Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

Lengyelországi útijegyzetek (I.) Varsó mégis él! ESZAK-MAGYARQRSZÁG 2 . Az óvárosi főtér Varsó leglátogatottabb pontja 1979, szeptember 13., kedd A képzőművészeti világhét miskolci nyitánya: „A gyermekköiiyv nemzetközi nyelve o qraiika" Az ősrégi időkben történt, hugy a Visztula partján ta­lálkozott a Keletről jött da­liás legény, Warsz és a Nyu­gatról érkezeit gyönyörűsé­ges lány, Sawa. A találko­zásból első látásra szerelem lett. A Hálálok ültek a Skarpa lejtőjén, s tanakod­tak, hol építsenek maguk­nak otthont. Ekkor kiemel­kedett a habokból a folyó sel- lője, s szíves szóval ma­rasztalta őket. A szerelme­sek szót fogadtak, letele­pedtek, várost alapítottak. Keltőjük egyesített nevét kapta a lengyel főváros: Warsz-sawa, azaz Warszava. A félig hal-, félig asszony- testű, ezüstös pikkelyekkel borított sellő pedig ott lát­ható Varsó címeiében. Hogy’ mindez legenda, melyet a hazánkból elszár­mazott és három évtized után is szép magyarsággal beszélő Júlia asszony mesél el nekünk? Annyi baj le­gyen! A lengyel romantikus nép, szereti és kifogyhatat­lanul mondja szülőföldje mondáit. Varsónak másfél millió la­kosa van, területe mintegy negyvenöt négyzetkilométer. Rövid idő alatt bejárni, megismerni úgyszólván lehe­tetlen, s aki sokat markol, keveset fog. Mi a Stare Miastot, vagyis az óvárosi szeretnénk felfedezni. Kocsi­val behajtani tilos! — jelzi a tábla, persze nem is vol­na érdemes. Sétálva lehet csak igazán szemügyre ven­ni a sok-sok látnivalót. A Zsigmond-oszlop, a vá­ros legelső emlékműve előtt elidőzünk. A magas, karcsú, kivont kardú királyalak an­nak a Waza-házból szárma­zó III. Zsigmondnak állít emléket, aki 1568-ban emel­te Varsót Lengyelország fő­városává. A márványoszlop ugyancsak szimbóluma a vá­rosnak. Azt tartják, valahányszor veszélybe kerül Varsó, a király felemeli a kardját, s elűzi az ellenséget. Két vi­lág mezsgyéjén állunk: mö­göttünk a sokemeletes há­zak fegyelmezett sora, a nagyváros forgalma, előt­tünk a középkort sejtető szűk utcáktól elválasztott, egymás fölé ágaskodó orom­zatok, templomtornyok, ol­talmazó városfalak közé zárt házacskák tömege. Az óvárosi főtér a főváros tálán legfestőibb látványos­sága. leglátogatottabb pont­ja- Körben a XV—XVI. szá­zadban épített és gondosan restaurált 'gótikus stílusú, keskeny, változatos díszítésű, homlokzatú téglaépületek állnak. Ezekben annak ide­jén a város legmódosabb polgárai laktak. Középen foglalt helyet a városháza, előtte a polgári fegyelmezés tartozékaival: a pellengérrel és a kalodával. Sok esemény kapcsolódik az óváros főte­réhez: itt robbant ki például a Kosciuszko-léle felkelés, itt húzták bitóra a hazaáru­lókat, ez volt a színhelye a hazafias tüntetéseknek. Most a hajdani piactér egyik sarkában szabadtéri kávézó várja a vendégeket. De csak az üljön le, akinek sok az ideje, mert a pincér- nő itt is sokára érkezik. Odébb, a túlsó oldalon fia­tal lestök árulják alkotásai­kat, s vásárolni lehet külön­féle emléktárgyakat. Öl konflis is várakozik a tér peremén, a bal-ion népvise­letbe öltözött kocsisok ülnek, de amíg ott tartózkodunk, senki nem veszi igénybe a