Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 T979. szeptember 16., vasárnap TfV fi f) J* ffK * )l rvv# A szélmalom szóról az Al­földre gondolunk — nem is alaptalanul. Ott forgott a legtöbb szélmalom vitorlája — csaknem valamennyié —- s ott áll még ma is megőriz­ve vagy csonkán, helyreállít­va, vagy romosán a legtöbb szélmalom-épület. De azért nemcsak az Alíöldön állnak szélmalmok! Falu — víz nélkül kímélték a tésiek. Minden­esetre szélmalmokat építet­tek. A Tésre érkező már mesz- szebbről, az útról megpillant­hatja a szélmalom jellegze­tes alakját, amint befelé halad a faluba, balkézről az egyik háznál a tábla is fel­tűnik, amelyik a malom lá­togatásáról tudósít. Helt Jó­zsefé a ház, s övé az udvar folytatását képező szabad kert végén a malom is. — Én voltam az utolsó molnár — mondja az érdek­lődőnek. — A mi elődeink építették valamikor a mal­mot. Ma már nem őrölünk, legföljebb olykor a látoga­tók kedvéért mutatom be, hogyan működik a szélma­lom. Még tavaly is megfor­gattuk. különben hivatássze­rűen a hatvanas évekig mű­ködött, amíg be nem vezet­ték a villanyt a faluba. Hat favitorla Ez a malom 1840-ben épült. Első tulajdonosa — Helt Jó­zsef szerint az ő felmenő elődje — Picher János volt: ő is építette a malmot. Szép szerkezetet csinált. A látoga­tó bízvást megcsodálja a fa fogaskerekeket és bordáske­rekeket, a hatalmas tengelyt, a remek ácsolatokat. a kö­rülbelül egyemeletes háznak megfelelő magasságú — be­lül három szintre osztott — épület falazatának felső' pe­remén lcörbefutó „sínen” for­gatható tetőrészt (ezzel állít­ható a szél irányába a szél­kerék), és a tető fazsinde­lyeit. Sajátossága az is en­nek a bakonyi szélmalom­nak, hogy „vitorlázata” fából van és hat szárnyú, míg az alföldi szélmalmokon négy vitorlaszárnyat láthatott rendre a néző. A közelben még egy szél­malom áll — árnyuk élesen rajzolódik az égre a domb szegélyén. Hajdan még egy­szer ennyi volt Tésen! — A mienk mellett ott bal­ra a legfiatalabb áll: az 1923- ban épült — meséli az utolsó molnár. — De hajdan négy szélmalom volt itt. Állt egy az északi részen az újutcai faluvégen, s egy nyugatra, a kistési dombon is ... A malom aljában egy desz­kafal mögött a régi molnár­szoba dikóval, páddal. Több mint száz éven át várakoztak itt az őrletők a molnárnál, míg zúgott a malom, a Ba-( kony fölött járó . szelek pör­gették a vitorlákat. N. F. Fönt a Bakonyban még áll két emléke az egykor ott is valamivel gyakoribb szél­malmoknak. Kissé félreesik a falu, ahol találhatók: Tés, Ha Várpalota felől közelítjük meg, szívósan tör egyre ma­gasabbra és egyre kopárabb hátakra a Bakonyon átvágó út, amelyről egy bekötő út vezet Tésre. Észak felől is odajuthatunk, a győr—szé­kesfehérvári útról Bodajkon át, vagy a győr—veszprémi útról Bakonyszentkirálytól, avagy Zirctől. E két főbb út­vonalat összekötő, nagyjából nyugat—keleti útra érkezik az is, amelyiken Várpalotától elindultunk: Szapárnál csat­lakoznak. így onnan is el­juthatunk a tési elágazásig egy szép és derekas szerpen­tinen. Az utolsó molnár A Bakony egyik fennsíkján, gerincén fekszik a falu. Szép. de — különös helyen. Alat­ta a Bakony ősi dolomit- és mészkötömbje minden vizet elnyel — a patakok a hegyek alján bukkannak elő. így az­tán a tésieknek hajdan lajt- tal kellett hozni az ivóvizet. Ma már fölnyomja a vízmű az éltető nedűt a településre. S éppen ez: a víz hiánya hozta létre ott a szélmalmo­kat. Ámbár igaz, ha patak nincs, azért