Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

..-..•Tra> ,r\.. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 204. szám Ára: 1,20 forint Szombat, 1979. szeptember 1. * SciiüMt magyarerszáií Kópiása — Helmut Schmidt nyu­gatnémet kormányfő közelgő magyarországi látogatása ré­sze annak a folyamatnak, amely az európai enyhülés és együttműködés folytatását célozza — hangsúlyozzák hi­vatalos nyugatnémet körök­ben. Az utazás kapcsán rá­mutatnak arra, hogy a két nagyhatalom — a Szovjet­unió és az Egyesült Államok — mellett a többi európai ország is sokat tehet a kon­tinens légkörének további ja­vítása. és a még nyitott kér­dések megoldása érdekében. — A kancellár nagy vára­kozással tekint magyarorszá­gi útja elé és problémamen­tesnek, barátinak tekinti a kétoldalú kapcsolatokat — hangsúlyozták Bonnban. Nyu­gatnémet részről különösen Donald McHenry-t, az ame­rikai ENSZ-küldöttség eddigi helyettes vezetőjét nevezte ki Carter elnök az Egyesült Államok új állandó ENSZ- képviselőjévé, a közelmúlt­ban lemondott Andrew Young utódjaként. Carter elnök szóvivője pénteken jelentette be McHenry kinevezését a geor- giai Plainsben, Carter csa­ládi birtokán, ahol az elnök néhány napig szabadságát tölti. A kinevezett 42 éves színes bőrű hivatásos diplo­mata érdemeit méltatva, az elnöki szóvivő hangsúlyozta, kiemelik, hogy a gazdasági együttműködésen belül a ma­gyar és a nyugatnémet cé­gek között kötött rekordszá­mú kooperációs megállapo­dás — a legutóbbi adatok szerint 331 — jó alapot je­lent a hosszabb távú fej­lesztésre és az érdekek köl­csönös kiegyenlítésére. A budapesti tárgyalásokon elsősorban nemzetközi kér­dések állnak majd a nyu­gatnémet fél érdeklődésének középpontjában. Schmidt kancellár az enyhülési poli­tika alakulásáról, a leszere­lés és fegyverzetellenőrzés aktuális kérdéseiről kíván eszmecserét folytatni. A kor­mányfőt útjára elkísérik az NSZK gazdasági, szakszer­vezeti és kulturális életének vezető személyiségei is. hogy McHenry „ért ahhoz, hogyan kell jól tárgyalni’’, nehéz tárgyalásokon mái* többször hidegvérről és ha­tározottságról tett tanúságot. Ä néger diplomata kine­vezésére megfigyelők általá­ban számítottak — mutat rá az AFP. McHenry a hatva­nas években nem vett részt ugyan a polgárjogi mozga­lomban. mint elődje Young, de . kinevezése feltétlenül csökkenteni fogja az ameri­kai négerek zúgolódását azért, hogy Andrew ' Young lemondásra kényszerült. Khomeini ajatollah pénte­ki kommunistaellenes hang­vételű rádióbeszédében azt állította, hogy „a kurd fel­kelők kommunista államot akarnak létrehozni Nyugat- Iránban”. Megismételte az augusztus eleje óta betiltott Kurd De­mokrata Párt (KDP) veze­tőinek kiátkozását. Közölte: „Ahhoz, hogy gyökerestől ki­irtsuk a romlást Kurdisztán- ból, össze kell hangolni a forradalmi gárdisták, a csend­őrség és a hadsereg tevé­kenységét’’. Abdel Rahman Ghasszevn- lu, a Kurd Demokrata Párt főtitkára pénteken, újság­íróknak kijelentette, hogy a Sariat Madari ajatollah ál­tal javasolt tűzszünetet jó kiindulási alapnak tartja a kurdisztáni válság békés ren­dezéséhez, s a későbbi tár­gyalások megkezdéséhez. Ugyanakkor hangsúlyozta: el­engedhetetlenül szükségesnek tartja a hadsereg visszaren­delését Mahabad körzetéből, valamint a kurdok kivégzé­sének