Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
1979. szeptember 23.; vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Vilencei-tő és az iíeienforgoiom A Velencei-tó ismét „divatba jött”. Csodálatos szépségű környezete évről évre nagy számban vonzza a belföldi és külföldi turistákat, üdülni, pihenni vágyókat. Budapest és Székes- fehérvár közelsége valóságos üdülőparadicsommá változtatta. Mindezt figyelembe véve, a Minisztertanács ebben az esztendőben a velencei-tavi tájegységet a Balaton után a második kiemelt üdülőkörzetté nyilvánította. A Velencei-tó viszonylag .rövid idegenforgalmi múltra tekint vissza. A két világháború közötti időszakban jelenlek meg az első nyaralók a tó partján. De jelentős dinamikus fejlődése csak 1958-tól következett be, amikor megalakult a Ve- ience-tavi Intéző Bizottság. Lényegében ettől az időszaktól kezdve beszélhetünk átgondolt, tervszerű és tudományos fejlesztésről. A fejlesztési tervek az idegenforgalmi érdekek szolgálatán túl, a természeti környezet, értékeinek megóvásáról is gondoskodnak. Lényegében ez az összehangolt gondoskodás teszi országosan kiemelt nagy befogadóképességű üdülőkörzetté. Szerencsés fekvése Budapesten és Székesfehérváron kívül nagy szolgálatot tesz a dunaújvárosi, a tatabányai ipari centrumok, üdülni, pihenni vágyó dolgozóinak is. Kedvező időjárás esetén a tó hétvégi forgalma eléri a 80—100 ezer főt is. Ezzel óriási mértékben tehermentesíti az amúgy is — szinte egész- ' ségtelenül —, túlzsúfolt Balatont. A tó déli partján, Velencétől Dinnyésig, teljesen összefüggő üdülőközségek várják a vendégeket. Ezen a partszakaszon sok ezer víkendház, hétvégi nyaraló, vállalati, szövetkezeti üdülő, turistaszálló, és más idegenforgalmi létesítmény épült az elmúlt években. A tervek, a közeljövőben termálfürdő építésével is számolnak. A Gárdony környékén felszínre hozott megfelelő mennyiségű és hőfokú termálvíz lehetőséget ad erre. Ennek hasznosítása azt jelentené, hogy a jelenlegi nyári főszezonra koncentrálódó idegenforgalom „széthúzódna” az egész naptári esztendőre. A tó és környéke nagy lehetőséget kínál a sportolásra is. Az első helyen a vitorlássport áll. Ebben az évben például 250-en versenyeztek a tó víztükrén, a Magyar Vitorlás Szövetség fennállásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. Már évek óta kiváló eredménnyel működik a Velence-tavi Vízisport Iskola, amely 6— 18 éves korig biztosítja a fiatalok szervezett képzését, három olimpiai számban : evezés, kajak-kenu és vitorlás szakágakban. Jelenleg ‘100 sportoló képzése folyik az iskolában. Tavasztól őszig vízen, télen pedig tanmedencékben és tornatermekben végzik gyakorlataikat az intézet növendékei. Érdemes tehát felkeresni hazánk e szép tájegységét és gyöngyszemét. W. ti. JiuÉnsépI mérd maiad” bábonyi Déryné Művelődési A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, BVK és ÉMV Szakszervezeti Bizottsága, a KISZ két nagyüzemi bizottsága, a két vállalat művelődési bizottsága, valamint a kazincbarcikai Radnóti Miklós és a SajóHaz 1979—1080-ra meghirdette a „Mindenséggel mérd magad” című kulturális mozgalmat. Ennek célja segítséget nyújtani a szocialista brigádok és KISZ- alapszervezelek kulturális vállalásainak tel j esi léséhez; rendszeres kulturális programot biztosítani a munkaversenyben részt vevő közösségeknek; az általános és szakműveltség továbbfejlesztése egy ismeretbővítő, ismeretfelújító mozgalom keretében. A mozgalom 1980. május 30-ig tart. A magyar film-szaksajtó átszervezése során elsőként a Filmvilág című. korábban kéthetenként megjelenő lap újult meg. Szeptember 16-án jelent meg az első új külsejű és tartalmú száma. Ezentúl havonta egyszer jelenik meg. hatva.mégv oldal terjedelemben. és az első számból megitélhetően igen sokszínű tartalommal. Filmművészeti folyóirat je egéből adódóan sok filmkritikát közöl, de emellett készülő