szolgáltatásukat. Pereg a film a Varsói Tör­téneti Múzeumban. Drámát látunk, húsz percben. Az eredeti, nemegyszer német katonai felvételek a lengyel főváros halálát vetítik a sok­nyelvű nézőközönség elé. A megszállók, a rájuk jellemző német alapossággal térké­pezték fel a legjelentősebb műemléképületeket, sor­számmal látták el ezeket, s aztán ennek megfelelően felrobbantották. Később vá­logatás nélkül romboltak a hódítók, s amikor már na­gyon sürgette az idő őket, lángszóróval égették ki az épületeket. Muszáj feloldanunk az iménti film okozta feszült­séget, beülünk egy pohár mézborra a Fukier-ház 300 eves pinceborozójába. An­gol szakértők állították — mondja Júlia asszony —, hogy három emberöltő is kevés lesz Varsó újjáépíté­séhez. S lám, fél emberöltő is elég lett a nagy munká­hoz, s a város ma szebb, mint azelőtt volt. Széles, fasorral szegélye­zett selaúton, a történelmi várostengelyen, az úgyneve­zett Királyok Ütvonalán ha­ladunk. Valaha a Zamkowy téren levő palotából, az ujazdovi várba ezen a rep­rezentatív utcasoron hajtat­tak hintájukkal a királyok, innen kapta a nevét. Az egykori grófi Varsó hangu­latát sugározzák a gazdag mágnás , paloták, amelyek közül is kiemelkedik a Mű­velődésügyi és Művészeti Minisztérium székháza, a volt Pofocki-palota, s a Mi­nisztertanács mai székháza, a Radzivill-palola. Utóbbi­ban írták alá 1955-ben a szocialista országok képvise­lői a Varsói Szerződést. A 73 hektár nagyságú, ezerféle fának, fűnek, virágnak ott­hont adó Lazienski-park, a kastélyépületek kiépítése a művészetbarát utolsó len­Irak az egyik leggazdagabb fejlődő ország. A gazdaság alapja az ásványi kincsek — elsősorban a kőolaj — bősé­ge. Az ország olajkészleteit már 1977-ben 4,7 milliárd tonnára becsülték, s azóta több új olajmezőt fedeztek fel. Az átlagos évi olajter­melés nem haladja meg a 120 millió tonnát, mert a kormány a termelés szabá­gyel király, . Poniatowski Szaniszló nevéhez fűződik. A íősétány jobb oldalán talál­ható a Fehér-palota, a kis négyszögöletes, négy oldalán azonos homlokzati kiképzésű díszes épület. Valaha királyi vendégház volt. Ma csak na­pos időben látogathatják a kíváncsiskodók, mert a vi­zes ruhák párája kikezdené a falak freskóit. Mesterséges szigetre épült a Nyári kastély, a csatornán átvezető híd közelében a bécsi törökverő, Szobieszki János szobor-emlékművét látjuk: A klasszicista stílu­sú; csipke finomságú Tópar­ti palotába csak nemezpapu­csot húzva léphetünk be, ugyanis védik a termek fa­padlóját. Holland csempével borított fürdőszoba, bálte­rem, benne Herkules és Apollo szobormásolatokkal, lengyel, királyok, köztük Bá­thory István képmása. Az emeleten királyi lakosztá­lyok, megmentett korabeli bútorokkal berendezve, hol­land, olasz festők képei, a király egykori hálószobája, a múltat felidéző kiállítás. A tömérdek látnivalótól bó­dultán lépünk ki az őszi napfénybe. Visszafelé megállunk a nagy lengyel muzsikus, az 1810-iben Zelazowa Wolában született, Chopin bronzszob­ránál. lyozásával kívánja elejét venni az olajmezők korai ki­merülésének, s elhárítani a kereslet csökkenésének gaz­dasági visszahatását. Irak olajból származó bevétele egyre növekszik. Az