haladéktalan beszün­tetését. Ghasszemlu — határozot­tan cáfolta, hogy bármilyen megegyezés jött volna létre a kormány és Mahabad vá­ros forradalmi tanácsa kö­zölt — a mahabadi jószol­gálati küldöttség teheráni tárgyalásait kudarcnak mi­nősítette. A teheráni meg­beszélések azt mindenesetre tanúsították, hogy a kurdok tárgyalásos úton próbáltak megoldást találni a válság­ra — tette hozzá. (Folytatás a 2. oldalon) 11 amerikai EHSZ-lépviseíe Szemle a koiisált gtóíilsé! Az előzetes elemző írásos anyag, s a határozati terve­zet ismeretében bizakodó hangulatban kezdődött teg­nap délelőtt, a Munkásőrség Borsod megyei Parancsnok­ságának tanácstermében az a munkaértekezlet, amelynek feladata volt, hogy a Lenin Kohászati Művek kombinál' acélművének jelenlegi hely zetét megvitassa, az 1979 április 12-én. a legutóbbi ál­lamtitkári-miniszterhelyettes! szemlén hozott határozatok végrehajtását ellenőrizze, va­lamint a helyszíni bejárás során látottak alapján a súlyponti feladatokat hatá­rozatban rögzítse. Dr. Szép­pel j old Sándor, az LKM ve­zérigazgatója köszöntötte a szakmai tanácskozás résztve­vőit, dr. Szabó Jánosi, az ÉVM államtitkárát, Csépá- nyi Sándort, az MSZMP tag­ját, a KGM miniszterhelyet­tesét, a két tárca jelen levő főosztályvezetőit, az érdekelt szakszervezetek titkárait. Vífih Györgyöt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, dr: Tol­nai Lajost, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, Kol­fi trafóház ipelletl az ÉÁÉV 12, számú építésvezetőségének ács­éi vasbetonszerelő brigádja dolgozik., láth Sándort, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság titkárát, a kivitelezésben érdekelt in­tézmények, vállalatok, kép­viselőit, a Lenin Kohászati Művek párt-, társadalmi és gazdasági vezetőit. Az ellenőrzés óta eltelt néhány hónap alatt a mun­kálatok felgyorsultak, s a helyszínen a szakemberek meggyőződhettek arról, hogy a gondok ellenére a beépített acélszerkezetek, technológiai berendezések kezdik meg­mutatni, milyen’is lesz való- iában a kombinált acélmű. Az építési feladatok jelenle­gi készültségi állapota és ütemessége alapvétőén össz­hangban van a technológiai szerelés igényével, a meg­valósítási program követel­ményeivel. Mini az ellenőrző tárgyaláson megfogalmazó­dott. az elkövetkező időszak legfontosabb feladata: a ha­zai gépgyártásnál még meg­levő bizonvtalanságok ren­dezése. az imuort berende­zések szállítási késedelmé­nek felszámolása, a kiviteli szerződések megkötése s a munkaterületek gvorsabb üte­mű biztosit'!"-'. Vitaindítóiában dr. Szep- pelfeld Sándor vezérigazgató utalt arra. hogv n legutóbbi szemlén hozott határozatokat összességében teljesítették, de mutatkoznak hiánvossá- gok is. Ilvenek többek kö­zött a tervezési nehézségek, s az I/3-as építési ütem acél- szerkezeteinek’ szállítási gond­jai. Fontos és technológiai sorrendben is első á terve­zés. A KOGÉPTERV és al- tervezői igen nagy eiöi'eszí­(Folylalás a 2. oldalon.) E gtnpmjrt- FQ StifSyiy (ív LLW5icH.:y Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrásgyára 1979-ben tíz százalékkal több izzólámpát és alkatrészt gyárt, mint tavaly. A többlettermelést a termelékenység növelésével, gyártmányfejlesztéssel, a selejt csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Termelésük