filmekről nagyobb beszámolókat, egyes filmek hosszabb, elemzőbb méltatását, cikkeket, filmhez közelálló emberekről művészportrékat, rendezők elgondolásait. emlék írásokat. sőt filmforgalmazási témájú írást is találunk az első számban, amelynek sajátossága —, s ennek helyét feltehetően később más tartalmú körkérdés foglalja el, — hogy igen sok embert megkérdeztek, hogyan szerkesztené ő az új Filmvilágot. Sokszínű, olvasmányos, ugyanakkor igen tartalmas lap született. Talán többet talál benne a filmművészei iránt intenzívebben érdeklődő szakember, mint korábban, ugyanakkor a nagyközönség számára is érdekes, olvasmányos a lap. Ha hiányolhatunk valamit belőle, úgy az a televízió filmjeivel való foglalkozás, mert abból viszonylag kevésre jutott hely és erő. Mindössze két televíziós műsortípusról olvashatunk értékes cikkeket. Ha a filmművészet iránti érdeklődést nemcsak ébren tartani, hanem fokozni akarjuk, akkor ahhoz az új Filmvilág értékes segítségül szolgál. számoljak veled! Dögölj meg, te bitang! Ütött, és Balajlinak is vége lett. Aztán Szuromi következeit, majd Benedek, Kerényi, Szalay,' Sóhajné, Pék né. és hajnal felé felszámolta az egész - vállalatot» Izgatottan, kipirult arccal. egy vadász megszállott dühével vegeZte az irtást, és a zümmögés egyre halkult, a koncert abbamaradt, míg végül csak egyetlen muslica röpködött, dön- gicsélt a konyhában. — Félsz,, .igazgafó kartárs? — kérdezte a beosztott, és a győztes önelégültségével figyelte az árván köröző bogarat. — Ne hidd, hogy megmenekülsz! A kezemben vagy, véged, te Néró! Mióta várok már fizetésemelésre, jutalomra, vagy akár csak egy jó szóra is...? De te úgy néztél át rajtam, mintha pausz- papírból lennék és jóformán azt sem vetted észre, hogy vagyok! Persze, mert nem sündörgök mindig a közeledben, nem köszönök napjában tízszer, megelégszem azzal a csekélységgel, hogy dolgozom! Igen, mint most is! Éjszakába nyúló túlórát végzek és ezért mi a hála...?! Semmi! Hát akkor pusztulj te is a többiekkel együtt! Felemelte a papírcsapót, megcélozta a magánosán keringő muslicát és már ütni készüli, amikor hirtelen megállt a keze a levegőben. Úristen, meg van ő őrülve?! . Le akarja ütni az ‘igazgatót? És mi lesz, ha mindez a fülébe jut? Ha megtudja ezt az egész vadászató!?! A konyhaablak nyitva, hátha valaki kit'ü- lelle. hiszen elég hangosan verekedett itt ezzel a temérdek muslicával...! Hogy kerülhette el ez a figyelmét?! Most jut eszébe, az első emeleten lakik az a Panyolái, rossz alvó és úgy tudja, a felesége révén rokonságban is van az igazgatóval. Ez ugyan nem biztos, de könnyen meglehet. Valakitől, mintha egészen pontosan így hallotta volna. Az ablakhoz'ugróit, kinézett. Az öreg bérház csendes voll a hajnali derengésben. a téglalap alakú, macskaköves udvaron még nem kopogott keresztül senki, és hiába meregette a szemét, Panyolait sem látta az ablakban könyökölni. De a függöny — úgy rémlett előtte —, mintha meglebbent volna és olyan furcsa alakzatot öltött, akár egy hatalmas fül. Rémülten botorkált visz- sza az asztalhoz. Pillantása az árván köröző muslicára rebbent, és úgy érezte, hogy ez a piciny bogár időközben sajátságos változáson esett át. Hirtelen megnőtt. kiterebélyesedett, emberré formálódott, "nagyon ismerőssé, pontosan- olyanná, mint... mint az igazgató. És mintha már az röpködne itt, pocakjával az egyik faltól a másiknak ütődve, magasan a teje fölött. — Igazgató kartárs — nyögte a beosztott, szeméi alázatosan a muslicára függesztve —. nagyon kérem, ne vegye komolyan ezt az egészei... hiszen csak vicc volt... egy kis játék ... ártatlan szórakozás ... És nekem az igaZán eszembe sem jutott, hogy az igazgató kartársat is .. . Ugyan még elképzelni se mernék ilyet — tessék nekem ezt elhinni... És én továbbra is csak a vállalat érdekeit... Igen,, úgy mint eddig, sőt ha lehet akkor még jobban ... A muslica beleegyezően