iparfejlesztés legfonto­sabb területe a nehézipar, ezen belül is a petrolkémia, a műtrágyagyártás, a kohá­A magunk védelméért (Folytatás az 1. oldalról) környezet- és. természetvé­delmet érintő elvi és opera­tiv kérdésekkel foglalkozó koordináló, javaslattevő szer­vezet és mint ilyen, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának szakmai tanács­adó véleményező, ellenőrző testületé. Mindebből nyilván kitűnik: kellő hatáskörrel bír, sok mindent tehet. A rend kedvéért hadd álljon itt: elnöke dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhe­lyettese, titkára Balabán Pé­ter. A bizottság tevékenységé­ről az elkövetkező időszakok­ban rendszeresen beszámo­lunk. Biztosak vagyunk ben­ne. hogy lesz majd miről be­számolni. Ennek érzékelteté­seként utaltunk tudósításunk elején is arra, hogy a teg­napi alakuló ülést az ünne­pélyesség helyett inkább ki­sebb csetepaté jellemezte. Jó értelemben vett, szimpatikus csetepaté. A tegnapi ülésen ugyanis a vízszennyezéssel, a levegő szennyezésével, a hulladék megsemmisítésével, az erdők védelmével és még egy sor kérdéssel kapcsola­tosan máris sok észrevétel, megjegyzés hangzott el. Az üzemek — felelős — képvi­selői máris felsorakoztatták, mit tettek eddig a szennye­zés csökkentéséért, • vagy megakadályozásáért, és mit akarnák, vagy éppen mii sze­retnének még tenni. Mert kel! tenni A bizottság elnöke hangsúlyozta — ugyancsak nem lehet kétséges: a bizott­ság tagjai itt nem az üzeme­ket képviselik, hanem a me­gye környezet- és természet, védelmének ügyét. Hogy ez mennyire fontos, ne hangsúlyozzuk. Hadd em­lítsük mégis meg, hogy az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanács hol­napi ülésén a borsodi ipar­vidék környezetvédelmi hely­zetéről tárgyal. Ennek vala­mint a természetvédelem számos feladatának tisztes kimunkálásán fáradozik majd a tegnap megalakult megyei bizottság is, mely tagjainak, tisztségviselőinek az egészségen kívül sok tü­relmet és sikert kívánunk. gyagyar — Basra és Az Zu- tiair — belépése a termelés­be azt eredményezi, hogy Irak rövid időn belül műtrá­gya-exportáló lesz. Az Zu- bair-ben ezenkívül acélmű (évi 1,6 millió tonna teljesít­mény) és alumíniumkohó is épül. A könnyűiparon belül el­sősorban az élelmiszeripart és a" jelentős hagyományok­kal rendelkező textilipart fejlesztik. A közlekedés és a szállítás fellendítése igen fontos feladat az ipari fejlő­dés folyamatában. Az 1979-es terv 3,3 milliárd dinár (egy dinár egyenlő 3.4 dollár) be­ruházásainak jelentős részét is erre a célra fordítják, megépítenek többek között 1980-ig 5500 km utat, bőví­tik a basrai kikötőt, sőt új kikötőket is építenek: A gaz­daság egyik leggyengébb ága a mezőgazdaság. Az adottsá­gok ellenére — elsősorban a szakszerűtlen irányítás, a szakemberhiány, valamint az évszázados szokások miatt — nem kénes a-lakosság ellá­tására. Ezért nagy erőfeszí­téseket tesznek a- mezőgaz­daság fellendítésére. 1978- ban 500 millió dinár támo­gatást folyósítottak, minta­farmot szerveztek Kirkuk közelében, gátakat építettek a Tigrisen és az Eufráleszen. valamint csatornahálózat épí­tésével. alagcsövezéssel növe­lik az öntözhető területet. Irak az ólaiból származó jelentős bevételeit motor­ként használja a mo'dern gazdaság megteremtéséhez. Kiállítás a József A képzőművészeti világ­hét egész országot átfogó rendezvénysorozatának há­rom kiemelkedő, országos jellegű eseménye a szomba­ton nyílt budapesti kiállítás, a Műcsarnokban, a kiskun- halasi pályázati kiállítás, valamint a Miskolcon teg­nap délután megnyílt. ,’,.4 gyerm ekköny v nemzetközi nyelve, a grafika” című ki­állítás. Ismeretes, hogy a Miskolci városi Könyvtár — más szervekkel együtt — ez év tavaszán pályázatot hir­detett gyermekkönyvek il­lusztrálására. A pályázatra 72 művész küldte be 383 pá­lyaművét. s abból a zsűri 27 művész 98 munkáját fogad­ta el. Azokból rendeztek az országos jellegű kiállítást a József Attila Könyvtárban. Hernádi Istvánná, a Mis­kolci városi Könyvtár igaz­gatója köszöntötte tegnap délután öt órakor a könyv­tár kiállítótermében megje­lent nagyszámú érdeklődőt. Szabálytalanságok lácölata miatt ételmérgezés történt a hét végén a Szabolcs megyei Szakolyban és Balkányban. Mint a megyei KÖJÁL vizs­gálatai megállapították, a balkányi ABC-árul.ázban vá­sárolt disznósajt okozta a mérgezést. Attila Könyvtárban majd Csohány Kálmán gra­fikusművész tartott megnyi­tó beszédet. Ezt követően került sor a pályázat díjai­nak átadására. A vendéglá­tó város nevében Csótai Já­nos, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhelyettese adta át a város díját Banga Ferenc, a megyei tanács díját Hegedűs László, a városi könyvtár díját Ke­resztes Dóra grafikusmű­vésznek. illetve a KISZ Köz­ponti Bizottságának külön­él íját Kiss Ilonánál;, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa különdíját Stefano- vics Péternek, a' Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének kü­löndíját pedig Stuibcr Zsu­zsánál;. A nyitó ünnepségen közreműködött a miskolci 6. számú Általános Iskola kamarakórusa. Gajdos Edit tanárnő vezényletével. A tegnapi naptól a kiál­lítás a nagyközönség ren­delkezésére áll. A gennykeltö korokozó4 tartalmazó éleitől 50-en be­tegedtek meg. Közülük há­rom személyt a Nyíregyházi megyei Kórház ferlözöosztá- lyára szállítottak. Tíz bete­get ugyancsak orvosi megfi­gyelés alá helyeztek. A töb­biek állapota nem súlyos. BACH: C-dúr toccata, adagio és fúga, BWV 564 c-moll passacaglia és fúga, BWV 582 Korálelöjátékok. BWV 654, 646, 645, 734 LEHOTKA GÁBOR, a Váci Zeneiskola orgonáján Leho'tka elemében van . .. Szabadon válogathatott új lemezéhez a virtuóz játékot követelő Bach-müvckben is, hangszerszabta korlátok nélkül bontakozhat ki sokak által csodált technikája és ezrek által szeretett újraalkotó elöadómüvészetc. Az új, váci Jemlich orgonán úgy zengenek a kedvenc Bach-müvek, ahogy Lehotka mindig is szerette volna hallani. Lehotka koncertjei, lemezei eddig is eseményszámba mentek — első BACHtelvétele aranylemez lett —, most feltehetően újabb lajongókat hódit rrieg az orgona- muzsika szamára. A HUNGAROTON HANGLEMEZHETEK IDEJÉN A LEMEZEK DARABONKÉNTI ARA: 50 Ft Kolaj László (Folytatjuk) 0!aj és iparosítás szál és a gépipar, melyet el­sősorban Basra városa köré telepítenek. A két új mütrá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom