Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

T979. augusztus 9., csütörtök ESZAK-MAGYARGRSZÁG 3 Ä mezőgazdaság sokféle tennivalói közül ma is az ara­tást, a nyári betakarítást tartjuk oz egyik legfonto­sabb tennivalónknak. Érthető is ez, hiszen az élet egyik legfontosabb táplálékát: a kenyérnek valót takarítjuk be. Szüléink, nagyszüleink nem véletlenül nevezték a ke­nyérnek valót: ÉLETNEK! Befejeztük az aratást. Milyen könnyű ezt most már ki­mondani, de mennyi verítékes munka, gond, féltés előzte ezt meg. Pusztította a fagy, a víz, aszalta a hőség, tá­madta a gyom, de mindezek felett úrrá lett az Ember! Az embér, aki elvetette, s aki féltve betakarította, lehetőleg minden szemre vigyázva, mert egy évre való kenyerünkről gondoskodott. Az ember, aki sok-sok leleményesséqgel ki­javította a kombájnokat, aki az éjszaka néhány órájában is nyugtalanul forgott az ágyban, vajon az eső másnap nem akadályozza-e a munkáját aki á kombájn vezetőfül­kéjében idegeket feszítve figyelte a még lábon álló ter­mést, hallgatta a gép monoton zaját, nem hall-e valami idegen, nem megszokott zörejt, aki legszívesebben felsze­dett volna minden letört kalászt. Ügy érezzük,, ennek az embernek nem elég az anyagi megbecsülés! Köszönet jár érte! Köszönjük a több mint ezer kombájnvezetőnek, köztük mintegy hetven csehszlovákiai, negyedszáz S'zolnok-Hajdú megyei kombájnosnak, hogy becsülettel, sok nehézséget le­győzve betakarították népünk legfontosabb táplálékát: a kenyeret. Köszönjük annak a több ezer embernek a munkáját, okik behordták, szárították, tisztították, magtárba rakták a ter­mést. Köszönet a vezetőknek, akik irányították, szervezték ezt a soknemü munkát , Köszönjük népünk, munkásosztályunk velünkérzését, mely biztatást, bátorítást, erőmegújulást nyújtott! Megyénkben több mint százezer hektár kalászos magja a magtárban van. Várja, hogy az egyikből az életet fenn­tartó kenyér, a másikból az új életet fakasztó vetőmag le­gyen. Mert az élet-nem áll meg! Újra és- újra megújul. Nemsokára földbe tesszük egy részét annak a magnak, amit most betakarítottunk, hogy új élet fakadjon: a jövő évi kenyerünk. Ebben d folytonosságban álltunk meg egy percre, nem ünnepelni, hanem megköszönni mindazoknak, akiket illet: a mindennapi kenyeret! Karajz Miklós, a B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke Alagútzsalus techaoléiiával Bábolna A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát a Szovjetunióban baromfi- telepeket épít az elkövetkező években. A képen: etetövonalvég gyártása. Csatlakoztak a jánníljavító isozói is hé i ra A hegyaljai Phönix A megye építkezésein egy­re nagyobb számban láthat­juk feltűnni az alagútzsalus technológiává] készülő épü­leteket. Mint köztudott, e technológiát 'Egerből „im­portálta” a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. E technológiához szükséges előre gyártott elemeket a A íőagronómus cs.uk le­gyint: — Most már .sajnál­kozni is lehet. Mi lett volna akkor, ha májusban nincs szárazság? És mi lett volna akkor, ha júliusban nem esik szinte végig? Egyelőre azt válaszoljuk meg, hogy mi van. Tóth Károly, a megyaszói Arany­kalász Termelőszövetkezet el­nöke: — A 920 hektár búza 42 mázsa j felett termett hektá­ronként. Árpánk, amit 500 hektáron vetettünk, szintén nem rossz, i?4 mázsás átlag­gal fizetett. A borsó is 14 mázsa felett adott. K. Nagy Jenő, a főagronó- mus nem hagyja magát: T- Azt se hagyjuk ki, hogy ettől többet váriunk. Ta­vasszal még csodájára jár­tak, olyan szépen nézett ki a búzánk. Azután jött az aszály. A betakarítás is sok­szor kínlódás volt. Összeszá­moltuk, az aratás 27 napja lényegében tizenöt tízórás munkanapot jelentett. A töb­bin álltuk a kombájnok, vár­ták, hogy a termény az eső után ismét száradjon. Ügy beszél erről a 42 má­zsáról, mint egy alsó határ­ról. Pedig