zümmögött, és mintha ellenőrizni szeretné a számításokat, a papír sarkára röppent. Nulla meg nulla — kapott a toll után a beosztott, mint egy léchéjéi bliccelő diák. és aztán gyorsan, pontosan, ahogy szokta, utána irta a végeredményt, is — az annyi mini: nulla. Meiey István: Vázlat A nyomdagépek birodal- mábun, a betűk világában élni és dolgozni nem egyszerűen csak kenyérkereseti lehetőség, hanem megtisztelő, nagy felelősséggel járó hivatás. Aki ezt nemcsak érzi és tudja, de gyakorlati tettekkel is kifejezésre juttatja, az mind erősebb szálakkal kötődik e munkahelyhez, az alkotó ember örömével tesz eleget kötelességének. Nemcsak a mindennapi munkában, munkaköri feladatok végrehajtásában dolgozik a nyomdászattól elvárható színvonalon, hanem hűséges ápolója a hagyományoknak, őrzője a hagyományokat jelentő értékeknek, mindannak, amelyeknek segítségével nyomdásznemzedékek nőttek fel. Az öregek, a veteránok a megmondhatói annak, milyen volt a nyomdászat Borsodban is húsz-harminc, vagy ötven évvel ezelőtt. Olyan nyomdagépekkel dolgoztak, amelyekből ma már alig-alig akad néhány, s ha fellelhetők valahol, azok már szinte muzeális értékeknek tekinthetők. Jól tudjuk, hogy a megye legnagyobb nyomdaüzemében rendelkezésre álló gépek és berendezések már nem tekinthetők a legkorszerűbbeknek, de lényegesen modernebbek a húsz-harminc évvel ezelőtt használatos nyomdagépektől. Feltétlenül helyénvaló lenne, ha valaki, valakik, netán egy arra jogosult és illetékes szerv igyekezne gondozásba venni a ma már félredobott, esetleg a MÉH- nél értékesítésre ítélt „veterán” berendezéseket. Ugv anis nem akármilyen értékekről van szó. Nyomdászoktól hallani, hogy o Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat pataki üzemegységében még mindig található készlet az úgynevezett héber írásból. Éz a fajta betűtípus országosan is ritkaságszámba menő értéket jelent, még akkor is. ha ez a betűpark netán hiányos lenne. Nem ártana utánanézni annak sem. hogy mi lelt a sorsuk a régi regáléknak, betűszekrényeknek. és az olyan betü- típusoknak. amelyeket unnak idején a nyomdászat mesterei maguk öntöttek. Mindaddig ugyanis, amíg nem volt kialakult szabvány, a mai értelemben vett betüöntésről és ellátásról beszélni nem lehetett. Igen érdekes típus például az úgynevezett angol írás, ecsetirás, telex-gépírás, iniciálék stb., amelyből — e sorok írója tanúsíthatja — van rendelkezésre álló készlet, amit igen ritkán használnak. Értékes relikviának tekinthető az úgy nevezett tégelysajtó is. amit mintha mindenki elfeledett volna, pedig a története izgalmas és tiszteletre méltó. Ebből a gépből 1973-ban a sárospataki nyomdában még négy darab volt. A legfrissebb információk szerint jelenleg már csak egy darab van, az is félredobva, elhanyagolt állapotban. Pedig ez a gép évtizedekig dolgozott, nyomdászgenerációk tanultak mellette segítségével. A mai fiatalok talán nem is ismerik, esetleg csak az iskolában, vagy éppen a tankönyvekben hallottak, olvaslak róla. Ugyanez a helyzet az A/4- es automata géppel is, amely a termelést illetően nem túl nagy kapacitású, de érték, még akkor is. na ennél a berendezésnél tízszer nagyobb teljesítőké- i pességú berendezések van nak manapság. Ahhoz természetesen, hogy ezek az értékek n menjenek veszendőbe, szorgos. elmélyült és rendsze rés gyűjtőmunkára lenne szükség. A nyomdászuk között is bizonyára lenne mint ahogy van is —. olyan dolgozó aki szívesen vállalkozna erre a feladatra. ha megfelelő megbízással rendelkezne. Ezek a gépek. berendezések a ritkaságszámba menő betűkészletek. könyvkötészeti munkák. slb. öt-tíz év múlva, vagy még később olyan értéket jelentenének, amelyekkel joggal lehetne büszkélkedni. Nem lehet viszont büszkélkedni azzal, ha — akiket illet —. hagyják, hogy parlagon heverjen mindaz. ami a borsodi nyomdászat hagy omá nya i - nak ápolását és őrzését je-, lenti. T. F.