másfajta malom is keletkezhetett volna Té­sen : szárazmalom, amelyet lovak forgatnak. De a vidék szeles, s talán a lovat nagyon Kérdsz a gyerek í. Zsúfolt autóbusz. Délutáni csúcsforgalom. Valahol a ko­csi közepe táján egy férfi ül, ölében négy év körüli srác. — Apu, miért vert meg engem a Balázs az oviban? — Mert hagytad magad, meg biztosan rossz voltál. — De hát anyuciba nem volt rossz tegnap ... — néz a gyerek csodálkozva a papára. Csend. — Apu, anya nem volt rossz tegnap? — kérdez to­vább a gyerek. — Nem, anyuci nem volt rossz... — Akkor te miért verted meg?... Az ülés körül állók disz­kréten maguk elé néznek. A férfi a gyerekkel a követke­ző megállónál száll le. Pe­dig nem arrafelé lakik ... 2. Játszótér, vasárnap dél­előtt. — Néz’ már apa, neki is olyan van, mint neked? . Aki kérdez, nem lehet több háromévesnél. Akiről kérdez, vele egykorú. De fiú. Ö meg kislány, éppen homokozik, de hát néha másra is figyel. A homokozó melletti pá­don felnőttek ülnek. Törté­netesen a kisfiú anyukája, s a kislány papája. A papa zavarban van. A mama még- inkább. Kerülik egymás te­kintetét, elmélyülten figyelik a kicsinyek játszadozását. — Apa, nekem mim van? — kérdez kis idő múlva a kislány. A férfi most már teljesen tanácstalan. Zavarában nincs egyedül. Mellette a nő is irul-piruh — Apa, nekem az van, ami a néninek? — kegyetienke- dik öntudatlanul tovább a leányzó. Ez a kegyelemdöfés. — Gyere, Péterke, nem játszunk itt tovább! — csat­tan fel a gyönyörű fiatal mama, s csemetéjét kézen­fogva ráncigálja el a tanács­talan kislány mellől. — pusztai'alvi — Vakolási hértop SZEPTEMBER 15-TÖL OKTÓBER 15-IG — A TERRANOVA cement és mésztartalmú, dolomit töltőanyagú színező pigmenteket és víztaszító anyagokat tartalmazó esztétikus, korszerű, tartós homlokzati felületképző anyag. — Minden benne van, csak vízzel kell összekeverni. — A TERRANOVA élettartama eléri a hagyományos vakolatok élettartamának 4—5-szörösét. — A TERRANOVA szárazhabarcs 50 kg-os egységcsomagolásban. Most 20% árengedménnyel kapható az Észak-magyarországi Vállalat telepein. Gyártja: Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Müvei Pilisvörösvár. A MEDICOR MÜVEK ORVOSI ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK GYÁRA felvételt hirdet marós és esztergályos munkakörbe. Jelentkezés: Miskolc III., Győri kapu 24., üzemgazdasági osztály. RITKA JÁRAT Egy szakállas öreg úr az egyik Balaton-parti feltéte­les megállóban felszáll az autóbuszra, és diák utazási igazolványt mutat fel a ka­lauznak. — De uram! — szól inge­rülten a kalauz. — Hol van az az idő, amikor magának még kijárt a diákigazolvány? — Semmivel sem. mesz- szebb uram — válaszolja ha­tározottan az öreg.úr—.mint amióta várok erre a buszra. EZEK A MA! FIATALOK Egy öreg falusi, kakas be­téved a városba. Séta köz­ben egyszer csak megáll egy kirakat előtt, ahol éppen barnára pirult „meztelen” csirkék forognak a grillsütő­ben. — No, nézze meg az em­ber! — mondja bosszúsan. Ezek itt egész nap kvarcol- nak, kvarcolnak, nekem meg otthon látástól vakulásig kell kapirgálnom. FIATAL HÁZASOK Elmúltak a mézeshetek, a férj kezdi unni, hogy a fele­sége napról napra „elfelejt” főzni. Az egyik nap hazajö­vet munkából, ezt szóvá is teszi: — Édes kis szívem, mégis csak furcsa, hogy egész nap itthon ülsz, és mégsem vagy képes vacsorát főzni, mire hazaérek a munkából. Me­gyek a vendéglőbe és eszem valamit, ha már itthon nem lehet! — Légy