtte több ízben megfordult felvidéki gyűjtőútjai sorúi}? Hofczá- szólhat-e a helytörténész a nemzetiségi kérdés történetének alakulásához, számol adva egy megyényi / terület társadalmi fejlődéséről, ha a témában olyan kiváló1 történészek nyilatkoztak, mint Arató Endre és Kovács Endre? Tud-e az etnográfus eddig nem érintett összefüggéseket felfedezni és kimutatni vd ■ interetnikus kutatásban, ha Gunda Béla és Üjváry Zoltán neve fémjelzi az el- I mélyült és publikációk révén széles körben ismert és elismert kutatómunkát?... liehet, szabad, szükséges ...” — írja a kötet bevezető soraiban Nemesik Pál és hogy mennyire lehet, szabad és szükséges, hogy az önmaga állal felvetett kérdésekre mennyire gy ű j tőm u n ká j á v a I adhatta meg a feleletet, bizonyíték rá, a kötet gazdag anyaga. A határvidék 42 községében —, abból 26 jelenleg Csehszlovákiában, 8 Borsodban, további 8 Heves megyében van — végezte Nemesik a íolklórgyűjtést. Tfis éve Liszt kél darabja, az Esz- dúr zongoraverseny és a Les Preludes. Ezenkívül bemutatjuk Kodály: Galánlai láncok című szerzeményét, Barber Adaggio-jál. a klasz- szikusokat pedig Beethoven VIII. szimfóniája és Mozart Figaro lakodalma című müve képviseli. — Ki lesz a turné szólistája? — Baranyai László. A kitűnő zongoraművész közreműködésének különösen örülünk, reméljük, ő is elége/számolójával és annak megvitatásával kezdődött meg az érdemi tanácskozás. A délután folyamán a tanácskozás résztvevői Rudábányára látogatták, ahol Bics István, a vasércbánya igazgatója köszöntötte őket. majd megtekintették a ( helyi múzeumot, könyvtárat, valamint a külszíni fejtést. Este Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban levetítették számukra a Munkáskönyvtárak folytatta ezt a '.gyűjtést és helytörténeti kutatást és míg az első ötévi munka "alapján az Ózd-vidéki munkásság körében vizsgálta a társadalmi átrétegződés folyamatai, a parasztiból munkássá válást a mikroközösségek dalrepertoarja és a zenei élete alkalmainak elemzésével, addig kutatómunkája újabb szakaszában részben tágította a gyűjtőterületet és részben módosult kutatási témája is. .Végigolvasva a kötetet a nem szakember, tehát mind az etnográfiában. mind a népzene túdómányábán járatlan átlagolvasó is az! állapíthatja.'meg. hogy a gyűjtési, eredmény messze ’túlmutat a • zenei anyagon, mert az egyes fejezetekből a fel térképezed terület népességének gazdasági, társadalmi változásai is tükröződnek, ami különösen azérl érdekes, mert a kutatás a múlt szá,- zad utolsó évtizedeibe nyúlik vissza, közben voll égy háború — az első világhábo rú —.-azt követően a ayűi- t.ési terület' jelentős részér változott az államhatalom mgjd 1988-a! követően újabl . államhatalmi Változás, ismét újabb világháború következett, és csak az utolsó évtizedekben szűnt meg a terűdéit lesz majd zenekarunkkal. — Csaknem egy évtizeddel. ezelótl. már alkalmam volt elkísérni egyik külföldi útjára a Miskolci Szimfonikusokat. A; ukkuri hangversenyeken rendszerint ráadást is kért a közönség. Gondolom. erre most is felkészültek. — Természetesen, de a ráadásokat meglepetésnek szánjuk. Erről talán majd a turné befejeztével kellene szólni. — A ,zenekar most kezdi az évadot. Milyennek Ítéli meg az együttes formáját? — Ezt majd a csehszlóvákiai hang verseny-közön.ségnek kell eldöntenie, mi mindeneseire nyugodt lelkiismerettel indulunk a turnéra, mely kétségtelenül nagy erőpróba — további meghívásainkat is befolyásolja. Örülünk annak, hogy ezúttal néhány fiatal tagunkat — akik még főiskolások — is magunkkal vihetünk. Az utazó- létszám egyébként 84. s ha már a számoknál tartunk, elmondom, hogy ebben a naptári évben 69 alkalommal léptünk fel. tehát a lep- licei hangverseny lesz a hetvenedik. * A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertturnéjáról a következőkben részletesen Borsodban című dokumentumul met. Szerdán reggel 8 órakor folytatódott a tanácskozás: a szakszervezeti könyvtárak távlati szervezéséről hozott 1971-es SZOT-elnökségi állásfoglalás Végrehajtását, az alapelvek és követelmények módosítóit szövegét vitalták meg egész napos ülésen, maid ma vitára bocsátják a szak- szervezeti könyvtárak szervezeti é.s működési szabályzatát. A tanácskozást ma délben Maróthy László, a SZOT osztály vezető-helyet lese összegezi és zárja be. leien éló szlovákok es magyarok közötti háborúskodás, viszály időszaka, amikor már a két nép békésen élhet egymás mellett és a zenei tudatban sem verhetnek gyökeret hamis fogalmak és érzelmek. ' Érdemes az egyes fejezetcímekre figyelni es mindjárt képet kapunk róla. hogy a zenei anyagból milyen következtetésekre juthatott a szerző, milyen történelmi kép rajzolódik (el. Először a parasztság ‘ zenei életének kölcsönhatásaival, majd a gömöri aratók, summások, .szüretelük zenei emlékeivel ismertet meg. Megismerhetjük a magyar és szlovák katonadalokat a közös hadseregben. a szlovák«vándor- iparosok és vándorkereskedők dalait, a rimái munkástelepek el magyarosodásának zenei vonatkozásait a kivándorló magyarok es szlovákok zenei életéi, a pánszláv-moz- galom tükröződéséi a zenei emlékekben, a nacionalizmus é.s irredentizmus jelentkezéséi a zenei mozgalomban, valamint a nemzetiségek integrálódását a munkásmozgalom zenei emlékeiben. A kötelet 21, a kutatási témához kapcsolódó fotó színesíti, valamint a 85 dalt tartalmazó Dallamtár teszi teljessé. ★ A Zenei köztudal és nemzetiségi politika című úiabb Nemesik-kötet szakmai elemzése nem napilap feladata. Mi pusztán arra kívánjuk — igen nagy örömmel — Fölhívni a figyelmet, müven hasznos tanulságokkal forgathatja e művet a nem szakember érdeklődő olvasó is. (benetlek) beszámolunk. (gyarmati) Zenei köztudat és nemzetiségi politika Nemesik Pál kötetét olvasva