nyolcvanöt szá­zalékát exportálják. XXIX. bányásznap E3 A Borsodi Szénbányák Vállalat a születésének* ne­gyedszázados évfordulóját ünneplő Kazincbarcikán tar­totta meg tegnap délután központi bányásznapi ün­nepségét. A megjelenteket — akik közül már számosán az új bányász díszegyenru­hát viselték —, a szocialista brigádvezetöket. a szocialis­ta munkaverseny élenjáróit, az üzemek párt-, gazdasági, szakszervezeti és IvISZ-veze- tőit, a vállalat meghívott nyugdíjasait, valamint a társ és közreműködő válla­latok képviselőit és az el­nökségben helyet foglaló dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr. Ka­polyi Lászlói, a nehézipari miniszter helyettesét. Soltész Istvánt, az MSZMP KB tag­ját, a szocialista munka hő­sét, írontbrigádvezetőt, dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Kun Lajost, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének titkárát, dr. Vékony Ernőt, az MSZMP Kazincbarcikai városi Bi­zottságának első titkárét. Balogh Andrást, a Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsának titkárát, Amriskó Gusztávot, a Hazafias Nép­front Borsod megyei Bizott­ságának titkárát, Papp Ká­rolyt, a Bányaműszaki Fel­ügyelőség kerületének veze­tőjét Váci László, a válla­lati pártbizottság első titká­ra üdvözölte. Ezt követően dr. Kapolyi László miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. A nehézipari' miniszter, a mi­nisztérium testületé nevében tisztelettel köszöntötte a Borsodi Szénbányák Válla­lat dolgozóit, politikai, mű­szaki-gazdasági vezetőit és a vendégeket. Mint mondotta, ezen a napon köszönti a bá­nyászokat az ország népe; az ipar, az építőipar, a' me-\ zőgazdaság, a közlékedés dolgozói, akiknek munkájá­hoz, életéhez, kultúrájához a bányászok szerzik meg a föld ásványkincseit; a moz­gást, a fényt, a meleget adó energiahordozókat: a szenet, a kőolajat, a földgázt, az uránércet, a feldolgozásra váró érceket, a nem fémes ásványokat, az építőipar ás­ványi nyersanyagait. A bá- nyásznan hagyományosan a megemlékezés ünnepe is, amikor tisztelettel és kegye­letiéi gondolunk elődeinkre, az évszázadok bánvásznem- vedékeire. a politikai és gaz­dasági történelmünk aktív formálóinak, a munkás hét­köznapok dolgozóinak soka­ságára, a munkásmozgalmi harcok nőseire, a munka frontjának áldozataira és a technikai haladás úttörőire. A megemlékezés mellett szakmai ünnepünk egyben jó alkalmat nyújt a mérleg- készítésre is. illő. hogy tisz­telettel megemlékezzünk a felszabadulást követő első évek kimagasló munkaered- ményeiről. A felszabadulást követő másfél évtized a bá­nyászatban i3 az exténziv fejlesztést korszakának ne­vezhető. melynek idején a mennyiségi termelés emelése dominált. A hatvanas évek elején a népgazdaság fejlő­désének inten zifikálása ré­vén, a mennyiségi törekvé­seket felváltó minőségi kö­vetelmények a szénbányá­szatban is meghozták a ter­melés konszolidálását, s ez­zel együtt a technikai kor­szerűsítésre való érdemi i'á- térést. A bányászok rövid időn beiül elsajátították az új technikát, megtanullak aeéltámmal, majd pajzzsal, fejlő-rakodógéppel termelni, géppel vágatot hajtani. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Kcipolyi László nehézipari miniszterhelyettes ünnepi beszédét tartja t

Next

/
Oldalképek
Tartalom