türelemmel, várj egy negyedórácskát szívem, addig csak kibírod. — Miért, addigra kész lesz a vacsora?... — csillan fel a férj szeme. — Nem! De addigra felöl­tözöm, és veled megyek én is. Az. ABSZOLÚT ENERGIATAKARÉKOSSÁG A skót falucska egyik há­za robbanás következtében összedőlt. Az összesereglett kíváncsiskodók egymástól kérdezgetik, vajon mi tör­ténhetett? — Az öreg John bácsi ön­gyilkos lett — feleli a rendőr­felügyelő. •— Az lehetetlen, hiszen ő nem is itt lakik, hanem a szomszédban. — Az igaz, de megleste, míg a szomszédai elmennek hazulról, aztán feltörte a la­kást, és itt nyitotta magára a gázcsapot. SZERKESZTŐI ÜZENET Egy tehetségtelen költő, kéziratlcöteget küldött az egyik napilap főszerkesztőjé­nek. A borítékon nagy be­tűkkel a kötet címe állt: „Miért élek én?”. A főszer­kesztő, miután elolvasta a verseket, ezt írta mellé: Csu­pán azért, mert nem szemé­lyeséül hozta be a verseket. ÁRT-E A DOHÁNYZÁS? Az orvos feddi a betegét. — Ön nagyon sokat do­hányzik. — No, és már ez is baj? — A dohányzás kész pusz­títás. — Ugyan doktor úr, a ré­gi görögök egyáltafán nem dohányoztak, mégis egytől egyig kihaltak. AUTÓT VÁSÁRLÓ CSALÁD — Pistike, szól az anya a kisfiához, tudod, hogy autót akarunk venni, ezért a jö­vőben jobban fogunk takaré­koskodni. Apu lemond a do­hányzásról, én pedig nem eszem édességet. És te Pistike mit ajánlsz fel? — Én pedig nem járok többet iskolába — vágja ki határozottan a gyerek. FONTOS ÉRTESÜLÉS Józsika sugárzó arccal jön haza a diáktáborból. — Két hét alatt nagyon fontos dolgot ‘tudtam meg a nyári táborozáson — mond ja a szüleinek. — Mit, fiacskám? — kér­dezik szinte egyszerre a szü­lők. — Azt, hogy mindegyik osztálytársam több zsebpénzt kapott, mint én. NAGYFOKÚ ÉRDEKLŐDÉS A nyári országjárás idején egy turistacsoportot kalau­zolnak'az egyik múzeummá alakított kastélyban. Az idegenvezető mindent elmagyaráz, az épület múlt­járól, i'égi gazdáiról, a kiál­lított történelmi emlékekről. Majd megkérdezi a csoport tagjaitól, van-e valakinek kérdése? Egy asszonyka azon nyomban jelentkezik. — Tessék mondani, a par­kettát mivel kenik, hogy ilyen Csodálatosán. fényes. MÁR AKKOR IS Az egyik balatoni újgazda nagy hangon meséli a kacsa­lábon forgó villája teraszán összegyűlt barátainak. — Higgyétek el, hogy én vissza tudom vezetni a csa­ládfámat egészen, az Árpád­házig. — És mondd kérlek, Noé bárkájában nem volt vélet­lenül valamelyik ősöd — kérdezi egy gúnyos hang. — Hová gondolsz, kérlek? Noé idejében az én őseim­nek már saját bárkájuk volt. ŐSZINTE VÁLASZ — Papa, ha megnövök, azt tehetem, amit akarok? — Igen fiam, de csak ad­dig, amíg meg nem nősülsz. ISMERIK EGYMÁST Az asszony odaszól a fér­jének. — Jenőkém, ma este men­jünk el mulatni. Ügy sze­retnék egy igazi jót szóra­kozni. — Rendben van — mondja a férj. — De amelyikünk ha­marabb jön haza, az tegye a kulcsot a lábtörlő alá. LÁNYOK EGYMÁST KÖZT — Képzeljétek — mondja Ilike —, az utóbbi időben mintha feledékeny lennék. — Nocsak, és miben nyil­vánul ez meg? — Tegnap felmentem egy férfi lakására és majdnem ellenkeztem. CSAK ŐSZINTÉN — Ferikém szeretsz? — Ügy, mint te engem édes. — No ebből is szép házas­ság lesz. ÉRTI A SZAKMÁT A szerkesztőség fotóripor­tere kiváló szakember. Az anyósát emlékezetből, az apósát levélváltás útján, az egyik távol épülő tsz-istállóí pedig az Ady-hídi szanált terület téglarakásai között fotózta le. Wirth Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom