Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 TT79, szeptember 25., kedd A képernyő előtt Aí elmúlt keddi Nézőpont némely megállapítására mái- a minap reflektáltam, s mint olvastam, több láp is válaszolt ra. Semmi értelme, sincs, hogy a kritikusok egy-két tévéal­kalmazott odavetett kesztyűjét telvegyék, vagy megsértődje­nek. hiszen szerepük — kritikusi hitem szerint — a Lap ol­vasóinak szolgálata és nem tévéalkotók okítása. Az elmúlt hét azonban mintha illusztráció kívánt volna lenni a Nézőpont­ban érintett — nem a kritikára vonatkozó! — témák egyiké, hez-másikához. Amikor e heti jegyzet megírására készülve átnéztem az elmúlt napok műsorát, eszembe jutott, mennyien foglalkoztak a tévéalkotások utóéletével, azzal a fájdalommal, amely szerint elkészül egy tévéíilm. vagy tévéjáték, olyan, amilyen, s megnézi az egyszeri vetítésen a fél ország, utána a nagy, semmi, legfeljebb a rövidebb-hosszabb idő utáni is­métléskor ismét vagy kétmilliónyi néző élménye lehet, ma­gyarán szólva nincs a müveknek utóéletük, kevés az ismét­lés. Ilyen aspektusból böngésztem át az elmúlt napokat, s mit találtam: megismételtek három idegen ismeretterjesztő filmet es egy hazait, két saját dokumentumfilmet, egy gyer­mekműsort. három idegen kisfilmet. egy zenei műsori és két idegen játékfilmet; az előszói- sugárzott művek közül máris jelezték közeli (e heti) ismétlését egy riportfilmnek, két ifjú­sági műsornak, egy ismeretterjesztő adásnak, a Parabolának, valamint egy tévéfilmnek. Van hát ismétlési alkalom, van a müveknek utóélete is. Más kérdés, hogy, a panasz elsősorban a tévéülmek és -játékok alkotói részéről hangzott el. s ebből a műfajú kategóriából a Mednyánszky ismétlési jelezlek előre. (Bizonyara sor kerül másra is később.) * A kedd este tapasztalatain okulva vigyázó szememet igyekez­tem az ott panaszolt gondokra vetni, az olt emlegetett mü­vekre figyelni, ám milyen is a sors. Csütörtökön este. amikor a Mednyánszky című. Epizódok egy csavargó festő életéből című Szabó György—Ssönyi G. Sándor—Farkas B. Taniás— Ruday Mihály alkotó-négyes teremtette művet akartam meg­nézni, hiába ültéit) a készülék elé. A Miskolc belvárosi la­kótelepét érintő és ezerhétszáz lakást süléibe borító tízórá­nyi áramszünet lehetetlenné tette, hogy tévéi nézzek, s nem nézhette a többi lakás bérlője sem. A Mednyánszkyt azért lát­tam. Igaz. nem most. nem a képernyőn, hanem még június­ban. a IX. veszprémi tévétalálkozó ősbemutatói sorában, nagyméretű mozivásznon és ,száznégy perces időtarta m ba u. Azóta. mint. a műsorújságból tudom, nyolcvan percre rövi­dítették, nem tudhatom mit vágtak ki belőle, egyébként is a közei háromhónapos emlék alapjan felelőtlenség lenne sze­mélyes vele mengt nyilvánítanom róla. Annyit mégis elmond­hatok. hogy aki színesben tudja fogni, az ismétlésnél okvet­lenül nézze meg. mert részben a nagyközönségnek hozzáfér- héteUen Mednyánszky-müvek, részben. Ráday Mihály operator Mednyánszky-hangulatú kepei igen emlékezetes képzőművészeti élményt jelentenek. * A hét másik saját dramatikus alkotásai. A negyedik me­net című tévéjátékot — írta Zimre Péter, rendezte Bohák György — viszont, mind a hatvan percében