Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
Ffv 6 lit Tk T A . I •r" (&L. ’t*. ái j <ß' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BOnSOD-ABAllj-ZUMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 225. szám Ára: 1,20 forint Szerda, 1979. szeptember 20. Kommunista aktíva Csepelen a XII. kongresszus előkészítésének feladatairól Kommunista aktívát tartottak kedden a csepeli sport csarnokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson több mint S00-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömeg szervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglallak helyet: Kádár János, az MSZMP, Központi Bizottságának első titkára, Cservenka Ferencivé, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Burányi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; a budapesti párl-végrehajtó- bizoltság tagjai, a Szakszervezetek Budapesti 'Tanácsának. a Hazafias Népfront és a KISZ Budapesti Bizottságának vezetői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi Partbizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- cs Fémművek pártbizottságának első titkára, A tanácskozást, amelyen pártánk Központi Bizottságának a. kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat, Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott beszédet. V/ A Bodrogközben... A Bodrogközben, belvizes területen, a jobb termés érdekében legalább háromévenként altalajlazitást kell vég ezni. A tiszakarádi Oj Élet Tsz-ben ez évben eddig 9C0 hektóién végezték el ezt a fontos műveletet. A képen Szegedi Zoltán Rába-Steiaer géppel .vontatja a szerkezetet, amelynek kései 70 centiméter mélyen hatolnak a földbe. q a Méhes Lajos beszéde Ülést tartott a megyei tanács-vb — A kongresszusra készülés fontos eleme, a pártszervezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testületek beszámolása — hangsúlyozta elöljáróban, s már a jövő évi budapesti pártértekezlet jegyében szólt a meglett út néhány jellemző vonásáról. — Meggyőződésünk, hogy van miről számot adni — folytatta. — Belpolitikai helyzetünk szilárd. Gazdasági gondjaink ellenére is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmények. A budapestieknek különösen örvendetes minden előrelépés a város ' építésében, fejlesztésében. A XI. kongresszus óta Budapesten is egészségesen fejlődött a párt. Erősödött ideológiai, politikai, cselekvési egysége. Növekedett vezető szerepe, kezdeményezőkészsége, felelőssége. A főváros fejlődésében elért eredményekben, gondjaink megoldásában döntő része volt és van a pártszervezeteknek, a párttagoknak. Budapesten ma 210 ezer párttag él és dolgozik. A párt munkásbázisa erős. a párttagok 44 százaléka munkás. Ugyanakkor örülünk annak, hogy az értelmiségiek, szel- / lemi dolgozók sok kiválósága is tagja pártunknak. A XI. kongresszus óta eltelt 4 és fél év alatt több mint 30 ezer új párttagot vettünk fel, többségük munkás és csaknem fele 30 év alatti. Nagy erővel rendelkezünk; a fővárosban mindén hetedik, de a legnagyobb üzemeinkben minden negyedik-ötödik dolgozó a párt tagja. A kommunistáknak ez a nagy serege fegyelmezett magatartásával, egyre tudatosabb kiállásával meghatározólag hat a közvéleményre, a közhangulatra. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, kölcsönös bizalom és nyíltság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egyszer és mindenkorra adott. A „szilárd” szó régi, de nápi hiteléért a pártnak lankadatlanul kell dolgoznia. Konszolidált körülmények között, de átmeneti társadalomban élünk. Ma is forradalmi hittel, lelkesedéssel, tűzzel, forradalmi módon kell dolgoznunk. Növelni, fokozni kell a pártszervezetek, a kommunisták hatását az ese. menyekre. • Ma gyakran hallani a dol_ gozók részéről: „Mondják meg, mit kell tenni, és rajtunk a végrehajtás nem múlik, mi készek vagyunk a cselekvésre”. Ennek az érzésnek, e hitnek a nemes igazában nem szabad kételkednünk. De tudjuk, hogy van még sok olyan kérdés is. amelynek elfogadtatásáért keményen meg kell küzdeni; például a végzett munka differenciált bérezéséért, a tervszerű munkaerő-átcsoportosításért stb. Minden tevékenységünkkel segítsük: a tömegek a gyakorlatban győ. ződjenek meg arról, hogy ebben az országban minden a dolgozó emberért; a dolgozó népért van, az ö érdeküket szolgálja. Méhes Lajos ezután utalt arra, hogy az Idei tervek kidolgozásában és áz. eddigi munkában Budapesten is minden korábbinál nagyobb felelősséget és igyekezetei lehetett tapasztalni vezetők és beosztottjaik, a párt és a társadalmi szervek tevékenységében. Erről tanúskodnak a párt XII. kongresszusának meghirdetése után tett újabb nagyszerű munkaverseny-vál- lalások is. A pártkongresszusra készülve, elért vívmányainkat védve és gyarapítva dolgozzunk ésszerűbben, gazdaságosabban, fegyelmezettebben. Ebben mindenki megtalálhatja a saját feladatát. Ma a termelés állandó harci terület. Ezen á fronton az a munkásszolidaritás vezéreljen; ha nem végzünk el valamit rendesen, azzal