ennyi volt a terv. És sajnos idén nem sok tér­in előszöv etkezetü nk mond­hatja el magáról, hogy tel­jesítette saját célkitűzéseit. Ezért, inkább én is azt kérde­zem, hogyan tudták elérni, minek köszönhetik a jó ered- jnényeket? . — Mondjam azt. hogy an­nak, amiért betartottuk a technológiai utasításokat? A vállalat sokáig a nyékládhá- zi MEZÖPANEL-től szerezte be. A biztonságosabb, folya­matos anyagellátás érdekében a vállalat jelentős erőfeszí­téseket tett az önellátásra. Mályiban korszerű telephe­lyet létesített, ahol az elmúlt év végétől mintegy 9000 da­rab előre gyártott vasbeton­elemet készítettek el. tápanyag-utánpótlástól kezd­ve, a növényvédelmen át, a betakarításiá? De tartok at­tól, hogy nem hiszik él, és jogosan, mert az idei év minden szabályt megcsúfolt. Nálunk is a leggyengébb minőségű, legkésőbben ve­tett tábla adta a legfőbbet. A legjobb fajtának tartott ubilejnaja pedig leszerepelt, gy a válaszom inkább az, hogy szerencsénk volt, mert jó a fajtaszerkezetünk. A kenyérgabona-területünk döntő hányadán martonvá- sári búzát, az MV—4-est ve­tettünk. Ez a fajta jól el­lenállt a fagynak, szinte nem volt kipusztulás. Más­részt a mi talajaink viszony­lag jól bírják a szárazságot, de a nedvességet is. Torz hasonlat ébred ben­nem, ahogy körbenézek eb­ben a kis csererdőben. Mint győztes sereg, ülnek itt kör­ben, akiknek valami közük volt az aratáshoz. Ünnepi hangulat van, rotyogó üstök között, pút üveg sör mellett már a múlt időt Köszöntik fel. A termény már magtá­rakban van. Itt ébred rá az ember, hogy hány munkást mozgósít a betakarítás. Hi­szen kombájn csak kilenc van. És mégis több mint százan vagyunk. Az elnök: — Tavaly nem volt ilyen harsogó jókedv. Főleg ősz­szel, mármint karácsonykor, amikor 48 százalék volt a Az őszi vasúti csúcsforga­lom várhatóan nagy erőfe­szítéseket igénylő lebonyolí­tásához, a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemének szo­cialista brigádvezetői tanács­kozásán tegnap délelőtt a vasutasok vállalták, hogy le­rövidítik a javítási időt, s ugyanakkor minőségi mun­kát is végeznek. Csatlakoz­tak az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munka­versenyhez, A termelékenység 2,5 szá­zalékos növelésére tettek ígéretet, munka- és üzem- szervezéssel, újításokkal. Ez­zel összefüggésben éves át­lagban legalább 5' százalék­kal igyekeznek csökkenteni a teherkocsik javítási idejét. Az kukorica víztartalma. Szil-, vesztei’ napjára fejeztük be a betakarítást. Ezért féltünk éttől az évtől. Rengeteg te­rüld Cink maradt szánlatlan, amit csak márciusban forgat­tunk meg. Ez. meg köztudo­mású. hogy nem használ a tavaszi vetésű, növényeknek. Így a kalászosokban bíz­tunk. (Bízhattunk?) És be­jött. A kenyérgabona tízmil­lió forintos árbevételére — 320 vagont adtunk le, hetven va­gonnal többet, mint a ter­vezet — nagyon nagy szükség, volt, mert hitelein­ket rendezni tudjuk. Eddig úgy néz ki, hogy jó évet zárnak Megyaszón. A megkéselt agrotechnika elle­nére a kapások jó termést ígérnek. .És főleg nagyobb biztonságot. A tavalyi év ezek szerint, keserves ta­pasztalai volt? A főagronó- mús tömören válaszolt: — Az. Annyira, hogy át­alakítottuk vetésszerkeze­tünket. A kukorica területét lecsökkentettük hétszáz hek­tárról ötszázra. A naprafor­góét 400 hektárra növeltük. Az ok, gondolom, ismert. Ha korán jön a fagy. a ’ku­korica hatalmas károkat szenvedhet. Ezzel szemben az olajos növényt a dér be­köszöntéséig learathatjuk. Ráadásul a szárítókapacitá- s'unk kevés, két kis teljesít­ményű szárítóberendezésünk- van. A harmadik ok sem le­üzem energiamérlegének egyensúlyához 17 ezer köb­méterrel kevesebb földgáz felhasználásával járulnak hozzá. Takarékosan gazdál­kodnak az anyaggal és az alkatrészekkel is, a javxtha- tókat újra beépítik. Az üzemben már hagyo­mányossá vált kommunista műszakok megszervezését is vállalták. A két kommunis­ta műszakkal termelékeny­ségi tervüket és Szociális cé­lokat szolgálnak majd. A ta­nácskozáson Varga Zoltán igazgató hangsúlyozta, hogy olyan légkör kialakítása szükséges, amelyben min­denki tudja a feladatát, csök­kennek a veszt eségi dók. s tovább szilárdul a munkafe­gyelem. becsülendő- Amíg a kukorica jó termés esetén 14 ezer fo­rint árbevételt jelent hektá­ronként, -addig a napraforgó 17—20 ezer forintot. De van még egy rejtett, legalábbis ki nem mondott szempont is. Bőven van idő a betakarítás után szántani. Vagyis nem .marad tarló tavaszra hátra, s így nő az esély, hogy a hozamokat erő­teljesen fokozzák. Nem min­den év lesz olyan szerencsés, mint az. idei. (Persze, csak akkor, ha az időjárás nem szól közbe.) Mert a becslé­sek szerint, mindkét , kapás- kultúra a tervek felett hoz. Ami kukoricánál 50 mázsa feletti, napraforgónál 20 má­zsa közeli termést jelent. Az elnök még hozzáfűzi: — Őszintén megmondva ez a nyár jobban idegesített bennünket, mint az ősz. Vontatottan mentek a mun­kák. Annyira, hogy még azt a selejt kombájnt is munká­ba állítottuk, amit alkat­részbányának ócskavasáron vásároltunk. Jobb is volt így, mert el tudtuk kerülni sok esetben' a mesterséges szárítást, amely a költsége­ket nagymértékben növel­né. Így 180 forint körül ál­lítottunk elő egy mázsa bú­zát, s ez npm rossz ered­mény. Ezért könnyebbültünk meg. Területünk több mint felén már megvan a haszon. A tömegtakarmányok bizto­san jók lesznek, annyi pil­langósunk van, hogy akár eladni is tudunk. Ha a nap­raforgó és a kukorica csak közel ennyit adna ... De er­re inkább ne mondjak sem­mit, mert még közbeszólhat az idő. Még hogy nem félnek az ősztől.,. r- kármán — — Pár évvel ezelőtt ezt mondta — nézek a sárguló ■jegyzetfüzetembe —: csak a minőséget lehet eladni, ak­kor visszajön a vevő. , — Igen. ígv volt — bólint Lantos Miklós, a Hegyalja Kuházaii Szövetkezet elnöke. — Most mi a véleménye? — Ugyanaz, csak fokozott hangsúllyal. Ez év első felé­ben a tőkés piac kegyetlen lelt. Nagy a konkuVreneia- harc és a konfekeiólermelés- be nemcsak a divat, a gaz­dasági helyzet, hanem az idő­járás is ..beleszól". Mindezek ellenére a sátor­aljaújhelyi termelő szervezet mintegy 40 százalékkal nö­velte tőkés exportját. Hat- száztizezer dollárral na­gyobb ’bevételt könyvelhettek el. mint a múlt év azonos időszakában. Ez azért is je­lentős, mert a Hegy ni ja egy­maga annyit\szállit külföld­re. mint a többi összes tőkés exportot termelő borsodi szö­vetkezet. Az értékesítésben van né­mi lemaradás. Feszített tervet készítetlek, de későn jött az anyag, akadozott a szállítás. A tervezett mennyiségű, ér­tékű ruhát el is készítették, de a tőkés cégeknél most vannak a szabadságolások, s a fura. a vásárlásra is kiha­tó időjárás miatt nem izgat­ja őket az. áru szállítása. „Legnagyobb megrendelőink — idézek a pár évvel ezelőt­ti nyilatkozatból — az NSZK, á holland és a belga cégek. Üjak is jelentkeztek, de nincs kapacitás, ezek igé­nyeit jövőre elégítjük ki.” — A rangsor most is ez. Üjabban kapcsolatba kerül­tünk egy francia céggel, amely­nek az idén a különböző kabátokból, szoknyákból je­lentős mennyiségű és értékű árut szállítunk. Most is van 4—5 új cég, amelynek kéré­sét csak jövőre tudjuk telje­síteni. Hadd mondjam el, hogy a szocialista export ki­egyensúlyozott, előtérbe ke­rültek a szabadáras termé­kek. Mintegy 20 millió fo­rint értékben 50 ezer pli- szészoknyát szállítunk, a Szovjetunióba. A szövetkezet olyan, mint a mondabeli Phönix, amely porából mindig újjászületik. A hasonlat annyiban sántít, hogy itt nem jutnak el a „porig”, de évről évre meg- újhodik a Hegyalja. Veszte­séges tömegcikk volt a pa­mutruha, ezek gyártását megszüntették, s mást készí­tenek. , — Mindig a legkorsze­rűbb termékeket gyártjuk, ami a vevőnek kell. Nem mennyiség, hanem piacot bí­ró áru kell. Kis szériás ter­mékeket készítünk, Igaz. hogy a szalagoknak havonta négyszer, ötször, sőt előfor­dul, hogy tízszer is át kell állniuk, de ezt megfizetik. — Négy évvel ezelőtt ezt; mondták: „1980-ra elérjük az évi 4 millió dollár bevételt.” Meglesz? — Igen. de már az idén. A* év második felében igen sok munka vár ránk. Az előszerződések alapján 20— 25 százalékkal több árut kell gyártanunk, értékesíte­nünk, mint az év első felé­ben, s í&v meglesz az évi 4 millió dollár, talán még több is. Ebben része van annak is, hogy a könnyűipari mi­niszter, kérése alapján a Napjaink egyik sokat vi­tatott kérdése a gazdasági kapcsolatokban a minőségért való felelősség, amely a KGST-országok egymás köz­ti kereskedelmében sem ren­deződött még megnyugtatóan. Hontvári Mátyás hamarosan bérmunka mellett hazai alap­anyagokból is készítünk ruhá­zati cikkeket. Igaz, a mi szá­munkra a bérmunka elő­nyösebb, de ez népgazdasági érdek. Neneziti e munkát, hogy a hazai üzemektől sok­szor késve kapjuk a szöve­tet. többet akarnak érte kap­ni. és a minőséggel is van­nak gondok. Az einök gyakran mondo­gatja: a mi brigádaink 100— 120 ezer dollárt, érnek. Éven­te ugyanis ennyi értékű árut termelnek, mint töb­bek között a közismert Vég­vári János, valamint az if­jú Soltész János vezetésével dolgozó szalag. Tovább ja- ,vult a vidéki üzemekben dol­gozók munkája is. A pácini, a nagyrozvágyi, a zemplén- agárdi. a cigándi. a tiszaka- rádi egységnek is egyre fon­tosabb szerepe van a tőkés exportban. A több és jobb htunkat több bérrel, célpré­miummal akarják megkö­szönni. és felhasználják az év első leiében megmaradt túl­órákat is. ; A ,szövetkezet eddig min­den ötéves tervidőszakban megduplázta az előző ötévi teljesítményt.' így lesz ez most is. Az előző ötévi 0 mil­lióval szentben e középtávú tervidőszakban 12 millió dol­lárt „termelnek”. Ehhez igyekeznek biztosítani a fel­tételeket. is. Saját erőből, K1SZÖV-, OKISZ-támoga- tással, banki hitellel, 70 mil­lió forint értékben készült és készül új üzemrész. A SZÁÉV a munka befejezését 1980 vé­gére ígéri. Egy sor gépet sze­reztek be. Többek között gőzelszivó berendezéssel fel­szerelt vasalógépeket állítot­tak üzembe, ezek munkája nyomán szebb, színtartóbb az áru. A központi üzemben tu­dományos szintű vizsgála­tok, mozdulatelemzések alap­ján eddig 6 szalag, s a sza­bászat munkáját szervezték át; rendszerezték a munka­folyamatokat, a gyártáselö- készítést, jobbá tették a ki­szolgálást. A dolgozók köz­érzetének javítása érdekében — ergonómiai szakemberek bevonásával — egy sor szé­pítést végeztek. Arnyékmen- tes a világítás, közérzetre jól ható, több színű a fal. Különb a munkahelyi környezet, mint az irodákban. — Az a lényeg, hogy aki létrehozza az értékeket, jól érezze magát a munkahelyen. Ennek érdekében beiktattunk kétszer 10 perces munkaszü­netet is, a termelés nem csökkent, hanem nőtt A beruházásfejlesztés-át- szervezés eredményeként a termelékenység átlagosan 20 százalékkal nőtt. Jövőre — egy sor gond megoldása mellett — a termelékenység, további 10 százalékos növe­kedésével számolnak. — Olajos Istvánnal már csak ketten vagyunk az ala­pítók közül a szövetkezet­ben. Több emberi élet fek­szik benne, s az elmenők he­lyébe újak lépnek. Kezdettől fogva rengeteget módosítot­tunk. Minden örök változás­ban van. ha megoldunk egy feladatot, újabb és bonyolul­tabb nyomakszilt előre. Örök figyelemre korszerűsítésre, módosításra van szükség, ha élni és létezni akarunk. napvilágot látó kötete Fele­lősség a minőségért a nem­zetközi adásvétel körében címmel javaslatokat dolgoz ki a KGST általános szállítá­si feltételek jelenleg érvé­nyes rendelkezéseinek to­vábbfejlesztésére is. Az MV~4 jól vizsgázott Csorba Barnabás Felelősség a minőségért

Next

/
Oldalképek
Tartalom