zavartalanul néz­hettem. Nézhettem és töprenghettem rajta. Volt idő, a. já­ték sodra megengedte a csendes medilálásl. meg aztán sok minien kiszámítható is volt benne. Közhellyé koptatott igaz­ságok sorjáztak, szinte minden valódinak tűnt. az egész még­sem tudott megfogtij. A háromezer forint fizetésű és tízezer forint jövedelmű ökölvívó melodrámai elemekkel dúsított, de tragikus végkifejletei históriájának mozzanatai — az élspor­tolói lekötöttség másfajta életmód, a feleség más eleire vágyása stb. — több forrásból ismerősek, s ha valami ebben figyelmet érdemelt, úgy az Koncé Gabor emberi hitelű játéka. A többi szereplő megjehetősen egysíkú papírfigura, a nyug­díjba készülő állami díjas mozdonyvezető meg mintha Göre Gábor eseteiből csöppent volna a tárgyalóterembe. Márton András 'külön kis kamarajátéka is szervetlenül lebegett az egész mellett. Mindenképpen tragikus dolog, hogy az élsportoló sok korlátok közé szorított élete efféle drámákat idézhet elő. hogy a sportoló végül gyilkossá, azaz pontosabban: hirtelen felindulásában elkövetett emberölés bűntettének tettesévé lesz. Ez a lépés csalt sejfhelő volt és nem kiszámítható. A családi élet és a sporthoz kötődés közti konfliktus, az olda­lán féltékenység, majd az abból -adódó háromszög kíteljese- dc-se. a vereség okozta pánikhangulat stb. mind-mind hi te­ljesnek tűnő motívumok, mégsem éreztem a képernyő előtt tat a torokszorítást, amit a műsorújság ajánló soraiban Ígéri. Benedek Miklós Lenkey Zoltán rajza üdíuimj wen Harmincnál több alkalom­mal volt már önálló kiállí­tása a ok éve Tokajban élp jeles festőművésznek. Te n - kacs Tibornak, elsősorban megyénk városaiban. na­gyobb községeiben, de Buda­pesten és az ország közeli- távolabbi részein is. Most Sátoraljaújhelyen, a művelődési központ rendezé­sében, a művész 2(i nagymé­retű olajfestményében gyö­nyörködhetnek az érdeklő­dök. Ezek az alkotások az utóbbi két év termései, s fő­képp Tokaj-Hegyalját ábrá­zoló tájképek és a híres bor­vidék szőlőmunkáit, munká­sait megörökítő életképek. A kiállítást, amely októ­ber b'-ig tekinthető meg, szeptember 23-án. vasárnap délelőtt 11 órakor nyitotta meg Szilágyi Dezső ny. ta­nai- a mezőgazdasági szak- középiskola aulájában. Vidáman és íepiniezellen! A Diósgyőri Gépgyár KlSZ-bizollsága az idén is megrendezte az. immár ha­gyományos SATU-számhábo­rút és .haditórát a csanyiki Majális-parkban, a gyerme­kek nemzetközi éve és ^ fegyveres erők napja tiszte­letére. A szeptember 22-én, szombaton megtartott ,ren­dezvény szervezésében, a Dl GÉP KISZ-íiatal jaf mel­lett részt vettek a honvéd­ség, a rendőrség, a Polgári Védelem, a tűzoltóság és az MHSZ, képviselői is.. A SA­TU '7!) elsődleges célja az élményszerzés volt. de a fia ­talok a katonai fegyelemről is képet kaptak. Szombaton reggel volt az ünnepélyes megnyitó, majd a harci játék katonai parancs­noka eligazítást tartott a résztvevőknek. A számhábo­rú fél tízkor kezdődött és hatalmas küzdelemmel zaj­lott le. Délután főzőverseny volt, a Polgári Védelem és az MHSZ közösen (kiállítást ven-, dezelt a parancsnoki sátor­ban. Az érdeklődők tűzoltó- bemutatót. lövészbemutatót ■ és imitált ha társérlö-el fo­gást is láthattak. A SATU mindvégig jó hangulatban és vidáman zaj­lott. A különböző progra­mokba mintegy háromezer fiatal kapcsolódott be. Tá­bortűz és színes rakéták fel­lövése jelezte a színfes és mozgalmas játék végét.. flz érzelmeit iiullámliosszán Gyurkovics Zsuzsa. Jászai- díjas eloadóművésznö tart műsoros estet holnap dél­után a Rónai, Sándor megyei .Művelődési Központban. Az előadáson világhírű sanzo­nok. m’usicalrészletek hang­zanak majd el. Közreműkö­dik Nádas Gábor és kis­együttese, valamint' a ki­adott: műsorterv szerint, a konferanszié Rapcsányi László lesz, akadályoztatása esetén Mikes György humo­rista lép fel. Iskolások könyvespolca A tanév kezdetére első íz­ben jelentkezel!, az Állami Könyvterjesztő ValJalaf az ..Iskolások könyvespolca” cí­mű jegyzékkel, amellyel el­sősorban a tanulóifjúsághoz és a t pedagógusokhoz, va­lamint” a szülőkhöz fordult. ^ színes katalógusban felso­rolja mindazokat a hozzá­férhető kötelező és ajánlott olvasmányokat, amelyekre az általános és a középiskolá­soknak, tanulmányaik során, feltétlenül szükségük van. Őszi fények Mégíö jobban kelleti volna fi­gyelnünk az elmúlt vakarnapfci! Persze, lóként azoknak, akik a hegyekoe, vagy a vízpartokra kirándultak, vagy éppen a kei­tekben matattak. Mégiscsak ér­dekes: ha mondjuk valaki tüzet gyújt a szalonnasütéshez, lehet­séges, még a nyárban tehette. Az aprólékos, gondos pepecse­lései megsütött szalonnát pe­dig mar ősszel vehette le. Köz­ben a tűz ugyanúgy lobogott, »t, parazs ugyanúgy melegített, semmit sem érzékelve a nagy változásról. Az örök törvényről. Pedig a változás, a váltás meg­történt. Vasárnap 16 óra 16 pol ­cig tartott a csillagászati nyár, attól a perctől kezdve pedig itt ír ősz. Az első ember, a szept­ember hivatalosan is megérke­zett, vasarnap a délutáni órák­ban már ott ült pár lépésre a nyár mellett, ott várakozott a rák alatt, hogy a szükséges idő­ben a nyár helyébe lépjen, és tálán észre sem vettük, hogy ir.ost már o fúj rá a szalonnal wercegtetö lángokra. Új csillagok is lel tűnnek. Ta­lk*. szikrázóbbak, tálán fénye­sebbek, mint azok. mikkel a nyai- szórta be az eget. De: hi­degebbek is. A rend szerint íey kell lenni. Pantha rei. Minden mozog. Már az első lehullott levél is figyelmeztet; a sárgás és barna színben pompázó iák, az érett gyümölcsök, az első burkából kihámlott dió, a ködös regge­lek siettetnek: -- Menj. járd az erdőt, örülj az ősz szépségeinek ! A melegebb vidékre húzódott madarak helyett idegenek jön­nek, ,,csordul a hegy. leve”, elő­kerül a melegebb kabát, megszo­kottá válik a reggelek párája. Készülődünk. Elraktározódik a termés, hordókba kerül a bor. várjuk a fűtési idényt, rövidebb ideig maradnak a gyerekek a .játszótereken, befejeződnek a nyári ió idő segítette, kinti' mun­kák/ A hamis szeptember még a nyár illúzióját kelti4' bennünk, és mint a mesék pajkos gara­bonciása perdíti elénk az ok­tóbert. Az erdő es a természet szerelmesei időtlen bódulatban élnek, a termeszei változását, .szamukra is az erdő új hangjai idézik. Az erdő állatai pontosan jelzik * rend örök törvényé*. megkezdődnek a szarvasbögések, a vaddisznóhajtások, vadászok éjszakáznak a léseké^, erdészek, vadőrök óvják a fákat és a va­dakat, készítik elő a téli ete­tőket. A Bükk ezer szépséget szór az öt felkeresők elé: szí­neket, puha levélszőnyeget, egy­re hidegebb vizű patakokat, ké­sei virágokat. Majd amikor elmúlik » musl- szagú október, szárazabban zö­rögnek a levelek, élesebbé vá­lik a szél. Az iskolákban egyre több jegy kerül az ellenőrző könyvekbe, a piacok árusai al­mát kínálnak, egyre többször jut. eszünkbe a közelgő ev vé­ge. Dér lepi be a fákat, jég- hartya képződik a patakok vi­zen. a súlyos fel legek a ter­mészet lassú mozgásával már havat ígérnek. Az utolsó embert. A decembert. * De — ugye —, hol van még? Köpöwri XSdfe Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Miskolci Üzemigazgató­sága értesíti az alábbi te­rületen lakó fogyasztóit, hogy az áramszolgáltalást szünetelletni fogja 1979. szeptember 39-én 7 . órától—13 óráig. Almos út 1—21. számig és 2—10- számig, vala­mint a Huba út lelje* hosszában. Rajtuk a világ szeme I teriÉetlBitaáp goÉMás alapja A/. 1078—79-es tknévben az általános Iskolákban új ne­velési és oktatási tervet ve­zettek be. amely követel­ményrendszerében nagy gon­dol fordít a természettudo­mányos gondolkodás kialakí­tására és fejlesztésére. Az alsó tagozatban alapvető je­lentőségű ebből a szempont­ból a környezetismeret taní­tása. Ennek a tantárgynak az a célja, hogy a tanulókat megtanítsa a szocialista tár­sadalom igényei szerint, élet­koruknak megfelelő szinten tájékozódni a természeti és a társadalmi környezetben. A korszerű ismereteket tar­talmazó tananyag, valamint a tananyag feldolgozásához, elsajátításához javasolt pe­dagógiai eljárások komoly tudományos felkészültségű, módszertani kultúráját tuda­tosan fejlesztő tanító kezé­ben kellő biztosítékot jelen­tenek ahhoz, hogy ez a tárgy megalapozza a felső tagoza­tos biológiai, földrajzi- és tör­ténelmi ismereteket. Az általános iskola alsó tagozatába járó gyermekek szülei többségükben — a felnőtt ‘korosztály fiatalabb rétegét alkotják, iskolai él­ményeik még nem merültek feledésbe. Természetes, hogy összehasonlítják az egykori és mai követelményeket. Azon sem csodálkozhatunk, hogy néha aggodalommal fi­gyelik gyermekeik szellemi igénybevételét. Helytelenül járunk el. ha az értelmi ne­velés mai követelményeit a tanítási módszerek terén be­következett alapvető változá­sok figyelembevétele nélkül ítéljük meg. A tanulók meg­terhelése nemcsak attól függ, hogy mit tanulnak., hanem attól is. jhogyan tanulnak. Az, új tantervek — így a kör­nyezeti smereti tanterv is — a tantárgyak cselekedtelö jellegét erősítik. A Sárospa­taki Comenius Tanítóképző Főiskola gyakorló általános, iskolájában, a pedagógusok tapasztalatai megegyeznek a neves fizikus, Marx György véleményével: ..Meggyőződé­sem, hogy a leutalás és a. fel­fedezés sokkal közelebb áll a gyermekei: érdeklődéséhez, a gyermekek életkori sajá­tosságaihoz, mint a felhal­mozott ismeretek tömkelegé­nek kritikátlan elfogadása, bemagolása és visszamondá­sa,'’ A jól szervezett környe- ze ti smereti órán a nevelő megismerteti tanítványaival — elemi fokon — a terme­szei tudományos megismerés módszereit. Az also tagoza­tos gyermekek