dolgozó társainknak okozunk kárt. Az utánpótlás nevelése, a fiatalokkal történő rendszeres foglalkozás, az elmúlt 8 —10 évben egyre inkább kezdi elfoglalni természetes, fontos helyét a párt, a társadalmi. az állami élet minden szférájában. Sok intézkedés született az ifjúság javára és azért, hogy jobban részt vehessenek sorsuk alakításában. A párttagfelvételeknél komolyan számítunk rájuk. A különböző szintű vezetők között is egyre gyakrabban találkozunk fiatalokkal. Mégis, mintha bátortalanság lenne, sokszor a kezdeményezés hiányzik, hogy még nagyobb számban vonjunk be fiatalokat a párt tagjai sorába, bízzunk meg közülük többel vezető tisztségekkel. ' A vállalatok önállóságával gyarapodott az előre tekintő, gondolkodó vezetők száma. Az üzemi demokrácia* .fejlődésével erősödött a .vezetőkben az a felismerés, hogy a feladatokat csak a dolgozókkal együtt lehet megoldani. Az elmúlt években a káderek fejlődésének jellemzője a hozzáértés, a vezetőkészség erősödése. A körülményekhez mindenáron való igazodás, a teljesítmények hajszolása azonban vadhajtásokat is szült. A népgazdasági és vállalati érdekek egyeztetésekor a közérdek ma gyakran háttérbe szorul, Sokszor nehéz eldönteni itt, hol végződik e tekintetben a bocsánatos bűn, hol kezdődik tulajdonképpen az elvtelenség. Sok a kárunk abból, hogy vezetők gyakran halogatják a megérett kérdésekben á döntést. Számos vezető munkastílusának jellemzője, hogy a döntés előkészítésétől a végrehajtásig a „fedezéket, az óvóhelyeket” építi. Nagy szorgalommal gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy mit miért nem lehet megvalósítani. A népnek nagyon sokba kerül az ilyen bunkerek építése. E jelenségeknek sokféle és részben egymást keresztező okai vannak. Most arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy becsüljük jobban a közösség ügyéért sokat vállaló, esetleg kockázatot is vállalni merő vezetőket! És a pártvezetőségek újjáválasztásánál ilyen vezetőknek adjuk a bizalmunkat! Mi, akik a hétköznapok sokszor szürke hajszáját éljük, természetesen a saját dolgainkkal vagyunk elfoglalva. Panaszoljuk, hogy gazdasági gondjaink vannak. Mutasson azonban valaki egy országot, amelynek kormányát, vezető pártját nem gyötrik gazdasági gondok. Ilyen országot, ilyen kormányt nem ismerünk. Ezért is büszkék vagyunk arra, hogy nem kevés buktató, zátony közepette, a gazdasági, társadalmi fejlődés egyre magasabb osztályába lépünk. Lehetnek évek, amikor egyik-másik tantárgyból utóvizsgát is kell tennünk, de tudjuk, mit akarunk, és ezért van erőnk leküzdeni minden akadályt, köztük saját gyarlóságainkat is. A párt XI. kongresszusa óta végzett munkánk, az is, amit ebben az esztendőben végeztünk, •arról győz meg bennünket, hogy van értelme az erőfeszítésnek. Készüljünk abban a tudatban a párt XII. kongresszusára, hogy hasonló értelme, gyümölcse lesz újabb erőfeszítéseinknek is — mondotta végezetül Méhes Lajos. Ezután felszólalások következtek, majd Kádár János emelkedett szólásra. (Folytatás a 2, oldalon.) Rendhagyó módon kezdődött tegnap a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése. A vb tagjai, valamint a 'meghívottak mindenekelőtt egy kis kiállítást tekinthettek meg a tárgyalóterem előszobájában. A kiállítás néhány tsz melléküzemági tevékenységének jellemzőit mutatta be, pontosabban ezekből valamicskét, de így is éppen eleget ahhoz, hogy rácsodálkozzunk. mennyi mindennel is foglalkoznak az alaptevékenységen kívül a futball- labdától a faárukon, a különböző ipari szerelvényeken át, a tűzoltókészülékek megtöltéséig tsz-eink. A kiállítást pedig azért rendezték meg, mert a tegnapi ülés legizgalmasabb napirendjén az elmaradott, kedvezőtlen adottságú területeken dolgozó termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésének, vagy inkább megerősítésének egyik módjával, az úgynevezett melléküzemági tevékenység fejlesztésével foglalkozóit. A téma izgalmasságára, sokrétűségére jellemző: az ülés elnöke kénytelen volt megkérni a testületet, hogy a pro és á kontra érvek fel-/ sorakozni tusát egyelőre szü illessék meg. Az i.s jellemző: ennek ellenére még mindig hangzott el felszólalás. A témára lapunkban még ' is - szatérünk, egyelőre annyit, hogy a melléküzemági tevékenység fejlesztése indokolt. A sok napirendi ülés indítványai, javaslatai közül hadd utaljunk csupán egyre: a vb határozatot fogadott el a lakótelepi alapellátást biztosító intézményeknek a lakásokkal párhuzamosan történő építéséről. Harmincéves a magyar-szovjet tuúamányos-műszaki eptfiiiá: Ünnepi megemlékezést tartottak Miskolcon A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés 30. évfordulója alkalmából szerte az országban, így Borsodban is ünnepi megemlékezéseket tartanak. Megyénket az a megtisztelte, tés érte, hogy tegnap Miskolcon rendezték meg a vegyipari tudományos-műszaki (Folytatás a i. oldalon) Dr. Havasi Béla, a Borsod megyei Pártbizottság titkára méltatta a magyar-szovjet tudományos együttműködés jelentőségét.