manipulativ tevékenységet végezve '.meg­figyelnek, mérnek, összeha­sonlítják es leírják az. élö és élettelen anyag tulajdonsá­gait, egyszerű kísérleteket végeznek. vonatkoztatással megállapítják a tárgyak hely­zetét és mozgását. A felso­rolt módszerek kedvezően befolyásolják a tanulók pszi­chikai állapotát. A tanító ál­tal irányított önálló ismeret- szerzés növeli önbizalmukat, értelmi befogadóképességű- ket. fokozza a tanulás ered­ményességét. A korszerű óra­vezetés egyik jellemzője a határozott, de indirekt for­májú irányítás, amely által a pedagógus, elősegíti, hogy a gyermekek legyenek az óra ..főszereplői”. A környe­zetismeret tárgy leggazda­gabb „tankönyve” a sokszí­nű valóság, az élet: a ter­mészeti és társadalmi kör­nyezet. közvetlen forrása pe­dig a tapasztalat. Tanulságosnak tarlóm azt a felmérést, amelyet főisko­lánk gyakorló általános is­kolájának első és negyedik osztályában végeztem a kör­nyezetismeret tantárgy hely- , zelének elemzésével kapcso­latban. Megkértem a tanuló­kat. hogy sorolják fel leg­kedvesebb tantárgyaikat (ide soroljuk anyanyelvi tár­gyakat, a matematikát és a környezetismeretelj. A fel­mérésben részt vett első osz­tályosok 13 százaléka első, 40 százaléka második helyre sorolta a környezetismeretet. A negyedikesek új kísérleti tankönyvből tanulták e tár­gyát. Náluk 15. illetve 33 százalékot tesz ki a környe­zetismeretet első és második helyre rangsorolók aránya. Az, adatokon túl, az indok­lásra is érdemes felfigyelni: „Sok érdekesei látunk, hal­lani:. „Sokat kísérletezünk'’, „Szerelem a természetet" —- vélekedtek az elsősök. Az említett érvek mellett, a,ne­gyedikesek további indok­ként megemlítik, hogy „Ki­váncsiak a véleményemre'’, ,.Elmondhatom, amit aka­rok". Végezetül szeretnék arra Utalni, hogy milyen módón segíthetik a szülők a gyer­mekek természet tudományos szemleletének fejlesztését. Hazánkban általánossá válik a szabad szombat, megnőtt a hét végi családi együttlct le­hetősége. Éljünk jobban az iskolán kívüli információ- gyűjtés lehetőségeivel! Men­jünk minél többet, családi körben múzeumi á tóga 1 ásra, könyvtárba, egy-egy isme­retterjesztő filmelőadásra 1 Különösen 'fontosak a sza­badban lett kirándulások, amelyek lehetőséget nyújta­nak a minden évszakban csodálatos természet megis­merésére, a gyermek testi és szellemi fejlődésére. Me­gyénk . tájegységei gazdagok történelmi és természeti ne­vezetességekben. A Bükk hegység Nemzeti Parkja, az aggteleki barlangrendszer, Zemplén természetvédelmi területei az év minden idő­szakában maradandó élményt nyújtanak a szép iránt fo­gékony 6—10 éves gyermek és a felnőtt számára. Ma is igaz a. csaknem száz évvel ezelőtt írt pedagógiái tanács: „A szabadban jobb tanítója van a gyermeknek, mint mi: a természet és önmaga." Mindaiínyiunk kötelessége, hogy a természet megisme­résén túl, annak védelmiére, megóvására is megtanítsuk gyermekei nket. Egri Karol,Vnc főiskolai adjunk!us A KSZV Miskolci Likőrgyára,. Miskolc l„ Partizán u. 13. sz., zárt raktárhelyiséget BÉREI,NE 300—500 négyzetméter aíaplcriiietcn Tájékoztatási a 15-440 vagy 13-888/02 telefonon kérünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom